Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10., kedd Somogyi Néplap 5 Tanévnyitó a kaposvári tanítóképző főiskolán Tanévnyitó ünnepélyt tartottak tegnap a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Az évnyitón részt vett dr. Horváth Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Sótonyi Sándor, a megyei művelődési osztály vezetője. A múlt tanévben százhar- minckilenc tanító a nappali tagozaton, kilencvenkilenc a levelező tagozaton eredményes államvizsgát tett, s hetvenhatan szereztek oklevelet az óvónőképzőben — jelentette be Leitner Sándor fő igazgatóhelyettes, maid elmondta, hogy az új tájnévben a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán a nappali tagozaton kétszázhat elsős kezdi meg tanulmányait, a levelező tagozatra hatvannyolc fiatalt vettek föl, hetvenkettőn iratkoztak; be a felsőfokú óvónőképzőibe. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán összesen kilencszáz- ötvenagy hallgató tanul az 1985—86-os tanévben; a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola kihelyezett tagozatán Kaposváron, nyolc- vanheten készülnek az oklevél megszerzésére. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatéin száztizemKilenic első éves hallgató kezdi meg tanulmányait a nappali tagozaton. Itt négyszázhatvanan készülnek föl a pedagógus- pályára. A kaposvári főiskolán és a szekszárdi tagozaton nincs betöltve valamennyi főiskolai tanári állás, a személyi feltételek javítása fontos feladata az intézménynek. Köszöntötték azokat a főiskolai tanárokat, akik hatvanadik életévüket betöltötték és nyugdíjba vonulnak: dr. Várkonyi Imrét és Hajdú Tibort. Tanévnyitó ünnepi beszédében dr. Bernáth József az elsőéves hallgatókhoz szólva a feladatokról beszélt. Időt álló szakmai ismeretek nyújtása mellett a főiskola oktatói kara arra törekszik, — mondotta —, hogy növelje a hallgatók önállóságát, fejlessze felelősségérzetüket. Ehhez igyekeznek megteremteni a lehető 'legjobb személyi és tárgyi feltételeket. Köszöntötte az elsőéves hallgatókat Bálint Imre, a főiskola KISZ-bi zot ts ágának a titkára is, majd arany-, gyémánt- és vas- diplomákat adtak át az ötven, hatvan, hatvanöt, illetve hetven éve végzett tanítóknak. A tanévnyitó a főiskola gyakorló általános iskolája tanulóinak műsorával ért véget. «. H. B. Filmfuzet Hasznos kiadványt tett közzé a napokban a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat, amelynek régi célja, hogy a diákság minden rétegét bevonja a filmforgalmazásba, lehetőleg minél szervezettebben és sokrétűbben. Az egyetemes és a magyar filmművészet értőivé nevelésében kívánt segíteni a pedagógusoknak. Ez a Tájékoztató, amely a „Sulimozi” címmel működtetett filmforgalmazó tevékenység három évéről ad képet, egyúttal ajánló füzet is az új évadra. Az események elindítója — olvashatjuk — két mozzanat volt: az egyik filmklubmozgalom megújítását célzó vita, a másik az a tény, hogy a Táncsics Gimnázium két tanulója 1981-ben önerőből létrehozott egy iskolai filmklubot, amely a Balázs Béla Stúdióban készült alkotásokat tűzte műsorára. így kezdődött. A következő év őszén már Táncsics filmklub címmel Marlene néni a II. József korabeli átépítéseket is elbontották. A volt trinitárius kolostor és templom ma várostörténeti múzeumként újjáépítve mutatja korabeli arculatát az odalátogatóknak. Sz. B. MOZIAJÁNLÓ nyolcvan—száz bérletet adtaik el a mozáimúzeumban tartott vetítésiekre. A szervezőknek — olvashatjuk dr. Klujber László és Böhm József által szövegezett visszatekintőben — kezdettől fogva fontos törekvése volt, hogy a diákokat teljes értékű nézőként kezelve tartalmas és élvezetes vagy legalább emlékezetes programokat nyújtsanak. A törekvések sikerét igazolja, hogy a múlt tanévben a hét (!) sorozatból már két vetítést kellett tartani. A bemutatott 76 filmből egyébként 17 magyar volt. A klubélethez tartozik, hogy nemcsak a filmet nézik meg a diákok, hanem előzetes előadást is hallanak arról, ami műsorra kerül. A gim náziumi közművelődési program havonként felhívja a figyelmet a filmekre. A Munkácsy gimnázium után bevonták más középiskolák tanulóit is a Sulimozi filmjeire. Kötelező olvasmányok filmváltozatát sorozattá állították össze, smert sikert aratott, kiterjesztették ezt a történelem-, illetve osztályfőnöki órák tárgyköreire is. A bérletárusítás kivételével minden szervezőmunkát a moziüzemi vállalat és néhány önként vállalkozó tanár végzett. Szaktanárok segítségével kiválogatták a tantervhez a filmeket, és a vetítések idejét a tanmenethez igazították. Az idei ősztől néhány tanfolyamot szerveznek majd a szaktanárok számára a filmklubélet és a tantervi célok összehangolására. Kérték a KISZ segítségét is. Az eredményekről és a gondokról is tudósít e kiadvány, amely a sorozatok ismertetésével, a moziüzemi vállalat szervezőleveleivel, illetve az új programok közlésével is segíti a ráhangolódást. Lj, L. Az volt az érzésünk, hogy a kamerát leállították egy pontra a londoni elegáns színházi nézőtéren, és nem mozdították,; ellenben az optikával úgy dolgoztak, hogy néha totál képet láthattunk a színpadról, máskor a színésznő arcát premier plánban. Mintha archimedesi pont lett volna az a kameraállás, ahonnan kifordították nekünk a világot. Merőben szokatlan gyakorlat ez, ha a magyar példákra gondolunk, ahol a kamera trükközifc, bukfencet vet, vitustáncot jár, a kép lüktet, az operatőrök magúk is a zenekar tagjaiként funkcionálnak. Noha mióta, a videoclipet kitalálták, már nem versenyezhetnek ezekkel a fantasztikus zenei izékkel... Marlene néni a maga 78 évével 1982-ben kiállt a londoni közönség elé, hogy a maga szolbormoadulatilansá- gában, rezzenetlen arcával — így csinálták meg valaha figuráját a film cézárai —, kedves fahangján előadja énekesi életművét. Ám tegye, gondolta a tévénéző, aki előbb afféle háttértelevíziózásként kapcsolta be a készüléket, közben kötött vagy olvasott. Tény, ami tény: Colé Porter, De Sylva, Holländer, Charles Trenet és mások muzsikáját ezúttal így is lehetett hallgatni. A keit angyal, a Bizsu és annyi más női alak maga figurájára mintázott filmszerepével engem sem vonzott Marlene Dietrich szőke hidegsége, szoborpóza. Álmos szeme, cérnavékony szemöldöke legfeljebb a Nürnbergi ítéletben és A vád tanújában kapott meg. Szóval inkább a kamera hivalkodásmentes, mégis érzékeny jelenléte kötött le. Azám, csakhogy Marlene néni a vége felé énekelni 'kezdte nagy slágerét, a Lili Marleent. S lám, milyen jó, hogy az MTV szakított régi, elégtelen gyakorlatával és feliratozta a felvételt! A szövegből végre megértettem, miért volt ez a dal a front összes oldalán kedvelt. Angol, orosz, német, amerikai katona hazavágyását, önmaga előtt is titkolt nyugtalanságát fejezte ki, hogy szerelme nem vállalja a hosszú várakozást. Valamiféle pacifista üzenet, alig-alig rejtett békeóhaj lappang e dal mélyén, noha nem valószínű, hogy szerzőik — Hans Liep és Morhelt Schnitze — ennek szánták... A Hova tűnt a sok virág ?-gal vált teljessé ez a vélelmem. Lélekben én is dobtam egy vörös rózsaszálat Marlene Dietrich lábához. Ha valaki megkérdezné, 'melyik volt számomra a legdrámaibb riport, azt hiszem álmomból ébresztve is tudnám: a Panoráma brazíliai híradása a gyermekprostitúcióról. Ennél megrázóbfo képi vádirat aligha készült a más tulajdonviszonyú társadalomról. Az is bizonyos, hogy a Jerzy Kawdlerowicz-é letmű legjelentősebb alkotása a Má- ter Johanna. Iwaszkiewicz kisregénye magyarul többször is megjelent. Ezt is, a filmet is elemezték nálam ava- tottabbak, így csak annyit: tiszta képi világa — a fekete és fehér ilyen drámai együttléte — legfeljebb Jan- csó Miklós nagyjából azonos korú Szegénylegények film«- jében volt teljes. Jerzy Wójcik fiimii látásmódjára, képkivágásaira iskola alapulhatna. A héten két sorozat is indult. Az olasz Szerelem és barátság története, amely 1935 és 1944 között kíséri el hőseit életútjukon. A háttér: a fasizmus. És Sinkó Ervin Optimisták című regényének filmváltozata. A Magyar Tanácsiköztársaság legnagyobb- szábású ábrázolata Dömölky János rendezésének első részében olyan volt, mintha Krúdy világa bolydult volna meg. Nem titkolom: sokat várok e hétrészes, a zágrábi adón már sugárzott sorozattól. Leskó László Túl fiatalok a szerelemre? Túl' fiaital vagyok, hogy szeresselek — énekelte több mint húsz évvel ezelőtt egy h|amvas olasz bakfds, Giglio- la Cinquetti. Egykori világ- slájgjene ma újra időszerű Itáliában, ahol a kiskamaszok egyre hangosabban követelik a legszebb érzéshez való jogot és önállóságúkat a felnőttek világáltól. Olaszországban mindén évtizedre jut egy össznépi vita a nemeik kapcsolatáról. A 60-as évékben a válás volt a fő Itéma, a 70-as éviekben az abortusz, a 80-as évékben pedig, úgy látszik, a kiskorúak szerelme. Filmek, könyveik egész sora jelenít meg az aligltinédzse- nek első szerelmeiről, dalok sízülettek a kegyetlen felnőttekről és „az édes kis tizen,kétévesekről” , akik az elmúlt években a törvény „szigora ellen” több ízben is úgy tüntették, hogy tömegesen valamelyik nagyváros főterére vonultaik — csőko- lózni. A vita akkor hágott tetőpontjára, amikor a római parlament elé törvényjavaslatát terjesztétlteík, amely a kiskorúakkal való, erőszaknak minősülő szerelmi kapcsolat korhatárát 14 évről 12 évre szállítaná le. Eddig kiét 14 éven aluli kiskorú szerelmi viszonyai is törvénybe ütköző cselekedetnek minősülit. Valamennyi olasz parlamenti párt, a kommunistáktól a kereeszténydemok- ratákig, előzetesen lelkesen támogatta a törvényjavaslatot, mert véleményük szerint összhangban van az olasz törvényeknek „Nyugat-Európában egyedülálló demékratizmusálwal”. Amióta azonban az ügy komollyá vált, néhányan kezdik bánni, elsősorban a kereszténydemokraták, akiknek az egyház nyomásával is számolniuk kehi. „A bűntett eltörlésével a bűnt nem törlik el” — mondják a teológusok. Egyes kereszténydemokrata párti politikusok árnyaltabban fogalmaznak: „Figyelembe kell venni a mai fiatalok- nagyobb felvilágosuitságát, biológiai érettségét, dé nem az erőszak fogalmának szűkítésével.” Mások, főleg: a baloldali pártok képviselői szerint ez a törvény már meglevő állapotot rögzít és megvédi a kiskorúak szerelmét. Azzal is érvelnék!, hogy tizenkét éves kamaszok elvétve szoktak erőszakot elkövetni kontársaikon, és nem olyan felelőtlenek, mint amilyenéknék beállítják őket. Abban reménykednek, hogy a törvény idővel szemléleti változást is hoz és a szülők lemondanak maradi tiltásaikról. A témával, kapcsolatban valóságos sajtóháború kezdődött. A szociológusok arról beszélnék, hogy az országban egyre több a gyermektelen házaspár, s ennék oka a korai és túlzott szexuális élet. Nyilatkozott Mo- ravia, a világhírű író is; szerinte „nem érdemes sietni, mert az élét hosszú, ámbár nincs szebb a kamaszok szerelménél.” Cikkek szólnak arról; hogy az Egyesült Államokból elindult neokonzervatív hullám. Európába is begyűrűzött az erkölcsök terén. Ma Olaszországiban újra divat romantikusnak lenni: nem a szabadosság, hanem a szüzesség a követendő példa. Ugyanakkor a szélsőbaloldali „Rivoluzione” csoport — a 68-asotk kései örökösei — Torinóban országos tanácskozást hirdetett a kérdés megvitatására. A résztvevők 20 százaléka — saját bevallása szerint — már 14 éves kora előtt és önszá|nitá- ból átesett első testi szerelmi élményén, s csaknem valamennyien előnyben részesítik a házasság előtti szerelmet. A házasságnak csak 35 százalékuk volt híve — legalábbis egyelőre. Az olasz ifjúfcommuni&ták Rómában tartott fesztiváljukon beiktatták programjukba a kamaszszerelem kérdéséit, a kamaszok és a szülők viszonyát. A jobboldal ezt olcsó propagandafo- gásnalk minősíti, mégSá tény, hogy az ifjúkommu- nistákon kívül senki sem foglalkozik érdemben a fiatalok emberi kapcsolataival, a viták többsége megmarad a tiltás vagy engedékenység szintjén. A vitát ősszel folytatják a parlamentben. Addig a ka- maszszerelem híved és éUen- zői hajbaJkapbatnafc az amerikai származású olasz rendező, Péter dél Monte új filmjén, a „Kis tüzek”-emi, amely egiy ötéves, csodálatos fantáziájú magányos kisfiú és egy mesebeli, ám a vetítővásznon nagyon, is testi valóságban megjelenő húszéves lány szerelméről szól. Göbölyös László Múzeum fffsceffben Trinitárius kolostor volt Valaha kolostor és templom volt a ’kiscelli múzeum. Zichy Pétemé Bercsényi Zsuzsanna tett alapítványt felépítésére — a trinitárius rend számára. Az időközben kitörő nagy pestisjárvány azonban késleltette a terv megvalósítását: csak 1743ban bízták meg a bécsi építészt, Johann Eintzenhoffert a tervek elkészítésével. A következő évben kezdődtek az alapozási és a kútásási munkák. Előbb a kolostor nyugati szárnya készült el; az első szerzetesek 1748-ban költöztek be. A templom alapkövét 1747-ben rakták le, és tizenegy esztendő múltán már állt. Az építkezés történetét csupán 1753-ig jegyezte a rend protocolluma. Ä kolostorépületet valószínűleg csak 1760 után fejezték be. Mikor II. József császár más szerzetesrendekkel együtt a trinitárius rendet is feloszlatta, a kincstár vette át az épületet és a templomot. A császári bizottság el- árvereztette a rendház ingóságait (nagy részük ismeretlen helyre került), s az épületet kincstári célokra, laktanyának, majd katonai kórháznak használták. A templomot négy részre osztva emeleteket alakítottak ki, a tornyokat lebontották, a homlokzatot átépítették. A templom freskóját is lemeszelték. Így használták az 1900-as évek első felében is. A hajdani kolostort 1939 és 1942 között átalakították múzeumi célokra — erről a A kiscelli múzeum udvara. főváros közgyűlése döntött. Ide került a Stefánia úti pavilonból a Székesfővárosi Múzeum gyűjteménye, pontosabban annak újkori anyaga: metszetek, fényképek, grafikák, festmények, szobrok, tervrajzok, üveg- és porcelántárgyak, órák, térképek, könyvek és iparművészeti termékek. Itt látható mindmáig is Schmidt Miksa egykori gyűjteménye, valamint Lan Franconi Elena 337 darabból álló budapesti- látkép-gyűj töménye. A kolostor épülete és a templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Több bombatalálat érte. Tetőzetét először ideiglenesen állították helyre, majd 1955-ben restaurálták a megmenthető épületrészeket. Az építők a kolostor eredeti tömegét és formáját igyekeztek visszaállítani, ezért TV-NÉZŐ
