Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10., kedd Somogyi Néplap 3 Tízezer ember táppénzen KÍSÉRLET A KAPOSKERNÉL Exportképes áru, gazdagabb választék Az első féléviben a megyében 993 ezer munkanap esett ki a termelésiből: 42 ezerrel több, mint a' múlt év hasonló időszakában. Ez annyit jelent, mintha a megye ösz- szes dolgozójának 6,3 százaléka — azaz több mint 10 ezer ember — január elseje óta betegállományban volna. E növekedés annak ellenére következett be, hogy az időközben megjelent rendelkezések alapján csökkent a táppénz. A megyéi tanács munkaügyi osztályának a témával kapcsolatos vizsgálataiból érdekes tények derülnek ki. Mindenekelőtt el- gondolkodtatók a nagy különbségek. Tíz megvizsgált, tanácsi irányítású vállalat közül a sütő- és édesipari vállalatnál 23,8 volt az egy dolgozóra jutó táppénzesna- pok száma, a kéményseprő- és tüzeléstechnikai vállalatnál pedig csak 7,7 Miből adódik ez a különbség? Az okok összetettek. Az egy főre jutó táppénzesnapok száma közvetve az egyes vállalatok szociális ellátottságát és munkakörülményeit, a bejárók és a kisgyermekes nődolgozók arányát, a korösszetételt, a műszakszámot és a munkaintenzitást, de még a munkahelyi légkört is minősíti. A kéményseprő- és tüzeléstechnikai vállalatnál 1976- ban még riasztóan magas, 25,6 volt az.egy főre jutó évi táppénzesnapok száma. Most itt a legkedvezőbb a helyzet. A javulás okáról mondta Kurucz Miklós főkönyvelő: •— A tüzeléstechnikai tevékenység beindításával alaposan mgefiatalodott vállalatunk. A korábbiaknál nagyobb gondot fordítunk a munkakörülmények javítására is. Nyolcmillió forintos beruházás eredményeként másfél éve készült el a mintaszerű szociális feltételeket biztosító Nagygát utcai telepünk. Átadása óta észrevehető, hogy a szabadban dolgozók sem íratják ki magukat az első tüsszentés után. Jelentősen csökkenti a táppénzes napok számát, hogy nem volt üzemi balesetünk. Ez jórészt a nem kötelező formaságként végzett havonkénti munkavédelmi oktatásoknak köszönhető. A kéményseprők munkája viszonylag kötetlen, így kevesebb a stresszhatás, mint egy három szakaszban, feszes normákkal dolgozó nagyüzemben. E vélemény helytállóságát támasztotta alá az, amit Hambuch János, a Sütév szb-titkára mondott: — Bálaton-partii üzemeinkben nyáron az emberek gyakran napi 16 órát dolgoznak, s ha a munka úgy kívánja (feszítő gondunk a létszámhiány), szabadnap nélkül. E kényszerű túlterhelés miatti fáradtság fokozott balesetveszélyt rejt. Az egy főre jutó 23,8 táppénzes nap nagyobb része az üzemi balesetek mliatti munkaidő-ki- esósékből adódott. Több éves tapasztalat, hogy az üzemi balesetek zöme a műszak vége felé következik be. Nem minősíthető tehát táppénzcsalónak: az a dolgozó, aki csupán kimerültségét panaszolva fordul orvoshoz. Néhány napi pihenéssel esetleg súlyos balesetet előz meg. Jelentősen befolyásolja táppénzes statisztikánkat az :s, hogy dolgozóinknak több mint a fele nő, nagyrészt kisgyermekes anya. Ezért emelkedik észrevehetően az őszi-téli hónapokban a gyermekápolási táppénz aránya. — Az elmúlt években mi is nagy erőfeszítéseket tettünk a munkákörülmények javítására és a nehéz fizikai munka könnyítésére. A siófoki, barcsi és csurgói üzemekben végrehajtott rekonstrukció eredményeként ezeken a helyeken már megszűnt a lapátos vetés. A műszáki fejlesztésnek mindig része a szociális körülmények javítását. így lesz ez a most folyó nagyatádi rekonstrukciónál is. Bánkúti Béla igazgató elismerte, hogy a jövőben a vezetésnek a munkafeltétellek javítása mellett nagyobb figyelmet 'kell fordítania a munkavédélemre és a táppénzes ellenőrzésre. Arról is beszámolt, hogy az e területeken történt személyi változások és új kezdeményezések első eredményei máus észrevehetők. Az idei első félév táppénzadatai ugyanis a tavalyihoz képest elfogad- hatóbbak. — Van javítanivalónk — erősítette meg Hambuah János —, mivel azonban az egyes vállalatok munkájának jellege, . adottságai, a dolgozók kor- és nembeli összetétele különböző, az egy főre jutó táppénzes adatokban lévő különbségek is legföljebb csak mérsékelhetők. Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője egy látszólag érthetetlen ellentmondásról beszélt, — Az elmúlt években az egészségügyi ellátás színvonalának javulásával együtt nőtt a táppénzes napok aránya. Magyarázatul szolgálhat az ellentmondásra, hogy épp az orvosi ellátás javulásával ma olyan betegségeket is kiszűrnek és kezelnek, amelyekkel korábban senkit sem írtak ki. Az is igaz, hogy feszítettebb az egész élettempónk, több a túlterhelt, erején felül vállaló ember, s hogy az életszínvonal emelkedésének mellékhatásaként kisebb az emberek ellenálló és teherbíró képessége. Ezenkívül az is tény, hogy sok helyen — ha egyáltalán van — legföljebb formális a táppénzes ellenőrzés. Végül is a beszélgetésekből az derült ki, hogy a munkaidő-kiesés mérséklésének fő feltétele a munka- körülmények javítása. Olykor talán egy idejében elhangzó biztató, megértő szó is elejét veheti az elhatározásnak: „kiíratom magam”. A jó munkahelyi légkör elejét véhefi például a feszültségtöbbletnek, mely nemegyszer vezet ideges gyomor- vagy szívpanaszokhoz. Ez legalább annyira mérsékelheti a táppénzes napok számát, mint egy új szociális létesítmény vagy a rendszeres munkavédelmi oktatás. Bíró Ferenc A 70-es évek látványos hálózatfejlesztését követően néhány évben a belső tartalékok feltárása, a vásárlási körülmények javítása, á bolti választék növelése jellemezte a Kanos Kereskedelmi Vállalat törekvéseit. Két éve bővült tevékenységének köre, s most újabb kísérletekbe kezd a vállalat. Ennek első — a résztvevő szakemberek által kedvezően fogadott — állomása volt tegnap a vállalat központjában megrendezett árubemutató. A Kaposker bemutatója azért is., felkeltette a szakemberek érdeklődését, mert olyan árukat állítottak ki, amelyeket külföldre ajánl a vállalat. Az exportárukat kínáló rendezvényre eljöttek a belkereskedelmi és a külkereskedelmi minisztérium, illetve a négy legnagyobb külkereskedelmi vállalat — a Lignimpex, a Konsumex, az Interág és a Generálámpex — képviselői. A bemutatón részt vett dr. Gyenesei István, a megyei pártbizottság titkára és Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. A Sió ivóléktől a különleges ajtókig, ablakokig, a diótól és a máktól a habán díszítésű tálakig, a műanyag vízóraaknáig összesen 220- féle terméket mutatott be a Kaposker, felajánlva őket külkereskedelmi értékesítésre. Bor Lajosné igazgató a vállalat bemutatásakor hangsúlyozta, ezekért a termékekért elsősorban csereárut szeretnének kapni, hogy azzal gazdagabbá, változatosabbá tegyék a Somogy megyei üzletek kínálatát. A cél természetesen nem most fogalmazódott meg; az áru- választék bővítésére korábban is volt igény. Ez a bemutató a külkereskedelmi vállalatok tevékenységét is segítheti: bővülhet beszerzési körük. A termékbemutatót követően szűkebb körben tanácskoztak a szakemberek. Az első lépés tehát sikeres volt a Kaposker számára. Reméljük, nem marad el a folytatás sem. Lépésváltás a tabi Önálló elszámolásúalc lesznek Élenjáró katonák A Budapesti Vegyipari Gépgyárnál 1986-tól módosul a vállalat 'szervezete; megalakul a vállalati tanács és a gyáregységek fokozatosan önálló elszámoló egységgé szerveződnek. Kezdetben csak a tabi és a szerelési gyáregység, majd a többi egységek is. A tabi gyáregység áprilisban döntött úgy, hogy a jövő évtől önelszámoló egységként kíván működni. Ez közbeeső lépcsőt jelent a gyáregységi szervezet és a leányvállalati fotnma között, amelyre később kívánnak áttérni. Jelenleg ugyanis még, nincsenek meg a személyi feltételek: a megfelelő szak- képzettséggel és gyakorlattal rendelkező műszaki és közgazdasági szakemberek. — Miért vált szükségessé az önálló elszámolásra való áttérés? — kérdezem Horváth Gyula, gyáregységveze- tőt. — A jelenlegi vállalati szervezettel és ösztönzőrendszerrel nem tudjuk elérni a tartalékok teljes feltárását. Arra számítunk, hogy önálló elszámolású egységként — miután a dolgozók jövedelme közvetlenül az eredménytől függ — hatékonyságunk növekszik, munkásaink vállalkozó szellemben fognak dolgozni, gondosabban ési áttekinthetőbben végzik feladataikat, ésszerűen gazdálkodnak a költségekkel, javul az eszközkihasználtság. VégSősoiron ha az eredmények külön-külön jobbak, a gyári és összvállalati hatékonyság és eredmény is növekszik. Gyáregységünk átszervezésére ütemterv készült, s működésünk nem sértheti az össz- vállalati érdekeket, — A jövőben milyen feladatokat végeznek önállóan? — Meghatározzuk a vállalati központ és 'gyárunk közötti munkamegosztást. A feladatkörök bővítésének személyi feltétele érdekében szakembereink egy részét átcsoportosítjuk, de új munkatársak felvételére is szükség van. önálló feladatunk lesz a piackutatás, a marlketingHmunka, a belföldi szerződéskötés, a rendelésállomány biztosítása. Jövőre Tabra kerül a gyártmányszerkesztés, a technológia, az anyag- és időnor- makészítés, sőt az anyaggazdálkodás és a termelés programozása, illetve a belföldi anyagbeszerzés is. Ki kell alakítanunk a bér- és jövedelemgazdálkodást, valamint az ösztönzési rendszerit. — Hallhatnánk valamit a jelenlegi helyzetről? — Igen. Kapacitásunk teljesen le van kötve. Vállalati szinten sikeres első félévet zártunk. — Terveznek-e gyárt- mányszerkezet-váltást? — Alapvető változásra a következő egy-két évben nem gondolunk, ugyanis bővült termékeink felhasználási lehetősége, de a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk a mezőgazdásági BVG-nél igények kielégítésére és a környezetvédelmet szolgáló . gyártmányok előállítására. Példáiként a folyékony műtrágya tárolásának, előállításának berendezéseit, a biogázreaktoroikat és tárolókat említem, illetve az acél szennyvíztárolókat és -tisztítókat. Természetesen nem mondunk le a további műszáki fejlesztő munkáról sem. A honvéd zenekar pattogó indulókkal fogadta a nagyatádi Budai Nagy Antal laktanyában az ünnepélyes csapatgyűlésire érkező vendégeket. A közelmúltban megtartott miniszteri szemlén és a hozzá kapcsolódó harcászati gyakorlaton jól szerepeltek az egység katonái. Ennek elismeréseként a hadseregparancsnok az éleni- járó címet és a vele együttjáró zászlót adományozta részükre. A laktanya udvarán felsorakozott honvédeket, tiszthetteseket, tiszteket és meghívott vendégeket — köztük Mészáros Ferenc vezérőrnagyot, a magasabb egység parancsnokát, valamint a városi pártbizottság, a tanács és a társadalmi szervek képviselőit — az egység parancsnoksága köszöntötte. Ezt követően Lőrinc Kálmán vezérőrnagy mondott beszédet. Hangsúlyozta: az égység bizonyította, hogy a szocialista versenymozgalom hatékonyan képes segíteni a kiképzési követelmények magas színvonalú teljesítését, a személyi állomány erkölcsi, politikai nevelését, a katonai közösségek összekovácsolását. A személyi állomány tudatában van annak, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben a szocialista haza biztonságának, népünk békés alkotómunkájának érdeke fokozott áldozatkészséget, és helytállást követel a katonáktól is. Az egvség katonái megértették honvédelmünk internacionalista jellegét, és kimagasló munkájukkal hozzájárultak közös védelmi szervezetünk, a Varsói Szerződés erősítéséhez, a testvéri hadseregek fegyverbarát- ságának elmélyítéséhez. Végezetül köszönetét feNovemberben életbe lép a hazánk és Ausztria közötti környezetvédelmi szerződés. Az egyezmény ratifikálási okiratait hétfőn cserélte ki Bécsben Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvédelmi miniszter és Ábrahám Kálmán államtitkár, az Orszájezte ki az egységnek a helytállásért. — Kívánom, érjenek el újabb kimagasló sikereket a harci és politikai kiképzésben, a szocialista verseny- mozgalomban — mondta befejezésül Lőrincz Kálmán. Ezt követően átadta Radies Sándor parancsnoknak a zászlót. Háromszor hangzott el a „Hurrá” a felvonulási teremben felsorakozott katonák szájából. Radics Sándor beszédében többek között elmondta: — Egységünk hivatalos állományának és katonaifjúságának folyamatos és m|a- gas színvonalú fegyelmezett munkája, szolgálat ellátása vezethet csak oda, hogy kivívtuk egységünk ilyen magas elismerését. Tudjuk, hogy ez a cím nemcsak elismerést jelent, hanem kötelezettségekkel is jár. Meggyőződésem, hogy katonáink felelősségérzete, tenniaka- rása és teljesítőképessége az eddigieknél nagyobb feladatok megvalósítására is képessé teszi az egységet. Az ünnepség díszmenettel ért véget. gos Környezetvédelmi Hivatal elnöke. A szerződésben a felék megegyeztek, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a víz és a levegő tisztaságának védelmében, a zaj elleni védekezésben és a hulladék-gazdálkodásban. Krutek József Nőicipőfelsőrészeket készítenek a szigetvári cipőgyár barcsi telephelyén. Most 4000 pár Derby cipő felsőrészét varrják Novemberben lép életbe a magyar—osztrák környezetvédelmi szerződés
