Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 29., kedd Választási tv-vita Németh Károly és Lázár György fogadta Gratz külügyminisztert Leopold Gratzot, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyiminiszterét, aiki Var- konyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban hétfőin az MSZMP KB székházában fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtikárhelyette- se. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az enyhülési politika folytatásának lehetőségeire. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Nagy János hazánk bécsi nagykövete, valamint Friedrich Bauer külügyminisztériumi főtitkár-helyettes és Arthur Agstner budapesti osztrák nagykövet. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a Parlamentben fogadta Leopold Grat- zot. A megbeszélésen megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdéseket, valamint a két ország kapcsolatainak alakulását. A találkozón ott volt Várkonyi Péter, valamint Nagy János és Arthur Agstner. A délelőtt folyamán Leopold Gratz a Hősölk terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Leopold Gratz a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének ünnepélyes megnyitása után találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Leopold Gratz tiszteletére a külügyminisztérium vendégházában. Vasárnap este lezajlott a francia parlamenti választási hadjárat első látványos erőpróbája: Laurent Fabius miniszterelnök és Jacques Chirac jobboldali ellenzéki vezér televíziós vitája. A másfélórás tv-párhajban a felmérések szerint egyik fél sem aratott győzelmet. A két politikus két újságíró játékvezetésével fejtette ki álláspontját a bel- és külpolitika, valamint a gazdaságpolitika kérdéseiről. Mindketten csupán ismert pozícióikat fejtették ki, a még tisztázatlan pontokon pedig most sem kötelezték el magukat. A gazdasági kérdéseknél Chirac arra célzott, hogy az RPR és az UDF leendő kormánya magánkézbe adhatja a néhai de Gaulle tábornok által államosított vállalatokat, pl. a Reanult-t is. Fabius ezért „rombolónak” a nemzeti vagyon elherdálójá- nak nevezte Ohiracot. A munkanélküliség csökkentéséről egyiküknek Sem volt sok elképzelése, a vita abban merült ki, kinek a politikája súlyosbítaná a helyzetet. A külpolitikában lényegében látszatellentétek körül viaskodtak, mégis itt hangzott el a legkeményebb ki- fakadás: Fabius hazugságnak nevezte Chirac azon állítását, hogy a szocialisták hatalomra kerülése előtt Uj- Kaledónián béke és nyugalom honolt. Sevardnadze Kubában Kubába érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. A politikus a Kubai KP és kormány meghívására tesz baráti látogatást a szigetországban. Kubában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet külügyminiszter látogatásának. Megfigyelők különösen fontosnak tartják azt, hogy a szovjet és a kubai fél alaposan elemzi majd a közép-amerikai helyzetet. A szovjet vendéget érkezésekor, a havannai repülőtéren Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő fogadta őt, s elkísérte a vendéget városnéző kőrútjára is. Mongol kormánynyilatkozat A Mongol Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén elfogadott nyilatkozatot — hangsúlyozza a mongol fővárosban közzétett kormány- nyilatkozat. A dokumentum kiemeli: a mongol kormány egyetért az ülésnek azzal a következtetésével, hogy az Egyesült Államoknak és legközelebbi szövetségeseinek a katonai erőfölényre, a világuralomra törekvő irányvonala a nemzetközi helyzet kiéleződéséhez, a háborús veszély növekedéséhez vezetett és az emberiséget egy olyan határvonalhoz juttatta, amelyen túllépve az események kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. A mongoL kormány teljes egészében támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozatát, amely az egyedüli ésszerű alternatívát nyújtja a nukleáris katasztrófával, a fegyverkezési hajszával, a konfrontációval szemben. A széf iái tanácskozás eredményei nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a közelgő szovjet— amerikai csúcstalálkozóra tárgyszerű és kedvező politikai légkör alakuljon ki. Az adósok gondjai A KGST tagállamai teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy hozzanak létre új, igazságos, demokratikus alapokon álló gazdasági világrendet — jelentette ki Vjacseszlav Szicsov, a KGST •titkára az ENSZ-ben hétfőn tartott sajtókonferenciáján. Szicsov felszólalt a világszervezet 2. számú bizottságának ülésén is, A KGST huzamosabb idő óta megfigyelői státussal vesz részt az ENSZ, illetve szakosított szerveinek munkájában. Szicsov hangsúlyozta: a KGST támogatja azt a követelést is, hogy megfelelő megoldást találjanak a fejlődő országok adósságterheinek rendezésére. Rámutatott: az egyenlőtlen gazdasági helyzet, a cserearányok állandó romlása, a valutáris kérdések és a kamatok szintjének rendezetlensége tovább rontja az amúgyis nehéz helyzetben lévő fejlődő országok helyzetét. A KGST és a fejlődő orNagyszabású békedemonstrációt tartottak az osztrák fővárosban. A „Művészek á békéért” gondolat jegyében, a bécsi Stadtha Iáéban az osztrák Ibékomozgalom különböző irányzataihoz tartozó szervezetek találkoztak. A rendezvényen — amelyen részt vett az Országos Békeszágok együttműködéséről megállapította: az a teljes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakul. A KGST elsősorban saját gazdaságuk fejlesztéséhez nyújt támogatást, ipari üzemek, mezőgazdasági létesítmények építésével, szakemberek képzésével és hitelek nyújtásával. A hitelek általában igen kedvezőek: 12—15 évre szólnak, évi 2,5—3 százalékos kamattal, s visszafizetésük rendszerint az érdekelt országok hagyományos termékeivel vagy az új beruházások termékeivel történik. A KGST segítsége arra irányul, hogy erősítse a fejlődő országok gazdaságát, elősegítse exportjuk növelését, illetve importjuk csökkentését. A KGST titkára kijelentette: a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete messzemenően együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével is, annak gazdasági terveinek megvalósításában. tanács küldöttsége is — hazai és külföldi előadóművészek több órás műsort adtak. A fesztiválon — ahol beszédet mondott Bruno Kreisky volt kancellár is — a résztvevő több ezer fiatal a világűr militarizálása és az amerikai rakéták nyugat- európai telepítése ellen tiltakozott. SZÁMŰZÖTT DEMOKRÁCIA Az egyenruhások tűréshatára és a szavazók óhaja Guatemala, a Mexikóval délen határos, nyolcmillió lelket számláló közép-amerikai ország az ellentmondások földije. Egyrészt felejthetetlen látványt nyújtanak a tropikus óriásfiák, a misztikus hangulatú vulkanikus eredetű tavak, és a csúcsaikkal a felhőkbe burkolódzó tűzhányók. Másrészt nem feledhetjük, hogy a térségben az országot irányító junta „büszkélkedhet” az emberi jogok legkirívóbb sárbatiprásával: Jacobo Arbenz haladó kormányának 1954-es megdöntése óta mintegy százezer halálos áldozata, és negyvenezer eltűntje van az állami politika szintjére emelt brutális terrornak. Ez a politika nagy nemzetközi elszigeteltséghez vezetett, — még az Egyesült Államok is visz- szafogta támogatását az egyre szalonképtelenebbé váló rezsimtől — s ebből a helyzetből a tábornokok most általános „választások” rendezésével igyekeznek kitörni. Különösen sötét fejezetét éli a guatemalai nép 1982 óta, amikor államcsíny eredményeképpen Efrain Rios Montt nyugalmazott tábornok került hatalomra, aki betiltotta a politikai pártok működését, és rendkívüli állapotot rendelt el. Mivel az Ige Egyháza nevű fanatikus vallási szekta főpapja is volt. egyáltalán nem keltett meglepetést az a kijelentése, hogy Guatemalában a belátható jövőben nem lesznek választások, s „a hatalmat isten adta, s csak ő veheti el”. Erről másképpen vélekedhetett hadügyminisztere, Oscar Humberto Mejia Victo- res, aki 1983 őszén a maga kezébe vette az ügyek irányítását. A terror azóta sem csökkent: az elnyomás és nyomor szülte elégedetlenséget a kormányhadsereg fasiszta félkatonai szervezetekkel együttműködve, az erőszak változatos módszereivel próbálja letörni. Elégedetlenséget kiváltó ok akad bőven: elég megemlíteni, hogy a termőföld 90 százaléka a lakosság öt százalékának kezén van, a gyermekhalandóság 10, az írástudatlanság 67 százalékos. A lakosság többségét kitevő indiánok szegénysége csak Banglades, Haiti vagy Szomália szegénységéhez hasonlítható. S ekkor még nem beszéltünk az egyre növekvő munkanélküliségről (a fővárosban eléri a negyven százalékot), s arról, hogy a hagyományos exportcikkek: kávé, cukor, gyapot — világpiaci árának drasztikus csökkenése már- már vészes helyzetbe sodorta a nemzetgazdaságot. E tények mellett szinte észre sem vehető az egyetlen pozitív változás: bizonyos pártok működésének engedélyezése ... A november 3-i elnök-, törvényhozó és helyhatósági választások deklarált célja, hogy civileket engedjenek a kormányrúdhoz, valódi szándéka azonban, hogy a választások utáni polgári kormányzással az oligarchia és a hadsereg felső vezetése legalizálni akarja hatalmát. így vélekedik erről a partizánháborút folytató négy baloldali szervezetet tömörítő Guatemalái Nemzeti Forradalmi Egység is, megállapítva, hogy az úgynevezett demokratikus nyitás nem más, mint a hatalom újrafelosztása amerikai forgatókönyv szerint. A hazafiak úgy értékelik: népi forradalmi háború vezethet el az ország nemzeti felszabadításához. (Ezzel kapcsolatban emlékezzünk Haig, volt amerikai külügyminiszter szavaira, aki már 1981- ben felhívta a figyelmet arra, 'hogy Guatemalában mindaz embrióállapotban megvan, ami Salvadorban történik.) De kik is próbálják bevenni a túlságosan biztonságosnak nem mondható elnöki palotát? A szakértők három személyre hívják fel a figyelmet. akik közül a legnagyobb esélyt Jósé Carpiónak, az El Gráfico című lap tulajdonosának, a már csaknem két éve alakított Nemzeti Népi Egység nevű párt vezetőjének adják. A lap tulajdonos- pártvezér legfőbb gondja, hogyan nyerje el a befolyásos magánszektor támogatását, amely láthatólag ingadozik a változástól való félelem, és a katonák üzleti szerepe visz- szaszorításának lehetősége között. Szintén nem kevés sansszal rendelkezik a kereszténydemokrata Vinicio Serezo. A kitűnő szónok hírében álló hivatásos politikus bíráló nyilatkozatai miatt a legnépszerűbb — talán ennek is ^köszönhető” az ellene elkövetett két sikertelen merénylet A voksolások „sötét lovának” tartják az evangélikus vallási színezetű Nemzeti Demokratikus Együttműködési Párt színeiben induló Jorge Serranot, aki a protestáns szavazóknál számíthat kiemelkedő sikerre. Bár a jelöltek választási platformja eltérő, egy dologban feltétlenül megegyeznek: egyikük sem ígér demokráciát, mivel tudják, hogy az egyenruhások tűréshatára jóval meghatározóbb, mint a szavazók óhaja. A guatema- laiaik számára tehát a választási színjáték után is any- nyira távoli lesz a demokrácia fogalma, mint nemzeti madaruk, az ékes farktolláról híres szuruku, amelyet a vadászok már hosszú ideje a távoli és lakatlan dzsungelokba száműzött... D. L. Béke fesz)-ivói Bécsben A rendőrség brutálisan elbánik az ellenzékkel Mejia Victores
