Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
1985. október 3., csütörtök Somogyi Néplap 5 KÍSÉRLETI OSZTÁLYOK Komplex világkép, önálló ismeretszerzés A Toldi utcai iskola nevelői a tanévkezdő közös és az osztály-szülői értekezleten, valamint a nagy látogatottságnak örvendő fogadóórákon megismertetik a szülőkét a részletekkel: mi az, amit „kísérleti gyermekeik” tanulnak? A pedagógusokat arra kértük, ismertessék röviden az új tanterv/ lényegét. — Három csoportba soroljuk az Ismereteket. A társadalmi érintkezést közvetlenül szolgáló tantárgyak: az anyanyelv, a matematika és az orosz. Ezék közül aiz anyanyelv érdemel a legtöbb figyelmet. Oktatásában nagyobb szerepet kapnak a mindennapi étet műfajai, mind szóban, mind írásban. Valóban úgy ismerik mega nyelvet a gyerekük, mint a társadalmi érintkezés eszközét, mit hogyan mondunk, hogyan írunk bizonyos hétköznapi szituációkban. Hasonló szemlélet jellemzi az orosz nyelv tanítását a harmadik osztálytól. — A másik csoportba tartoznak a társadalmi gyakorlat tartalmát szolgáló tantárgyak. A természet és a társadalom fejlődése, az élettelen és az élő környezet tanulmányozásával foglalkozik, csillagászati, biológiai, földrajzi és történelmi ismeretekét isi felölel. Az ÁGI, az általános gazdasági ismeretek talán a legnehezebb tárgy. Témája az egyszerű technológiai folyamatoktól kezdve egész a népgazdasági és világgazdasági összefüggésekig sok hasznos tudnivaló. A művészetismeret alsó tagozatban szakkör, azután válik tantárggyá. Itt a gyerekek alkotó közreműködésével szó esik irodalomról, képzőművészetről, történelemről: maguk is írnak, rajzolnak, táncolnak, énekelnek. — Végül a harmadik tárgykör: az egyes embert fejlesztő tevékenységek. Ide tartozik a testnevelés, valamint a születéstől a felnőttkorig — a hetedik-nyolca- di'k osztályban. Itt- kap helyet a biológiai anyag mellett a szociális környezet, a pályaválasztás, a családi élet. A természefkutató foglalkozáson kísérleteket végeznek a gyerekek. — A szülők gyakran nehezen tudnak eligazodni a komplex tárgyak rendszerében. Aggódnak, hogy gyermekeik nem tudják ugyanazt, mint a más iskolákban tanuló, velük egyidős diákok. — Ez az aggodalom alaptalan. Itt is ugyanazt a tudásanyagot sajátítják el mint másutt, inkább többet, de semmiképp sem kevesebbet. Az eltérések abból adódnák, hogy itt más elvek szerint rendszerezünk, s így előfordulhat, hogy amit máshol ötödikben tanulnak, az nálunk csak hatodikban kerül sorra, vagy fordítva. Hogy csak egy példát említsek: eddig a víz egyes tulajdonságait más-más osztályokban tanulták a gyerekek, hol a fizika, hol a biológia, hol pedig a kémia- órán. Mi ezeket egy időben tárgyaljuk, az összefüggő világkép elérése céljából. Nyolcadik osztály elvégzése után azonban minden szükséges ismerettel rendelkeznek a gyerekek. Ezt bizonyítja, hogy a Szentlőrinc- ről továbbtanuló gyerekek A könyvtárban tizenháromezer kötetnyi szak- és szépirodalom, valamint 66 féle folyóirat segíti a diákok és a pedagógusok munkáját. például valamivel jobb eredményeket érték el a középiskolában, mint a hagyományos iskolából jövők. — Hogyan lehet lemérni a gyerekek eredményeit? — Osztályozás ugyan nincs, de azért van számonkérés. A tanulóknak a tájékoztató, füzetben adunk rendszeres, személyhez szóló visszajelzést, ebből a szülők is megtudhatják, hogy gyermekük hol tart a munkában, miből erős, miiből kell jobban igyekeznie. A témakörök vegén felmérésüket iratunk, az év végi bizonyítvány mellé pedig részletes értékelést mellékelünk. — A szülői értekezleten többen panaszkodtak: otthon már nem tudják hova tenni a könyveket. Mi áll ennek a hátterében? — A tantervek a többkönyvűségre építenek, vagyis az iskolai tankönyv mellett felhasználunk több, a gyerekek érdeklődéséhez és életkorához illő szakkönyvet. Es! ösztönöz az önálló, cselekvő ismeretszerzésre, a kutató tevékenységre. Nem kell egyébként az összesei megvenni, mert az iskola tizenháromezer kötetes könyvtárában a rendszeresen használt kötetek megtalálhatók kölcsönzésre, vagy helyben olvasásra. A gyerekek érdeklődnek a szak- könyvek iránt, névnapra, születésnapra a szülőik nagy meglepetésére például csillagászati szakmunkát kérnék. Nem titkolt célunk egyébként, hogy a tanulókon keresztül a családok művelődési szo'kásaiban is változást idézzünk elő. — Ejtsünk néhány szót a termelőmunkáról. Sokak körében terjed a hír, hogy itt szakmunkásokat képeznek. — A hetenként három óra célja egyáltalán nem a szakképzés. Nem is a tantárgyi rendszer része, hanem a nevelés egyik alapvető oldala. A gyerek megtanulja, hogy követelményeknek tegyen éleget, hogy a nemszeretem munkát is él kell végezni, és a munka minőségéért felelősséget kell vállalni. A közösségi élet fejlesztésére is remek alkalom: maguk közül választják a termeillési felelőst, együttműködnek, megszervezik a termelési folyama^ tóikat,, beleszólnak a pénz érdem szerinti elosztásába. Eljárnák üzemlátogatásra, az ÁGI órákon a tenmelés tá- gább összefüggéseit is megismerik. Nem utolsó sorban pedig kereseti lehetőség: két év alatt több, mint félmillió forint tiszta jövedelműik volt, amit egyéni és közösségi célókra, illetve az iskóla gyarapítására fordítottunk. Tersztyánszky Krisztina (Folytatjuk.) Németh János kiállítása Nagyatádon | a Hiid-kút~ — Igényli e kor embere a kézművességet? Az anyag, az agyag szépségét, melegségét? — kérdi önmagától, gondolatairól kiállítási ajánló soraiban Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész. Most, hogy a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ kiállítási termében sétálok, kezdem érteni sorait. A művésznek a maga eszközeivel kel-1 küzdeni hite beteljesedéséért. Itt a tál, madár ággal. Békegalamb is lehetne nemes egyszerűségével. Ott a szarvasos tál. Micsoda nyugalom árad belőle! Néhéz elmenni a hajdani gölöncsérek könyvmintára szabott pálinkás foutellát idéző zöld kerámiája mellett. Németh János 1934-ben született Zalaegerszegen, közel a göcseji fazekasok birodalmához. A földrajzi közelség a szellemi közelséggel párosult. Figurális munkáin, nagyméretű tálain is érezni a népi fazekasság ihletését, s talán éppen, ezért is tud felejthetetlen élményt szerezni látogatójának. Az iparművészeti főiskolát Gábor István növendékeként végezte el 1958-ban. Azóta ismét Zalaegerszegen él. A szülőiföldtől a siker sem csábíthatta el. Talán önmagát igazolandó, egy vidéki „mester” is lehet elismert művész. A Munkácsy-díj mellett megkapta a SZOT-díjat, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, elnyerte a kulturális minisztérium nívódíját, kiállított kilenc európai országban, tárlata volt Törökországban, az Egyesült Államokban és Ku wattban. Munkáját látni a helsinki magyar nagykövetség épületében, Üj-Delhiben, Zánkán, Rédicsen, Lentiben, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, mert a szülőföldhöz, Zalához nem- : csak ő ragaszkodik, az is becsüli mesterségbeli tudását, akarását. Ha valaki nem látta Balatontól dváron az iskolában 1960-ban felállított faliképét, vagy nem találkozott nevével . a dunántúli tárlatok sorozatában, akkor most eljöhet Nagyatádra, hogy megcsodálhassa remekeit. Kiállítása, melyet, dr. Kustos Lajos, zalaegerszegi tanácselnök nyitott meg, a hónap végéig látható a művelődési házban. >A tárlatbontással nem búcsúzik végleg á művész. Névjegyeként hagyta itt díszkútját, a Kossuth’ Lajos utca elején. Története van ennék a kútnak, nem is mai keletű. Nagyatád 1983-ban érdemelte BEMUTATÓ PÉNTEKEN Brechti példázat Holnap 19 órakor tartja a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Bertolt Brecht A nevelő című színpadi művének bemutatóját. Kis kalauzunk erre az alkalomra készült. Bertolt Brecht (1889— 1956) marxista német író, költő, rendező, drámaesztéta. A 20-as években egy ideig a Deutsches Theater darmaturgja volt, rendezett is, majd Piscatornak lett munkatársa. 1933-ban emigrált a fasizmus elől. Hazájába 1948-ban tért vissza; egy év múlva az NDK kormányának felkérésére feleségével — Helene Weigellel — létrehozta a Berliner En- semble-t. Itt működött haláláig, azt a dramaturgiai-esztétikai koncepciót alkalmazva a, gyakorlatban, melynek teoretikusa volt. Az úgynevezett „epikus szípház” dramaturgiája a polgári dráma elleni hardban született. Brecht elképzelése szerint a színháznak részt kell vállalnia a társadalom átalakításában. Mindvégig tudatosítani kívánta a nézőben, hogy színházban van, ahol okulására, bírálatának, állásfoglalásának kiváltására eljátszanak előtte egy esetet. Az elidegenítő hatások a figyelmet a megoldásra terelik. Kaposváron eddig a Svejk a rhásodik világháborúban, a Koldusopera, a Kurázsi Imama és gyermekei, A kaukázusi krétakör, és A szecsuáni jólélek című színpadi műveit játszották. Bogláron a nyári színházban Baal című drámáját adták elő. A nevelőt Jákob Michael Reinhold Lenz tragikomédiájából írta. Jakob Michael Reinhold Lenz (1751—1792) német drámaíró, Königsbergben (a mai Kalinyingrád) tanult teológiát. 1771-ben került kapcsolatba Goethével és Schillerrel. Szívvel-léle'kkel a „Sturm und Drang” írói csoport tagja lett. Később az őrültség jelei mutatkoztak rajta; Goethe után ment Weimarba, de a herceg kiutasította onnan magatartási zavarok miatt. Rigába költözött szüleihez, majd Pétervárra és Moszkvába ment. Nyomorban halt meg a korszak — Goethe és Schiller után — legeredetibb drámaírója. A Der Hofmeister oder Vorteileder Privaterziehung című színpadi művét 1774-ben írta; ebből készült a brechti változat, melynek főalákja, Läuffer házitanító férfiatlá- nítja magát, hogy jobban megfeleljen a porosz társadalmi elvárásoknak. A kaposvári bemutatót Máté Gábor Jászai-díjas színművész rendezi. A Stúdiószínházban ő állította színre Kari Wittlinger Ismeri a Tejutat?, illetve Per Olov Enquist A tribádok éjszakája című drámáját. A nevelő címszerepét Lukáts Andor Jászai-díjas színművész alakítja. Brecht Kaposváron játszott művei közül kiemelkedőt A szecsuáni jólélek Vang vízárusaként nyújtott a színész. SOMOGYI ORVOSNAPOK Progresszív betegellátás Szervezési feladatokról, a gyógyító-megelőző tevékenység során elért újabb eredményekről tanácskoznak Siófokon a somogyi és a környező megyék orvosai. A progresszív betegellátás témakörében több mint száz előadás hangzik el három nap alatt. A gyógyító-megelőző ellátás hagyományosan kialakult rendszerében az utóbbi két évtizedben jelentős tartalmi és szervezési változások történitek: a cél, hogy minden rászoruló az állapotának megfelelő orvosi ellátásiban részesüljön. A XXVII. somogyi orvosnapokat tegnap dr. Balassa Tibor, a Somogy Megyei Tanács felnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy évről évre nő az érdeklődés a tudományos tanácskozás iránt, mivel időszerű témákat dolgoznak föl az előadók. Az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztésének szükségessége megköveteli az alapellátás, a járóbeteg ellátás és a közegészségügyi tevékenység színvonalának emelését, a megfelelő eszközök, berendezések ésszerű kihasználását — idézte a XIII. kongresszus határozatából a teendőket. A tanácskozás hozzájárulhat a VII. ötéves terv kialakításához is. A főbb megállapítások nemcsak a fejlesztésben, a rekonstrukcióban, hanem a különböző orvos’! szakmaii programok kidolgozásában is kamatoztathatók. Az orvosnapok tegnap megkezdődött programjából . kitűnik, hogy milyen fontos az együttműködés a körzeti orvos, a mentőszolgálat és az intenzív betegellátás között. Dr. Kósik Gyula, a tanácskozás szervezője, a megyei kórház osztályvezető főorvosa elmondta tegnapli megnyitójában : — A betegek számának növekedése, az új diagnosztikai és 'terápiás eljárások bevezetése, az ellátás javításának az igénye szükségessé teszi az eddigi módszerek felülvizsgálatát, .újraértékelését. Így .született meg a progresszív betegellátás elve. Hazánkban ennek az elvnek az alkalmazása az egész gyógyító-megelőző ellátási hálózatra kiterjed, ezt juttatja kifejezésre egészség- ügyi törvényünk is. Szükségessé tette a progresszív betegellátást a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők emelkedő száma. Egyre több sérültet kell ellátni, nőtt a mérgezéses megbetegedések aránya is. A tanácskozáson elhangzó tapasztalatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az eddiginél diiftfereneiálitabbam utalják be a betegeket a különféle intézetekbe. Változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a körzeti orvosok, a rendelőintézetekbe, onnan pedig a kórházaikba sokszor fölöslegesen küldik a betegeket. A zsúfoltság csökkentése is hozzájárulhat az eddiginél színvonalasabb gyógyító munkáihoz. A tanácskozás nagy figyelmet fordított az alapellátás, a körzeti orvosi munka személyi és tárgyi feltételeinek javítására. A háromnapos tudományos tanácskozás a szervezési és módszertani teendők szemszögéből a belgyógyászait, a sebészet, a baleseti sébészet, az urológia, az ideggyógyászat, az altatás, az 'intenzív terápia helyzetét is áttekinti. Hasznos megállapítások hangzottak el máris a mentőszolgálat rohamkocsival való gyors segélynyújtásáról. A tanácskozás fontosságát aláhúzta az is, hogy a szervezésbe bekapcsolódott. a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottsága. A tudományos kutatásokat végző somogyi orvosok tanácskozása pénteken fejeződik !be. Horányi Barna ki a magyar urbunis/.ükai társaság Hild-érmét, és kétszázezer forintot kapott a város arra, hogy ebből az összegből emléket állítson, Pál Mihály szobrászművész elkészített egy emlékoszlopot, és a fennmaradó összegből, valamint a képzőművészeti lektorátus hozzájárulásából valósították meg Szerdahelyi Károly, nagyatádi születésű zalaegerszegi építész és Németh János keramikus közös munkáját, a Hild-kutat. A kút. technikai bravúrjával, szépmívű kerámia felépítményével, a város újabb jelképe lehet. A kerámia oszlop a dél-somogyi vidék természeti világát idézi tetején stilizált földgömbbel, s a Németh János ars poétikáját tükröző galambbal. Nagy Jenő
