Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
1985. október 29., kedd Somogyi Néplap 5 JELENTŐS RENDEZVÉNYSOROZAT Hegnyitó a mozimúzeumban TV-NÉZŐ Műemlékvédelemről — felső fokon Jelentős rendezvénysorozatnak ad otthont ezekben a napokban Somogy. Október 28-tól november 1-jéig a Mafilm Híradó- és Dokumentumfiilmstúdiójának jeles alkotásaiból láthatunk néhányat Kaposváron, Barcson, Marcaliban, Nagyatádon, Siófokon és Tabon. A gazdag kinálatú eseménysorozatot tegnap este nyitották meg a kaposvári mozimúzeumban, ahol a megjelenteket Dombóvári László, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszédet Tóth János, a megyei pártbizottság titkára mondott. Hangsúlyozta azt a szándékot, hogy a sajátos és egyben rendkívül hatásos eszközzel, a filmmel az együttgondolkodást kezdeményezzék és segítsék a politikai gyakorlat fontos, időszerű kérdéseinek megoldását. Ezzel is biztatást adnak a céljaink megoldását segítő kezdeményezéseknek, esetenként a tenniiakarástól fűtött Tíz éve rendezték meg először Somogybán az őszi—téli egészségnevelési felvilágosító előadássorozatot. A megyei köjál egészségnevelési osztálya több közreműködő segítségével ismét gazdag programot állított össze az egészségnevelési hónapokra, novemberre és decemberre. Kaposváron ankétot rendeznek a szocialista brigádok vezetőinek az egészséges életmód alakításáról, a megyeszékhely valamennyi általános iskolájában tartanak ezekben a hetekben előadást a helyes táplálkozásról, az egészséges életmódról, folytatódik a középiskolákban a káros szenvedélyek elleni küzdelem jegyében a felvilágosító munka. A megyei KISZ-bizottság szintén ott van a rendezők sorában, a képzési központban Egészséges életmód diákszemmel címmel tartanak előadást a fiataloknak. Az egészségnevelés már a bölcsődében megkezdődik. A szülők számára is sok hasznos ismeretet nyújtanak a gyerekintézményekben tartandó felvilágosító előadások. Milyen legyen a házipatika? címmel novemberben Kaposváron .a Petőfi utcai bölcsődében tartanak előadást. A gyógyszerészek egészségnevelő szerepéről kerekasztal-konferenciát rendeznek a Somogy megyei Gyógyszertári' Központban. és jobbító szándékú türelmetlenségnek is. A megyei pártbizottság és a moziüzemi vállalat az elhatározás megvalósításához kitűnő társakra talált a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilmstúdió közösségében, akik között a filmszakma számos jeles képviselője és kitüntetett művésze található. Filmjeik egy része — mint a megye városaiban bemutatásra kerülő válogatásokból is kitűnik — közvetlenül politizál, más része áttételesen, sokszor csupán azzal, hogy társadalmi jelenségeket mutat be. Némelyik kiáltón szól vagy a döbbenet csendjét idézi, megint más alkotások gúnyosan tartanak görbe tükröt elénk, hogy okuljunk. A dokumentardsta műfaj jellegének megfelelően a valóság egyik szeletét láttatják úgy, hogy rögtön állásfoglalásra késztetik a nézőt. * Nem színészek alakítják, hanem az élet formálja e sorsokat, utalt az ilyen típusú filmek szereplőire Tóth JáA marcali üzemekben a balesetvédelemről hangzik el most előadás; szó lesz e rendezvényeken a növényvédő szerek helyes alkalmazásáról. Barcson a termelés és az egészségkultúra téma köré csoportosították előadásaikat az orvosok. Nagyatádon több szó esik az alkoholizmus veszélyeiről; itt továbbképzést is szerveznek a vöröskeresztes tanárelmököknek és a védőnőknek Az egészséges ifjúság a jövő erőforrása címmel. Siófokon egészség- nevelési tanácskozás lesz novemberben. Boglárlellén ezékben a hetekben, hónapokban előtérbe kerül az öregekkel való foglalkozás, egészségük megóvásáról több előadás hangzik el. A megyei népfrontelnök- séggel közösen a cigánylakosság számára több somogyi településen szerveznek egészségügyi felvilágosító előadást. A sport sem hiányzik az őszi—téli egészségnevelési hónapok programjából, számos ilyen rendezvényt tartanak Barcson, Boglárlellén, Gyékényesen, Fonyódon, Csurgón, Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon, Siófokon és Tabon. Az őszi—téli egészségnevelési hónapokat tegnap Marcaliban nyitották meg. Az egészséges táplálkozást népszerűsítő kiállítás nyílt — természetesen kóstolóval egybekötve. nos. Ezeket „tetten érni”, a valóság és a művészet kritériuma szerint hitelesíteni nem könnyű feladat, sok energiát, felelősséget követel. A stúdió alkotóközössége mindezt politikailag elkötelezetten, magas színvonalon, széles körű társadalmi elismeréssel végzik. Ezt bizonyítják azok a díjak és diplomák, amelyek jelenleg a mozimúzeumban rendezett kiállításon láthatók, a stúdió munkáját vakuvillanásnyi fényben láttató fotók között. Tóth János ezután a megyei pártbizottság nevében megköszönte a stúdió alkotóinak kezdeményezését, és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat vezetőinek, dolgozóinak a rendezvény előkészítését, megszervezését. Dr. Bokor László, a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilmstúdió vezetője mutatta be a Budapestről érkezett filmeseket: Gere Mara Balázs Béla-díjas fődramaturgot, Róna Péter SZOT- díjas rendezőt, dr. Zinner A mai középiskolai oktatásban kuilcshelyzetben van a tanár. A tudományos-technikai forradalom mai eseményei között felelőssége fokozatosan növekszik Menynyire képes tanítványaiba oltani az új iránti érdeklődést? — ez munkájában szinte mindennapi kérdés. Ehhez — a pedagógiai módszerek tökéletesítésén kívül — még szükség van választott szakja új eredményeinek ismeretére is. Vagyis menynyiben tud kutató tanárrá válni? Dr. Kanyar József ezt mondta: — A középiskolai történelemoktatásnál fontosnak érzem a helytörténész-kutató típusú tanár szerepét. Ilyen több is van a megyében. Ok sokszor elmondják, mennyivel könnyebb az anyagot megtanítani úgy, ha ez konkrét helyi eseményekhez köthető. A levéltár támogatja, hogy minél több középiskolai tanár szerezzen tudományos minősítést. — Milyen előnye van a mindennapi oktatómunkán kívül egy tudományos minősítést szerzett tanárnak? — Sajnos, nem mondhatom, hogy ez előnyös volna a pedagógusnak. A kutatás elveszi az idejét, kevesebb energiája marad a túlórára. A régi gimnáziumokban léteztek fontos minősítő fórumok, például az év végén megjelenő nyomtatott értesítők. Kutatási eredményeiket ezekben publikálták, köztük nem egy értékes munkát. Az Tibor történészt, tudományos szakértőt, a fasizmus kutatóját. A stúdióvezető beszélt a híradó- és dokumentumfilmek készítésének céljairól; arról a feladatról, hogy a múltat is bemutatva adjanak eligazítást napjaink kérdéseiben. Ügy reflekto- roznaik jelenünk gondjaira, hogy továbbgondolásra ösztönözzék a nézőt. Olyan képet igyekeznek adni a „most”-ról, hogy abból az utódok világosan értsék az ezredfordulóhoz közeledő világot. Munkájukat díjak, oklevelek ismerték el világszerte. S beszélnek eredményeikről a nézőtér statisztikák is. A stúdió munkájáról a mozimúzeumban kiállított fotók, díjak szintén képet adnak. Az érdeklődés már tegnap este nagy volt. A megnyitón egy híradót láttak a nézők, majd levetítették Róna Péter A magyar nép nevében! című dokumentum- fiilmjét. önképzőköröknek szintén nagyobb publicitásuk volt, hatókörük az egész iskolai életre kiterjedt. Az eredményeket ünnepélyes külsőségek között, felolvasó üléseken, elismeréstől övezve hozták nyilvánosságra, gyakori volt a jegyzőkönyvi dicséret. Kis dolgok ezek, de a tudományos kutatás igényének fölkeltésében nem mellékesek. — Mit tehet a tanár, akit hajt a becsvágy és tudományos minősítést akar szerezni? — Ha doktori disszertációt szeretne írni, az egyetemi tanszéken érdemes jelentkeznie. Sokan szakdolgozatuk témáját fejlesztik tovább, mások új területek tanulmányozását kezdik el. A tanszék és a levéltár általában egyezteti, van-e a témakörben elegendő forrás, várhatók-e új eredmények? Ha a diplomaszerzés és a kutatói véna megélénkülése között hosszabb idő telt el, akkor még vizsgázniuk is kell, vajon a jelölt ismeri-e a tör-' ténetírás legújabb eredményeit? Ezután kezdhetik el a munkát. A levéltár azt szeretné, hogy erősödjenek a somogyi alkotóműhelyék. Aki pedig a levéltári anyagból önálló szintézist alkot, az megízlelve a kutatás Örömét — remélem — még többet szeretne. Sokat tehet Somogy kulturális fejlődéséért. Cs. T. Szeretem, ha a tévé műsorában érdekes emberekkel találkozom; ha a riporter egy-egy szakterület kimagasló egyéniségét szólaltatja meg. De mivel a televízió elsősorban a látványra alapozó műfaj, az is joggal elvárható egy ilyen műsortól, hogy a beszélgetők arca és a köztük felszálló dohányfüst mellett betekintést adjon abba is, amiről a stúdióban vagy az illető lakásán beszélgetnek. Ilyen élményben lehetett része annak, aki vasárnap este a Varsói melódia tévéjáték változata helyett átkapcsolt a kettes csatornára. Entz Géza Herder-díjas művészettörténész személyében nem mindennapi egyéniséget ismert meg a közönség. Olyan embert, aki hetvenedik életévén túl járva is ki-, tűnő fizikai és szellemi frissességgel, lelkesen beszél munkájáról. Közben a kamera időről időre meglátogatott egyes helyszíneket is, olyan épületeket, amelyek feltárásában, helyreállításában a tudósnak nagy szerepe volt: a nyírbátori késő gót harangtornyot, a gyulafehérvári székesegyházat, az egyedülálló csarodai református templomot, a soproni zsinagógát és a kapitóliumi triász szobrait. A műsornak ez a párhuzamossága híven tükrözte Entz tanár úr munkásságának sokat hangsúlyozott kettősségét: az elmélet és a gyakorlat folyamatos egységét, a tudományos kutatás és a megvalósítás közötti harmóniát. Kutatást — ezen a téren is — csak az folytathat, aki jól ismeri a valóságot, aki mindent a helyszínen megnéz, kapcsolatot ,tart az ország egész területével és részt vesz a régi épületek, szobrok és festmények felkutatásában, helyreállításában, védelmében. Mostanában — a tévé képernyőjén is — sok szó esik a műemlékvédelemről: néha A Magyar Táncművészek Szövetségének elnöksége az 1984—85-ös évadra odaítélte a táncművészeti nívódíjakat, s azokat hétfőn a Fészek művészklubban adták át. Az elnökség döntése értelmében az évad legjobb ba- lett-táncosi teljesítményéért járó nívódíljat Volf Katalin (Magyar Állami Operaház), az évad legjobb néptáncos- teljesítményéért odaítélt nívódíjat Farkas Zoltán és Zsuráfszky Zoltán (Kodály Kamaratáncegyüttes), az Általán túl sok is, úgyhogy a városvédő szózatok mellett olykor már közömbösen megyünk el. Entz Géza új ösz- szefüggésekbe helyezve, élettel töltötte meg a műemlék- védelem néha már kissé lejáratott fogalmát. Szót ejtett például a műgyűjtésről, amelynek kutatásával hazánkban elég keveset foglalkoznak, holott jónéhány magángyűjteményünk megérdemelné a figyelmet. Beszélt a környezet, a társadalmi, történelmi körülmények fontosságáról. Sokat vitatkoznak például arról, mi okozhatja a jáki templom és a gyulafehérvári székesegyház hasonlóságait. A kőfaragók vándorlásával próbálják magyarázni a távoli területeken fellelhető egymáshoz közel álló részleteket. Arról azonban megfeledkeznek, hogy a 13. századi Magyarországon még egységes volt a fejlődés, s csak később szakadt meg ez az egység, amikor a török elpusztította az ország középső, összekötő területeit. Az idős tudós elmondta, szinte mindig úton van, járja az országot, ősei között is sokan voltak természettudósok, orvosok, biológusok, s 5 maga is egységben látja a természetjárás, és az ember által alkotott régi kincsek felfedezését. Entz Géza, sok tudományos munka, cikk, monográfia szerzője, a műemlékvédelem harcosa és a hazai restaurátor-képzés irányítója 1983- ban megkapta a Herder-dí- jat. Ezt azoknak ítélik oda, akik a kultúra területén hidat vernek Közép-Európa nemzetei között. A magyar kutatónak, itt ebben a Kelet és Nyugat határán fekvő hazában lehetetlen figyelmen kívül hagynia a környező országokkal, sőt az egész kontinenssel összefüggő kapcsokat. A művészettörténeti ösz- szefüggések felderítéséhez a szomszédos népek kutatóinak összefogására van szükség. lamd Balettintézet legjobb balettnövendékének járó nívódíjat Nagy Zoltán (IX. évfolyam), a baléttpedagógus- nívódíjat Sebestyén Katalin (Állami Balettintézet) és Schüller Valéria (Budapest), a néptáncpedagógus-nivódí- jat Szentpál Mária (Budapest), a társastánc-pedagógusi nívódíjat Rimányiné Kiss Aynikó (Szombathely) kapta, A díjaikat Körtvélyes Géza, a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára adta át L. L. MEGNYITÓ ÉS KIÁLLÍTÁS MARCALIBAN Őszi-téli egészségnevelés KUTATÓ TANÁROK Tersztyánszky Krisztina Táncművészeti nívódíjak Az idén kezdte meg munkáját a Rippl- Rónoi múzeumban a természettudományi osztály. Botanikus, lepidopterológus és ornitológus vizsgálja, elemzi a megye természeti értékeit, feltérképezi növény- és rovarvilágát. Fotó: Gyertyás László