Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

XLI. évfolyam, 242. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 15., kedd A kultúra követei A budapesti kongresz- szusi központban ma kez­di meg munkáját az eu­rópai kulturális fórum. Földrészünk 33 országa, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada küldte el képviselőit, hogy a kulturális alkotás, terjesz­tés és együttműködés kérdéseiről tanácskozza­nak. Ezek az államok hi­vatalosan több mint tíz éve résztvevői az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamatnak. Va­lamennyien aláírták a helsinki záróokmányt, amelynek épp a nyáron ünnepeltük tizedik szü­letésnapját, s amely — túlzás nélkül mondhat­juk — sok-sok európai szemében a béke, a biz­tonság. a kölcsönös elő­nyös együttműködés fon­tos tartópillérét testesíti meg kontinensünkön. Mit hozhat ez a mos­tani tanácskozás? Nehéz a válasz, s mindenki a maga módján keresi azt. Előttem először egy finn könyvtárigazgatónő alak­ja villan fel, aki néhány hete nálunk járt, hogy igaz pártfogókat találjon a Finnországban, helyi­leg Poriban létrehozandó első magyar könyvtár­hoz. Ügyszeretete kapott meg, ahogy egy másik ország, egy másik nép kultúráját kívánta „haza­vinni”, könyvek formá­jában. Aztán a jóhírű szovjet filmrendezőt hal­lom, aki mikor a szovjet kultúra magyarországi napjairól kérdezték, mindjárt az itteni és az otthoni hasonló rendez­vénysorozatok más orszá­gok, más népek megis­merését jelentő hasznáról beszélt. S látom az Euró­pában turnézó japán kar­mestert, aki hirosimai születésű lévén erkölcsi kötelességének érzi, hogy intelemként mindent el­mondjon a városában negyven éve lezajlott tra­gédiáról. És újra kézbe veszem azt a híranyagot, amely arról tudósít, hogy a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfor­dulóján neves művészek — többek között az ame­rikai Leonard Bern­stein, az olasz Alberto Moravia, a szovjet Jev- genyij Jevtusenko, a svéd Ingmar Bergmann, a ma­gyar Kocsis Zoltán — nyílt levélben tettek hi­tet az európai biztonság és együttműködés ügye mellett. Szubjektivek és kiragadottak a példák, s jóhiszeműen közelítenek a válaszhoz ... Az európaiak zöme tíz esztendeje ujjongva fo­gadta a helsinki záróok­mány aláírását. Keleten és nyugaton egyaránt so­kat vártak és sokat is kaptak tőle, de tudják, hogy még nem eleget. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy az eddig megtett út nem volt zökkenőmen­tes, nemegyszer rossz idők jártak a nemzetközi enyhülés ügyére. Ám azt is látjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére vol- tak-vannak biztató fejle­mények. Ilyen az európai bizalom- és biztonságerő­sítés kérdéseiről tanács­kozó stockholmi konfe­rencia összehívása, s ilyen az európai kulturá­lis fórumé is. „A magyar kormány meghívására kulturális fórumra kerül sor Buda­pesten, 1985. október 15-i kezdettel, melyen az egyes országok vezető kulturális személyiségei vesznek részt. A fórumon megvitatásra kerülnek az alkotás, a kultúra ter­jesztése és a kulturális együttműködés közös problémái...” — így rendelkeztek a madridi Európa-találkozó résztve­vői 1983 őszén. S a ren­delkezésből valóság lesz. Nagy jelentőségű ez a ma kezdődő tanácskozás. Nagy jelentőségű azért, mert az európai bizton­sági és együttműködési folyamatban érdekelt ál­lamok képviselői először folytatnak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelentőségű azért, mert nem függetlenít­hető a Helsinki ne­vével fémjelzett folya­mattól — annak szer­ves része. Az a sok­sok alkotó művész, kul- túrpolitikus és diplomata, aki a kultúráról tanács­kozik Budapesten, egy­szersmind az európai biztonság és együttműkö­dés ügyéről is véleményt mond. A helsinki folya­mat keretében tartott kü­lönböző tanácskozások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy napsugaras és fel­hős napokra egyaránt számíthatunk a fórum hat hete alatt. Csak mind a 35 állam egyöntetű aka­rata hozhat konkrét ered­ményeket, s az előremu­tató találkozási pontokat meglelni a kulturális ér­tékekben gazdag, ám sokszínű Európában nem lesz könnyű feladat. Min­denekelőtt a résztvevők politikai szándéka szük­séges hozzá. Különleges a felelőssé­ge hazánknak mint ven­déglátó országnak. Az a tény, hogy a Magyar Népköztársaságra bízták a fórum megrendezését, óriási megtiszteltetés. A hazánk, szocialista építő­munkánk, külpolitikánk iránti nemzetközi megbe­csülés nyilvánul meg ben­ne. Ám azt is látnunk kell, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési folyamat egyik leg­nehezebb tanácskozását bízták ránk. Ráadásul először tartanak ilyen ta­nácskozást szocialista or­szágban. Ha jól végezzük munkánkat, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, minden szo­cialista ország nemzetközi tekintélyét növeljük. Az is köztudott, hogy kez­dettől fogva elkötelezett hívei vagyunk az európai biztonság és együttműkö­dés ügyének, most ismét itt az alkalom, hogy tet­tekkel bizonyítsuk ezt. Elemi érdekünk tehát, hogy a fórum eredményes munkát végezzen. Bízunk benne, hogy így is lesz; hogy a résztvevők konst­ruktív szándékkal érkez­tek hozzánk, hogy a ven­dégek hat hét múltán elégedetten távoznak Bu­dapestről. Kocsi Margit Autóbuszállomást avattak Siófokon Közös összefogással, európai színvonalon Tegnap délután Urbán La­jos közlekedési miniszter a nemzetíiszínű szalag átvágá­sával ünnepélyesen átadta a forgalomnak a siófoki autó­busz-pályaudvart. Az eseményen részit vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Sarudi Csaba a megyei ta­nács elnökhelyettese, s el­jött a Budapesti Közlekedé­si Vállalat vezérigazgatója, dr. Zahumenszky József. A vendégleiket és az utazó- közönséget dr. Gáti István, a Siófoki Városi Tanács el­nöke köszöntötte. — Örömmel vesszük bir­tokba az új létesítményt — mondta —, hiiszen jogos igé­nye volt a város lakóinak és a környező 21 településnek valamint az ide látogató ha­zai és külföldi üdüilövendé- gekndk, hogy kényelmes, korszerű autóbusz-pályaud­varra érkezzenek, illetve on­nan induljanak. A tanácselnök megköszön­ve a tervezők, kivitelezők és az üzemeltetők munkáját rö­viden ismertette a pályaud­var építésének körülményeit, majd bemutatta a létesít­ményt. Mint mondta, az autóbusz­pályaudvar- területének kije­lölésékor tékintetbe kellett venni, hogy a létesítmény egyrészt kapcsolódjon a vá­ros közlekedési hálózatához, másrészt funkciójánál fogva is központi helyet kapjon, így esett a választás 1979­ben a vasútállomás szom­szédságában levő területre. Több beruházási javaslat is készült. A beruházó a Vo­lán Tröszt, a 13. számú Vo­lán, az Utasellátó Vállalat és a Siófoki Városi Tanács volt közösen; a lebonyolítói tevé­kenységet a Közúti Beruhá- zóvállálat látta el, a terve­ket az Uvaterv készítette. A csaknem 48 millió forintos beruházáshoz á 13. számú Volán 21,6 millió forinttal, a városa tanács 19,1 millió fo­rinttal, az Utasellátó pedig 7 millió forinttal járult hozzá. Az előkészítést és a közmű­vesítést a Balatoni Intéző Bizottság is jelentős összeg­gel segítette. A könnyűszerkezetes, mu­tatós autóbuszpályaudvar ki­vitelezői munkáit a Somogy Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végezte, jó néhány alvállalkozó — köztük több országos válla­lat — segítségével. A tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést egyaránt jellemezte az igényességre törekvés. A harmonikus kül­sejű, kényelmes állomáson — ahol könnyen eligazodhat az utas — 12 helyközi és 3 helyi járatú autóbusz szá­mára alakítottak ki kocsiál­lásokat. A felvételi épület­ben kapott helyet az utasvá­ró, a Volán utazási iroda, valamint az Utasellátó griU- büiféje. Az üzemeltető 13. számú Volán nevében dr. Bors Ist­ván igazgató vette át a lé­tesítményt Urbán Lajos köz­lekedési minlisztertői. — Az új autóbuszpályaud- var forgalomba helyezésével javultak a körülmények — mondta —; a város rangjá­hoz méltó európai színvonalú utazási feltételeket teremtett. A faidényben naponta 11 távolsági és 5 nemzetközi autóbuszjárat indul a siófo­ki buszállomásról, s a jár­művek mintegy 24—25 ezer Utast szállítanak. Gondoltak a tervezők a későbbi bőví­tésekre is. A város hosszú távú rendezési tervében er­re is lesz lehetőség. Vita a VII. ötéves tervről Sajtótájékoztató az európai kulturális fórumról A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársága tegnap Pozsgay Imre főtit­kár elnökletével rendkívüli kibővített ülést tartott, ame­lyen a Minisztertanács felké­résére megvitatta a VII. öt-, éves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat terve­zetét. A tervezethez Marjai József miniszterelnök-helyet- tes és Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese fűzött indoklást. A testület általánosságban egyetértett a VII. ötéves Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Radivoje Brajovics, a JSZSZK Crna Gora Szocia­lista köztársaság végrehaj­tó tanácsának elnöke — aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban — hét­főn a Parlamentben meg­kezdte tárgyalásait. Az év még hátralévő he­teiben több vasúti jármű­vet — vasúti kocsikat, moz­donyokat és motorvonatokat — ad át megrendelőinek a Ganz—MÁVAG, s ezzel nagyértékű szerződéseket teljesít határidőre. A napokban készült el a görög megrendelésre gyár­tott tizenegyedik háromré­teDV fő céljaival azzal, hogy a -terv a termelés hatékony­ságának erőteljes fokozását a műszaki haladás gyorsítá­sát, a gazdaság külső és bel­ső egyensúlyának további megszilárdítását, a gazdasági fejlődés ezeken alapuló élén­külését, a lakosság életszín­vonalának érzékelhető növe­lését és az életkörülmények további javítását szolgálja. A vitáiban elhangzott ész­revételeket, javaslatokat a népfront titkársága eljuttat­ja a Minisztertanácshoz. A megbeszéléseken átte­kintik a magyar—jugoszláv kapcsolatokat, értékelik a Magyarország és Crna Gora köztársasággal folytatott gazdasági, műszaki—tudo­mányos és kulturális együtt­működés helyzetét és to­vábbi fejlesztésének lehe­tőségeit. szű motorvonat; valameny- nyit az idén állították elő. A Ganz-MÁVAG vasúti járműgyárának továbbra is egyik legnagyobb vásárlója Tunézia, ahová a korábban exportált luxusvonat után 100 vasúti személykocsit szállítanak. Eddig 66 kocsi készült el, valamennyit út­nak is indították. Hermán József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón is­mertette a konferencia nem­zetközi előkészületeit hétfőn a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nem­zetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Beje­lentette, a fórum kedden dél­előtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képviselőjének kö­szöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla művelődési miniszter, a ma­gyar nemzeti küldöttség ve­zetője. lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előrelátha­tóan hat hétig tartó konfe­renciára. A kulturális fórum végre­hajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi konfe­rencia a Madridban kapott mandátuma alapján szerve­sen illeszkedik a Helsinki fo­lyamatba. Jelentőségét bizo­nyítja, hogy a harmincöt résztvevő állam küldöttségei­nek többségét a kultúra ak­tív dolgozói alkotják, köztük számos világhírű személyiség is' részt vesz az egyes szek­ciók munkájában. Az ese­mény fontosságát emeli ki az is, hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz je­len. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői érte­kezleten konszenzussal kiala­kított szabályzat értelmében — öt napirendi pontot tár­gyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a résztvevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a tavalyi szakér­tői konferencián sorshúzással döntötték el.' Ennek értelmé­ben az első felszólaló Lioh- tenstein képviselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesz­tés, az együttműködés kérdé­seit vitatják meg a küldöt­tek. A továbbiakban az úgy­nevezett kisegítő munkaszer­vekben tárgyalják meg a fó­rum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseitek­kor a képzőművészetek, az előadó művészetek, az iroda­lom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kérdé­seivel foglalkoznak. A ne­gyedik napirendi pont lesz az Európai Kulturális Fórum következtetéseinek megfogal­mazása, s végül — várha­tóan november végén — is­mét nyílit plenáris üléssel zá­rul a konferencia munkája. Magyar—jugoszláv tárgyalások Ganz-lkarus vasúti kocsik exportra

Next

/
Oldalképek
Tartalom