Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

2 Somogyi Néplap 1985. október 26., szombat Események címszavakban Vasárnap: Dél-Afrikéban a tömegtil­takozás új hulláma veszi kezdetét, Moloise kivég­zése után — Negyedmil­liós béketüntetés Brüsz- szelben — Nicaraguában szükségállapotot rendel­nek el. Hétfő: Losonczi Pál felszólalása az ENSZ-közgyűlés jubi­leumi ülésszakán. — Zárt szekcióülésekkel folyta­tódik az európai kulturá­lis fórum Budapesten — Üjabb rendezési kísérle­tek Libanonban. Kedd: Rómában ismét Craxi próbálkozik kormányala­kítással — whitehead egyiptomi, tunéziai és olaszországi „magyará­zó” körútja az amerikai gépeltérítés nyomán — Brit nemzetközösségi ta­nácskozás a Bahamákon. Szerda: Szófiában „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” cí­mű nyilatkozat elfogadá­sával befejeződik a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülése — Ameri­kai-spanyol katonai tár­gyalások. Csütörtök: Ünnepélyes megemléke­zés az ENSZ megalakítá­sának 40. évfordulójáról, a nemzetközi békeév nyi­tánya — Reagan—Sevard- nadze találkozó — Az Egyesült Államok és több NATO-szövetséges csúcs- értekezlete New Yorkban. Péntek: A holland parlament, he­ves vita után, megszavaz­za a középhatósugarú ra­kéták állomásoztatásáról szóló tervezetet — Jor­dánia visszautasítja Pe- resz közvetlen tárgyalá­si ajánlatát, Amman és Damaszkusz párbeszéde. A hét három kérdése Hogyan fogadta a vi- lág a szófiai nyilatkozatot? Alig huszonöt nap választ el a genfi csúcstalálkozótól, amikor hat esztendőn át tar­tó kényszerszünet után, isimét a legmagasabb szinten foly­tatódhat a szorvjet—amerikai párbeszéd. Érthető, ha a Vi­lág különös figyelemmel kí­séri a találkozó előtti . nyi­latkozatokat, a tárgyalási po­zíciókra való utalásokat. A szófiai nyilatkozat, amelyet a varsói szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének ülésén fogadtak el, a hét európai szocialista or­szág egyeztetett álláspontját fejti ki korunk legfontosabb kérdéseiben; amint Kádár Já­nos az összejövetelt záró díszbeszédében hangsúlyoz­ta: a szocialista választ je­lenti a világproblémákra. A visszhang mindazok ré­széről, akik felelősséget érez­nek a világ és Európa sor­sa iránt, egyértelműen he­lyeslő. Értékelik a szocialis­ta országok reális számveté­sét, s a széles körű javasla­tokat, a korábbi kezdeménye­zések hangsúlyos ismétlését, valamint új indítványok köz­readását, amelyekkel meg akarják állítani a fegyverke­zési hajszát. Egyetértenek ab­ban is, hogy — a gyakran használt sporthasonlattal élve — „a labda a másik térfé­len van”, a konstruktív kez­deményezések konstruktív választ kívánnak. Éppen ekö­rül van azonban zavar a „másik térfélen”. A hivata­los nyilatkozatok egyelőre szűkszavúak, vagy még el sem hangzottak. A nagy nyu­gati tömegkommunikációs eszközök pedig három fő érvvel próbálják csökkenteni Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai pen a legfelsőbb szintű tanácskozás delegáció-vezetői. Tanácskozó Testületé. A ké­(Fotó: MTI—KS) a szófiai üzenet hatását, anél­kül, hogy a lényeget érinte­nék. Újra elhangoznak azok az állítások, hogy a szocia­lista országok nem javasol­nak „igazán újat”, hanem a korábbiak .rutinszerű felele­venítéséről van szó; a propa­ganda-lépésekről beszélnek; s mindennek hátterében az SDI, az amerikai űrfegyver­kezési tervekkel szemben in­dított „szovjet kampányt” emelik ki. A komolyabb elemzők azonban nyugaton is ki­emelnék három tényezőt, amelyek egyúttal csattanós választ adnak kollégáiknak. 1 • A politikai tanácskozó testület állásfoglalásában öt­vöződött a következetes fo­lyamatosság az új elemekkel. Valóban isimét hangsúlyt kaphattak a már ismert ja­vaslatok, viszont új kezde­ményezések is történtek, elég a fegyverzet mennyiségi és minőségi befagyasztására utalni (ha nem fokozódik a fegyverkezési verseny, köny- nyebb tárgyalni), vagy a tö­megpusztító eszközök erejét már-már elérő hagyományos fegyverek eltiltására. (Egyet­len példa: a vákuum bomba, amelynek amerikai gyártmá­nyú variánsát 1982-ben az izraeli hadsereg Bejrútban alkalmazta.) 2. Szófiában felvetették a legszélesebb megoldások le­hetőségét, de nem helyezked­tek a „mindent vagy sem­mit” álláspontjára. Nagy súlyt helyeztek a különbö­ző részletkérdésekben létre­hozható egyezségek lehetősé­gének felvetésére, szó esett a menetrendről ;is. Ha úgy tetszik, mindez valóban bé- keoffenzíva, békepropagan­da, a legnemesebb jelentés szerint. A világ alighanem szívesen venné, ha a fegy­verkezési verseny helyett a nyugati fél vállalná ezt a békepropaganda-versenyt, s megtenné a maga építő ia- vaslatait... 3. A* szocialista országok ajánlatai a kölcsönös bizton­ság tiszteletben tartása, a kompromisszumok jegyében fogantak. Tehát figyelembe veszik a korábban elhang­zott nyugati fenntartásokat, ellenvélemény eket is. Való­ban ki akarják küszöbölni az űrfegyverkezést, nehogy a fegyverkezési hajszának új, eddig nem tapasztalt mérté­kű költségekkel és veszé­lyekkel járó fejezete kezdőd­jék, de ezt összekapcsolnák a stratégiai fegyverrendsze­rek radikális, ötven százalé­kos csökkentésével. A szófiai üzenet a szocia­lista országok ismert szándé­kainak megerősítése Genf előtt — s az egy nappal ké­sőbb sorrakerült Reagan— Sevardnadze találkozón, az amerikai elnök nyilván első kézből értesülhetett minden­ről. Amint a New Yorkban megrendezett csúcsértekez­leten ^Mitterrand kivételével ott voltak a hét legfejlettebb tőkés ország vezetői) meg­hallgathatta legszorosabb partnereinek véleményét is. A közeljövőben a svájci vá­rosban zajló párbeszéd kilá­tásai, s a távolabbi jövő ese­ményéi most nem utolsósor­ban attól függnek, milyen válasszal, mennyire kon­struktív törekvésekkel áll elő Washington. ®. Mi a jelentősége ENSZ-évfordulónak? Negyvenéves fennállását ünnepelte az ENSZ, s az év­fordulón nemcsak méltatások hangzottak él, hanem reflek­torfény vetődött a gondokra is. Megint csak a régi igaz­ság ismétlődhetett: az ENSZ nem nagyhatalmú viiágkor- mány, hanem a New York-i üvegpalotában történő ese­mények a nemzetközi viszo­nyok több-kevésbé hű tü­körképét jelentik. Az utóbbi esztendők feszültsége ily módon a világszervezet mun­káját is kedvezőtlenül befo­lyásolta. Az BNSZ-nek azonban van egy viszonylag „önálló éle­te” is. Olyan találkozóhely, ahol a .különböző kötöttsé­gektől mentesen beszélgeté­sek, közvetítések zajlanak. (Megintcsak egy bizonyos ha­tárig: az amerikai ellenkezés miatt nem lehetett például felhasználni a mostani ülés­szak kereteit egy Reagan— Ortega találkozóra, pedig a nicaraguai elnök — aki kü­lönben elég sok huzavona után kaphatta meg az ame­rikai vízumot — .hajlandó­nak mutatkozott volna a köz­vetlen eszmecserére, a kö­zép-amerikai problémák megvitatására.) Ezzel együtt a világszervezet a nemzet­közi kapcsolatok nélkülözhe­tetlen intézménye, s a tag­államok felelőssége, hogy az eddiginél jobban eleget tud­jon tenni a követelmények­nek s várakozásoknak. Eb­ben a szellemben szólt az ENSZ tevékenységéről Lo­sonczi Pál is, aki számos ál­lam- és kormányfő társasá­gában, a Magyar Népköztár­saság képviselőjeként, részt vett az ünnepségeken. Az évforduló abban a vo­natkozásban sem volt csu­pán visszatekintés, hogy ezen a napon vette kezdetét az 1986-ra meghirdetett nemzet­közi 'békeév. Az ENSZ külön­böző kampány esztendői (nők éve, gyermekév, mozgássérül­tek éve, ifjúsági év) általá­ban eredményesek voltak, s most a békeév a világszer­vezet munkájának legfonto­sabb területére, a béke meg­őrzésére irányíthatja a kor­mány s a néptömegek. figyel­mét. az Számos államférfi tartózko­dik a napokban New York­ban az ENSZ negyedik, ju­bileumi ülésszakán. A hé­ten szólalt fel a világszer­vezetben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. önmagában igazán csak üdvözölni lehet, ha egy or­szág békeajánlatot tesz szom­szédjának. A Közel-Keleten azonban bonyolultabbak az ügyek. Jordánia ezért utasí­totta vissza a közvetlen tár­gyalásokra vonatkozó ajánla­tot, amelyet Peresz izraeli kormányfő terjesztett elő az ENSZ szószékén. Peresz ugyanis azért akar leülni Husszein királlyal a tárgyalóasztalhoz, hogy Jor­dániát elválassza a PFSZ-tőI, kikerülje a nemzetközi béke- értekezlet összehívását, megpróbálja elszigetelni Szí­riát, s egy üjabb, Camp Da- vid-i egyezséggel rukkoljon elő./ Az amimani udvarban valószínűleg vannak olyan erők, amelyek nem is elle­neznék ezt, mert maguk is a palesztinok kikapcsolására törekszenek. Nyíltan azonban mégsem vállalhatták ezt az álláspontot, ráadásul — sza- údi közvetítéssel — tárgya­lások folytak Jordánia és Damaszkusz között, s ennek során ismét hitet tettek a fezi csúcsértekezlet átfogó megoldást sürgető határoza­ta mellett. A helyzet Izraelen belül sem egyszerű: a nagykoalí­ció likudszárnya élesen bí­rálja Pereszt, mert hajlan­dó esetleges területi kompro­misszumokra Jordánia irá­nyában. Ez olyan kérdés le­het, amely akár válságot okozhat a nagykoalícióban, még a tíz hónap múlva ese­dékes Peresz—Samir váltás előtt. A tárgyalások ügye még­sem került le a napirendről. Réti Ervin M. Gorbacsov befejezte bulgáriai látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKiP KIB főtitkára kétna­pos baráti látogatását befe­jezve pénteken elutazott Szófiából. A szovjet vezető a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsá­nak és minisztertanácsának meghívására tett látogatást Bulgáriában. Mihail Gorba­csov előzőleg küldöttség élén részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének szófiai ülésén. Ezt megelőzően, .majd baráti látogatása során meg­beszélést folytatott Todor Zsivkovval, a BKP KB fő­titkárával, az államtanács el­nökével. Mihail Gorbacsov hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Todor Zsivkovot. Az SZKP KB főtitkárát Todor Zsivkovval az élen a bolgár párt- és állami veze­tés tagjai, a bolgár politikai és társadalmi élet vezető sze­mélyiségei búcsúztatták a szófiai repülőtéren. Pénteken visszatért Moszk­vába Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkárát a repü­lőtéren az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai fogadták. Viktor Karpov a genfi tárgyalásokról Washingtontól függ a haladás Viktor Karpov, az atom- és űrfegyverekről folyó gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtö­kön Genfben kanadai újság­írók egy csoportját fogadta. Karpov megvilágította a legutóbbi szovjet javaslato­kat, amelyek lényege a ha­dászati fegyverrendszerek radikális csökkentése és an­nak megakadályozása, hogy a fegyverkezési versenyt ki­terjesszék a világűrre. A szovjet küldöttségvezető hangsúlyozta, hogy ezek a javaslatok nemcsak a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének a közel­múltban befejeződött szófiai ülésszakán találtak teljes tá­mogatásra, hanem a világ különböző országaiban is nagy visszhangot és helyes­lést váltottak ki. A szovjet fél meggyőződé­se szerint a nukleáris táma­dó eszközökkel és az űrfegy- venekkel összefüggő bizton­sági kérdéseknek fontos he­lyet kell kapniuk a küszö­bönálló genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón. Ugyan­akkor a legfelsőbb szintű tárgyalásokon minden hala­dás elsősorban attól függ, hogy Washington mennyire lesz elfogulatlan azokkal a távolbamutató javaslatok­kal, amelyeket a Szovjetunió az atom- és űrfegyverekről folytatott genfi tárgyaláso­kon terjesztett elő. Reagan—Sevardnadze találkozó NEM KERÜLT SOR ÉRDEMI VITÁRA Ronald Reagan amerikai elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New Yorkban, az elnöknek a Wal- dorf-Astorria Hotelben levő szállásán csütörtökön lezaj­lott félórás megbeszélését kö­vetően Shultz amerikai kül­ügyminiszter elmondotta: nem került sor érdemi vitá­ra, s a találkozóval kapcso­latos részletek Seyardnadze- val való pénteki megbeszé­lésén szerepelnek. „Mind Reagan elnök, mind Sevardnadze külügyminiszter világosan kifejezésre juttat­ta, hogy mindkét részről olyan szellemben készülnek a genfi találkozóra, amely a komoly elhatározás bizonyí­téka” — mondotta Shultz. Az amerikai külügyminiszter ér­tékes és konstruktív megbe­szélésnek minősítette Reagan és Sevardnadze találkozóját. Shultz elmondotta, a fél­órás megbeszélés szinkron- tolmácsolással folyt ugyan, így a teljes időt a párbeszéd­re fordították, de a rövid dő miatt nem került sor az egyes kérdések részletes elemzésére. A megbeszélést Reagan nyitotta meg, aki ki­fejtette véleményét a csúcs- találkozó 'előkészítéséről, il­letve azokról a témákról, áhol e téren még nincs kellő előrehaladás. Ezt követően Sevardnadze ismertette a szovjet álláspontot ugyan­ezekről a kérdésekről. (A csúcstalálkozó előkészí­téséről egyébként az ameri­kai ' külügyminiszter azt mondotta, hogy az nagy erő­vel folyik. Genfiben az ál­lamférfiak két napon át mind délelőtt, mind délután találkoznak, s a négy hiva­talos megbeszélés mellett két alkalommal ebédelnek együtt, ahol alkalom nyílik majd a kötetlenebb eszme­cserére is a napirenden sze­replő kérdésekről. Nagyszabású békemegmozdulások voltaik Belgiumban, ahol a tüntetők az amerikai atomfegyverek telepítése ellen til­takoztak. (Fotó: AP—MTI—KS) Mit jelent a Jordá­niához intézett izraeli tár­gyalási javaslat? Tollhegyen Helikopter Változnak az idők — ;s ez jó dolog — a New York-i repülőtéren. Két évvel ezelőtt az akkori szovjet külügyminiszter, Gr óraik o [különgépe ínéra kapott le­szállási engedélyt, a héten viszont az elnök helikoptert küldött Sevardnadze elé. (A szovjet külügyminiszter a szófiai tanácskozásról repült az ENSZ székhelyére, s úgy tűnt, hogy a \csúcsforgalomban, gépkocsival, már nem tudja telérni Reagan fogadását.) Látszólag technikai ügyek, de politikai jelentősé­gük iis van. |Természetesen önmagukban még nem üd­vözítők. Fontosabb az érdemi rész: jó lenne, ha Wa­shington — a példánál maradva — „leszállási enge­délyt” biztosítana \az ésszerű szovjet javaslatok számá­ra, s komolyan napirendre tűzné megvitatásukat. Amerikai kongresszus 2,5 milliárd dollár űrfegyverekre A washingtoni képviselő­ház megajánlása bizottsága csütörtökön 2,5 milliárd dol­lárt szavazott meg az űr­fegyverkezési program idei költségeire. A Reagan-kormány ere­detileg 3,7 milliárd dollárt kért a kongresszustól e program céljaira a folyó költségvetési évre. Vic Fazío demokrata párti képviselő csütörtökön azt ja­vasolta, hogy csökkentsék az űrfegyiverekkel kapcsola­tos kutatásokra -költhető összeget 2,1 milliárd dollár­ra, ezt a javaslatot azonban a bizottság nem fogadta el. A két és fél milliárdos ősz- szeget 31—23-as szavazati aránnyal fogadta el a bi­zottság. A megajánlási bizottság úgy döntött, hogy nem bo­csátja a Pentagon rendel­kezésére azt a 163,5 millió dollárt, amit a Reagan-kor- mány új vegyi fegyverek ki- fejlesztése céljából kért az 1986-os pénzügyi évre. Az összeget 'idegbénító gázzal töltött tüzérségi lövedékek és légilbombák gyártásához kérte a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom