Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. szeptember 4., szerda Somogyi Néplap 3 Kereskedelmi etika Mielőtt felvázolnánk az eladó=vevő kapcsolatban az etikailag kifogásolhető Jelenségek körét — mert a tárgyról újabban így. logi= kus rendszerbe foglalva il­lik írni =, hadd vállalkoz­zunk egy másféle csoporto­sításra. Szerény vélemé­nyünk szerint a szakembe­rek manapság már ponto­san tudják, milyen formák­ban jelentkezik a boltok­ban. az éttermeikben az eti­kailag elítélendő viselkedés; biztató — bár talán még bő­víthető — elképzeléseik van­nak arra nézve is, milyen eszközökkel helyes fellépni ellene; csak az nem akar egyelőre sehogy sem össze­jönni. hogy a fellépőn haté­kony is legyen, Első ránézésre ez eléggé furcsa, hiszen az Ügyeske­dők, saját zsebre dolgozók csapatával a Belkereskedel­mi Minisztérium, a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezete, a vásárlók és vendégek milliós tömege, no meg a kereskedők, vendég­látók tisztességes része, az­az túlnyomó többsége áll szemben. Ám ha meggon­doljuk, hogy a rabló-pandúr összecsapások kimenetelét többnyire nem a létszám- arányok szokták eldönteni, már nincs is különösebb csodálkoznivalónk. Legföljebb azon ütközhe­tünk meg — a rabló-pandúr hasonlat csak jobban irá­nyítja a szemünket —, hogy mi.ért vagyunk annyira sze­mérmesek ? Miért nevezzük (a kisebb és véletlen botlá­sokkal összemosva) csupán etikátlannak, azaz erkölcsi szabályt sértőnek egyebek közt a megvesztegetést, a lo­pást, csalást? Ideje azonban ígéretün­ket beváltani, nézzük az „etikailag kifogásolható je­lenségek” három fő csoport­ját, a BKM elemzése alap­ján, bár nem hinnénk, hogy a meglepetés erejével fog­nak hatni. Árumanipuláci­ók, korrupciós jelenségek; a vásárlók megkárosításának különböző formái; és az el­adói magatartási-viselkedé­si szabályok megsértése. E három közül csak az utol­sót, az eladók udvariatlan­ságát, közömbösségét érez­zük igazán etikai problémá­nak, de — jóllehet sok bosz- szúság, idegeskedés forrása ez — egyben a kisebb súlyú is, az első kettőhöz viszo­nyítva. Megfordítva: ma még nem zavartalan az örö­münk, ha a kereskedő be­csapott ugyan, de visszakö­szönt. Nem vigasztalna bennün­ket, ha a legudvariasabban közölnék is (de nem úgy közük), hogy a keresett áru­cikk, sajnos, nem kapható, különösen ha tudjuk, hogy a szomszédos magánkereske­dőnél (aki egy tételben fel­vásárolta) drágábban hozzá­juthatunk. Hát még ha hi­ánycikkről van szó! Ezek­nek az áruknak a pult alól, raktárról — és „ter­mészetesen” csúszópénzért — történő értékesítését a szakemberek sem tekintik csupán viselkedési hibának. Szerencsére. Mert ugyanúgy megvesztegetéssel állunk szemben, mint amikor a csúszópénzt a vásárló beosz­tása, rangja helyettesíti, s a korrupt kereskedő a jó kap­csolatok, a „szívesség” elv­telen viszonzásának remé­nyében nyújtja a jogtalan előnyt — etikátlanul. Nem ismeretlen és nem kevésbé felháborító a fo­gyasztók közvetlen és tuda­tos megkárosítása sem. A súlycsonkiítással, az árdrágí­tással, a minőségrontással és társaival a boltokban és a vendéglátóhelyeken túlsá­gosan gyakran találkozunk, s valamennyien tudjuk: a manipulációk a mi sebünk” re mennek, nem csupán az erkölcsi érzékünket sértve, hanem a tételes jegszabá* jyokat is, Miért mégis a szemérmes szóhasználat? Egyik oka va­lószínűleg az, hogy a csúszó­pénz, a hálapénz, az állam­polgár megkárosítása más területeken is terjed =■ no­ha nem mindenütt regiszt­rálják —, és az ágazat irá­nyítói óvakodnak egy eset­leges határozottabb fogal­mazással azt a látszatot kel­teni, hogy a kereskedelem és a vendéglátás minden korrupció melegágya. Ez nem is lenne igaz. Mégis van egy gyengéje az említett felfogásnak: Óhatatlanul el­lene hat a fellépés határo­zottságának is. Aztán van itt még vala­mi, nevezetesen a közgazda- sági megközelítés túlhajtá- ea. Arra a jól ismert vetél­kedésre gondolunk, hogy a csúszópénz, a korrupció, a vásárlók megkárosításának különböző formái szoros összefüggésben vannak a hiányhelyzettel, s ha egy­szer általános lesz az áru- bőség, szinte egy csapásra megszűnnek majd e jellem­ző gondok. Bár ez így igaz, azért ne feledkezzünk meg róla: miként a tolvajok le­leplezésével sem várhatunk minden alkalom szisztema­tikus kiküszöböléséig, a hi­ányhelyzet bűnös kihaszná­lóival szemben sem füg­geszthetjük fel a harcot ama boldogabb idők eljöve­teléig, amikor a pultok a mai hiánycikkektől fognak roskadozni. Hogy aztán a szakma az előjegyzése» megrendelés- rendszerrel, a termeltetés szervezésével, átgondoltabb behozatallal, a verseny szé­lesítésével, a kiszolgálás technikai feltételeinek • ja­vításával, a bolt- és üzlet­vezetők, igazgatók felelőssé­gének megszigorításával, az ellenőrzések fokozásával, a szűrőn fennakadtak gyor­sabb és szigorúbb megbün­tetésével, illetve az említett eszközök együttes alkalma­zásával tud-e ténylegesen rendet teremteni, abba nincs módunk beleszólni. Egy biz­tos: tisztességes (és udvari­as) kereskedés, vendéglátás mellett még a hiányhelyze­tet is könnyebb elviselni. K. T. Fürge autók a Fűszértnél Mostanában mind gyak­rabban találkozunk az üzle­tek bejáratánál rakodó, sár­gába festett kis teherautók­kal. Az oldalukon viselt fel­irat tanúsága szerint ezek a Balaton Fűszért járművei. A gyorsszállításról Széles József kereskedelmi igaz­gatóhelyettestől érdeklőd­tünk. — Ezt a szállítási formát tíz éve alkalmazza a cég, a nálunk fejlettebb országok­ban már jóval korábban ki­próbáltak. Nálunk most lett igazán időszerű a gyorsszál­lítás. A növekvő igények a gépkocsipark folyamatos bő­vítését teszik szükségessé. Jelenleg 26 autóból áll a gyorsszállító részleg. Bér­autókkal dolgozunk, mert azt tartjuk: a kereskedő ve­gye föl a rendelést és an­nak alapján küldje el az árut, de ne tartson gépko­csikat és hozzájuk szerviz­rendszert. — Mi, a gyorsszállítás leg­fontosabb feladata? — Elsősorban a gyorsan fogyó, úgynevezett forgó- cikíkek, például az édesipari termékek, valamint a kü­lönféle élvezeti cikkek — Termésnövelő vegyszer Bevált a Magyar Tudo­mányon Akadémia és a ti- izaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet kutatói által ki- kísérletezett Fermetol nevű új vegyszer, Az idén mér nagyüzemi méretekben — csaknem tízezer hektáron = kipróbált vegyi anyag ja­vítja a növények fotoszinté­zisét, meggyorsítja a szer­vetlen vegyületek szervesek­ké való átalakulásénak fo­lyamatát, s ezzel növeli a hozamait, A Formetoilal permetezett búzatáblák 7= 8 százalékkal magasabb ter­mést hoztak, s az ezzel ke­zelt kukoricatáblákon is szembetűnően 'telítettebbek, nagyobbak a csövek, A bur­gonya, a cukorrépa és a rizstáblák ugyancsak jobb termést ígérnek az új vegy­szer hatására, A rostkender­nek jobb a minősége, a pa­radicsom és a zöldpaprika húsosabb, a virágok szára erősebb tőle az átlagosnál, Megérkezett a földgáz Kaposmérőbe Emléktábla hirdeti teg­nap óta Kaposmérőben, hogy lángra lobbant a föld­gáz szeptember 3-án, A gáz­fáklya jelkép; két község Mérő és Kaposfő — újabb lépését jelenti a városi kö­rülményekhez közelítésben, Az Ünnepségen, amely a fáklyagyújtás ceremóniáját megelőzte, elhangzott, hogy egy korábbi program folyta­táséról van szó: a helyi La­tinra Tsz gázvezeték-bőví­tésének újabb fázisaiként kommunális célokat is szol­gál az energia, A kivitelező a kóthelyi termelőszövetkezet és a Kö- gáz kaposvári üzeme volt, Az ünnepség keretében egy lakásba is ellátogattak a megjelent kaposvári városi párt- és tanácsi, illetve he­lyi vezetők, hogy tanúi le­gyenek az energia első fel- használásénak, az első répaszállítmanyok a Kaposvári Cukorgyárba: jövő héten befűtik a kemen­cét, és szeptember közepén kezdődik a — várhatóan 105 napos — cukorgyártási idény. A főként somogyi és bara­nyai, kisebb részben tolnai állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben vetett répa egyelőre jó termést ígér, ez a mennyiségre és a minőségre egyaránt vonatko­zik. 210 ezer tonna répát várnak, és 15,5 százalékos cukorkihozatalra számítanak. A gyár körzetéből származó répa a gyártási kapacitásnak mintegy 70 százalékát köti le, a többit az ország távo­labbi területeiről szállítják majd Kaposvárra. A gyár vezetői és a répa­termelő gazdaságok képvise­lői találkoztak tegnap Ka­posváron; az Édosz művelő­dési házban, hogy megbe­széljék a mostani kampány­nyal összefüggő termelői és gyári feladatokat, a jövő évi répaterméléssel kapcsolatos célokat, tehetőségeket. A jö­vőbeni együttműködésben meghatározó lesz a partne­rek kapcsolata — erre utalt tájékoztatójában a gyár igazgatója, Kováts Imre, s kávé, dohányáruk, sör, ége­tett szeszek — és a tőkehús azonnali szállítása. Ezek az áruk — főképp nyáron a Balaton partján — gyak­ran napközben is kifogy­nak az üzletekből. Az után­töltés könnyébh_ a mozgé­kony, gyorsan rakodható kis teherautókkal. A konténerszállítás helyett ezt sejtették észrevételeik­kel a mezőgazdasági nagy­üzemek szakemberei. A termelői kedv megcsap­pant az utóbbi években. Ré­gebben a kaposvári gyár körzetében mintegy itizezer hektáron termeltek répát, az utóbbi években pedig már csak mintegy 4500 hektáron. Most a körülmények kedve­ző alakulása folytán, úgy tetszik változás történik a gyár körzetében, s ha bevál­nak a gazdaságossági számí­tások, nem csökken tovább a termőterület. Erre következ­tethetünk azokból a törekvé­sekből, amelyekről a gyár igazgatója tájékoztatta a gazdaságok képviselőit. Azon­ban a most-induló kampány sem lesz gondoktól mentes — munkaerőhiánnyal szá­molnak például az átvevőhe­lyeken, a gyárban, így szük­ség lesz arra, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben az őszi munkáknál felszabaduló erőt a gyár foglalkoztassa. Közös érdek, hogy tiszta, sérüléstől mentes répát tá­roljanak a kiszedést köve­tően a feldolgozásig — hang­súlyozta a gyár .igazgatója. A szántóföldi tárolás tete­mes veszteség forrása lehet, a kisebb boltok ellátásában Is nagy szerep hárul a gyorsszálütókra. Ezek az egytonnás kis Barkasok a szűk városi .utcákon, hátsó udvarokban jóval könnyeb­ben mozognak, mint ötton­nás ..munkatársaik”. — Megéri a gyorsszállí­tás? — Igen. Ma már elkép­s az a körülmény, hogy az átvevő állomások egy része földburkolatú — itt a buk­tatógépeket nem alkalmaz­hatják —, a huzamosabb ideig való tárolás tovább növeli a kockázatot. A gyá­ri tárolóban mintegy 30—35 ezer tonna répát — szükség esetén ennél valamivel töb­bet — helyezhetnek el. A szállító partnerek körét az idei kampány idején magán- fuvarozókkal bővítik, ily mó­don még gyorsabban juthat a répa a termőhelyről az át­vevő állomásra, illetve a gyárba. A gyár körzetében a Szi­getvári Állami Gazdaság, Somogybán a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola Tangaz­daság a legnagyobb répater­melő nagyüzem. Mindkét gazdaság képviselője felszó­lalt a tegnapi tanácskozáson (a szigetváriak például már szeptemberben 1900 vagon répát adnak a gyárnak), Öik is, mások is hangoztat­ták; megmaradnak a répa- termelés mellett, de — ért­hető okból — mérlegre te­szik a növény termesztésé­nek jövedelmezőségét is és sürgetik az eszközellátottság mielőbbi megoldását. zelhetetlen a kereskedelem az ilyen szállítási forma nél­kül. Hasznos a vásárló és a Fűszért számára is. A dolgozók sem csalódnak: kemény, sokszor * 10—12 órás munkájukért szép összeget kapnak kézihez, megérde­melten. H. L. Több utas, kevesebb áru Volán-mérleg A Volán Vállalatok Köz­pontjának összesítése sze­rint a Volán vállalatoknál az első félévben a személy szállítás a tavalyinál ked­vezőbben alakult: a vállala­tok buszai összesen 932 millió utast szállítottak, 4 százalékkal többet, mint az előző év első felében. Ezen belül különösen a helyi já­ratok igénybevétele emel­kedett, annak ellenére, hogy a viteldíj magasabb lett. Fi­gyelemre méltó, hogy a ta­rifaemelés hatására jelentő­sen csökkent a teljesárú jeggyel utazók, s megugrott a bérletesek aránya. Tanuló- és nyugdíjas-bérletet pél­dául egynegyedével többen váltották, mint tavaly ilyen­kor. A távolsági és a hely­közi járatokon nem válto­zott számottevően az utas­szám, ám a helyi járatokon 7 százalékos növekedés fi­gyelhető meg. A növekvő igények kielégítésére gyak­ran sűrítették a járatokat, ennek ellenére előfordult — főként a csúosforgalmi idő- szákokban, — hogy zsúfol­tak voltak az autóbuszok. A jobb forgalomszervezésnek köszönhetőén valamelyest javult a menetrendszerűség, s a járatoknak mindössze egy ezreléke maradt ki mű­szaki hiba, betegség, vagy egyéb okok miatt. A fuvarozási igények csökkenése következtében az áruszállítási teljesítmé­nyek hat százalékkal ala­csonyabbak voltak, mint ta­valy ilyenkor. A vállalatok 16 és félezer tehergépkocsi­ja összesen 800 millió tonná­nyi árut szállított; ez a mennyiség az összes köz­úton fuvarozott áru mintegy egyharmadát teszi ki. Visz- szaesés az első negyedévben volt, a második negyedév­ben már a tavalyihoz ha­sonlóan alakultak a teljesít­mények. Folytatódott a két év óta tapasztalható kedve­ző fellendülés a nemzetkö­zi árufuvarozásiban. A Vo­lán teherautók több mint 220 ezer tonnányi árut vit­ték külföldre, illetve hoztak Magyarországra, 13 száza­lékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az év hátralevő részében várhatóan további 2—3 szá­zalékkal növekednek a sze­mélyszállítás teljesítményei, az árufuvarozásban azonban az elmaradásnak valószínű­leg csak a töredékét sike­rül lefaragni. Emiatt a vál­lalati eredmények sem érik el a tervezett szintet. ______Várják az első szállítmányt______ K észülődés a répa fogadására Répatermelők és cukorgyártók tanácskozása E hét végén megérkeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom