Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
1985. október 28., hétfő Somogyi Néplap 3 FINN SZEMMEL Gyümölcstermés — kortyolva Az európai kulturális fórumról Munkabizottságokban tanácskoznak az európai kulturális fórum résztvevői. A 33 európai ország, valamint jaz Egyesült Államok és Kanada küldöttségvezetője á fórum első hetében (mondta el nyitó felszólalását; most a szakértőké a szó, a feladat, hogy megtalálják jazokat a területeket, lahol lehetőség van a kulturális Együttműködésre, annak bővítésére. légítsük, hagy biztosítsuk kulturális egyenlőségüket Finnországban. Valójában nem is beszélhetünk kisebbségről, hiszen ők maguk zárkóznak el ettől a meghatározástól, mert népességünk svéd anyanyelvű tagjainak vallják magukat. A finn és a svéd nálunk egyaránt hivatalos nyelv. Minden törvényt és rendeletet, fontos döntést és minden hivatalos dokumentumot mindkét nyelven kiadnak. Ahol a svédek élnek, a köztisztviselők számára kötelező a perfekt svéd nyelvtudás, és másutt is legalább annyira kell beszélniük ezen a nyelven, hogy ha szükséges, dolgozni tudjanak vele. A svédeknek saját iskoláik vannak az általános és szakoktatásban, s bizonyos mértékig hasonlóak a lehetőségeik egyetemi szinten is. Sok svéd jól beszél finnül, ezért inkább azt használja, így a svéd anyanyelvűek száma lassan csökken Finnországban. Mégis: finn részről mi úgy tekintünk _ e kétnyelvűségre, mint óriási nyereségre, s mindent megteszünk azért, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük a svéd anyanyelvűék kultúráját Finnországban. Ez a kultúra egyben hidat is jelent számunkra Skandinávia felé; másrészt azzal, hogy megfelelő feltételeket biztosítunk a nálunk élő svédek számára, azt is el szeretnénk érni, hogy hasonló elbánásban részesüljön a Svédországban élő nagy számú finn kisebbség. Ezek a finnek a második világháború utáni évtizedekben munkát vállalni mentek oda, és sokan közülük, őszintén szólva úgy vélekednek, hogy a lehetőségeik nem olyan jók, mint a svédeké nálunk. Különösen oktatási feltételeiken szeretnénk javítani. iMár vannak finn osztályok a svéd iskolákban és nemsokára finn iskolák is létesülnek Svédországban ... Tehát fontos feladata az európai kulturális politikának az, hogy a kisebbségeknek gondját viselje. K. M. Finnország álláspontját a Jaakko Numminnen államtitkár (a képen) ismertette az első héten. Személye nem ismeretlen azok előtt, akik szívügyüknek tekintik a magyar—finn barátságot. Numminnen ki tudjá hányszor járt már Magyarországon. Az ő irányításával dolgozott például az a finn szerkesztőbizottság, amelynek tagjai magyar kollégáikkal együtt összeállították a Barátok, rokonok című kötetet. — Milyenek az első benyomásai a fórumról? — Véleményem szerint a fórum jól indult — kezdte válaszát finn vendégünk. A felszólalások, néhány kivételtől eltekintve, nagyon konstruktívak és átgondoltak voltak. Ezekből kitetszik az a törekvés, hogy konkrét eredményeket hozzon a fórum. Másrészt már a fórum elején sok érdekes kérdés merült fel, s előre sejteti, hogy e fórum kétségkívül a legfontosabb, egyedülálló eseménye egész Európának. Ahhoz (bonyolult időket élünk, hogy előre lássuk, milyen sikerrel zárul majd. Feltételezem azonban, hogy a munkabizottságokban folyó viták érdekesek és gyümölcsözőek lesznek. A legnagyobb értéke ennek a fórumnak, hogy Európa különböző részeiből prominens kulturális személyiségek találkoznak és tanácskoznak egymással minden kérdésről, a művészetekről és' a kulturális politikáról. — Hogyan vélekedik a finn—magyar kulturális kap csőlátókról ? — Finnország és Magyar- ország kulturális kapcsolatai a nyelvrokonságra és bensőséges összetartozásunk érzésére épülnek. Kulturális együttműködésünk 150 esztendőre tekint vissza. A második világháború után ezek a kapcsolatok a művészetek és a kulturális élet .csaknem minden területére kiterjedtek. Például a Magyar Tudományos .Akadémia és a Finn Akadémia együttműködése az utóbbi években bensőségesebbé vált. Finn szempontból döntő fontosságú, hogy ilyen hídfőnk van Európa szívében, és mi mindent készek vagyunk megtenni, hogy kapcsolatainkat továbbfejlesszük. — A fórumon már eddig is többször szóba került a (kisebbségek helyzete. Tudjuk, Finnországban jelentős svéd kisebbség él. .Miként biztosítják kulturális egyenlőségét? — Finnországban a .lakos- sás mintegy 6—7 százaléka svéd. Főleg a tengerparti területeken és néhány nagyvárosban (Helsinkiben, Turku- ban, Vaasában). Valameny- nyien megbecsült polgárai országunknak, s mi azon vagyunk, hogy igényeiket kieAlmalé Véséről Hogy milyen az íze az idén a v.ései Űj Élet Termelőszövetkezet gyümölcsösében termett almáinak — a húsvéti rozmaringnak, a jo- nátháinn)ak, a sitairkinigniak —, nemcsak abból tudhatjuk meg, hogy beleharapunk a gyümölcsbe, hanem abból is, ha a tevét isszuk — s a kóstoló után okkal mondlhatj.uk: finom! A téaszb.en kétszász hektáron teremnek az almatfák, s miután két évvel ezelőtt goindljulk volt a léaLma értékesítésével, úgy határoztak, üzemét építenek ~ az ilyen álma feldolgozására, az almaié kisaj.toLására. A döntésit gyora(an követte a hetit, s tavaly már munkába állhatott volna az üzem — akkor viszont a léalménaik kínálkozott a korábbinál jobb piaca: jó áron eladhatták exportra. Az idén megnőtt a kereslet — és a kínált ár — az almaié iránt (ebben közrejáitszhatott az is, hogy a szőlő a vártnál jóval gyengébben, fizetett), s a vé- seiiefk tehát „elővették” léüzemüket s most alig győzik az igények kielégítését az itt előállított alma lével. A Pannonvíin a legnagyobb vevőjük — eddig 1200 ton- nyányit szállítottak nekik Siklósra —, 200 tonnát pedig a Nagyatádi Konzervgyárnak adtak. — Miután elfogyott a szövetkezét gyümölcsösében termett léalmánk, a gazdák háztáji termését vásároljuk meg helyiben és a környező községékben;, főként Nemes- déden. Különösen az a fagy ártott a fáknak, melyet késő tavasszal, kötés idején kaptak, így aztán fele any- nyii termést se takaríthattunk be a közösben, minit tavlaly, illetve amennyit erre az évre terveztünk. Az ágazat mégis jobb pozícióba került. Ennek az az ok», hogy a tetemes terméskiesés miatt a költségeink is csökkentek — például 4000 tonna almát nem kel.1 betakarítanunk, miért ennyivel kevesebb termett —, az almalének pedig kedvező az értékesítési ára. Hogy a léüzem kapacitását a lehető legjobban kitölthessük, a Bárdibükki Állami Gazdaság vezetőivel is megálilá- podtunk abban, hogy 300 tonna léalmát kapunk tőlük folyamáitosan ... A szövetkezet elnökétől, Porcsa Istvántól hallót,ttulk a tájékoztatást és. a gazdaságossági okfejtést a léüzem hasznáról. Arról, hogy jóllehet sokba került a beruházás, az almaié értékesítésében megtalálják a számításukat. Egy kiló almából átlagosan 7,5—8 deciliter levet nyernek. Az üzemben — két műszakiban — 55—60 tonna almát dolgoznak fel naponta, s a levét .tartálykocsik szállítják Nagyatádira, Siklósra. A 3,8 millió forint költséggel épült léüzem azonban korántsem „végállomása” a léalma hasznosításnak: hb,marosan befejeződik az üzemhez kapcsolódó pálinkafőző építése iis, ahova alapanyagként az almatörkölyt juttatják. Még a télen megkezdődik iitt a főzés, egyelőre a cefrézés folyik, s a Somogy Megyei Zöldért Vállalat zákányi szeszfőzdéje berendezéseinek áttelepítésiét végzikA termő gyümölcsösön kívül számottevő területen van még almása a vései téssz- nek, ahol a következő években ad majd munkát a betakarítás. Ügy tetszik, a léalma feldolgozását — s később más, arra alkalmas gyümölcsfajtaként is — hosszú távra megoldották a gazdaságban', egyre nagyobb igény mutatkozik azonban hűtőházra is. A betakarítást követően éppen piac nélkül maródit — bő termésű évben ezzel is számolni kell — jó minőségű, hazai fogyasztásra és exportra is alkalmas gyümölcsöt így biztonságosán elhelyezhetnék és tárolhatnák addig, amíg igény — és megfelelő árait kínáló vevő — nem jelentkezik rá. De ez már a jövő feladata és anyagi lehetőség függyé- nye... H. F. Jobban fejlődjenek a kistelepülések Mezőgazdasági dolgozók küldöttértekezlete Somogy legnagyobb létszámú szakszervezete, a huszonkét és fél ezer mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi dolgozót tömörítő Medosz szombaton a kaposvári Dorottya szálló nagytermében tartotta meg küldöttértekezletét. Dr. Virányi Istvánná elnöki megnyitója után dr. Galabár Emil titkár számolt be a Medosz megyei bizottságának ötéves tevékenységéről. Kiemelte, hogy á szakszervezet a saját eszközeivel. segítette a gazdaságpolitikai célofe elérését, ök is a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatására, az exportfe,ládátok gazdaságos teljesítésére ösztönöztek, s ezzel hozzájárultak a népgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal megtartásához. Más szervezetékkel együttműködve sikerült a .nehezedő körülmények között is a dolgozók tettrekészségét megőrizni, felelősségérzetét, ál- dozatváilaló készségét fenntartani. A Medosz-fcongresszus határozatának szellemében javultak az élet- és munkakörülmények Somogybáin. Dr. Galabár Emil szóvá tette, hogy a falusi lakosság egy részének, főként a kis településeken élőknek a helyzete, a szolgáltatások színvonala romlik. A falusi lakosságnak a városiakét meghaladó mértékben kell anyagi terhet vállalni, például út, járda, víz-, szennyvíz-, gázvezeték építésekor. A vitában felszólalók megerősítették a megyei bizottság beszámolójának megállapításait, és új javaslatokat is tettek. Puskás Zoltán, a Se- fag vállalati szakszervezeti bizottságának titkára például kifogásolta, hogy az erdőgazdasági dolgozók bérezése elmaradt a többiekétől. Szükség volna a fakitermelők nyugdíjkorhatárának csökkentésére is. Egyre többen figyelnek azoknak az általában kis nyugdfjú idős embereknek a gondjaira, akik lerakták a tsz-ek alapjait. Peresztegi Gyula, a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezet szíb- tiíkára az ő érdekükben kérte a nagyabb támogatást, a falvak egészségügyi ellátásá- nák javítását. Bebes Tibor, a Sefag osztályvezetője a közgazdasági bizottság nevében amellett szállt síkra, hogy az időjárásnak és az egyéb ártalmaknak legjobban kitett mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók kapjanak korkedvezményt, akkor csökkenne a mostani 70—75 százalékot kitevő rokkantnyugdíjasok aránya. Dr. Fehér István, a mezőgazdasági főiskola szb- titkára szóvá tette, hogy évente csökken az alapkutatásokra fordítható pénz. Az elmélet így nem tudja megelőzni a gyakorlatot. Az is sajátos, hogy adminisztratív és egyéb akadályok miatt tehetséges gyakorlati szakemberek nem állhatnak a 'katedrára. Elismeréssel szóltak a küldöttértekezleten részt vevő tisztségviselők a megyei bizottság ötéves tevékenységéről. Dr. Egerszegi László, az SZMT titkára felhívta a figyelmet, hogy a megyei bizottság jobban alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Nagyon fontos ugyanis, hogyan növelik a somogyi gazdaságok, vállalatok az ország gazdasági forrásait. Herner Endre, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa azt kérte, hogy a szak- szervezet fokozza a részvételt a települések fejlesztésében, együttműködve a gazdálkodó szervekkel, a tömeg- szervezetekkel és -mozgalmakkal. Micsuch László, a Medosz elnökségének tagja tájékoztatta a felszólalókat: a kongresszuson is szó lesz arról, hogy az ágazat sajátosságait jobban figyelembe vevő jövedelemszabályozásra van szükség. A gazdaságok, a vállalatok már most is jobban különbséget tehet- nénék a bérezésiben. Aki többet, jobbat ad, az keressen is többet. A küldöttek a héttagú megyei bizottság elnökének dr. Kiscsordás Istvánt, titkárának pedig dr. Galabár Emilt választották meg. Szombaton tartotta küldöttértekezletét az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága az Oktatási Igazgatóság nagytermében. Elnökinek dr. Varga Ferencet, megyei titkárnak dr. Borbély Évát választották meg. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei küldöttértekezletét ugyanekkor a megyei tanács nagytermébe hívták össze. Az elnök dr. Németi László, a megyei titkár Kocsis Dezső lett. Nemzetközi sugárvédelmi konferencia A biztonságért Ha radioaktív sugárzásról beszélnek, önkéntelenül, is a hirosiimai, a nagaszaki atom- robbanás jiut az emberek eszébe. A pusztítás, amit a hidiogénboimlba okozott. Tisztában vannak ezzel a szakemberek isi, s amikor a sugárzó anyagok békés célú felhasználásáról van szó, megfelelő védelemre törekednek. Határainkon innen és túl hangsúlyt helyeznek az együttműködésre, a tapasztattatok átadására. A maigyáir Eötvös Loránd Fizikai Társulat sugárvédelmi szakcsoportja például többször rendezett nemzetközi sugárvédelmi konferenciát. A napokban zárult konferencián hazai szakemberekkel régóta együttműködő osztrákok és jugoszlávok melléit olasz, svéd, keletnémet fizikusok számoltak be arról, miként tudják hasznosítani a komputert a védelmi munkában. Szigorú szabályok határozzák mag a sugárzó anyagok békés célú felhasználását. Magyarországon ezek a területek a legszigorúbban ellenőrzöttek. A köjál például rendszeresen vizsgálja, hogy a röntgenezést végző orvos viseli-e az ólomklö- tényt. Hazádban 15 ezer ember dolgozik radioaktív vagy más sugárzó anyag közelében. Valamennyi ükét doziméterrel halvonta ellenőrzik. A miérésiek eredményeit, az aidlátökat számítógép értékeli és tárolja.. A védelmet és a lehetőségek jobb kihasználását segíti az országok közötti együttműködés.. Hazánk különösen jó kapcsolatokat alakított ki Jugoszláviával és Auszít- riáviál. Az Osztrák Kutató- központ és az Országos Sugárbiológiai- Sugáregészség- Ügyi Intézet évek óta közösen figyeli és ellenőrzi a Duna sugárszennyezettségét. A védelem hatékonyságait mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megengedett határ alatt maradt a folyó szennyezettsége. A Központi Fizikai Kutatóiintézetnek és a Salzburgi Egyetemnek közösen, sikerült elkészíteni a világ talán legjobb tüdlőmodellijiét. Ezen például azt is ki lehet mutatni, hqgy a cigarettafüstből belélegzett részecskék miképpen ülnek ki a tüdő falára és ott milyen események zajlanak. A tapasztalatokat hasznosíthatják például a rákkutatásban, s többek között a szilikózis gyógyításában, illetve megelőzésében. Aligha kell külön is hangsúlyozni a szilikózis gyógyításának fontosságát. Hazánkban, de a világon másutt is, a bányászok egyik legnagyobb ellensége és tönkretevője a szilikózis. Az október 25-én zárult konferencián összesen hatvan előadás hangzott el. Ezek közül több a paksi atomerőmű környezetellenőrzési kérdéseiről. Az üzem saját ellenőrzési eredményei és a különféle hatóságok ezektől teljesen független vizsgálatai azt bizonyították, hogy a lakosságot az eltelt év.ek alatt az atomerőműből eredő radioaktív szennyeződés nem érte. Európában ez volt az első találkozó, amelyen a szakemberek arról cseréltek véleményt, miiként lehet a számítógépet a sugárvédelemben hasznosítani. Ez a konferencia is módot adott újabb kapcsolatok kialakítására, amelyek a sugárvédelmet szolgálják, segítik a radioaktív és más sugárzó anyagok békés célú, biztonságos fölhasználását. H. T.
