Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

1985. október 14., hétfő Somogyi Néplap 3 Összegyűjtik a véleményeket NÉPFRONT FÓRUMOK MINDENKINEK Sok szó esett az utóbbi hónapokban a párt eredmé­nyes népfrontpolitiikájáról, a szövetségi politikáról. Erre jó alkalmat teremtett a párt XIII. kongresszusára való fölkészülés időszaka, aztán az országgyűlési képviselői és tanácstagi, most pedig a nép­frontválasztás. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája marxista— leninista, szocialista, komjriu- nista népfrontpoltiika. Éppen a Hazafias Népfront 1981-es kongresszusán hangzott el Kádár János felszólalásában, hogy a szocialista cél és ma­ga a mű, az épülő szocializ­mus már a mi népünk célja és műve. A párttagok és a pártonkívüliek egyformán nagyra értékelik hazánkban, hogy minden eredményünk, hazánk gazdasági talponma- radása a nehéz nemzetközi körülmények közepette, fej­lődésünk és a most már kor­mányprogramban is meghir­detett kibontakozás és előre­lépés a társadalom politikai egységén alapszik. A Hazafias Népfront, amely társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, vi­lágnézet, pártállás, társadal­mi helyzet szerinti válogatás nélkül kínál fórumot min­denkinek ahhoz, hogy kifejt­se javaslatait, véleményét. Most, amikor a népfront- politika öt évtizedes történe­téről külföldön és hazánkban A társulási forma helyze­téit, a munka színvonalának javítását tárgyalta csütörtök délutáni ülélsén a Tabi Vá­rosi Jogú Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi- zoitltsága. A tabi, a karádi, a kisibárapáiti, a nágocsi és a törökkoppányi községi közös tanács az árellenőrzés fel­adatadnák el látása érdekében létrehozta az árellenőrzésd társulást. Területükön. a magánkisiparosok, vendóg- látóiparosok, kereskedők, tervezők, polgári jogú társa­ságok, ma gáin gazdasági munkáköizös ségek árellen- őr,zését végzi. A múlt éviben 367 egységből 116-ot vizs­gálták, erre az évre pedig már 174-et ütemeztek. A legutóbbi végrehajtó bizott­sági ülésen megállapították, hogy a hiányosságok első­sorban a kisüzemi termelők jogainak és kötelességeinek hiányos ismereteire vezethe­is sok szó esik, érdemes föl­eleveníteni azt a nagy törté­nelmi utat, amelyet a nép­frontmozgalom fejlődése so­rán megtett. Régi dokumentumokat, ér­dekes visszaemlékezéseket forgattam át a Hazafias Nép­front megyei bizottságán. A felszabadulás után új erőre kapott az 1935 után született népfrontgondolat. Azután jött néhány év, amikor a dogma­tikus politika miatt ez elsor­vadt. Egy idős népfronttestü­leti tag visszaemlékezésében olvastam, aki ott volt 1949- ben a Magyar Függetlenségi Front, majd 1954-ben a Ha­zafias Népfront megalakulá­sán is, hogy igazi mozgalmi munkát eleinte nem fejtet­tek ki. Négy-öt évet kellett várni ahhoz, hogy több teret kapjanak az igazi közéleti tevékenységhez. Ma már történelem, hogy a magyar népfrontmozgalom 1957-ben korszakváltó idő­szakot élt át. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt az ellen- forradalom leverése után azonnal megalapozta nép­frontpolitikáját, máig szó­lóan megfogalmazta a párt és a tömegek kölcsönös bi­zalomra épített kapcsolatá­nak, a párt szövetségi poli­tikájának szükségességét. Somogybán is előfordult kezdetben megnemértés a népfrontmozgalom helyét, szerepét, feladatait illetően. tőik vissza. Szóvá teitték az árajánlatok hiányált, amely alapfeltétele lenne az utóla­gos viták elkerülésének. Az ipar és az építőipar terüle­tén 19—19 esetben figyel- medtétték. négy személy el­len pedig szabálysértési fel­jelentésit tettek. A vendég- látóipaini szerződéses üzletek esetében két alkalommal in­dítottak eljárást. Sok prob­lémát találtak a számlaadiá- sd kötelezettség elmulasztó,- sában, a bizonylatok hiá­nyában, valamint az árufu- vajrozóknál a menetlevelek vezetésében. A társulás meg­alakulása óta csupán egyet­len lakossági bejelentés ér­kezett, ami kevésnek tű­nik ... A végrehajtó bizottság ha­tározatában megállapította: az ellenőrzések gyakorisága javult, de növelni kell a színvonalat. K. J. Egy 1959-es párt-vb-ülésen például még az hangzott el, hogy fölépítése nem követi az életet, soraiban kevés a munkás, több helyen nem tudták szélesíteni a népfront­bizottságok hatókörét, növel­ni számát olyan dolgozókból, akik korábban távolmarad­tak a politikai megmozdulá­soktól. Ekkoriban a népfrontbi­zottságok sok községben még valóban' csak papíron létez­tek. Sok munkát fektettek a pártszervezetek, a somogyi népfrontmozgalom aktívái abba, hogy a hatvanas évek elejére föllendüljön a nép­frontbizottságok tevékenysé­ge, a somogyi iparosítást kö­vetően egyre több munkás kezdje a közéletet az ő ke­reteik között. Az ellenforradalom óta el­telt csaknem három évtized­ben egyre nőtt a somogyi .népfrontmozgalom hatóköre. A legkisébb településen is eljutott szava az emberekhez, akcióiba sokezren kapcsolód­tak be, mivel lehetőséget kaptak a közéleti tevékeny­ségre, véleményük elmondá­sára. Űj korszakot jelentett, amikor 1968 után a mozga­lom tevékenységének közép­pontjába is a gazdaságpoliti­kát állították, szorgalmazták a nyílt város- és községpo­litikát, szervezték a társadal­mi munkát. Ma a kertbará­tok mozgalmától a fogyasz­tók érdekeinek védelméig, a művelődő közösségekkel való foglalkozástól a környezetvé­delemig minden megfér a népfront keretei között. Most éppen a család felé fordul­nak az eddiginél erőteljeseb­ben. A párt nyílt és őszinte po­litikájára alapozva egyre tar­talmasabbak a viták, külö­nösen akkor, amikor egy- egy törvényjavaslatról mond­hatnak véleményt. Sokan kapnak jó tájékoztatást a megyei népfront szervezésé­ben az egyházi személyisé­gektől a képviselőkig, a nem­zetiségiektől az el- és bejá­rókig. Ez a mozgalom ható­sugarának növekedését je­lenti. Az idei megyei pártértekez­let elismerte a somogyi nép­frontmozgalom fejlődését, s megfogalmazta feladatként a tartalmas vitafórumok szer­vezését, még több ember be­vonását a közéletbe annak az általános célnak a jegyében, hogy a jótékony közmeg­egyezést megyénkben is se­gítsék aktív együttműködéssé változtatni minél szélesebb körben. Lajos Géza A tabi tanács vb tárgyalta AZ ARATÁS UTÁNI talajminta feldolgozása folyik a növényvédő állomás laboratóriumában. E minták alapján állapítják meg a talaj tápanyagszükségletét, a felhasználha­tó műtrágya mennyiségét és fajtáit. Továbbképzés az agrár­ágazatban Október 20-án lezárul a MÉM Mérnök és Vezető To­vábbképző Intézete által szervezett továbbképző tan­folyamok jelentkezési határ­ideje. A jövő évi programok iránt nagy az érdeklődés, mivel az intézet egész sor új tanfolyammal egészítette ki az oktatást, alkalmazkod­va a jelentkező igényekhez. Jövőre tíz felsőoktatási in­tézményben, 22 középfokú isfcO'láibam és 12 vállalati to­vábbképzési központban sa­játíthatják el az új ismere­tüket a hallgatók, összesen 312 tanfolyam-típusba fog­lalták össze azokat a gazda - ságpolitifcad, vezetési, szer­vezési, agrártudományi, élel­miszeripari és földügyi is­mereteket, amelyek között az ágazat vezetői és szakem­berei megtalálhatják a szá­mukra legígéretesebbeket. Közvetlenül a munkahe­lyeken is indítanak tovább­képzést, s ez a szintén új forma várhatóan jó hatással lesz majd a gyakorlati mun­ka színvonalának emelésére. Megkezdődött az őszi szezon a patyolatnál Ágynemű után tengeri halászháló Sokan és sokszor, a leg­több esetben joggal, hivat­koztak az idén a szokatlan kemény tél utóhatására. A patyolat központjában is je­lentős gondokat okozott a szén hiánya — hónapokig hátráltatta a munkát. A nyár aztán némiképpen fe­ledtette a bajokat; munka volt bőven. Olyannyira, hogy 250 dolgozó és a 21 szak­munkástanuló mellett szíve­sen fogadták a középiskolá­sokat is; ők elsősorban az ágyneműmosóban segédkez­tek, hiszen ott volt a legna­gyobb a munka. Kreiner János művezető néhány összéhasonlító adat birtokában azt mondta, hogy az idei csúcs valamivel el­marad a (tavalyitól, de így is 2—3-szor annyi munkát vé­geztek, mint a csöndesebb hónapokiban. A legerősebb időszak a július és az au­gusztus volt. Egy-egy hónap­ban egyébként mintegy 240 partnert kerestek fel, 35 fel­vevőhelyükön. 8 szalonban és 7 falujáró gépkocsival gyűj­tötték össze a ruhákat. — Tevékenységünk három részre oszlik, egyrészt fehér­nemű — ágynemű mosásá­val, másrészt vegytisztítással foglalkozunk, ezenkívül ipari rongyok mosását, vegy­szeres tisztítását is vállaljuk — sorolja a művezető, s a sorrend a fontosságot, a rang­sort is mutatja. — A nyári munkák ideje lejárt. Most mi adja a leg­több elfoglaltságot? — Néhány hete érezzük, hogy az emberek kezdenék felkészülni a hidegebb idő­re. Megkezdődött a vegytisz- títás, a kabátok, kosztümök, öltönyök időszaka. Már jó­val több érkezik, mint pél­dául két héttel korábban. — Mennyi a várakozási idő? — A megrendelést mosás­ra 12 napra, vegytiszitításra 20 napra veszünk fel. Tudom, hogy akinék várakoznia kell, ezt sokallja, de bízunk ab­ban, hogy hamarosan a most üzemelő két gép helyett há­rommal dolgozhatunk. A gépparkunk egyébként meg­lehetősen elavult, ez is oka, hogy hosszabbak a határ­idők. Az év eleji kiesést hogyan tudják pótolni? — Többféle kísérletbe kezdtünk. Az egyik legérde­kesebb és tán a legreálisabb, hosszabb távon is megvaló­sítható ötlet, hogy a Tama- forg vállalattal folytatott tárgyalások eredményeként megkezdtük a tengeri halász­hálók tisztítását. Újabb fel­használás előtt a hálót mint alapanyagot sótalanítani kell. Mi elvállaltuk, s most már körülbelül egy hónapja rend­szeresen heti tíz tonna — bálákban és földarabolrva ér­kező — halászháló mosását végezzük. Ez is segít abban, hogy valamit behozzunk a lemaradásunkból, de ha a fűtési idényben nem lesz elegendő szenünk, akkor saj­nos, veszteségesen zárjuk az évet. N. Zs. Klubok, olcsó éttermek, hétközi otthonok Szociálpolitika falun A Haizafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa folyamatosan figye­lemmel kíséri a falun és a tanyáikon élő öregek helyze­tét. Főleg az alföldi tanyá1- kon élők kerültek reflektor- fénybe, hiszen több mint 100 ezer ember — közülük sok nyugdíjas — életkörül­ményéről van szó. Egyre sürgetőbb a igény, hogy a legidősebbek és a legjobban rászorulók támo­gatáséihoz összehangolják az állami, tanácsi erőket, ki­egészítve a társadalom segí­tőkészségével. Jelenleg 830 ezer termelőszövötkezeti tag ól az országban, 51 százalé­kuk ma már nyugdíjas vagy járadékos. Az egyik legna­gyobb gond, hogy a tómo- gatásükra is híva tátit jóléti alapot csak az aktív dolgo­zók után képezhetik, ez a TOT véleménye szerint mél­tánytalan. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a szövetkezeti parasztok átla­gos nyugdíja 2624 forint. A szolgálati időit ugyanis meg­határozza az a tény, hogy hazánkban a szövetkezeti mozgalom csupán 25 éves múltra tekint vissza. Az adottságokból eredően kevés szolgálati idővel, kis kere­settel kerültek nyugdíjba, sok tízezren. A tanácsi erő- feszíiiésék eredményeképpen ma mér a nyugdíjasok 24 százalékát tudják valami­lyen támogatósban részesí­teni. S bár a kormány a közelmúltban különkeret- bőil 10 milliót irányzott elő támogatásukra, sajnos még sokan várnak jogos igényük kielégítésére. Különböző fórumokon ha­tározták meg a legfontosabb célokat: minden városban olcsó étterem létesítése, a te­lepüléseken klub, a hétköz­napi otthonok fejlesztése. A tanyasi öregek jobb ellátása és gondozása érdekében te­repjárókat kell vásárolni. Sajnos, egy bizonyos rende­let értelmében évekig kell várni, míg megkapják az engedélyt. Bács-Kiskun me­gyében például 38 terepjáró kérvénye „utazik” a bürok­rácia útvesztőiben. Egy bé­lyegző, egy (megfelelő) alá­írás és a mostani 9 tanya helyett sokkal többet tud­nának ellátni. De azok a jog­szabályok ... Békés megyei kezdemé­nyezés, hogy a tanyai gon­dozást végző szervek együtt­működnék az egészségügyi ügyelettel, használják az utóbbiak napközben, kihasz­nálatlan járműveit. De le­hetne sorolni a jó kezdemé­nyezéseket Győr-Sopronból, Veszprémiből, Baranyából, Nógrádból... Közös jellem­zőjük: bár szorgalmazzák az elavult jogszabályok meg­változtatását, kezdeménye­zéseikkel igyekeznék enyhí­teni , a falusi nyugdíjasok gondjain. Talán egy javas­latot érdemes az érdekeltek figyelmébe ajánlani: a ge­nerációs lakások építését. Ezt nem tiltja jogszabály, tervezési és szemléleti kér­déseken múlik.., A két országos szervezet a közelmúltban közös állás- foglalást adott közzé. Ennek lényege: nem szabad béke- nülni a mutatók és számok reménytelenségének labirin­tusába. Tudni kell, kinek, hol, mikor mi a dolga. S ezt meg is kell, követelni. A tennivalók egybevetése az egyik legfontosabb feladat. Ügy tűnik, vidéken már nemcsak beszélnek a nyug­díjasok problémáiról, hanem a megoldást is keresik. S inkább ma, mint... holnap­után. Vadas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom