Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-13 / 215. szám
2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 13., péntek Értékeljék mindenütt az eredményeket, a tenniakarást Kevés az idő a békés rendezésre Nemzetközi szeminárium Siófokon (Folytatás az 1. oldalról) újítók is, akik anyag- és en ergiata kar ékossá gra, az import helyettesítésére, versenyképesebb termékstruktúra kialakítására tesznek hasznos javaslatokat. A SZOT titkára ezután a vállíálati gazdasági munka- közösségekkel foglalkozott. Ügy látjuk — mondotta —, hogy a szocialista brigád- moz gálám és a vgm-ek munkája megfér egymás mellett. A továbbiakban arról szólt, hogy a kongresszusi és felszabadulási munka- verseny eredményeinek teljes körű számbavétele — éppen annak sokrétűsége miatt — nem tehetséges, s nem is szükséges. A SZOT azonban azt ajánlja az ágazatok, különböző területek, termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy a kongresszusi versenyben tapasztalt lendületet, tenniakarást mindenütt értékeljék, s a tapasztalatokat használják fel a szocialista munkaverseny további fejlesztése során. Gél László ezután utalt arra, hogy az elmúlt hetekben több munkahelyen tettek felajánlást az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére. Ezeken a helyeken a dolgozók a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba irányuló exportszállítások maradéktalan teljesítését vállalták. Több ágazatban, iparágban a magyar szakszervezeti kongresszusok tiszteletére vannak kibontakozóban versenykezdeményezések. A SZOT vezetése támogatja az ilyen pótfelájánlá,- sokat, amelyek szintén hozzájárulnak a munkahelyi feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A SZOT titkára végül elmondta, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny kétéves ciklusa 1985 végén zárul, s annak eredményeit —■ a hatodik ötéves terv teljesítményeivel együtt — a jövő év elején értékelik. A legkiemelkedőbb eredményeket elért vállalatok, szövetkezetek és brigádok magas szintű párt- és állami kitüntetésben részesülnek. Gál László tájékoztatója után több vállalati és szak- szervezeti vezető a mun- ikaverseny változatos formáiról beszélt. Az ENSZ Apartheid Elleni Különleges Bizottságának és a Magyar Szolidaritási Bizottságnak a rendezésében nemzetközi szeminárium zajlott le a napokban Siófokon. A tanácskozásnak különös időszerűséget adott, hogy idén ünnepeljük a fasizmus felett aratott győzelem. 40. évfordulóját. A konferencia tapasztalatairól, a vitában elhangzottakról Igbal Akhund, az ENSZ - apartheid-ellenes központjának megbízott főtitkár^ nyilatkozott, az MTI munkatársának. lemondatta: a találkozó két okból is sikeresnek mondható. Egyfelől az adott rangot a konferenciának, hogy 58 szervezet küldte el képviselőit. Az eszmecserékben az apartheid elleni küzdelem kiemelkedő személyiségei, kormányképviselők is részit vettek és hallatták hangjukat a felszabadulási mozgalmak képviselői is. A második ok, ami miatt sikeresnek nevezhető a tanácskozás, az az, hogy alkotó légkörű eszmecsere bontakozott ki, hiszen a jelenlegi dél-afrikai helyzet kiváló ismerői szólaltak fel a vitában. A szeminárium végén elfogadott nyilatkozatban valamennyi résztvevő kinyllvánítótta azt a véleményét, hogy a jövőben minden támogatást meg kell adni a dél-afrikai rezsim ellen küzdőknek. Ez a dokumentum egyébként konkrét sürgető lépésekre hívja fel a kormányokat. A vitában felszólalók felhívták a figyelmet az apartheid ideológiájának a nácizmussal való kapcsolatára. Rámutattak, hogy ez az a megkülönböztető jegy, amiben a pretoriai rendszer eszméi eltérnék a világ más helyein is tapasztalható rasszizmustól. Az ENSZ apartheid ellenes központjának megbízott főtitkára végezetül hangsúlyozta: sürgetően kevés az idő a békés rendezésre, bár ez volna a legalkalmasabb, s az egyedül megnyugtató megoldás a Dél-afrikai Köztársaságban élő etnikumok közötti vitás: kérdések megoldására. A világ közvéleménye mindenekelőtt erkölcsi nyomás gyakorlásával járulhat hozzá az ügy sikeréhez.. A háromnapos siófoki szeminárium az apartheidet élesen elítélő nyilatkozattal zárult. Ez a határozat egyebek között megállapítja: Dél-Afrika és Namíbia elnyomott népe törvényes hár- cot — beleértve a fegyveres küzdelmet is — folytat azért, hogy megszerezze önrendelkezési jogát egy szabad, faj üldözéstől mentes és demokratikus társadalom megteremtéséhez. A deklaráció hangsúlyozza: az apartheid rendszer az emberiség! elitem bűntett neík minősül és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és biztonság, számára. A jellen- legi dél-afrikai rezsim Kiterjesztette a terrort az ország lakosságának legnagyobb részére. Azzal, hogy 1985. július 21-én szükség- állapotot hirdetett ki, rendkívüli mértékben megnőtt a letartóztatások, a kínzások, az ártatlan ‘emberek, nők, gyermekek elleni gyilkosságok száma. A szeminárium több javaslatot fogadott el. Ezek között szerepel, hogy az ENSZ tagállamai alkalmazzanak szankciókat a fajüldöző rezsimmel szemben, írjanak alá olyan nemzetközi megállapodást, amely a sport területén is állást foglal a pretoriai rendszer ellen. A fegyvereké a főszerep Libanonban Csütörtök esti kommentár A szíriai kormánypárt lapja, az Al-iBaath csütörtökön azt írta, hogy a polgár- háború több mint tíz évé tartó keserűsége után Libanoniban igen nehéz — vagy akár tehetetlen is — »villámmegoldást íalálni” a viszály feloldására. Elie Hobeika, a falangista milíciák vezetője felkereste Szliman Franzsije volt államfőt, a Damaszkusszal jó viszonyt ápoló maronita politikust, hogy egyeztesse vele a majdani reformokkal kapcsolatos nézeteit Megbeszélésükről egyelőre nem közöltek érdemit, de mát maga a látogatás is érdekes, mivel feltűnő kibékülésről van szó: 1978-ban a falangista milícia egyik osztaga az előző vezető, Szamir Zsa- zsa irányításával — „egyesítendő” a keresztény jobboldal erőit — megtámadta a Franzsije-féle magánhadsereget, s több tucatnyi tagját lemészárolta az idősebb Franzsije-fiúval együtt. A veterán konzervatív politikus azóta élesen szembenál! a Dzsemajel családdal és a falangista párttal.. E találkozó hírére a színPökhendiség és háborgás A Csendes-óceán déli részének államai az utóbbi időben fölöttébb aggódnak vidékük veszélyeztetettsége miatt. A fő veszélyeztetőnek ,Franciaországot tekintik, hiszen az ott fekvő kül- birtokán, a Mururoa-szige- ten folytatja sok-sok éves nukleáris kísérleteit. Érthető, hogy amikor augusztus elején a térség országai értekezletet tartottak, s határozatban nyilvánították környéküket atomfegyvermentes övezetté, legelsősorban Párizs érezte magát találva. Annál is inkább, mert nukleáris kísérletei miatt az idén minden korábbinál több támadás éri a világpolitikai porondon. A francia kormány sietett is leszögezni, hogy nem áll szándékában változtatni eddigi katonapolitikáján, tehát senki ne számítson arra, hogy felhagynak ia Csendes-óceáni atomrobbantásokkal. Csakhogy az idei nyár kínos politikai botrányaként felrobbant az új-zélandi főváros kikötőjében egy hajó, amelyen éppen környezetvédők kívántak Mururoa közelébe utazni, hogy tiltakozzanak a francia nukleáris kísérletek ellen. A ,hajót elsüllyesztő detonáció nem hallatszott volna messzire, ha pár héttel később, éppen augusztusban, ki nem derül, hogy a merénylők a francia titkosszolgálattól mentek pokolgéppel Üj-Zélandra. A politikai robbanás hangja már bejárta a világot. Párizs régen került ilyen kínos helyzetbe: a kormány alapos vizsgálatot ígért, s persze a titkosszolgálat túlbuzgó akciójának minősítette a környezetvédők elleni fellépést. Logikus, hogy a botrány nyomán hatalmas nemzetközi tiltakozás bontakozott ki Franciaország Csendesóceáni kísérletei ellen. Olyannyira, hogy a párizsi vezetés nyilván igen fontosnak érezte kimutatni: a lényegben nem enged, tehát botrány ide, botrány oda, külpolitikája alapkövének tekinti az önálló atomütőerőt, s annak fenntartásáért mindent meg is tesz. Mitterrand elnök éppen ennek az eltökéltségnek ma- nifesztálására utazik a szigetre, hogy — hivatalos magyarázat szerint — részt vegyen a csendes-óceáni térségben működő francia nagykövetek értekezletén. Lesz miről tanakodnia diplomatáival, hiszen az államfői látogatást okkal-joggal tekintik a térség országai pökhendi lekezelésének a leg- érintettebbek. Avar Károly Szerdán Washingtonba érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely előzőleg részt vett az Interparlamentáris Unió ottawai tanácskozásán. A küldöttséget hév Tolkunov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. A szovjet törvényhozók már szerdán találkoztak az amerikai törvényhozás több vezetőjével és tagjával. A megbeszéléseiket csütörtökön folytatják, ekkor többek között Thomas O’Neill- lel, a képviselőház elnökével tárgyalnak időszerű nemzetközi kérdésekről és a parlamentek közötti kapcsolatokról. Tovább folytatódnak a katonai junta elleni tüntetések Guatemalában (Telefotó: Reuter—MTI—KS) Washingtonba érkeztek a szovjet törvényhozók SVÉD DILEMMÁK Aki járt már Svédországban, maga is tapasztalhatta: a svédek 'korrekt emberek. Mégis egy svéd, nem akármilyen, Gunnar Myrdal No- bel-díjas közgazdász azt mondta egyszer róluk, hogy a „csalók nemzetét” alkotják. A két vélemény saammellát- hatóan ellentmond egymásnak, kivéve, ha adóbevallásról van szó. Myrdal is erre gondolt honfitársai nem éppen hízelgő jellemzésékor. E skandináv állam lakóit már régóta bosszantja az adózási rendszer, amely jövedelmük jelentős részét elszip- kázza. Minden megkeresett korona fele az állam zsebébe megy — harsogják a konzervatívok. Az adóügyekre érzékeny svéd polgár most, választások idején különösen felfigyel az ilyen megjegyzésékre, főleg, ha még egy ígérettel is megtoldják azokat. A hatalom bástyáit ostromló Konzervatív Párt, s Palme miniszterelnök vezére, a miniszterelnöki bársonyszékre pályázó Ulf Andelsohn tudja ezt; hogy a pártra szavazók számát növelje, ezért is helyezte kilátásba lépten-nyomon az adók csökkentését. Mézes madzag — méz nélkül Nagy dilemma előtt állnak t tehát a svéd választók. Kire, melyik pártra adják volksukat? A szociáldemokratákra, akik a világszerte irigyélt svéd jóléti rendszert kialakították, tökéletesítették? Vagy az 1976 és 1982 között egyszer már leszerepelt ellenzéki koalícióra, annak egyik vagy másik tagjára: a Konzervatív Pártra a Néppártra, netán: a Centrum Pártra? Zavartan mérlegelhetik a konzervatívok adózási ígéreteit: mi ez, mézesmadzag vagy tényleg lehet belőle valami? Akkor miből fedezik majd a szociális, az oktatási, az egészségügyi és a többi jóléti kiadásokat, amelyek előnyéit mindegyikük élvezheti? Hogy végül is mire jutották, az szeptember 16-án a választási eredmények ismertetésekor kiderül. A jelenleg kormányzó szociáldemokraták szépen hangzó ígéretekkel nem könnyítették meg a választók dolgát. Bíznak az elmúlt három esztendőben elért eredményeik vonzerejében, ami valóban nem csekély. Érdemek — otthon és külföldön Svédország ismét jó úton jár — hangoztatta a választási kampány során . Olof Palme miniszterelnök. Kabinetje vitathatatlan eredményeket könyvelhet el gazdasági téren. Első ténykedésként 1982 októberében 16 százalékkal leértékelték a koronát. Ennék nyomán ismét versenyképesek tették a svéd termékek a külpiacokon, gyors ütemben nőtt az export, talpraállt az ipar, fokozódott a termelési és beruházási kedv, megszűnt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ü j munkahelyeket hoztak létre, csökkent a munka- nélküliek, száma, bár az 1982-taen megígért teljes foglalkoztatottságot nem sikerült megvalósítaniuk. S ami szintén nem jelentéktelen érdem: a szociáldemokraták sikerrel vették fel a harcot a 'három éve még 15,5 százalékos inflációval. Megfigyelők szerint a mostani választási kampányban a sorsdöntő gazdasági kérdések mellett jelentős szerephez jutott a külpolitika is. A svédeik büszkék arra, hogy fővárosuk, Stockholm a színhelye az európai bizalomerősítő intézkedésekről tanácskozó konferenciának. A szociáldemokraták nemzetközi tevékenységükkel nagy tekintélyt szerezték az országnak. Ebben oroszlán- része volt Palme miniszter- elnöknek, aki a nehéz időkben is szilárdan kitartott a hagyományos semlegesség! politika mellett, a béke, az enyhülés ügyének előmozdításán munkálkodott, elszántan küzdött az észak-európai a tomfegyvérmentes övezet megteremtéséért, elítélte az amerikai rakéták nyugat- európai telepítését. A nagy- tekintélyű szociáldemokrata politikus a választási kampány kellős közepén azt is bejelentette, amennyiben kormányfő marad, első útjainak egyike a Szovjetunióba fog vezetni. Az ellenzék érvei Ez annál is figyelemreméltó, mert az ellenzék az utóbbi időben heves támadásokat intézett a kormány külpolitikája ellen, nemegyszer szovjetellenes éllel. Akadtak olyanok is, akik alapjaiban megkérdőjelezték az eddigi kiegyensúlyozott, független svéd külpolitika helyességét, s a NATO, az Egyesült Államok felé tolnák az ország szekerét. A katonai kiadások növelését köyeteli'k, holott az európai semleges államok közül Svédország rendelkezik a leghatékonyabb védelmi erővel, légiereje például jó néhány NATO-tagálla- mévál felveszi a versenyt. Az eredmények ellenére sokkal veszélyesebbek voltak az ellenzék gazdasági támadásai, amelyekkel a kétségkívül létező gondok közepette sok választót félrevezethettek. Ilyen a már említett adókérdés. Nem kedvezett Palmeéknak az állami alkalmazottak tavaszi nagyméretű sztrájkja, s az sem, hogy heves viták voltak a szakszervezetekkel. A konzervatívok az adók csökkentése mellett az egyéni kezdeményezések fölkarolását ígérik, a költséges állami szektor, a jóléti kiadások visszafogását szorgalmazzák. Azt állítják, hogy a koronaleértékelés pozitív hatása már a múlté, ismét magasra szöknek az árak, csökken a svéd termékek versenyképessége, miközben a magnövekedett adósságállomány fokozott terheket ró az országra. A döntés joga most a své dtek kezében van. El kel dönteniük, ki bizonyított nekik többet: a szociáldemokraták-e hat éves megszakítással 47 esztendős kormányzásukkal, vagy az ellenzék? Mi ér többet: az ígéretdöm- ping, vagy a tényék? Kocsi Margit NATO-hadgyakorlat az NSZK-ban „Trutzige saohsen” fedőnévvel NATO-hadgyakorlat kezdődött csütörtökön az NSZK északi részén. A nagyszabású manővereken a nyugatnémet hadsereg 60 ezer katonája már megkezdte a kiinduló állások elfoglalását, az amerikai, brit és holland egységek hétfőn csatlakoznak hozzájuk. A szeptember 20-ig tartó manővereken a nyugatnémet hadsereg 18 ezer harcjárművé és 3300 páncélosa vesz részt. helyhez közeli Tripoliban valóságos túszszedési hullám indult szerda este. Az iszlám egyesítési mozgalom és Franzsije milíciája kölcsönösen másfél tucat embert rabolt el, egyes hírek szerint közülük kettőt meg is öltek. A fővárosban is feszültség uralkodik, csütörtökre virradóan a bejrúti zöld vonai egész hosszában ágyiúpárbaj folyt, s emiatt egy ember meghalt, 14-en megsebesültek. Rasid Karami kormányfő fogadta a Palesztinái Nemzeti Megmentési Front küldöttségét, amellyel a Bordzs el-Baradzsne-i menekült- tábor helyzetét, a rend helyreállításának tehetőségét vitatta meg.
