Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
Somogyi Néplap 1985. szeptember 14., szombat Nikotinszegény cigaretta Egerből Kevesebb mérget szívnak a dohányosok Fura 'kérést hallottam tsz- elnök ismerősömtől. Augusztusban fölnézett a verőfényes égre, fölsóihajtott, s azt mondta: bárcsak jönne egy kiadós jégeső! Többen is értetlenül néztünk rá, mire helyesbített: csak erre a táblára kellene — s rámutatott egy dohányföldre. Megmagyarázta szokatlan óhaját. Kisebb területen dóhányt termelnek, melynek betakarítása rendkívül kézimunka igényes. Ha augusztusban elveri a jég, a biztosító megtéríti a kár egy részét, de még így sem járnak rosszabbul, mintha az asszonyok hetekig hajladoznak, a dohány nagy levelét tördelve. Panaszkodnak a termelők Kétségtelen, ellentmondásos a helyzet, ám rávilágít egész dohánytermesztésünkre. Magyarországon az elmúlt évtizedben 13—14 ezer hektáron termeltek dohányt, s csak a harmadát a nagyüzemekben. Területileg is jócskáin leszűkült, határolt a dóhánytermelők körzete, főként Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyékre összpontosult. Itt a talaj és az éghajlat ás kedvez e növénynek, s ami legalább ennyire fontos, szabad és dolgos kéz is e vidékeken van a termelés munkálataihoz. No meg a történelmi hagyományokat követve leginkább az ország északkeleti felében szorgoskodnak a dohányosok. Szorgalmukkal alig van arányban a munka eredménye. A homokos földeken hektáronként másfél tonnás terméseket takarítanak be, ami nem sokkal több, mint amennyi a költségek fedezéséhez elengedhetetlenül fontos, s messze elmarad a világ élvonalától. Egy helyben toporognak a termelők, s bár látják a kiutat, fejlesztési források hiányában nehezen tudnak rálépni. A Világszerte ismert, s kedvelt blend típusú cigaretták fontos alapanyaga a mesterségesen szárított dohány, ennek termeléséhez azonban beruházásokra lenne szükség. Ezek költségesék, a termelőknek pedig kevés a pénzük. Az ellentmondást már térbeli helyzétük is meghatározza, hiiszen kedvezőtlen adottságú vidékeken gazdálkodnak, s más ágazatok sem ontják a jövedelmet. Itt a Bond Street A - füstölő embereket persze vajmi kevéssé érdékli a dohánytermelők panasza, ők zamatos, jó ízű cigarettákat akarnak szívni. Ha pénztárcájuk engedi, tehetik, mert az importból származó cigaretták egy része valóban megfelel a kényesebb ízlésű vevőknek 'is. A hazaikkal azonban más a helyzet. Évente több mint 25 milliárd darab cigarettá gyártanak a négy magyar dohánygyárban, s ezeknek már 86 százaléka filteres. Ez önmagában kedvező, ám a filteres cigarettáknak csak 27 százaléka különleges minőségű. Vagy inkább csak annak mondott, mert a nyugat-európai színvonalhoz mérve közepesek, illetve annál gyengébbek. A fogyasztók persze ezt érzékelik és érzékeltetik. Az idei esztendő első felében 2 százalékkal nőtt a cigaretta- fogyasztás, de ezen belül a lícenc digarettákból 40 százalékkal, a Marlboróból pedig 60 százalékkal fogyott több. Mindinkább teret hódítanak maguknak az amerikai ízesítésű, drágább cigaretták. Valószínűleg úgy érvelnek magúkban a fogyasztók: inikófo kevesebbet, de jobbat. Jó hír a dohányosoknak: az egri dohánygyár és a Philip Morris cég közös fejlesztésének eredménye a Bond Street elnevezésű, amerikai ízesítésű cigaretta. Nikotintartalma nem éri el az egy milligrammot cigarettánként, s az ára is elmarad a drága és hasonló minőségű külföldi cigaretták mögött. Külföldi gép, hazai termék Többszörösen is jó hír a magyar dohánypiacon a Bond Street megjelenése. Ez ugyanis az első olyan amerikai ízesítésű cigaretta, ami magyar dohányból készül. Másképpen fogalmazva, lehet a Nyírségben termesztett növényből is zamatos, jó terméket előállítani. Jóllehet, befektetés nélkül mindez el sem képzelhető, hiszen az egriek is nyugati országban vásárolnak gépeket a technológiához. De önmagában hiábavaló a legjobb technológia, minden igényt kielégítő technika is, ha ehhez nem párosul szakmai tudás, s a munlka minőségére való törekvés; Egerben, a Bond Street forgalmazásával bizonyították, hogy képesek erre. S ez nemcsak nekik jó, mert ha már a cigarettázók százezrei nem tudnak lemondani káros szenvedélyükről, legalább kevesebb mérget szívnak. V. Farkas József A sztratoszféra-kutatás nyolcvan éve Kereken nyolc évtizeddel ezelőtt érdekes és meglepő felfedezés híre járta be a tudományos világot: két kutató csaknem majdnem egy- időben jelentette be a sztratoszféra létezését. Ettől az eseménytől kell számítanunk a modem meteorológia megszületését. Ebben az időben még nagyon hézagosak és sok tekintetben tévesek voltak az ismeretek. Minden mérési adat a légkörnek abból a legalsó rétegéből származott, amelyet troposzférának nevezünk, és amely a mi éghajlati övünkben átlagosan 10 kilométer vastagságban burkolja a Földet. A rendelkezésre álló adatok jelentékeny részét a hegyi obszervatóriumok .megfigyelései szolgáltatták, csak kis részüket szerezték léggömbök útján. Repülőgépek akkoriban gyakorlatilag nem voltak. Ma a világ nagy meteoroló- giiai hálózataiban éjjel-nappal hatórás időközökben szállnak fel a sztratoszférába a műszeres léggömbök. Mai tudásunk szerint a sztratoszféra az alsó troposzféra és a felső mezoszféra közötti, átlagosan 20 km vastag része a légkörnek. A légkör egész anyagtömegének csaknem egynegyedét foglalja magában; ez any- nyát jelent, hogy a sztratoszférában foglalt levegő tömege meghaladja az ezer tera- tonnát (a teratonna egy billió tonna). Az utóbbi évtizedek kutatásai megvilágították, hogy földfelszíni időjárásunk és időváltozásaink kialakulásában ligen nagy részük van a sztratoszférából kiinduló hatásoknak. A sztratoszféra viselkedésének állandó nyilvántartására a földkerekség meteorológiai szolgálatai nagyarányú nemzetközi együttműködést hoztak létre. Aránylag kis léggömbökkel meteorológiái műszereket és önműködő rádióállomást küldenek a magasba. Ez a kutatóeszköz az úgynevezett rádiószonda. Csak Európa területén naponta keréken 500 rádiószondát bocsátanak fel, ami egy év alatt kereken 180 000 felszállást jelent. A léggömbök többsége a sztratoszféra középső rétegéig emelkedik fel. Speciális vizsgálatokra természetesen nagyobb, több műszerről ellátott ballonokat is bocsátanak a magasba; például a képünkön látható nyugatnémet ballont, amely magfizikai méréseket végez a sztratoszférában. A képen látható ballon még nincs feltöltve, f eltöltés után 17 000 köbméter gáz emeli a magasba. A ballon és a szerelvények együttes hossza 80 méter. Az Idea Iparművészeti Vállalat ffnnAjifa^init 30. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten a Vigadó Galériában. Az Iparművészeti boltok választékának legszebb darabjait mutatják be itt, egyedi és szériagyártmányokat, textíliákat, más alkotásokat. (MTI-fotó: Földi Imre felv. — KS) Barátságból — halál A huszonkilenc éves Csontos Zoltán Kaposváron a Bem utcában lakott albérletben. Szülei négyéves korában elváltak, utána anyja nevelte. Az általános iskola elvégzése után az 503. sz. Szakmunkásképző Intézetben galvanizálónak tanult, de nem tetszett neki ez a szakma, otthagyta az iskolát. Több munkahelyen dolgozott) míg két évivel ezelőtt a Ka- posplast vállalathoz került. Közben édesanyjától albérletbe költözött, mert nem jött ki anyja élettársával'. Az albérletben ismerkedett meg az elvált Gál Józseffel, akinek a szülei a ház másik felében éltek. Barátság alakult kii közöttük, gyakran jártak el együtt szórakozni. 1984. november 8-án este is együtt indultak útnak a kaposvári éjszakában. A Halász étteremben söröztek, majd átmentek a Dorottya bár(ba; vörös bort ittak kólával. Hajnali három1 óra felé indultak haza. Közben beszélgettek erről-arról, mígnem Gál szóba hozta Csontos anyját, aki korábban egy-két hónapiig otthagyta élettársát és fia albérletébe költözött. Gál ennék okait igyekezett magyarázni, a fiú viszont nem akart tárgyalni róla. Kérte társát, hogy fejezze :be, de az nem hallgatott el. Csontos egyre ingerültebbé vált, majd a donnert híd gyalogosfélüiljárójá- nál tettlegességre került sor. Csontos bizonyult az erősebbnek, ő ütött többször Gál fejére. A fiatalember a betonkerítésnék esett, majd a lépcsőre csúszott; ott Csontos megrúgdalta, majd otthagyta, és hazament. Hamarosan hazatért Gál is, de a házigazda beavatkozása miatt a lakásban nem folytatódott a verekedés. Gál és Csontos az eset után már nem találkozott. Gál József kemény fiú vólt; sérüléseit nem vette komolyan és azt sem akarta, hogy esetleg Csontosnak baja származzék a dologból, ezért nem akart orvosihoz fordulni. Hiába kértek erre a szülei, akkor is -hajthatatlan maradt. Sérülései azonban egyre súlyosbodtak, így november 14-én már kénytelen volt elmenni az orvoshoz. Onnan kórházba szállították, megállapították, hogy sérülései igen súlyosak. A verekedés következtében arcán, lábán több hámfoszlásos, be- vérzéses sérülés keletkezett, emellett bal oldali sorozat- bordatörést, csonttörést, kisebb fokú agyzúzódást és léprepedést is szenvedett. Szövődmények léptek föl, többek között vérfertőződés, tüdőgyulladás, hashártyagyulladás... A fertőződés általánossá válása miatt november 15-én meghalt. Az ügyiben első fokon 1985. április 1-én a Kaposvári Városi Bíróság járt el. Csontos Zoltánt súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek, s ezért 1 év 5 hónapi szabadság- vesztére ítélte. A megyei bíróságon dr. Pap Árpád takácsa a közelmúltban tárgyalta másodfokon az esetet^ s itt már halált okozó testi sértés bűntettében találták bűnösnek a vádlottat. Ezért 2 évi — börtönben letöltendő — szabadságvesztésre ítélték és 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A jogerős ítéletet majd a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. Gy. L. Piaci körkép Érlelő ősz Egy-két hete már azt hittük, az év legnépesebb piaci forgatagát látjuk. A tegnapi kaposvári ad o-kv eszek azonban pezsgőbb volt mim den eddiginél. Mázsaszám kínálták a sárguló-pirosodó lecsópaprikát 10—14-ért. Az étkezési és eltenni való fajtáik csaknem kétszer ennyibe kerülték. Jó vásárt csináltak a fűszerpaprika-árusok, portékájuk ez alkalommal 14—16-éht is- kelendő volt. A 10 forintos paradicsomot már jóindulattal sem lehetett hamvasnak mondani. Példátlanul drága, kilónBoldogtalan szerelmek 90 milliárdért Barbara hosszú fehér ruhában lángoló arccal hallgatja az oltár előtt Gounod Ave Máriáját, a réveteg tekintetű Diego mellett. Ám Pascal egy gótikus oszlop) mögött pisztolyt vesz elő és az esküvő kellős közepén főbelövi magát... a következő képen. Hiába a „Dallas” és a rosszabbnál rosszabb sorozatok a tv-ben: Olaszországban ma is virágzik a szentimentális fotóregény, éppúgy, mint 1951-ben, amikor Federtco Fellini éppen ennek a hagyománynak szentelte első filmjét, a „Fehér sejk”-et. A nehéz gazdasági helyzetben is dörzsölhetik tenyerüket a kiadók: évente 90 milliárd lírát (kb. 50 millió dollárt) jövedelmeznek a boldogtalan szerelmek. A felmérések szerint húsz- milliőan olvassák ezeket a könnyfacsaró történeteket Itáliában, a közönség 65 százalékát a 14—19 éves lányok adják, főleg polgári és kispolgári családok gyermekei, de a felnőttek lis szeretik. Általában a nők vásárolják, de a férfiak ugyanúgy bújják a füzeteket. Pedig a sémák nagyon egyszerűek: a szép, egyszerű titkárnő szereti a mérnök urat, akinek Viszonya van egy másik nővel, aki azonban a mérnök úr dúsgazdag papájához megy hozzá, közben a titkárnőbe halálosan szerelmes egy szegény fiú, akinek érzései azonban nem találnak viszonzásra. Mintha a 30-as évek olasz (és magyar) „fehértelefonos” „meseautós” filmjeinek szinopszisát olvasnánk! De ahogyan az ebből a köriből felelevenített filmek is telt házakat vonzanak, nincs ez másként ezeknél az „állófilmeknél” sem. A fotóregények azonban haladnak a korral. Ma már nem a lenyugvó napnál következnek be a nagy fordulatok, hanem a metróban, belekerül a politikum' is, bár nincsenek benne sztrájkok, munkanélküliek, nukleáris fenyegetés. A figurák változatlanok: a főhős fiatal, ki- sportolt, elegáns, a negatív hős kicsit öregebb, rosszarcú, kábítószercsempész, és van egy húga. akit prostitúcióra kényszerít. A siker azt mutatja, hogy a fiataloknak ma is szükségük van Olaszországban ilyen álomra, és a nő felszabadítása az abortusz- és az erőszak elleni törvény ellenére nem fejeződött még be. De ez az ^irodalom” ad olyan erkölcsi leckéket, amelyeken a társadalom már túllépett. Például a filmekkel ellentétben a fotóregények kizárják a nyílt szexet. A végső cél mindig az erény, a szent házasság, amely templomiban, orgonaszó mellett köttetik. A fotóregények sikerét jelzi, hogy nemrégiben egy utazási ügynökség délkeletázsiai utat hirdetett képregény formájában, megteremtve ezzel az álló-refclám- filmet. ként 30 forint a kovászaim való uborka. A savanyúság- kedvelőiknek szerény kárpótlás, hogy ismét kapható a fejessaláta 6—7 forintért. 8-ért fogyott a fejeskáposz- ía, 14-ért vehettünk egy méretes tököt. Jó minőségű burgonyát 5-ért láttunk, a vegyes zöldség csomója 6—8 forint. Az egy hét előtti 10—12 helyett mo6it 14 forintot kértek egy bögre fejtett babért, s ugyanennyi volt az öregedő zöldbab kilója is. A gombaárakról érdeklődve nem akartunk hinni a fülünknek: 160 forintot kértek egy kiló vargányáért, 200-at a rókagombáért. Ezekhez képest filléres csemegének éreztük a galaim- bioát és réti sampinyont 60-órt. Az érlelő őszben virult a gyümölcspiac. 22 forintot fizettünk a legszemcevalóbb körtéért, 30-at a nagy szemű szőlőért. A szilvaérusok korántsem voltak gátlásosak, amikor 20 forintot kértek portékájukért. Gyatra a barack minősége is; ehhez képest túlzottnak látszott a 14—22 forintos ár. Már mosolygósabb a nyárialma 12-ért. A baromfipiac áraiban nincs változás, ha csak az nem, hogy még magabiztosabban kértek 3 forintot a tojásért. 60 forintért — pe- osenyecsirke-áran — szerezhettünk be egy kiló élő pontyot. A virág egyre kevésbé tekinthető szerény figyelmességnek, 50 forint egy kis csokor kardvirág, 20 a szegfű, 6 a dália szála. B, F.
