Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
2 Somogyi Néplap / 1985. október 24., csütörtök Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről Szófiában befejezte soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé. A képen néhány politikus beszélget az ülés szünetében: Kádár János Gustáv Husákkal, Mihail Gorbacsov pedig Erich Honeckerrel A nukleáris veszély elhárításáért az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata 1985. október 22—23-án Szófiában megtartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vett: A Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Államtanács elnökének a vezetésével. A küldöttség tagjai: Grisa Fi- lipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dobri Dzsurov hadseregtá- bornok, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzet- védelmi miniszter, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségénék tagja, miniszterelnök, Vasit Bi- lak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségénék tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyiminiszter, Milan Vaclavik vezérezredes, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaru- zelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, miniszterelnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai :Jo- zef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-«helyettes, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Florian Siwicki hadseregtábomok, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszter. A Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Oláh István hadseregtábomok, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagijai. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az Államtanács elnökének a vezetésével. A küldöttség tagjai: WUIi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadseregtábomok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter. A Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae XJeausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Constantin Olteanu vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége tagjának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskor), az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Eduard Sevardnad- ze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szergej Szokolov, a Szovjetunió marcalija, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Borisz Arisztov, az SZKP KB tagja, külkereskedelmi miniszter. Az ülésszak munkájában ugyancsak részt vett V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének főtitkára, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese. Mari) Ivanov volt. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésen sorrendben elnökölt: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az ülés résztvevői részletesen áttekintették az európai helyzetet és véleményt cseréltek a nemzetközi viszonyok legfontosabb kérdéseiről. A fő figyelmet annak a harcnak a legfontosabb feladataira fordították, amelyet a békéért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért, az európai és a világhelyzet javításáért, a világűr militarizá- lásának megakadályozásáért, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, valamint az államok közötti kapcsolatoknak az enyhüléshez és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéshez a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folytatnak. Hasznos véleménycserére került sor a Varsói Szerződés tagállamai közötti együttműködésnek időszerű kérdéseiről is. Az ülésen hangsúlyozták közös tevékenységük fontosságát a nemzetközi viszonyok gyökeres megjavítása, a szövetséges országok egységének és összeforrottsá- gának további erősítése, biztonságuk megbízható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai politikai-védelmi szövetségének tevékenységét áttekintve a Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői kedvezően értékelték a külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek bizottságának az 1983-as januári prágai ülés óta végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag elfogadták a Varsói Szerződés tagállamainak „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” című nyilatkozatát, amelyet külön hoznak nyilvánosságra. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gondoskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentumaként történő terjesztéséről, és eljuttatja azt az eu rópai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevő államához. Emellett Az utóbbi években nagymértékben fokozódott a nemzetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válhatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i ülésén elfogadott közös nyilatkozat. A fegyverkezési verseny erőteljesen fokozódik. Az amerikai köaéphatótávolságú nukleáris rakéták számos nyugat-európai NATO-országban történő telepítése új, veszélyes helyzetet teremtett földrészünkön, válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűrre. Ez megingatná a kialakult hadászati helyzetet, a világűrt az emberiséget fenyegető halálos veszedelem új forrásává változtatná. A feszülség és a háborús veszély növekedésének okai az imperializmus — mindenekelőtt az Egyesült Államok — politikájában rejlenek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rákényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak ie népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben erre szert tegyen. Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és az enyhülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitását, s hogy napjainkban különösen szükség van a nemzetközi helyzet normalizálásáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködésére. A nemzetközi helyzet megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — nagymértékű csökkentését. Támogatjuk a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásával és a Földön való fegyverkezési hajsza megszüntetésével összefüggő feladatok gyakorlati megoldására irányul; azon nagy jefelhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatában megfogalmazott békés kezdeményezésékre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron ‘következő ülését a Magyar Népköztársaság fővárosában, Budapesten tartják. lentőségű kezdeményezését — javaslatát —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg a támadó űrfegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzetek radikális, 50 százalékos csökkentéséről. A szövetséges szoc'alista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozónak hozzá kell járulnia a világban jelenleg meglévő veszélyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csökkentéséhez, a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez, a leszerelés irányába történő tényleges előrelépést szolgáló, kölcsönösen elfogadható döntésekhez. A nukleáris veszély elhárításáért vívott harc legfontosabb feladata az események jelenlegi veszélyes menetének megállítása, az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nemzetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonságát sem lehet katonai eszközökkel, katonai erőivel szavatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom növelésével és a nemzetközi együttműködés fejlesztésével érhető el. Meg ke® állítani a nukleáris fegyverek további telepítését a kontinensen, ezen túlmenően el kell érni csökkentésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkraszál'lnafc azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a- középhatótávolságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai középhatótávolságú nukleáris * eszközök leggyorsabb, kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás elérését, ha azokról az űrfegyverek és a hadászati fegyverzetek kérdéskörétől különválasztott, azzal nem közvetlenül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizonyítékaként tett, olyan egyoldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepítésének moratóriuma Európában, csakúgy, mint azoknak az SS—20-as rakétáknak kivonása a harckészültségből, amelyeket az amerikai középhatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlékeztetnek a NATO tagállamaihoz intézett, érvényben lévő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó javaslataikra: — kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tagállamai közötti békés kapcsoltatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne minden európai és más, érdekelt ország számára; — fagyasszák be és csökkentsék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányainak erőfeszítéseit vegyi- fegyver-mentes övezet kialakítására Közép-Európában. A Varsói Szerződés tagállamai mielőbbi megállapodásokat szorgalmaznak a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon, és első lépésként javasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre való áttérés«. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok több elsőrendű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyverek, köztük a műholdelhárító eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszeribe állításával kapcsolatos munkálatokat; a jelenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztaná a meglévő nukleáris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyidejűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és télepítését; le kell állítani a középhatótávolságú rakéták európai telepítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a nukleáris és az űrfegyverek kérdését átfogó megállapodás kidolgozása előtt megvalósíthatók lennének. Napjainkban mind fontosabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata, a bináris fegyverek — teljes betiltása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt államok megismétlik felhívásukat, hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korlátozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről a tengereken és az óceánokon. «Más nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycseréjük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az aktív együttműködésre minden érdekelt országgal, Ázsiában, Afrikában, Lat in-Ameri kában és a világ más térségeiben kialakult válsághelyzetek mielőbbi rendezése és új feszültséggócok keletkezésének megakadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Romáin Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy az ENSZ-köz- gyűlés 40. ülésszaka fogadjon el az egymással konfliktusban álló államokhoz szóló felhívást a harci cselekmények haladéktalan beszüntetéséről és a tárgyalások megkezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama' a konfliktusokat és a vitákat politikai eszközökkel rendezze. Megállapították, hogy növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepe a nemzetközi életben. Határozottan síkraszáll- niak a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért a gazdaság, a tudomány és a technika területén. • Napjainkban a tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése kövétkeztében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudományos kutatás és a gyakorlati tervezőmunka területén és olyan technika és tehenológia jöjjön létre, melynek segítségével többszörösére növelhető a társadalom munkájának termelékenysége. Nem mindegy azonban, hogy milyen célt szolgálnak ezek a programok. Az ülés résztvevőinek meggyőződése szerint a mostani körülmények között elengedhetetlen, hogy a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést kizárólag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szocialista országok között, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága1, a szocialista és kommunista építés célja és a marxista—leninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői hangsúlyozták a Varsói Szerződés aláírásával létrejött politikai-védelmi szövetség kiemelkedő szerepét. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunista építésről folytatott. tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcsolatok, a kormányaik, parlamentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Az együttműködés elmélyítésére törekednek a tudomány, a kultúra és az oktatás területén, ösztönzik az idegen forgalmi és a helyi kapcsolatok kiszélesítését és az állampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagállamai végezetül félhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség pusztulásával fenyegető veszélyek elleni harcban.
