Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Szeptember 5-én az igali áruházban szerettünk volna vásárolni. Két óra tájt értünk az áruház elé, ahol már több vásárolni szándékozó várakozott a nyitásra. Hiába, mert az eladók a tsz udvarán gyomot irtottak. Érdeklődésünkre senki nem tudta megmondani, mikor nyit a bolt. Felháborodásunkra 3 óra körül a boltvezető közölte, hogy elnézésünket kéri, de nem érnek rá, amíg ki nem szedik a gyomot. Megkérdeztem: nem volna ésszerűbb, ha egy napszámost fogadnának ,a gyomirtásra? Szerény javaslatomat így szólta le: Hol él maga, asszonyom? Nem tudja, hogy manapság aslá kell vetni magunkat az „úr” akaratának? Épp az este „kezelt le” bennünket szigorúan, és utasított a gyom kiirtására. A vásárolni szándékozók nagy része közben megunta a várakozást és elment. Mi. kitartóbbak ragaszkodtunk a nyitáshoz, így a boltvezető kénytelen volt abbahagyni a gyomirtást, és néhány percre kinyitotta a boltot. Mi, vidéki (vevők még körül sem nézhettünk, mit hol kapunk, amikor a boltvezető szigorú hanggal felszólított bennünket, hogy ne sokat nézelődjünk, vegyük meg amire szükségünk van, mert ők még nem végeztek, és nem kíván végighallgatni még egy olyan lekáderozást, mint előző este. Mert nekik azt kell tenni, amit a szakszervezeti bizalmi parancsol. Én úgy vélem, ha az eladók helyett az ilyen bizalmik irtanák a gyomot, a szövetkezetnek sokkal több volna a haszna. Tisztelettel: Tóth Kórolyné Kaposvár, Tisza u. 2. Javul a fogyasztói érdekvédelem Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 220. szám 1985. szeptember 19., csütörtök NAGY LÁBON ÉLÜNK Az utóbbi években fokozott gondot fordítanak Nagyatádon a kereskedelmi ellátás fejlesztésére, valamint a fogyasztói érdekvédelemre. Ennek eredményei máris megmutatkoznak. A kereskedelmi alapellátás az utóbbi időszakban kiegyensúlyozott volt, több árucsoportban a korábban jelentkező hiányok megszűntek, illetve mérséklődtek. Javult az ellátás a két- vagy többnapos ünnepek előtt. Rendszeressé váltak a főbb szállítók — a tej-, a hús, a sütőipar, a Füszért — és a forgalmazók közötti megbeszélések, amelyeken részt vesznek a város A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1984. A kötet átfogó, az elmúlt időszakra is visszatekintő tájékoztatást ad hazánk külkereskedelmi tevékenységéről, eredményeiről. A kiadványban közzétett számos táblázat hosszabb- rövidebb idősorok alkalmazásával ad számot az export és az import alakulásáról. Az összes forgalom, illetve a behozatal és a kivitel mu- thtószámait többféle csoportosításban ismerteti. Tartalmazza többek között az árukészletre vonatkozó, a származási, illetve rendeltetési országcsoportok, valakörfiyéki tanácsok képviselői, valamint a nagyobb forgalmú üzletek vezetői is. Jó hatással vannak azok a közös ellenőrzések is, amelyeket a Köjál, a fogyasztók tanácsa és az SZMT társadalmi ellenőrei végeznek az üzletekben. A városi tanács városfejlesztési és gazdasági osztálya megkülönböztetett figyelmet fordít a szerződéses üzletek és a magánvendéglátó egységek ellenőrzésére. Felülvizsgálták több vendéglátó egység osztálybasorolását, néhány esetben észrevételt tettek az osztálybasorolási feltételek hiányosságai miatt és intézkedtek azok megszüntetése érdekében. mint a devizacsoportok szerinti részletes adatokat. Az évkönyv információi általában az összes forgalomra vonatkoznak, azaz tartalmazzák egyrészt az országba közvetlen felhasználásra — termelés, beruházás, fogyasztás céljára — behozott, másrészt a továbbeladás céljából vásárolt és átalakítás nélkül külföldön eladott árukat. Külön foglalkozik a kötet a műszaki-szellemi termékek külkereskedelmével, valamint az ár- és volumenindex alakulásával. A Nemzetközi kereskedelem című fejezet értékes összehasonlítási lehetőséget nyújt a világ külkereskedelmében betöltött szerepünk megítéléséhez. Hiába járom Kaposvár üzleteit, nem kapok harminc- kettes esőcsizmát a fiamnak. Ez önmagában még nem lenne baj, de rajtam kívül még sok-sok szülő nem tud megfelelő lábbelit vásárolni gyermekének. Évek óta ígérik, hogy nem lesz gond a gyermekcipő ellátással, sőt a belkereskedelmi minisztérium féléves mérlege szerint végre megoldódott ez a gond. És mégis, ősz táján újra és újra hiánycikk a gyermekcipő. Lapp Miklós, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kaposvári lerakatvezetője sem túlságosan derűlátó. — Valóban, az első féléves ellátásra nem lehetett panasz — mondja — olyannyira nem, hogy még most is A Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága és a megyei környezetvédelmi bizottság kezdeményezésére szakemberek megvizsgálták az Alföld régmúlt korokat idéző jellegzetes emlékeit, a kunhalmokat. Megállapították: az egy évszázaddal ezelőtti több mint háromezerről körülbelül ezerre csökkent a számuk. A halmok földjét talajegyengetésre, építkezésekhez, töltések erősítésére hordták el. A muzeológusok és a környezetvédők véleménye szerint a nfég meglevőket meg1 kell óvni a további pusztulástól. Ezek ugyanis jellegzetes, földből épült műemlékei, a táj jellegét meghatározó tartozékai az alföldi környezetnek, ugyanakkor fontos régészeti lelőhelyek is. Belsejük az időszámításunk előtti 2000-ben e tájon élt népek családi temetkezési hebőséges választékkal állhatunk a vevők rendelkezésére — gyermekszandálból. Több gyártó céggel állunk kapcsolatban, és hiába van érvényes szerződésünk, mégsem érkeznek meg időben a szállítmányok. Űgynevezett számhiányos a kínálat — 29 —r35 szám közötti lábbeliket nem tudunk eleget a boltok polcaira helyezni. Október közepéig azonban — az ígérőt szerint — beérkeznek ezek is, tehát semmi egyéb nem kell, csak türelem. Kicsit keserűre sikerül ez az utolsó mondat, s én nem hiszem, hogy másutt ne lehetne például csizmát kapni. Természetesen egy vevő számára az a jó kereskedelmi egység, ahol megkapja a kívánt árut. lyeit őrzik. A fagerendákból ácsolt sírkamrák fölé annak idején a halott törzsi, illetve vallási hierarchiában elfoglalt helyének megfelelően emeltek kisebb-nagyo'bb halmot. 2000—3000 köbméter földet használtak fel a készítésükhöz. A későbbi korokban is temetkezési helyül szolgáltak. A középkorban kisebb templomok sora épült a kiemelkedő pontokon, s ma is jónéhányon megtalálható egy-egy kőkereszt. A szakemberek szerint a halmok védelmét az biztosítaná a legjobban, ha arra alkalmas fákkal telepítenék be őket. Ezzel megakadályozhatnák a föld elhordását, és még jobban kiemelnék ezeket a kis magaslatokat. A szakemberek javaslatára a környező mezőgazdasági üzemek egyetértésével már idén megkezdik a fásítást. Konzum áruház, Pécs: — Harminckettes esőcsizma? Talán a jövő héten. Megrendeltük, a szállítást szeptember végére ígérték ... Kanizsa áruház, Zalaegerszeg: — Megrendeltük, a jövő hétre várjuk, kisebb számokban azonban nagy a választék. Fehérvár áruház, ahol „mindig történik valami”: — Téli csizmákból nagy a választék, a serdülőknek egyelőre csak félcipőket tudunk kínálni. A jövő hétre várjuk a szállítmányt. Mit mondjak? Bízzunk a jövő hétben. Vagy az azután következőben. Egyelőre azonban mégis úgy látszik — a gyermekcipőellátás még mindig nem tökéletes. K. A. Epizód a selyem útján Kilencvennégy tagú kínai ének- és táncegyüttes indult szerdán Pekingből háromhetes szovjetunióbeli vendég- szereplésre. Az északnyugatkínai Kanszu tartományból való együttes Moszkvában, Leningrádban és Rigában lép fel — jelentette az Új Kína hírügynökség. A kínai együttes az Epizód a selyem útján című táncdrámát adja elő, amely egy ősi történetet dolgoz fel. A Kína és Perzsia közötti barátságról szóló dráma alapötletét egy 1600 éves kanszui falfestmény adta. Az együttes a legnagyobb létszámú kínai művészdelegáció, amely a: utóbbi húsz évben a Szovjetunióba indult. Tarka sorok Kukucs A portsimouthi háziasszonyok egy csoportja lángoló arccal tiltakozott a kerületi bíróságon: — Kérem, a helybeli horgásztársaság emeletes aultúbusszal minden vasárnap hajnalban a mi utcánkon át hajt a tó felé. Mi éppen akkor öltözködünk. A busz emeletéről épp belátni a hálószobánkba. ... A bíró elrendelte, hogy a jövőben a busz más útvonalon közelítse meg a tavat. Nem mintha arra nem laknának háziasszonyok. De hát a változatosság... Szépség „A horgászatban az a nagyszerű, hogy célja könnyen illanó, de mégis elérhető. így a horgászat az örökké ismétlődő reménységek sorozata.” öröm • Thomas Hudson mondta: — Se autóm, se csónakom, gyalog járok horgászni. így, ha nem fogok semmit, még örülhetek is: annál kevesebbet kell cipelnem hazafelé. .. özvegy „Horgászözvegyek” azok a szerencsétlen nejek, akik egész héten törik magukat a háztartásban, aztán a hét végén egyedül maradnak, mert a családfő pecázni megy... A nebraskai Lincolnban történt, hogy valaki vasárnap föl akarta hívni a Szent Erzsébet kórházat, de félretárcsázott. A drót túlsó végén épp egy ilyen bánatos horgászözvegy jelentkezett. Szél Két skót ki akart menni horgászni a tengerpartra, ezért felhívta a partőrséget, hogy milyen az idő. — Szél van! — mondta a kagylóba egy recsegő hang. — Mekkora szél? — No nézzék, műszer nincs nálam, hogy pontosabban megállapíthassam. De talán mond valamit, hogy a dzsipemet éppen most fújta le a szikláról. .. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Teles: 13-3«0. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-51«. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapelőállitási Irodánál (HELIRj, Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96163 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101, Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató WADI JÁNOS in II. KÉR. T áblák Kaposváron a Hunyadi János utca első házán új tábla jelzi iaz utca nevét, de a második épületén megmaradt a régi. A „halmozás” túlzónak tetszik. Viszont így mód vám az összehasonlításra, és gyorsan megítélhető, hogy régebben a maiaknál sokkal szebb névtáblájuk volt utcáinknak. A hajdani .címfestő úgy is meg akarta tisztelni a nagy törekvőt, hogy i helyett ipszilont biggyesztett a végére, de ezt a hibát elnézhetjük őneki. Kérdésünk: vajon — legalább a régi utcákhoz — miért nem lehet ilyen régies táblákat készíteni most? Többletköltséget alig-alig okozna és szépítenék városunkat. Az pedig mindenképpen pazarlás, hogy — mint itt is — a meglevőhöz közel elhelyeztek egy új és csúnyább föliratot. L. P. Tudósítónktól _u D. S. Mentik a kunhalmokat Az ősz virágaiból tarka csokrokat kínálnak az utcai árusok. A kiskertek, mezők díszei lakásunkban illatoznak. Külkereskedelmi évkönyv
