Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
1985. szeptember 25., szerda Somogyi Néplap 5 A Művelődési Minisztérium sajtótájékoztatója Múzsák őszi randevúja Szovjet kulturális napok Negyedik alkalommal rendezik meg hazánkban október 8—14-e között a szovjet kulturális napokat. A programot a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Művelődési Minisztérium közösen rendezi. A rendezvénysorozatról Rátkai Ferenc miniszterhelyettes tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. A miniszterhelyettes ismertetésében adatokkal - illusztrálta a két nép kulturális értékeinek cseréjét. A II. világháború óta több mint százmillió példányban jelentek meg hazánkban az orosz, litván, grúz. örmény és más nemzetiségű költők, írók munkái: magyar könyvek fordításai pedig mintegy 60 millió példányban kerültek a Szovjetunió irodalom- szerető olvasóinak könyvespolcaira. Filmszínházaink évente átlagban 35-40 szovjet filmet tűznek műsorukra, a magyar filmtermésnek pedig mintegy felét láthatja a szovjet közönség. Minden évben körülbelül 3-4 jelentős képzőművészeti' kiállítást rendeznek, és a színházak 25-30 olyan darabot mutatnak be, amelynek szerzője magyar. A két kultúra tehát folyamatosan jelen van egymás országaiban, legjelentősebb értékeivel. A rendezvénysorozat programjában kiemelkedő helyet, kap a Moszkvai Kamarakórus, a barokk Régi Zenei Kamaraegyüttes, valamint a Moszkva; Virtuózok Kamara- zenekarának hangversenye. Neves szovjet •előadóművészeket is láthat a magyar közönség. Színpadra lépnek többek között Liana Isza- kadze hegedűművésznő, Rudolf Kerer és Valgylmir Krajnyev zongoraművészek. A moszkvai Nagy Színház és a lenini Komszomol Színház vendégjátéka mellett a szovjet filmek fesztiválja is bizonyára jó szórakozást nyújt a magyar művészetkedvelőknek. Ez utóbbi rendezvény nyitó produkciója Klimovnak a Jöjj és láss című filmje lesz, amelyik az idei moszkvai filmfesztivál szenzációját jelenti. Az egyik legkiemelkedőbb Hangverseny Kaposváron program a szovjet kulturális napok során az a Szép- művészeti Múzeum-beli kiállítás,. mely A szkíták aranya címet viseli. A lenin- grádi Ermitázs gyűjteményébe tartozó 130 remekmű látható majd Budapesten. Külön öröm a somogyi zenebarátoknak, hogy olyan produkciónak lehetnek tanúi a megyeszékhelyen, amelyik előző nap a Zeneakadé-- mián lesz hallható. Október 9-én ugyanis a Latinca Sándor Művelődési Központ ad otthont a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásának. A műsoron Brahms hegedűversenye és Soszta- kovics V. szimfóniája szerepel. A zenekart Vaszilij Szinajszkij vezényli, aki a fiatal szovjet nemzedék egyik legjelentősebb zenei egyénisége. V. I. Évtizedes hagyománya hazai művészeti életünknek, hogy minden ősszel nagyszabású, ünnepi eseménysoro- rozattal indul a fővárosiban az új zenei-színházi évad, s hogy erre a néhány hetes, programokban gazdag időszakra a zene-, színház, film-, képző- és iparművészet, valamint a televízió és a rádió koncentráltabb művészi kínálattal készül. Régi tapasztalat, hogy a múzsák őszi randevúja során látható-hallható művészeti események összességükben valamiképp jól érzékelhető, átfogó képet nyújtanak a következő évad színvonaláról; nem utolsósorban arról is, hogy miképp alakul, várhatóan mennyire lesz érdekes, izgalmas a vidéki helyszínieken is a művészeti élet kisugárzása. Hiszen az őszi budapesti művészeti hetek programjában szereplő hazai és külföldi előadók, művészeti csoportok az évad során többnyire ellátogatnak több vidéki városba is, hogy bemútas'sák tudásukat. Az idei budapesti művészeti hetek érdekessége, hogy ezúttal két vidéki kulturális centrum, Győr-Sopron, valamint Zala megye is elhozza művészetét a fővárosba. NEM HIVATALOS KÖNYVKIADÁS „Tekintsük a tulajdonunknak ezt is" Manapság a könyvpiacon megszaporodott a nem hivatalos kiadók által kiadott művek száma. Sok kötet hagyja el a nyomdát úgy, hogy a könyv kereskedelmi forgalomba se kerül. Magyarországon ma általában évente 8000 mű jelenik meg, mintegy 100 millió forint értékben. Ezeknek a fele nem jut el a könyvesboltokba — jó részük helyi, belső terjesztésű kiadvány —, a példányszámúk az egésznek csak a tizenkét százalékát jelentik. Nem hivatalos könyvkiadás — ezzel a gyűjtőnévvel illetik általában az ilyen kiadványokat. Jelentős számuk is indokolja, hogy kiadók, írók, könyvtárosok és a többi, e területen érdekelt szakember tanácskozáson vitassák meg a nem hivatalos könyvkiadás szaporodó kérdéseit. Kaposvár adott otthont — két napra — a háromnapos tanácskozásnak a megyei könyvtárban. Papp János, a városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Cseres Tibor író, a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának titkára kesernyésen szellemes remeklésével nyitotta meg a tanácskozást. Az írott mű kiadása nemcsak az önkifejezés eszköze, hanem megméretik a közönség által is. A háború előtt a költők előfizetőket gyűjtöttek verseik kiadásához, s tulajdonképpen az olvasók pénzén jelentek meg köteteik. Alkotmányunk rögzíti, hogy minden államipolgárnak joga van az önkifejezéshez, de az állami kiadókon keresztül megvalósuló , kiadáspolitika koronként változó magasságú és irányú gátakat állított írók, művészek elé. Cseres Tibor dicsérte a közéleti amatőrök könyvtermelő tevékenységét, köztük a somogyi kiadványokat is. — Tekintsük a tulajdonunknak ezeket is — mondta. Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója előadásában fölrajzolta a nem hivatalos kiadás fejlődésének történetét. Lényegében a hatvanas éveli elejéig ez számottevően nem létezett. Csak a hatvanas évek közepétől lendült föl, új társadalmi igények megfogalmazódása Után. A folyamatot felgyorsították a társadalom változásai. Mindenekelőtt a korábbi erős köz- pontosítás után megindult decentralizálás. Felgyorsult a tudomány és a technika fejlődése, a vállalatoknak, intézményeknek gyors információkra van szükségük, s ezeket jó részben a sebtében megteremtett helyi sokszorosító üzemek segítik. A nem hivatalos könyvkiadás előretörését eredményezték az új képzési, továbbképzési formák is. Nagy ereje a helyi kiiadványozásnak a lokálpatriotizmus. A megyei, városi kiadványok — mint azt Somogybán is sokszor tapasztaltuk — képviselik leginkább az értékeket. Jócskán megnőttek az igények a propagandakiadványok iránt, például az idegenforgalomban. A társadalom demokratikus fejlődése is több zsilipet húzott föl a magán- és helyi kezdeményezések előtt. Ennek ellenére a nem hivatalos könyvkiadás helyzete nincs igazán rendezve. A közvéleményben különböző előítéletek bénítják ezt a tevékenységet. Gyakori vélekedés — és néha nem is megalapozatlanul —, hogy sok ezek között a dilettantizmus, kevés az érték. Különösen a jubileumi kiadványok (tsz-eknél, vállalatoknál) kétségbeejtően gyenge színvonalúak, s ez áll a minikönyvek növekvő divatjára is. 1975-ös országos adatok szerint a nem hivatalos könyvkiadás 400 millió forintot használt föl, míg a komolyabb értékeket fölvállaló állami kiadók dotációja csak 360 millió volt. Ez kétségkívül ellentmondás, amit föl kellene oldani. Végső soron azonban a könyvek megjelentetésének e gyorsan fejlődő módja lazított a hivatalos könyvkiadás merevségén, sok esetben sikerült áttörni annak bürokratizmusát. Erről szólt szuggesztív, szép szavakkal a népszerű író házaspár, Horgas Béla és Le- vendel Júlia is az idén már hatodik alkalommal megjelenő Pár sor című, magánkiadásban megjelenő könyv- sorozatuk sorsát .ecsetelve. A tegnapi tanácskozás végén kiállítás nyílt a megyei múzeumban a legszebb megyei és regionális kiadványokból. A kiállítást Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó napja az évek során kialakult hagyomány szerint szeptember 25-e, Bartók Béla halálának előestéje. Ezen a napon hosszú évek során a nagy zeneköltő műveiből ösz- szeállMtött koncertet vezényelt két esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a magyar zenei élet világhírű egyénisége, Ferencsik János. Az idei megnyitó est karmestere Doráti Antal lesz, az ugyancsak Európa-szerte ismert dirigens, aiki a Budapest Kongresszusi Központban Bartók és Kodály egy- egy jelentős alkotását szólaltatja meg a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén. A következő hat hét alatt olykor naponta két-három hangverseny is elhangzik a fővárosban, neves hazai és külföldi előadóművészek közreműködésével, s egyebek közt az október 8-án kezdődő szovjet kultúra napjai programjának keretében. A Korunk Zenéje sorozatban pedig, amelyben évente századunk egy-egy kimagasló, élő zeneszerző-egyéniségének szerzői estje köré csoportosulnak a koncertek, az idén a mai lengyel zeneművészet nagy alkotója, Krzysz- tof Penderecki látogat el hozzánk, és vezényli október 25-én saját műveit a Zene- akadémián. Mint minden évben, a műsort ezúttal is tarkítja néhány olyan rendkívüli esemény, amely joggal vonhatja magéra a hazai és a külföldi közönség megkülönböztetett figyelmét. Ilyen egyebek Cs. T. Autóbusszal az iskolába Naponta mintegy hat és fél ezer iskolás veszi igénybe a megyében az autóbuszközlekedést, hogy eljusson a körzeti iskolába. Sokan így teszik meg az utat az óvodába és a középiskoláiba iis. A tanévkezdés után megs, záporodnak a menetrenddel -kap cső lat ős panaszok. Balogh Jánostól, a megyei Volán vállalat személyforgalmi • osztályvezetőjétől kértünk választ a hozzánk eljutott kérdésekre. — Az iskolai járatokon kívül a diákok igénybe vehetik az egyéb közforgalmi, menetrend szerint közlekedő autóbuszainkat. Siófokon és Kaposváron külön helyi járatot is szerveztünk annak érdekében, hogy a település távoli részéből kényelmesen és időben eljussanak az iskolába a gyerekek. Az iskolákkal már a tanév végén megkezdjük a járategyeztetéseket az új tanévre. Ám ahány változtatást teszünk a menetrendben), annyi új gond is keletkezük. Néhány iskola az előzetes egyeztetések után is változtat munkarendjén. Ezeket még figyelembe kell vennünk. Sikerült megoldanunk, hogy Somogybük- kösdről és Porrogról a megváltozott iskolakezdésre, fél nyolcra Gyékényesen légyenek a tanulók. — Lengyeltóti térségéből több panasz is érkezett. — Az új tanévben a táskái általános iskolásokat átirányították Buzsáfcról Nik- lára. A boglár—marcali járatunkat így szerveztük. A meríetrendvátoztatás csupán ätpercet jelent, de ezzel bizonytalanná vált a Gamás- ról Fonyódra közlekedő autóbuszhoz való csatlakozás, mivel az eddigi hat perc helyett egy perc áll rendelkezésre az átszállásra. Ez csupán három-négy felnőtt utast érint. Legtöbben a Lengyeltótiból Fonyódra induló járatunkra panaszkodnak. Két lehetőségük: van az utasoknak, a diákoknak. Vagy autóbusszal utaznak Bogiárleliléig és onnan a galmási járattal tovább Fonyódra, vagy egyenesen vonattal teszik meg az utat Lengyeltótiból Fonyódra. Harmadik lehetőséget nem tudunk biztosítani. Az autóbusz 6.47-kor indul Lengyeltótiból és' fél nyolcra érkezik Fonyódra. Ha a vonatot választják, 6.20-kor visszük kii őket a helyi autóbusz- járattal a vasútállomásra, ebben az esetben hót órára érkeznek az iskolába. A Kaposvárra utazó 'középiskolásak szintén ilyen tájban érkeznek a várasba. A vállalatnak kötelessége, hogy ái munkába és az iskoláiba igyekvőknek biztosítsa a közlekedést, ám az utasoknak is alkalmazkodniuk Doráti Antal közt a III. nemzetközi egyetemi és főiskolai zenei találkozó, amelyen október 9— 13-a között Európa számos országából érkező ifjúsági énekkar, s természetesen jó néhány hazai kórus műsorát hallhatjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban, s a Pesti Vigadóban. A kórusok további hangversenyeket adnak Pest, Nógrád és Bács-Kiskun megye több városában is. Nem kevésbé figyelmet érdemlő az ebben az időszakban zajló nemzetközi mozgásművészeti találkozó sem, amelynek színhelyé a Budapesti Műszaki Egyetem lesz. És ha a rendezvényekre hazánkba látogató külföldiekre való tekintettel elsősorban a zene, a tánc és a képzőművészet egyetemes nyelvén megszólaló produkciók kerülnek is előtérbe ez idő alatt, mindataellett hazai színházi életünk is az őszi seregszemlére időzíti egy-egy bemutatóját. A november 3-ig tartó budapesti művészeti hetek az idén a fővárosünkban lezajló Európai Kulturális Fórummal részben egybeesik, s ezért a korábbiaknál gazdagabb. A magyar művészeti életnek egyik kétségtelenül legrangosabb eseménye szinte teljes képet nyújt önmagunk és Európa számára a mai magyar kultúra minden területéről. Szomory György Minden r'menetrend- változás újabb gondot szül kell egymáshoz. Az utazók többségének az igénye határozza meg a járatok menetrendjét. Az ettől eltérő igényeket is számba vesszük, de nem tudjuk minden esetben 'kielégíteni. Baíögh Jánosnak, a Volán osztályvezetőjének a válaszából kitűnik, hogy a jogosnak ítélt panaszokat nem rejtik a fiókok mélyére. Áim a megye kétszázegy településéről naponta utazó diákok valamennyi kívánságát nem képesek úgy teljesíteni, ahogyan azt sokain szeretnék. A legoptimálisabb menetrend elkészítésiéhez az oktatási intézmények összehangoló munkájára van szükség. H. B.
