Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
1985. szeptember 24., kedd Somogyi Néplap 3 Nagyüzemeink állattenyésztési sikerei az OMÉK-on Műszerészek kulcsszerepben A 70. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás után a szakemberek és a közvélemény végkövetkeztetése egységes volt: a kiállítás valósághűen érzékeltette mezőgazdaságunk eredményeit és árnyoldalait, de egyben bemutatta a következő időszak fejlesztési lehetőségeit, eszközeit is. A lehetőségek ismeretében elmondhatjuk, hogy megyénk állattenyésztő nagyüzemei biztatóan, sikeresen szerepeltek az OMÉK-on. örvendetes, hogy a teljesítménydíjas kategóriában igen előkelő mezőnyben (bábolnai, bólyi kombinát, nádudvari téesz stb.) megtalálható a siófoki November 7. Téesz is. A teljesítménydíjat a juhtenyésztésben elért kiemelkedő eredményükért kapták. A Jelentős szakmai rendezvények zajlanak ebben az időszakban Siófokon és Za- márdiban. Siófokion tartották például a múlt héten a Magyar Kémikusok Egyesületének szervezésében a több tekintetben egyedülálló, nemzetközi tanácskozást az átmeneti korrózióvédelemről — ebben a témáiban hazáinkban ez volt az első, világviszonylatban pedig a második ilyen nagyszabású konferencia —, most szerdától péntekig pedig ugyanez az egyesület, Ugyancsak Siófokon a Dunai Kőolajipari Vállalat üzemi csoportjával és az OKGT-veL együttműködve a kőolaj teljesebb feldolgozásának témájában hívott össze szakmai tanácskozást. Hazánkban az ezredfordulóig a benzin iránti kereslet a jelenlegi évi mintegy 2,5 millió tonnáiról 2,7—2,8 millió tonnára emelkedik, főként a gépkocsiállomány várható növekedése miatt. A cseppfolyós szénhidrogénekkel szemben általában nő az igény, ezen belül túinyomó- résat a motorhajtó anyag, a benzin kelendő. Márpedig a felszínre hozott kőolajban jóval kevesebb a benzin, mint a gláz-, ültetve fűtőolaj. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az energia felhasználására vonatkozó intézíkedósek nyoteljesítménydíj mellett az USA-suffolk koscsoport aranyérmet, a merülő fajtájú koscsoport bronzérmet nyert. A sertéstenyésztésünkben elért eredményeket fémjelzi, hogy a nagybajomi tsz magyar nagy fehér kan- és kocacsoportját egyaránt aranyéremmel jutalmazták. Elismerésre méltó a nagyatádi mezőgazdasági kombinát, valamint a kapolyi téesz harmadik helyezése: a végtermék sertésék kiváló minőségéért, illetve a HUNGA- HYB állomány tenyészérté- kéért. Ismerve szarvasmarha-tenyésztésünk megyei helyzetét, joggal büszkélkedhetünk a somogyszili tsz keresztezett tejtípusú állományának mán jelentős mennyiségű fűtőolaj szabadul! fel, az következik, hogy ebből többlet, benzinből viszont hiány mutatkozik. Ezért az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek olyan technológiákat keld kidolgoznia — és ezek alkalmazását elősegítenie —, amelyekké! a fűtőolajból benzint léhet ölőállítani, vagyis a kevésjté értékes termékeit értékesebbé lehet átalakítani. A szeptember- 25-e és 27-e között Siófokon tartandó, nemzetközi résztvevőkkel is számoló konferencia célija: azoknak a nagyüzemi, félüzemi vagy ma még csak kidolgozás alatt álló hazai és külföldi módszereknek az ismertetése, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a nehezebb kőolaj termékeket értékesebb könnyű termékké, főleg benzinné alakítsák át, így a tanácskozás hozzájárulhat az iparág további fejlesztési elképzeléseinek helyes kialakításához. Csütörtökön és pénteken szintén Siófokon tartja országos konferenciáját a Közlekedéstudományi Egyesület vasútüzemi szakosztálya. Ezen a szakmai összejövetelen az iparvágányok létesítésének az engedélyezéstől a megvalósításig terjedő minden mozzanatával! foglalkoznak a szakemberek, így az üzletpolitikai kedvezmények okleveles helyezésére. Ezáltal olyan előkelő társaság tagja lehetett a szövetkezet, melynek tenyésztési munkája az országhatáron túl is elismert. (Mezőhegyesi kombinát, Enyingi ÁG stb.) A lótenyésztés eredményeiért 2 ezüstéremmel gazdagodtunk, melynek jogos tulajdonosai a kaposvári Ka- postáj tsz, valamint a Ku- tasi Állami Gazdaság. A díjazottak között olvasható az ezüstérmes kategóriában a Balatoni Halgazdaság (pontytenyésztéséért), valamint a Balatonnagybereki Állami Gazdaság fácán-fogoly és vadpulytka-tenyésztésben elért eredményeiért. Varga Gábor Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat kaposvári állomása és szolgáltatások is terítékre kerülnek. Csütörtököm esz- közbemwtató lesz: a siófoki teherpályaudvaron rakodó- és kocsitmozgaltó gépekkel, illetve konténerekkel ismerkedhetnek meg a konferencia résztvevői. Megújul a finomkefámia- ipar, mert csiaík így képes megfelelni az új követelményeknek. Jóllehet a fimomke- ráimiáit évezredek óta ismeri az ember — a kerámia falburkoló csempéket például hajdan az egyiptomiak is készítették, alkalmazták, azóta esetleg a mintájuk változott a mindenkori ízléshez igazodva —, a korszerűségre való töreikvés azonban növekvő igényeket támaszt. Az újabb termékek előállításának körülményeivel foglalkozik majd az a kollokvium, melyet Finomkerámiai napok címmel a Szilikáttipari Tudományos Egyesület két szakosztálya, a finomkerámiai és a közgazdasági rendez ma és holnap Zamárdi- ban. Az előadók foglalkoznak a környezeftkímélő technológiákkal; a résztvevők hallhatnak az energiatakarékos gyarségető kemencéről, a huüladékhő hasznosításáról és a kerámiafejlesztés fő irányairól, a finomkerámiia-ipar és az elektronika kapcsolatáról, a termelő egységek gazdasági kérdéséiről. A Tungsram kaposvári elektronikai gyárában az elmúlt hónapokban alaposan felértékelődött a műszerészek munkája. Szerepük a termelésiben meghatározóvá vált. A kora tavasszal kezdődött és nemrég fejeződött be két új üzemcsarnokban az új technika telepítése, a kevert fényű és higanygőzlámpák gyártásához a feltételek biztosítása. A gépek mellett dolgozó több mint 200 segéd- és betanított munkásnak, valamint a majd 40 mechanikai műszerésznek és gépbeállító lakatosnak még kell egy kis idő, amíg ősz- szeszoknak a gépekkel és megtanulják az új munkát. Németh József, a lámpagyártó üzem vezetője elismerte, hogy számára is új ez a technológia. — Együtt tanulok a többiekkel — mondja, mikor az előkészületekről, a gyártásra váló felkészülésről kérdezem. — Február óta jártak a dolgozóink Pestre az anyavállalatihoz, hogy kitanulják a fogásokat. Nekünk az lett volna jó, ha legalább minden másnap elromlik egy gép, mert akkor a műszerészek megtanulhatták volna, miként keli megjavítani azokat. Nekik nagyon fontos, mondhatnám kulcsszerep jut a 1 áimpagy ártásban. A váltás — elektroncsövek helyett kevert fényű és .higanygőzlámpa — látványosan megváltoztatta a gyár életiét. Ezek a termékek eladhatók, s a jelék szerint még sokáig így lesz. Biztonságot, jó közérzetet ad a gyár dolgozóinak. Ezzel a változással az egymáshoz való kötődés, az egymásrautaltság is erősödött a gépek mellett dolgozók és a szerelők között. Krecskó László műszerész így látja ezt a toapicsolatot. — Közös érdek, hogy jól működjenek a gépek és kevesebb legyen a selejt. Másodszor jöttem vissza a gyárba, most kifejezetten a lámpagyártás miatt. A fizetésem hat—hét és fél ezer forint között mozog, ez attól függ, hogyan megy a munka. Még nem tudom pontosan, milyen is lesz az új elszámolási rendszer, de valószínűleg mi is a termelés után kapjuk majd a pénzünket, amit igazságosnak is találok. — Tudom, hoigy szükség van a jó gépbeállítókra, mert a mi munkánk meghatározza, hogy mennyi és milyen minőségű termék kerül le a gépekről. Nagyon sok a hibalehetőség, nem is tudom mind felsorolni, de a legtöbb gond az üveggel van. Gyártás közben számos olyan hely van, ahol, ha nincs jól beállítva a gép, selejtes lesz a termék. Egy biztos: ezt a mim kát csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Látni és érezni kell, hogy mikor, mit kell csinálni a gépekkel, hogy jól működjenek. Lakatos József szintién mechanikai műszerész, ő két és fél évet töltött el a gyárban. — örömmel fogadtam a lámpagyártás hírét. Ennek van jövője, és pénzt is látok benne. Az újdonság persze nehézséget is jelent, gondosabb munkát keli végezni és több a művelet. — Pesten tanultak a műszerészek? — Hat hónapig dolgoztam az anyavállalatnál, azok mellett a gépek mellett, amelyeket ide telepítettek. Bár a Lehetőség adott volt a gyakorlásra, mégis hiányos maradt az ismeretünk. Sokkal több hibalehetőség adódhat egy gépen, mint amit ott el tudtunk lesni és megjavíthattunk. Ettől függetlenül, úgy érzem, belejöttem ebbe a munkába és most már csak egy kis gyakorlat kell. A legtöbb gondot okozó üveg- teohnölógiát is hamarosan kiismerjük. — Megítélése szerint milyen a kapcsolat a műszerészek és a gépek mellett dolgozók között? Elvégre elsőTermékváltás után sűrűén unoividj. iu&B, iiie.ii>- nyit és müyen minőségben termelnek. — Amíg nincs baj a termeléssel, nincs baj a személyes kapcsolatokkal sem. Valóban sok függ tőlünk, de ez fordítva is igaz. Az éppen délelőttös műszak műszerészei közül Ni- kolics Istvánt kérdeztük harmadiknak arról, milyen becsülete van a lámpagyártásban kulcsszerepet betöltő műszerészeknek. Fiatal, még nincs 18 éves. — Az előző munkahelyemen feleannyi volt a fizetésem, most 6 ezer körül keresek. De nehogy azt higgye, hogy csak ezért vagyok itt. Érdekel amit csinálok, szeretem a munkámat. Eredetileg géplakatos a szakmám. Két évet elvégeztem a szak- középiskolából is, de a pesti gyakorlat miatt abbahagytam, majd folytatom. Én azt gondolom, mindenkinek megvan a becsülete, ha van munkája, feladata, ha felelősséggel végezhet valamit. Vannak persze gondok is. De hol nincsenek? A két műszak mellett nem sok időm marad, de azért eljárok a Somogy táncegyüttesbe táncolni, és hetente kétszer sportedzésre is. össze lehet egyeztetni a dolgokat, és jövőre még egyszerűbb lesz a munkánk. Akkor már csak ránézünk a gépre és látjuk, hogy hói a baj. Reméljük, nem sokszor lesz olyan dolgunk, ami miatt áll a termelés. Nagy Zsóka Képeinken (balról jobbra): Nikotics István, Krecskó László, Lakatos József. Szakmai napok, gazdasági kérdések ORSZÁGOS KONFERENCIÁK SIÓFOKON, ZAMÁRDIBAN Vasútüzemi bemutató a teherpályaudvaron Aki a virágot szereti Mária-nap előtt és alatt hosszú sorok álltak a virágboltok előtt, s nem mindig távoztak elégedetten a vevők. A választék alig volt megfelelőnek nevezhető, a vágott virágok ára viszont fogszorítós áldozatvállalást kívánt a vásárlóktól A városnak és környékének virágellátása szolgáltatás. Sajnos eddig veszteséges szolgáltatás. A Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat kaposvári üzemegysége egyéb teendői mellett évi 7,5 millió forintos forgalmat bonyolít le a kezelésében üzemelő virágüzletekben. — Tízhektárnyi területünkön 7,5 hektár a termelésbe fogott rész — mondja Gréczi János telepvezető. — — Kevés az áru, amellyel el tudjuk látni az üzleteket. Szegfűből évente háromszáz- ezer szál az igény, mi pedig mindössze tízezret tudunk termelni. A kurrens vágott virágokat Budapestről szerezzük be. Gerlberából hetente kétszáz szálat rendelünk, erre is szól a szerződésünk, de nemegyszer előfordult — főleg a nevezetesebb névnapok előtt —, hogy a szállító áruhiányra hivatkozva a megrendelt és szerződésben rögzített mennyiség negyedét; harmadát küldte csak. Még meg sem „sértődhetünk”, hiszen a virágpiacon monopol- helyzetet élvez az, aki nagy mennyiségben képes ezt a kényes virágot forgalomba hozni. Szegény ember vízzel főz, vagy pedig megpróbálja befolyásolni az ízlést. A szegfűvel nincs mit tenni: ez a virág közkedvelt, keresletét visszaszorítani meddő próbálkozás volna. A kertészet inkább más, a választékot bővítő virágok termesztésével próbálkozik. Egy szál vágott virág ára borsos, a figyelmességnek ez a formája hovatovább luxusnak számít. A választékbővítés nemcsak a vágott virágok szélesebb kínálatát jelenti, hanem szép és tartós cserepes virágok felvonultatásával igény- és ízlésformáló „háborút” is indít. A kertészet melegházaiban már megtalálhatóak a ciklámenek, az ugyancsak keresett pókszirmú krizantémok, a mikulás- virágok, és még ki tudja hányféle, kacifántos nevű színes szépség. Drága a virág? Drága. Az előállítása is költséges, mert a melegház energiaköltsége csak millió forintban mérhető. A szaporítóanyagok minősége sem mindig megfelelő. A vállalat választékbővítéssel, különleges virágok egyelőre még csak kísérleti fejlesztésével megpróbál a vásárlók rendelkezésére állni, úgy, hogy közben némi nyereségre is szert tehessenek. K. A. Számítógépes állattenyésztés A szarvasmarha-tenyésztés operatív irányítására kifejlesztett új típusú mikro- számítógépes rendszert mutatták be tegnap Tatabányán. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat számítóközpontja által rendezett bemutatón több megye állami és szövetkezeti gazdaságainak vezető állattenyésztői vettek részt. Az új mikroszámítógépes rendszert tatabányai számítástechnikai szakemberek és állattenyésztők közösen doL gozták ki; ára körülbelül másfélszerese ugyan a Commodore—64 típusú számítógépnek, teljesítménye viszont ennek többszöröse. Alkalmazásával alaposan megköny- nyítihető az állatigondozók mindennapos munkája és gazdaságosabbá tehető az állattartás. A gép az állatok életének, fejlődésének minden fontosabb adatát tárolja, s a programban meghatározott módon kombinálja.
