Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
1985. október 31., csütörtök Somogyi Néplap 3 ÉRTELMISÉGI AKTIVA UTÁN ' Elemző útmutatás — megérdemelt elismerés A megyei pártbizottság — korábbi határozatai végrehajtásának ellenőrzéseként — szeptember 11- én tárgyalt a megye értelmiségének helyzetéről. E fontos témáról, a testület állásfoglalásáról aktívaülést tartottak az oktatási igazgatóságon. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a pártmunkásokat, az értelmiség vezető egyéniségeit e fontos megállapításokról. Előadásának legfőbb mozzanatait tárjuk most az olvasók elé. 'Mia már minidé nki előtt világos — íkiazdte beszédét Tóth János —, hogy a szocialista társadalom építésében — a munkás-paraszt osztólyszö- vetség bázisán — mind nagyobb jelentősége van az értelmiség alkotó részvételének. Ez 'is 'indokolja azt a különleges figyelmet, amely az értelmiség helyzetét, tevékenységét és gondolkodását kísérti társadalmunkban. Somogy pártszarvei és -szervezetei rendszeresen foglalkoznak az écntelimóséggel, amely minden tekintetben jétamtő- sen változott az elmúlt négy évtizedben. A testület megállapította, hogy céltudatos állami és társadalmi intézkedésiek nyomain több alapvető területen érzékelhető az előrelépés. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a XIII. kongresszus és a megyei párt- értekezlet szellemében folytatódjanak a politikailag indokolt intézkedések. Somogyiban a népesség 4,3 százaléka, az aktív kereső lakosság 6 százaléka értelmiségi — folytatta az előadó. — A vezető, irányító beosztásban dolgozók 27,5 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát. E szempontból a megyék közti rangsorban a 18. helyen állunk. Az értelmiségiek száma az utóbbi évtizedben 62 százalékkal nőtt; ez az ütem már megfelel az országos átiagmlak. Az értelmiségen belül tovább emelkedett a nők aránya. A jogászok, az egészségügyiek és a pedagógusok körében továbbra 'is a pálya elnőiesedése tapasztalható. SZAKMÁI, TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS Megyénkben a mezőg|azda- ság foglalkoztatja a diplomások nagyobb részét. Az agrárszakemberek alkotják a megye második legnagyobb értelmiségi csoportját. Alkotó módon járulnak hozzá a párt agrárpolitikájának megvalósításéhoz. Mellettük köz- gazdasági, jogi, számviteli és művelődési diplomások is dolgoznak a mezőgazdaságiban', arányuk azonban még nem megfelelő. A felsőfokú végzettségűek mintegy 80 százaléka a diploma megszerzése után 2—3 év múlva középvezetői beosztásban dolgozik. A kedvezőtlen adottságú szövetkezeitek az utóbbi öt évben több mint száz szolgálati lakást építettek számukra, javarészt állami támogatással. Az országos átlagot 'meghaladóan nőtt a műszaki szakemberek száma, bár még mindig elmarad az igényektől. Számuk növekedése a fizetési és a letelepedési gondok, a nem kielégítő foglalkoztatási színvonal miatt mérséklődött. A beosztott mérnökök csak kis részben tudják hasznosítani felkészültségüket valamelyest csökkent az iparban, nőtt az építőiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban dolgozó közgazdászok aránya. A műszaki és a közgazdasági értelmiségiek körében egyre többen szereznek második diplomát. A műszaki értelmiségiek 20 százaléka viesz részt állami oktatásiban, továbbképzésben. A fejlesztőmunkát azonban, nagyrészt a megyén kívüli központok látják el. A legtöbb értelmiségi a művelődésben dolgozik, létszámuk meghaladja az 5600at. A pedagógusoké az egyik legdinamikusabban növekvő értelmiségi csoport. Folytatódott a pálya elnőiesedése, helyenként állandósult a szakképzett pedagógusok hiánya. A fiatalok letelepedését gátolja, hogy az állásoknak csak 44 százalékát hirdetik meg szolgálati lakással. A vezetők határozott időre való kinevezése javította az irányító munkát, de nem gyorsult fel 'eléggé a minőségi csere, gondot okoz a káderutánpótlás. Tíz év alatt figyelemre- méltóan nőtt a közművelődési álláshelyek száma, ezeket azonban nem sikerült mindenütt megfelelő szakemberekkel betölteni. Magas a képesítés nélküliek aránya a művelődésAoitthan- és a könyvtárhálózatban. Nagy a fluktuáció. Ennek oka a pálya alacsony anyagi és erkölcsi elismerése, a szolgálati lakások 'hiánya. A jogászok száma tovább ■gyarapodott. Munkájuk iránt megnőtt az Igény. Ennek ellenére számuk csak a mező- gazdaságban és az erdőgazdálkodásban számottevő. Nőtt az államigazgatási főiskolát végzettek aránya is. Lakáshelyzetük hasonló a többi diplomáséhoz. Az ügyvédi munkakörben, valamint a vállalati, illetve tsz-ulkaima- zásban állók helyzete jobb. Somogy egészségügyi helyzete az alapellátás féltétalei- nek bővítésével, az új szakmai programok megkezdésével javult. Nőtt az orvosok és a gyógyszerészek száma. Néhány területen azonban gondot okoz a szákemberhiány 1984 novemberében 48 orvosi állás betöltetlen volt. Javult a főiskoláit végzett sízaklailkialmiazoltiak aránya. A vezető orvosok határozott idejű kinevezésének gyakorlata kialakult. A körzeti orvosok és gyógyszerészek letelepítésének feltételei a községekben jók, a lakáshoz jutás lehetőségei városonként eltérőek. Az orvos- és nővérszállók megépítése főleg a pályakezdőknek 'hozott átmeneti megoldást. A megye tudományos élete dinamikusan fejlődött. Nőtt a kutatók száma. Az agrárkutatás tárgyi és személyi feltételei a mezőgazdasági főiskolán erőteljesen fejlődnek: eredményeiket, rendszerszervező munkájukat or- szágöslan elismerik. Az egészségügyi kutatások a gyógyító-megelőző munkához kapcsolódnak. A megyei kórház, a főiskolák oktatói, valamint a történelemtanárok közül mind többen vállalkoznak tudományos (minősítés megszerzésére. Ért követően azonban' a kutatók egy része más területre, .illetve magasabb beosztásba törekszik. Somogy művészeti életében kimagasló a Csiiky Gergely Színház műheüymiunkájlai, de számottevő a képzőművészek alkotó tevékenysége is. A zenei élet személyi feltételei javultak; a zenei műveltség viszont nem fejlődött a kívánt mértékben. Elevenebbé és sokszínűbbé ivóit az irodalmi élet. Továbbra is fontos szerepe van az amatőr művészeti mozgalomnak. Létrejöttek azok a fórumok, amelyek lehetővé teszik a művészi alkotómunka bemutatását. A letelepedési és munkakörülmények viszont nem javultak eléggé: 'A társadalmi megrendelések területén politikailag is átgondoltabb munkára, mecenatúráira van szükség. ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Somogybán az értelmiség 61,2 százaléka városokban lakik, közülük 4800-ani a megyeszékhelyen. Jövedelmük eltérő. A kimutatható jövedelmek általában jók az orvosok (főleg a körzeti és a főorvosok), a jogászok (főként az ügyvédek és a jogtanácsosok) és az agrárértelmiségiek körében. Kevésbé kielégítőék a műszakiaknál, a közgazdászoknál, a pedagógusoknál, valamint a közművelődési és a kereskedelmi dolgozóknál. Néhány termelőágazat kivételével hátrányos a fiatalok helyzete. A pályakezdőbérek nfimimumszintjé- nék bevezetése vontatottan halad. A nem termelő ágazatokban dolgozók bérezésének alapja túlnyomóan az eltöltött szolgálati idő és nem a végzett munka. A jövedelemkiegészítő tevékenység lehetőségei eltérőek. A különmunkát gyakran a hivatás rovására váUál'jék. Az idősebb és a középkorú értélmliségiek lakásviszonyai általában rendezettek; 97 százalékuknak saját vagy családi használatban levő lakásuk ,van. A letelepedés feltételeiben nagy különbség van a települések és az egyes szakmák között. A kisebb helyeken üres szolgálati lakások várják az orvost, a pedagógust, még sincs jelentkező. Kaposváron és Siófokon a tanácsi bér-, illetve szolgálati llakások száma kevesebb, mint amennyi értelmiségi letelepítésiére szükség volna. Tóth János ezután a vezetőik felkészültségéről, a szakirányú szervezettség alialkiulá- sáról, a szakmai továbbképzésről beszélt, majd. kiemelt figyelmet fordított a fiatal értelmiségiek helyzetére. Mint mondta: alacsony jövedelmük nincs arányban a pályakezdés magas terheivel. Havi átlagbérük 3988 forint. Az oktatási és a tudományos ágazatban dolgozóké a legalacsonyabb. Lakáskörülményeik rosszabbak a többi értelmiségiénél. A lakásra gyűjtést nehezíti a magas albérleti díj. A lépcsőzetes lakáshoz jutás rendszerének kialakítása még nem terjedt el eléggé a megyében,. A fiatal diplomás férfiak 38 százaléka, a nők 9,2 százaléka dolgozik vezetőként. POLITIKAI NYITOTTSÁG Az értelmiség tevékenységét, gondolkodásmódját, magatartását élénk társadalmi figyelem övezi. Számottevően hatnak a környezet gondolkodására. Az értelmiség zömére a közéleti, pohtiikai nyitottság jellemző. Ez megnyilvánul társadalmi kapcsolataikban, -elkötelezettségük fokozódásában. Politikai magatartásuk, rendszerünkhöz való viszonyuk alapjában véve pozitív. Hivatástudatuk hozzájárul a társadalompolitikái célok megvalósításához. Elismerik a párt szövetségi politikáját, bár esetenként eltúlozzák saját szerepüket. Elismerően nyilatkoznak a gazdaság, a szocialista demokrácia, a politikai Intézményrendszer fejlesztésére irányuló törekvésekről. Elsősorban a humán- és az agrárértei- miiség vesz részt aktívabban a demokratikus fórumok tevékenységében, a potlitikai döntésék előkészítésében. A közelmúlt társadalmi, gazdasági változásai, a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulása egyes értelmiségieknél orientációs zavarhoz, kételyekhez vezetett. A vitás kérdésekben- -gyakran elmarad a kommunisták kiállása, a marxista válasz. Olykor a személyiség kibonA megyei pártbizottság megállapította, hogy az értelmiség a (megye politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai életében betölti hivatását. Elismeréssel nyugtázta, hogy az értelmiség zöme eredményesen hasznosítja tudását a megye fejlesztése érdekében. Egy részük azonban a politikai érdeklődés hiánya miatt távol tartja magát a közéleti, illetve a szakmai- szervezeti tevékenységtől. A megyei pártbizottság indokoltnak tartja az értelmiség körében végzett politikai munka céltudatosságának, hatékonyságának növelését. Ezért az alábbi állásfoglalást alakította ki: I Az értelmiségi politi- ■ ka megvalósítását az MSZMP programnyilatkozatának, kongresszusainak szellemében, a központi párthatározatok és irányelvek szerint kell folytatni. Lehetőségeink jobb kiaknázásával, az emberi tényezők következetesebb és sokoldalúbb figyelembevételével segítsük elő, hogy a megye értelmisége felkészültebben, hatékonyabban vegyen részt gazdasági, társadalmi életünk fejlesztésében. 2 Értelmiségünk jobban ■ vegye ki részét társadalmi, közéleti céljaink megvalósításából. Részvételük a szakmai programok kidolgozásában, a döntéselőkészítésben, az irányító testületek tevékenységében elengedhetetlen. Nagyobb következetességgel törekedjünk arra, hogy a különböző testületekben dolgozó képviselőik a magas színvonalú szakmai képzettségűek, a köztiszteletet érdemlő magatartásúak, a politikailag elkötelezettek közül kerüljenek ki. Fokozni kell értelmiségünk anyagi és erkölcsi megbecsülését, jobban figyelembe véve a teljesítmények valóságos értékét, társadalmi hasznosságát. 3 Az eddiginél előrelátób- ■ bán, szervezettebben kell biztosítani a mezőgazdaság, az ipar, a társadalmi intézmények szakemberszükségletét és az utánpótlást. Üjabb ösztöndíjak alapításával, tervszerűbb káderpolitikával, a fizikai dolgozók tehetséges tokozásának feltételeit hiányolják és kifogásolj áik a társadalmi egyenlőtlenség növekedését, a műveltség presztízsének csökkenését. Egyes értelmiségi csoportok befelé fordulnak és kispolgári magatartást tanúsítanak. Aggodalommal figyelik a világpolitikai eseményeket, .a fokozódó feszültséget. A többség ■elítéli az imperializmus agi- res&zív törekvéseit és jelentősetek ;tartja a szocialista országok állttal kezdeményezett tárgyalásokat, hazánk diplomáciái aktMitálsáit. • Tájékozódásuk sokrétűbb, emiatt viszont helyenként érzékelhető az amtimarxis'ta propaganda hatása, a divatos nyuglalti ideológiák kriti- kátlan átvétele, néha tergyermekeinek értelmiségi, pályára irányításával, kiváló képességű szakembereink megtartásával és számuk növelésével, a tehetséges és felkészült fiatalok bátrabb előléptetésével kell elérni, hogy hosszabb távra megteremtsük Somogy sokoldalú fejlesztésének személyi feltételeit. JCülöm figyelmet érdemel e területen a művelődés, az egészségügyi szakellátás, az idegenforgalom, a szolgáltatás, a szakigazgatás, a számviteli munka és a vegyészet. Várhatóan nagyobb szükség lesz mikroelektronikai, számítástechnikai szakemberekre, a társadalomtudomány területein közgazdászokra, szociológusokra, pszichológusokra. Továbbra is fontos a tehetséges alkotóművészék, kutatók letelepítése. A vezető munkában nö- • vélni kell az arra alkalmas, felsőfokú végzettségű értelmiségiek arányát. Következetesebb kádermunka szükséges az utánpótlás nevelésében, a vezetők cseréjében. A munkahelyi vezetők (fordítsanak nagyobb figyelmet a szakismeretek hasznosítását gátló tényezők feltárására és megszüntetésére. Adjanak az értelmiségieknek felkészültségüknek megfelelő önállóságot, bízzák meg őket alkotó feladatokkal. Anyagi és erkölcsi megbecsülésüknél jobban figyelembe kell venni teljesítményük minőségét. Segítsék elő. hogy a szakmai képzettségük, az önművelésük iránti igény fokozódjék. Ennek megfelelően javítsák a továbbképzés tartalmát és szervezettségét. A szellemi foglalkozá- ■ súaik ideológiai, politikai arculatának, elkötelezettségének kialakításában nagy szerepe és felelőssége van a kommunista értelmiségnek. Tőlük azt várjuk, hogy meggyőződéssel vállalják, képviseljék a párt politikáját, aktívabb cselekvéssel, határozottabb állásfoglalással mutassanak példát. Fordítsanak figyelmet az antimarxista eszmeáramlatok és nézetek bírálatára, leküzdésére. jesztése is. A fiatalok ©gyes osopörtjainiak körében, erőteljesebben mutatkozik meg a pacifizmus, a semlegesség képviselete. A közélettől való elfordulás, a ihiazafiisóg és a njacianal izmus megkülönböztetésének hiánya különböző erővel (tapasztalható. Egy részükre a vallásosság is jellemző. Az értelmiség eszmei-politikai felkészültségére kedvezően hait, hogy nagyobb számban vesznek részit pártós tömegszervezeti oktatásban. A fiatalok azonban nem tartják elég korszerűnek a marxisdaHeminíista tárgyak oktatásét. Az egyetemeken és a főiskolákon nem kapnék megfeMő választ kérdéseikre és ösztönzést a további elmélyült tájékozódáshoz. Nehezíti eligazodásukat, hogy felszabadulás utáni történelmünk feldolgozása nem elég tisztázott, jóllehet az utóbbi évékben kedvező változás tapasztalható. A megye párttagságának 18,2 százaléka értelmiségi. Eainek ellenére olykor a statisztikái szemlélet miatt jogos kritika éri a tagfelvételi munkát. A kommunista értelmiségiek közül egyre többen vállalnák feladatot a pártoktatásban. A propagandisták 64,2 százaléka diplomás. Az értelmiségiek arányuknak megfelelően vesznek részt a tanácsokban, a népfronitbizofttságokban^ a Vöröskeresztben. A fiatalok aktivitása nagyobb a munkahelyi közéletben. Körükben nőtt a KISZ-itagok szánta. / Javítani és rendszeressé kell tenni az értelmiség igényeinek megfelelő tájékoztatást; magasabb szintű politikai képzésüket, továbbképzésüket. A politikai egység további fokozásával együtt törekedni kell arra. hogy az értelmiség mind jelentősebb részének tudatában váljon uralkodóvá a marxista—leninista eszmeiség, a szocialista ideológiai egység. Növelni kell az agitációban. a propagandában, a tömeg- politika valamennyi területén az értelmiség részvételét. Jobban ki kell aknázni a po- lotikai végzettséggel rendelkezők szellemi teljesítőképességét és pártoktatásban, a sajtóban, a kiadványozás egész területén. 7 Kiemelt figyelmet kell ' ■ fordítani a fiatal értelmiség helyzetére, beilleszkedésére; a pályakezdés, családalapítás nehézségeinek csökkentésére. Támasszunk magasabb követelményeket közéleti és politikai tevékenységük iránt. Az életkorúkból és más hatásokból fakadó bizonytalanságot meggyőzőbb érveléssel, színvonalasabb vitával kell ellensúlyozni. A letelepedés lehetőségeit, az életkörülmények javítását a tartalékok fokozottabb kihasználásával kell elősegíteni. Jobban számon kell kérni a vezetőktől a fiatalokkal való foglalkozás hatékonyságát, kibontakozásuk támogatását. Q Alapvető feladat, hogy a párt minden szerve és szervezete, a tanácsok, a tömegszervezetek, a tudományos egyesületek, a Hazafias Népfront szervei fejlesszék tovább munkájukat az értelmiség körében. Valósághűen ítéljék meg az értelmiség szerepét és feladatát, rendszeresen igényeljék véleményüket, állásfoglalásukat. Az értelmiség valamennyi csoportját az eddiginél nagyobb mértékben vonják be és tegyék érdekeltté a helyi gazdasági, társadalmi, politikai döntések előkészítésébe és megvalósításába. Segítsék elő, hogy az értelmiségiek társadalmilag hasznos tevékenysége kapjon megérdemelt elismerést. A PÁRTBIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA
