Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

1985. szeptember 21., szombat Somogyi Néplap 3 Érdemi demokratizmust Feltűnő demokratizálódási folyamat zajlik le a válla­latok életében. A korábban minden vállalati tevékeny­ségbe beleszóló minisztérium felügyelete alól vállalatok százai kerülnek ki, önkor­mányzati testületeket alakí­tanak, s a mindenható mi­nisztérium csakis a törvé­nyességi felügyeletet és — jobb kifejezés híján — afféle elvi irányítást láthatja el. A viszonylag hirtelen el­határozott — és újabban a végrehajtás gyorsítását is sürgető — központi intézke­dés gyökeresen átfogja a vál­lalati irányítást, biztató táv­latokat jelent a vállalati ön­állóságot illetően, de fenye­get némi veszéllyel is: neve­zetesen a kollektív vállalat- irányítás formalizmusának veszélyével. Példa: az országszerte hí­res nagyvállalat ugyancsak országszerte ismert vezér- igazgatója mesélte, hogy a frissiben megalakított válla­lati tanács egyik tagja — a legkiemelkedőbb tudású szak­munkásgárdának is kulcsfi­gurája — sajnálkozva jelen­tette be, hogy ismerve a ta­nács következő ülésének na­pirendjét, nem vesz részt a tanácsülésen. „Mert olyan beruházáspolitikai kérdések­ről, továbbá olyan gyárt­mányfejlesztési problémákról lesz szó, amelyekhez nem szólhatok hozzá, hallgatni pedig nem akarok, viszont döntőképtelen vagyok. Akkor meg miért üljek ott a ta­nácsban?” — kérdezte az il­lető, s a vezérigazgató nem próbálta meggyőzni. Inkább elmondta, hogy régi gondja: vajon jól van-e, hogy nagy- hirtelen megválasztjuk a vállalati tanácsokat, tagjai­nak jórészét a fizikai mun­kások köréből verbuválva, s nem gondolunk azzal, hogy ezek az emberek — legye­nek a saját szakmájukban bármilyen képzetek, s em­berileg bármilyen talpra­esettek is — végtére mégis csak járatlanok a vállalat- irányítás dolgaiban. Szó se róla: magam is tu­dok olyan tanácsülésről, alhol a „legizgalmasabb” téma az volt, hogy vajon maradjon-e, vagy változtassák-e a szó- banforgó vállalat nevét? Az igazgatóság a változtatást ja­vasolta, a tanács ellenvetés nélkül elfogadta. Aligha stra­tégiai — és még kevésbé szakértelmet kívánó — dön­tés. De nem lesz mindig így, szükségképpen szaporodnak majd a vállalat gazdálkodás­sal kapcsolatos lényegi dön­téshelyzetek és valóban félő, hogy ez esetben szaporodik majd a tanácsülésről kény­szeredetten hiányzók — vagy a „minden mindegy” alap- helyzetet elfoglaló fejbóloga- tók — száma. Ezzel kapcso­latban az imént említett vál­lalatigazgatónak volt egy — magasabb fórumok elé is terjesztett — javaslata: miért nem adjuk meg annak lehe­tőségét, hogy a vállalatirá­nyítás dolgaiban képzetlenek legalább alapfokon, néhány hónap alatt megtanulhassák a .döntéshozatallal kapcso­latos elemi tudnivalókat. Miért elképzelhetetlen az, hogy a megválasztott kollek­tív vezetőtestület arra rászo­ruló tagjait valami módon megtanítsuk arra, hogy na­gyobb összefüggésekben gon­dolkodjanak, vagy legalább néhányszori elolvasás után értsék azt a döntéselőkészí­tési anyagot, amit egy-egy ilyen tanácsülés felkészítése­ként eléjük tárnak. Legyen tehát a vállalati tanácsok életében egy átmeneti kor­szak, egy felkészülési idő, s csak ennek lejárta után várjunk el tőlük önálló és felelős — legfőképpen pedig a kollektív bölcsesség alap­ján meghozott — döntéseket. Első pillantásra szimpati­kusnak látszó javaslat, már csak azért is, mert kiötlője hozzátette: „nekem is csak egy felkészült társasággal lenne könnyebb dolgom, s nem olyannal, amelyik in­kább a vezetői tekintélyelv alapján fogadná el a javas­lataimat ...” Megkérdeztem minderről az egyik minisztérium ez ügyben illetékes vezetőjét, aki határozottan tiltakozott, mondván, hogy „ ... a de­mokratikus vezetési módsze­reket nem lehet könyvből megtanulni”. Igenis azonnal be kell „dobni a mélyvízbe” az újonnan megalakított vál­lalati tanácsokat, akik szá­mára nem az a segítség, hogy hónapokig alapfokú vezetői tanfolyamra járatjuk a kép­zetlenebbeket, hanem inkább az, hogy megfelelően megfo­galmazott döntési alternatí­vák elé állítjuk őket. Ez is­kola a döntéselőkészítők szá­mára is. Nos, ez is megfontolandó vélemény, ám azért elgondol­kodtató, hogy az említett vállalat igazgatója mégiscsak szeretne minél képzettebb és tájékozottabb emberekkel együtt dolgozni. Vagyis sze­retné kivédeni annak veszé­lyét, hogy a vállalatirányítás demokratizálása formálissá váljék. Érdemi demokratiz­must akar, mert vitapartne­rekre, segítőtársakra vágyik. Nem nehéz eldönteni; ez a rokonszenves. Vértes Csaba tett, hogy az eredetileg negyvenhatmillió forint érté­kű beruházásnál menet köz­ben kellett költségmódosítá- sokat végeznünk, hatmillió forint értékben. A szerződés szerint ez év július harmincig el kellett volna készülnie az iskolá­nak, a tornaterem és a kül­ső munkáik befejezési határ­ideje pedig a jövő év nyara volt. A tervmódosítások, a kemény tél miatti állásidők miatt végül is az iskola csak november 7-re készül el, de igyekeztünk ezt a csúszást ellensúlyozni. így november­ben már a tornatermet is. átadhatjuk a felhasználónak. Az új iskola tantestülete jelenleg különböző ideigle­nes munkahelyeken tanít — novemberig. Sokan nem nézték jó szemmel a Somber megjele­nését a kivitelezői piacon. Mi úgy véljük, hogy a be­fektetett többletmunka, a magasabb teljesítmény ará­nyában a vállalatunk nye­resége is nőhet, és komp­lexebb feladatokra is képe­sek leszünk a jövőben. En­nek megfelelően szeretnénk átalakítani a belső munka­társi gárdát, hozzáértő szak­emberek irányításával olyan csapatot szervezni, amely ütőképes versenytárs lehet. Azóta már más építkezése­ken is megjelentünk, mint fővállalkozó, így Kaposváron a Toldi ABC, a siófoki Jáa- hairt sziget gázvezeték-építé­sénél és további, talán má­sok szemében nagyratörő terveket is dédelgetünk. Klie Ágnes Iskolát épít a Somber Szokatlan, ha egy beruhá­zó vállalat fővállalkozóként vesz részt az építkezésben. Két éve már, hogy a Som­ber — ugyan némileg kény­szerből — de vállalta ezt a szerepet. Eredetileg a nagy­atádi nyolctantermes iskola előkészítési munkájában vett részt, később kipróbálta a fővállalkozói szerepkört is. A generálkivitelező akkor még a Tanép volt, de nem tudta sem a munkakezdést, sem az átadási ütemtervet úgy biztosítani, ahogyan ezt a városi tanács anyagi ér­dekei megkívánták volna. A szokatlan és újszerű feladatkörben, Szabó Árpád, a Somber előkészítési és vál­lalkozási osztályának veze­tője mutatkozott be. Az építkezést a kemény tél miatt csak márciusban tud­ták elkezdeni, némi nehéz­ségek árán. — Ügy gondoltuk, hogy nyugodtan vállalkozhatunk az új munkára, hiszen ma­gunk mögött tudhatjuk to­vábbra is a Tanépet, mint kivitelezési vállalkozót — mondta az osztályvezető. — Sajnos, nem így történt, már a munkaterület átadá­sánál egy hónapos csúszás­sal kezdtünk, s eleinte azt sem tudtuk, kiket kérjünk föl alvállalkozónak. Negy- ven-ötven vállalat dolgozik most kivitelezőként az is­kola építésén, köztük a Sáév, a Győri Tanácsi Ma­gasépítő Vállalat, a barcsi és a nagyatádi ÉSZKV, ’a Délviép és még sorolhat­nám. Mint fővállalkozóra, az anyagbeszerzési gondok is ránk hárultak, nem mond­hatnám, hogy nagy gyakor­lattal láttunk neki. Különö­sen nehezítette a helyzetet az, hogy Nagyatád és kör­nyéke nem a legjobban el­látott terület. Gondot jelen­Fővállalkozással próbálkoznak Október közepén helyezik üzembe Üj kazánház Tabon Tabon évek óta gondot je­lent az emeletes házak fűté­se, mivel azok tervezésénél eddig csak az egyedi olaj- kályhás tüzelést vették fi­gyelembe. Ez pedig igen sok bosszúságot okozott a tömb­A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Rangos, országos jelentő­ségű események, az átlagos­nál is élénkebb közélet, fon­tos társadalmi rendezvények sorozata jellemezte me­gyénkben szeptember utolsó előtti hetét. A munkahelyeken — üze­mekben, váülalaltioknál, in­tézményeknél — mindenütt folytatódtak a szakszervezeti választások, a bizailmdik után a héten megkezdődöftt a szakszervezejti bizottságok megválasztása is. A közéleti kérdések iránti fokozódó érdeklődés tükröződik a hét elején, meg­kezdődött. a népfronitbizott- ságokat újjáválasztó gyűlé­seken. Ezeken a fórumokon — .településieken és városré­szekén — azokkal a kérdé­sekkel foglalkoznak elsősor­ban, amelyek leginkább fog­lalkoztatják az ott élőket. Nem csupán az elmúlt öt év munkájának tapasztala­tait, hanem a következő idő­szak fejlesztési feladatait is megvitatják. A célok sikeres 'végrehajtásához elengedhe­tetlen a lakosság egyetérté­se, hiszen ezután is szükség lesz a feladatok végrehajtá­sához a cselekvőkész támo­gatásra, a társadalmi össze­fogásra. A nyárias melegre fordult időjárás jó feltételeket te­remt az őszi mezőgazdasági munkákhoz. Nagy lendülét- itel, jó ütemben folyik a be­takarítás, szedik a burgo­nyát, a cukorrépát, komibáj - nolják a napraforgót és egyre nagyobb területen, ke­rülnek földbe már a jövő évet szolgáló ősziek magvai. Sok fontos, már a mostani búzavetésnél jól hasznosítható tanulságot nyújtott a szakembereknek az a tanácskozás, melyet több rendezőszerv, köztük a KSZE növénytermelési rend­szer, a héten tartott a me­gyei növényvédő állomáson. Most, a felkészülés idősza­kában tekintették át az idei búzatermelés tapasztalatait. Ezek ismeretében határoz­ták meg a legfontosabb tápanyaggazdálkodási, nö- vényegészségügyi és techno­lógiai tennivalókat. A mezőgazdaság őszi csúcs- időszaka egyben szállítási csúcsot is jelent, — ezért is örömteli hír, hogy pontos határidőre a héten átadták rendeltetésének a körzeti kereskedelmi pályaudvar egy részét, a konténerek át­rakására szolgáló területet. Jól szervezett volt ez, ami­re természetesen akad példa másutt is — mint tanúsítja ezt a héten közölt összeállí­tásunk. Ám az erőfeszítésre, a fokozódó igyekezetre jó néhány gazdálkodási egység­nél — üzemnél, vállalatnál, szövetkezetnél, — szükség van hogy az év hátralevő, utolsó negyedében teljesül­nek a tervidőszak utolsó esztendejére meghatározott feladatok. Országos rendezvénynek, a VII. termelőszövetkezeti mezőgazdasági napnak adott otthont a héten Nagyatád. A mintegy félezer szövetke­zeti erdész érdeklődését ki­váltó rendezvényen kifeje­zésbe jutott, hogy a társulásokkal jó úton jár a szövetkezeti erdőgazdálko­dás, több figyelmet kell vi­szont fordítani az erdők vé­delmére gazdasági és kör­nyezetvédelmi okokból egy­aránt. A környezetvédelem a településtisztasággal is ösz- szefüggésben az érdeklődés homlokterébe került a hé­ten. Siófokon rendeztek két­napos szakmai konferenciát, a fő figyelmet arra fordítva, hogy lehet a károkat mérsékelni, az ed­digieknél jobban óvni kör­nyezetünket a veszélyes szennyeződésektől. A szeptember-utó a tél közeledtére figyelmeztet. Ki­vált a falvakban, a telepü­léseken sok gazdálkodó ez- időtájt nagyobb figyelmet fordít arra, hogy segítsen beszerezni mindazt, ami el­viselhetőbbé teszi, kivált az öregek számára, a nehéz időszakot. Az idős kordák­ról, a munkában megfárad­takról való gondoskodás szép példáját hozta ez a hét: az öregek napközi ott­hona után, hétközi otthont nyitottak Lábodon az egye­dül élő idős lakosoknak, ahol hétfőtől szombatig tel­jes ellátást kapnak, és kü­lönböző programok közt vá­logathatnak. Vörös Márta házak lakóinak. Figyelembe véve az energiahordozók áremelkedését, a Kossuth Lajos utcán a művelődési központ és az egészségház között épülő 36 OTP és ta­nácsi értékesítésű lakást szerencsére már központi fűtésre terveztek. — Költségvetési üzemünk tavaly, év elején kapott megbízást a lakások, illetve a művelődési központ fűté­sének megoldására — tájé­koztat Wéber László üzem­vezető. — Mivel a művelő­dési háznál a kémény, illet­ve a kazánház egy része már adott volt, csak a bő­vítést kellett megoldanunk. A terveket a Somogyterv siófoki irodája készítette, akik megtartották a műve­lődési központnál korábban is alkalmazott gőzfűtést. Az új kazánházban két OPSZ típusú vegyestüzelésű ka­zánt helyeztünk el, melyet az Oroszlányi Szénbányák Vállalatnál rendeltünk meg. A kazánok teljesítménye egyenként 600 kw, ami biz­tosítja a megfelelő hőmér­sékletét. Sajnos a megren­delt kazánok csak tavaly decemberben érkeztek meg, így az alapozást márciusban tudtuk elkezdeni... A 140 négyzetméter alap- területű kazánház építésére, illetve a volt kazánház át­alakítására, a vízlágyító be­rendezés és a szociális he­lyiségek felújítására megál­lapodást kötettek a tanács költségvetési üzemével’. En­nék alapján szeptember vé­géig kell a létesítményt üzembe helyezni. — A határidőt nem tud­tuk tartani — folytatja az üzemvezető —, mivel a ki­vitelezés során különféle gondok adódták. Az eredeti kazánelhélyezés, valamint a kazánok tüzelőállása mun­kavédelmi szempontból nem volt megfelelő. Ezért az épület kivitelezését időköz­ben módosítanunk kellett, ami előreláthatólag két hét­tel csúsztatja az átadási ha­táridőt. Az új kazánház építőmes­teri része, valamint a kazá­nok belső szerelése — ezt Mészáros István, kaposvári kazánszerelő kisiparos vé­gezte — elkészült. Pillanat­nyilag a 36 lakás hőtávveze­tékének építészeti és csősze­relési munkálatai folynak. Az előzetes költségvetés sze­rint az új létesítmény mint­egy hatmillió forintba kerül. Ha nem jön közbe zavaró körülmény, akkor október közepén — a próbafűtés után — a művelődési ház­ban már az új kazánok ad­ják a meleget. Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom