Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 3., kedd NAGY­GYŰLÉSEK Negyven évvel ezelőtt ki­áltották ki a független, szu­verén Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot; a jubi­leum alkalmából hétfőn ün­nepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Budapesten a Taurus gumiipari vállalat művelődési otthonában. Az eseményen ott voltak a nagyüzem munkásai, vala­mint a VIII. kerületi válla­latok, intézmények képvise­lői. Az elnökségben helyet foglalt: Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke, Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter, Markója Imre igazságügymi­niszter, őszi István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, a főváros és a városrész politi­kai és gazdasági életének több vezető személyisége. Ugyancsak az elnökség tag­ja volt Nguyen Lung, a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP KB tagja idézte fel beszédében a négy évtized­del ezelőtt történteket, Dél- kelet-Ázsia első munkás-pa­raszt állama megszületésé­nek körülményeit. Békenagygyűlést tartottak hétfőn délután a Szerszám- gépipari Művek kecskeméti gyárában a második világhá­ború befejezésének 40. év­fordulója alkalmából. E nagygyűlésen részt vett Nyi- kita Darcsijev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. A gyűlés szónoka Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára volt. Józan, reális válaszok A Gorbacsov-interjú nyugati visszhangja Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KiB főtitkárának a Time magazin részére adott interjújáról szólva elsősor­ban a novemberi genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó esélyeire tért ki Peter Mar- tinez, a Fehér Ház szóvivő­je. Véleménye szerint az minden területen a két nagyhatalom közötti kapcso­latok jelentős állomásává válhat. Martinez azonban úgy állította be a genfi ta­lálkozó sikerének kérdését, mintha az csak a szovjet fél megfelelő hozzáállásától függne. A nyugatnémet DPA hír- ügynökség kommentárban foglalkozott tegnap Mihail Gorbacsovnak a Time maga­zinban megjelent interjújá­val. Azt emelte ki, hogy az SZKP KB főtitkára szerint az Egyesült Államok vezeté­se a Szovjetunió minden jó­szándékú, fegyverzetellenőr­zési és leszerelési javaslatá­ra csak azt a „szimpla” vá­laszt tudja adni: „propagan­da, propaganda”. Gorbacsov határozottan visszautasította ezt és újra „ügyesen” kez- deményezően lépett föl, az Egyesült Államokat téve fe­lelőssé a két nagyihatalom kapcsolatainak rossz állapo­táért — írta a DPA, — s fontosnak tartotta, hogy Gorbacsov a Szovjetunió ki­fejezett érdekeltségét hang­súlyozta a kapcsolatok meg­javításában. A DPA kommentárja meg­állapította: a Moszkvában dolgozó, nyugati diplomaták és újságírók értékelése sze­rint a Szovjetunió atomrob­bantási moratóriumával va­lóban „komolyan veendő” ajánlatot tett a Reagan-kor­mánynak, amely most lépés- kényszerben van. A Diario—16 spanyol lap a szovjet vezető azon megálla­pítását emeli ki, hogy az utóbbi időben nem csökkent a nukleáris háború veszélye, s ezért az USA politikai gyakorlata a felelős. Az állami adó a Radio Nációnál, az interjú belpo­litikai részét „újszerű meg­közelítésnek” tartja. Kiemel­ve Gorbacsov azon szavait, hogy „nem rekordokat aka­runk túlszárnyalni, számunk­ra prioritás a szovjet embe­rek jólétének növelése...” Más rádióállomások „józan, kiegyensúlyozott, realista” jelzőkkel illetik Gorbacsov interjúját. Brüsszeli sajtókörökben emlékeztetnek rá: a genfi tárgyalás legutóbbi forduló­járól amerikai tájékoztatás alapján a NATO székhelyén olyan vélemény alakúit ki, hogy „a szovjet álláspont igen megkeményedett”. Gor­bacsov nyilatkozata ennek ellentmond — állapítják meg a sajtókommentárok —, és bíztatónak ítélik, hogy Moszkva nyitva tartja a to­vábbi tárgyalások lehetőségét Genfben, s ez előmozdíthatja azt Stockholmban és Bécsben is. Az olasz sajtó a szovjet— amerikai viszonyt, a fegyver­kezési hajsza problémáit, a tervezett csúcstalálkozót ille­tő részeket emelte ki az in­terjúból. A polgári lapok New York-i tudósítói a „pesszimista” és a „kemény” jelzőt használják a szovjet vezető állásifoglalásának a minősítésére. A francia Le Monde rész­letesen ismerteti Mihail Gor­bacsovnak a Time számára adott interjúját s a lap moszkvai tudósítója kom­mentárjában hangsúlyozza: a Time főszerkesztője és két Gorbacsov—Harchais találkozó részről kijelentették: az SZKP és az PKP együttmű­ködésének és szolidaritásá­nak további erősítésére fog­nak törekedni. Gorbacsov és Marchais tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységé­ről, és megvitatták a nem­zetközi helyzet kulcsfontos­ságú kérdéseit. A tárgyalások eredménye­ként közös nyilatkozatot fo­gadtak el. A nap folyamán Mihail Gorbacsov villásreggelit adott Georges Marohais tisz­teletére, amely a két párt kapcsolataira jellemző barát­ság és szívélyesség légköré­ben zajlott le. helyettese az interjú után szinte elragadtatva nyilatko­zott arról, ahogy Gorbacsov elbeszélgetett velük. A veze­tő amerikai újságírók kije­lentették : „Gorbacsov meg­győző, spontán, elragadó és rendkívül ügyes személyi­ség.” A tudósító kommentár­jában kiemeli: az interjú azt mutatja, hogy Gorbacsov ko­molyan készül a Reagannal való genfi találkozóra. A hétfő reggeli amerikai lapok nagy terjedelemben foglalkoznak azzal a nyilat­kozattal, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára adott a Time című hetilapnak. A lap új száma — címoldalán Gorbacsov fényképével — hétfőn került az újságárusokhoz. A napi­lapok általában azt emelik ki, hogy az SZKP főtitkára egyrészt figyelmeztetést inté­zett az Egyesült Államokhoz a novemberi csúcstalálkozó előtt, másrészt kifejezésre juttatta a Szovjetunió tár­gyalási és megegyezési kész­ségét. A The Washington Post például már címében is aláhúzza: a szovjet vezető az országa elleni amerikai tá­madásokat a bizalmat aláásó lépéseknek tekinti. Valamennyi jelentés veze­tő helyen foglalkozik azok­kal a megállapításokkal, amelyek az Egyesült Álla­mok űrfegyverkezési terveire vonatkoznak. Ugyancsak alá­húzták Gorbacsovnak a Szovjetunió javaslataira vo­natkozó kijelentéseit, külö­nösen leszerelési javaslatait. A The Washington Post a nyilatkozatról írva kieme­li annak céltudatos és őszin­te hangvételét. A lap nyuga­ti szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy az SZKP főtitká­ra, „világosan rámutatott a szuperhatalmak közötti alap­vető nézeteltérésekre, de egyúttal azt a benyomást is keltette, hogy elhatározott szándéka felülkerekedni eze­ken”. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások minden főbb híradásban foglalkoztak az SZKP KB főtitkárának nyilatkozatával. A három nagy televíziós hálózat esti híradójában adott ismerte­tést. Ezek kiemelték: Gorba­csov nem tekinti jónak a két ország kapcsolatát, sőt attól tart, hogy az robbanás- veszélyes. Ugyanakkor azt is aláhúzták: a szovjet vezető lehetségesnek tartja a két ország közötti leszerelési megállapodásokat, de csak akkor, ha Washington felad­ja az űrfegyverkezéssel kap­csolatos terveit, s nem min­den engedményt a szovjet féltől követel, hanem haj­landó kompromisszumra. A moszkvai Kremlben hét­főn megbeszélést tartott Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Georges Ma­chais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. Az őszinte barátság légkö­rében és az elvtársi kölcsö­nös egyetértés jegyében meg­tartott beszélgetésen mindkét GYORSLISTA a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek augusztus 30-án tartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétköny­vek 97. sorsolását augusztus 30- án, Budapesten tartotta. E sor­soláson azok a Hz- és ötezer- forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1985. április 30-ig váltottak és július 31-én még érvényben voltak. Az aláb­biakban a somogyi nyertes szá­mokat közöljük. 10 000 forint összegű betétköny­vek: 13 0037766 Z 13 0049200 D 13 0038786 Z 13 0051072 D 13 0044640 T 13 0057419 Z 13 0046359 T 13 0063000 T 13 0047847 D 5000 forint összegű betétköny­vek: 13 0553183 T 13 0638048 T 13 0580003 T 13 0642399 D 13 0561509 T 13 0650654 T 13 0581999 T 13 0654860 T 13 0588821 D 13 0655480 Z 13 0611000 T 13 0657781 T 13 0628342 T 13 0668336 D 13 0629189 D 13 0672100 T 13 0637932 T Ezúton tájékoztatjuk az érde­kelteket, hogy a forgalomban levő gépkocsi-nyereménybetét­könyvek között vannak olya­nok, amelyeknek számában — nyomdatechnikai okokból — az érdekelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az ered­mény megállapításánál az érté­kelhető számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: Trabant Lim. Spcc. = T Dácia = D Zastava = Z A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az esetle­ges számhibákért nem válla­lunk felelősséget. A pontos ada­tokat a szeptember 5-én meg­jelenő hivatalos nyereményjegy­zék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP-fiókok- ban, postahivatalokban és ta­karékszövetkezetekben. Brazília üzenete „A pénzügyminisztérium és a Banco do Brasil élén bekövetkezett változásokra való tekintettel biztosítjuk Önöket, hogy tartjuk ma­gunkat az augusztusban kö­tött megállapodásokhoz. Megerősítjük korábban már bejelentett szándékunkat: szakértői küldöttséget kül­dünk Washingtonba szep­tember elején, hogy megvi­tassuk a Nemzetközi Valu­taalappal országiunk gazda­ságpolitikáját és annak eredményeit” — így szól az a telexüzenet, amelyet Bra­zília új pénzügyminisztere írt alá és amelyet az ame­rikai Citibank vezetőinek címeztek. Az üzenet látszó­lag nem tartalmaz semmi rendkívülit, valójában még­is sokkal több egy egysze­rű „szándéknyilatkozatnál”. A világ nyolcadik legjelen­tősebb ipari országában, a világ legnagyobb adósság- terhét viselő Brazíliában ugyanis olyan váltás történt az elmúlt héten a pénzügyi irányításban, amely nem zárta ki a gyökeres gazda­ságpolitikai fordulat lehe­tőségét, sőt egy kiterjedtebb nemzetközi pénzügyi válság kockázatát is magába rej­tette. Érthető, hogy nem­csak a Citibankban vártak aggodalommal a megnyug­tató. brazil üzenetet, feszül­ten figyelték az eseménye­ket az országnak hitelező többszáz kereskedelmi bankban is. A válság előzménye az volt, hogy Jósé Samey ál­lamfő szokatlan módon, a pénzügyminiszter feje fölött átnyúlva menesztette a pénzügyminisatérium egyik vezető munkatársát, Sebas- tio Vitai főtitkárt, aki nem kevésbé példátlan élesség­gel támadta saját országa gazdaságpolitikáját. — Egyetlen bankár sem hiszi el nekünk, hogy egyszerre csöíkkenteni tudjuk a költ­ségvetési deficitet, visszafi­zetni a tartozásokat és emellett még tekintélyes gazdasági növekedési üte­met is elérni — mondotta. Dornelles pénzügyminiszter és Lemgruber, a Brazil Központi Bank elnöke vél­hetőleg nemcsak Vitai me­nesztésének módja ellen, til­takozott, amikor benyújtot­ták lemondásukat, hanem mély egyetértésüket is ki­fejezésre juttatták a pénz­ügyminisztériumi főtitkár véleményével. A brazil pénzügyi vezetés hajlik a „sokkterápiára”, az állam és a vállalatok de­ficitjének rohamos leépíté­sére. ezt a radikális meg­oldást azonban a kormány •vezetői közül többen ellem zik. Suayad tervezési mi­niszter például mindeddig megakadályozta, hogy meg­nyirbálják a bajokkal küsz­ködő válLalatdknak juttatott támogatásokat. GENSCHER EGYIPTOMBAN Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere hétfőn néhány órás látoga­tást tett Egyiptomban, s ezzel befejezte közel-keleti körutazását. Előzőleg Szí­riában, majd Kuvaitban járt. A megbeszélés-sorozat érdemi fejleményei Szíriá­ban zajlottak Libanonról és egy regionális kibontakozás­ról. Szíria — mint akikor Damaszkuszban közölték — politikai reformrendszer­rel kívánja orvosolni a pol­gárháború üszlkösödő sebe­it Libanonban. Az izraeli katonapolitikáért Damasz­kusz Amerikát hibáztatja és közli az NSZK közvetí­tésével az Európai Gazda­sági Közösséggel azt, hogy az egyetemes rendezés szov­jet részvétel nélkül elkép­zelhetetlen. Genscher elsősorban a nyugat-európaiak közel-ke­leti szereplésének esélyeit kutatta. Az EGK tagorszá­gai nem állnak távol a palesztin állam kikiáltását támogató, úgynevezett fezi tervezettől, a Jordánia és Jobbról Genscher, balról Butrosz Gáli egyiptomi külügy­miniszter. (Telefotó — AP—MTI—KS) A pénzügyi szakértők sze­rint az államfő egyik szél­sőséges vonalat sem pártfo­golja, maga is csökkenteni kívánja a vállalatokat elké- nyelmesítő szubvenciókat, de messzemenően figyelem­be veszi az ország tehervi­selőképességéből fakadó korlátokat. Óriási tétje van annak, hogyan sikerül ez a gazda­ságipolitikai kötéltánc, az egyensúlyozás a különböző következményekkel járó le­hetőségek között. A nem­zetközi magánbankok még a távozó pénzügyi vezetők­nek adtak 140 napos hala­dékot az esedékes tartozá­sok visszafizetésére és nyúj­tottak 16 milliárdos hitel­keretet, amelyből Brazília az éppen esedékes rövid távú hiteleket törlesztheti. A megfigyelők a személy- cserék bejelentésékor nem zárták ki annak tehetősé­gét, hogy ha a 700 hitelező közül akárcsak egyetlen nagyobb bank is felmondja elkötelezettségét, csődhul­lám veheti kezdetét a bank­világban. Ha valamelyik bank nem kapja meg já­randóságát, széles körű bi­zalmi válság tör ki, a hitel­kamatok drágulását, a hitel­csatornák beszűkülését von­va maga után. A jelek szerint Samey ál­lamfő jól tudja, hogy el kell kerülnie országa gaz­dasági elszigetelődését, vál­toztatnia kell a múltban felvett hiteleikkel folytatott „rablógazdálkodóson”, vagy­is körültekintő, a kiadások­kal csínján bánó gazdálko­dóst kell folytatni a jövő­ben is. Ilyen értelemben te­hát a pénzügyi vezetők tá­vozása csak a „túlzott szi­gort” képviselő hazai gaz­dasági vezetőknek és nem­zetközi pénzintézmények­nek a bírálata, — nem ál­talában a gazdasági sza­nálás kritikája. A Citibank­nak eljuttatott telexnek ez az egyik leglényegesebb üzenete. Százmiilliárd dolláros adósságát hosszabb távon csak úgy törleszthet az or­szág, ha vállalatai módot kapnak a kibontakozásra és a kivitelre, vagyis Brazília kellő mértékű gazdasági nö­vekedést ér el. Az ország elkötelezte magát az adós­ságok visszafizetésére, de csak olyan szanálási politi­kát fogad el, amely süly- lyeszti recesszióba — fogal­mazta meg a célt fél évvel ezelőtti hivatalba lépésekor a brazil államfő. Az új pénzügyminiszter, az államfőhöz közéi álló Dilson Funaro ennek szel­lemében szállította te a hi­telkamatokat, hogy ezzel elejét vegye a brazil ban­kok, ipari vállalatok töme­ges tönkremenetelének. A konzervatívnak tartott pénz­ügyi vezetők távozása után az új vezetés Legalábbis az első intézkedésből ítélve más alapon tárgyal, majd a nemzetközi pénzügyi étet képviselőivel. A jeleik sze­rint hosszantartóak lesznek majd az alkudozások, ke­ményebbek is lesznek mint eddig voltak, az üzenet azonban megnyugtatta a pénzügyi világot: ki van zárva az azonnali és kiszá­míthatatlan következmé­nyekkel járó válság tehető­sége. M. J. Egyiptom szorgalmazta ren­dezés viszont amerikai sza­vatosságot keres, még mi­előtt egy nemzetközi konfe­rencia az ENSZ védernyő- je alatt összeülne. A nyugatnémet vendég hétfőn munkaebéden talál­kozott Butrosz Ghali kül­ügyi áUamminiszterxel (az egyiptomi külügyminiszter külföldön tartózkodik). KORMÁNY­ÁTALAKÍTÁS Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn átala­kította kormányát. A szemé­lyi változások közül a leg­fontosabb a belügyi tárca élén történt: Leon Brittant Douglas Hurd, az északír ügyek eddigi minisztere vál­totta föl. Brittan az ipar- és kereskedelemügyi tárcát vet­te át, s ezt kommentátorok „lefokozásnak” minősítették. Űj miniszter került a fog­lalkoztatásügy és környezeti ügyek élére. Az előbbi Lord Young, az utóbbi Kenneth Baker. Távozott a kabinet­ből Patrick Jenkin az eddigi környezetügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom