Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
4 Somogyi Néplap 1985. szeptember 19., csütörtök A kaposvári villamossági gyár egyik legrégibb és legkeresettebb termékei a nagyfeszültségű szakaszolók, szakaszolókapcsolók és oszlopkapcsolók. A hazai igények kielégítése mellett Kuvaitba, Irakba, Iránba és Libanonba is szállítanak. Ebben az évben százötven millió forint értékű terméket készítenek a gyár szakaszoló szereldéjében. Képeink a szereidében, valamint az ott üzemelő nagyfeszültségű próbateremben készültek, Gyertyás László felvételei A falusias Tokió Tokió, délutáni csúcsidő. A japán főváros 145 kilométernyi városi autósztrádáin hömpölyögnek a gépkocsik. Nyomasztó háttérként társul e látványhoz a felhőkarcolók, a vakító neonok sokasága. A kép ráillik a világ sok más modern nagyvárosára. Van azonban egy alapvető különbség: A TávolKelet New York-ja, amelyben ma 12 millióan élnek, minden nagyvárosi látszata ellenére nem más, mint a világ legnagyobb faluja. • A kis közösségek szíve ugyanúgy ver ma is, csak éppen a Sony vagy a Mit- szubisi üvegpalotájának testében. A „csodát” — mondják Japán ismerői — itt nem a hipermodern gépek jelentik, hanem a japán embereknek az egymás iránti tisztélete, felelősségérzete, a bennük lévő közösségi szellem, amely a hatalmas gazdasági fellendülés egyik nem lebecsülendő hajtómotorja is. Ennek az életformának számtalan apró jelére figyelhet fel az idegen. Az üveg- és csőházak között ma is rengeteg régi apró ház látható. Ha valaki . eltéved, egy helybeli, bármivel foglalatoskodik, szívesen elkíséri. A kutyatulajdonosok kínosan vigyáznak arra, hogy kedvenceik ne szeny- nyezzék be az utcákat. Minden kerületnek megvannak a maga külön látványos ünnepei, amelyeken előveszik az ősi dobokat, lampionokat, régi szentek szobrait, és a nyugati divatházakkal szemben évszázados receptek alapján készült ételeket és süteményeket kínálnak. Tokió közbiztonsága nem olyan rossz, mint sok nyugati nagyvárosé. Itt éjszaka is nyugodtan sétálhat az ember. Előfordulnak ugyan erőszakos cselekmények, de ezek rendszerint egyedi esetek és a legnagyobb problémát az egyes családok tagjainak kollektív öngyilkossága jelenti. A Tokióban elkövetett bűntények 80 százalékát sikerül egy hét alatt felderíteni, mivel a város 35 000 rendőre úgy ismeri körzetét — és az ahhoz tartozó notórikus bűnözőket — Hatékony segítség A téeszek kölcsönös támogatási alapjáról Az idén eddig negyvenhat- szőr adtak egymilliótól hatmillió forintig terjedő kölcsönt a somogyi termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából a gazdaságoknak a pénzügyi feszültségek enyhítésére, a gondok átmeneti megoldására. A KTA-t 1974-ben — az országban elsőként — a kaposvári Te- szövnél alakították meg, s már akkor a téeszek 36 százaléka vett részt benne. (Ezt‘ az arányt országosan csak három évvel később, 1977. végére érték el.) Ma kettő kivételével valamennyi somogyi termelőszövetkezet résztvevője és haszonélvezője az alapnak, melynek összege a kamatokkal együtt megközelíti a százmillió forintot. Fábri Bélával, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy megyei Szövetségének főmunkatársával beszélgettünk arról az időszakról, amikor a téeszek önsegélyezési céllal létrehozták ezt az alapot, s hozzájárulásaikkal csökkentették a rászoruló közös gazdaságok anyagi gondjait. Veszteség, illetve alaphiány rendezésére is adtak kedvező feltételekkel — mérsékelt kamattal — középtávú lejáratú kölcsönöket. Az idén például egyetlen kérelmet sem kellett visszautasítania a KTA intéző bizottságának, mert valamennyi igény megalapozott, indokolt volt. — Hetvenkét millió forintot kölcsönöztünk a pénzügyi feszültségek enyhítésére, három hónapra. Ezeket az ösz- szegeket a fizetőképesség fenntartására fordíthatják a téeszek. Előfordult például. ahogyan az csak kis településeken elképzelhető. A gyilkosságok és a nemi erőszak aránya például a New York-i eseteknek csak egyötödét teszi ki, és nem jelent komoly problémát Tokióban a kábítószer sem. Tokió „falusias” jellegének azonban nemcsak a japán lelkialkatban és hagyományokban rejlik a titka: hozzájárul mindehhez a gazdasági prosperitás: a munkanélküliek aránya nem éri el a 3 százalékot sem. Tokió olyan világváros, amelynek lakosai gondosan vigyáznak arra, hogy ne fordulhasson elő a valóságban az a rémség, amelyet a nagy író, Abe Kobo írt le a „Dobozember” című regényében: egy ember meghalt a metróban és senki nem vette észre. hogy a gabonánál a termés- kiesés tetemes bevételcsökkenéssel járt. Az átmeneti pénzügyi zavarok feloldására adtuk a kölcsönt, s az őszi betakarítású termények bevételeiből majd visszaáramlik a pénz az alapba. Húszmilliót adtunk különböző fejlesztési célokra legtöbbet — tizenhárom milliót — gépberuházásokra, ötmilliót építésekre, kétmilliót egyéb tervekre. így segítettük például az iharosberényi téesz gépvásárlásait 4,5 millióval, a böhönyeiek gépjavító szervizének megvalósítását 3,5 millióval... Számolnak azzal, hogy az idén már az új rendelkezések is éreztetik hatásukat, fokozódik az alap iránti érdeklődés és nő az ebből folyósított kölcsönök kedvező hatása. Sokat segíthet a KTA például azokban a gazdaságokban, ahol az idei gazdálkodás veszteségei nem érik el a kétmillió forintot. Az ilyen veszteséget ugyanis az alapból rendezhetik, ha a közös gazdaság saját forrásból nem képes erre. Az indokoltság megállapításának alapja minden esetben a banki felmérés. — Előfordul, hogy egy-egy gazdaságban a körülmények nem kedveznek a kölcsön törlesztésének, az esedékes rész időben történő visszafizetésének. Ilyenkor mód van arra, hogy a téesz kíHazánkban még ismeretlen építőelem gyártását kezdte meg egy NSZK-ból vásárolt licenc alapján és egymással társulva a sárisápi Üj Élet Tsz, a dömösdi Építőipari Szövetkezeti Vállalat, valamint a Budapesti 43-as Államai Építőipari Vállalat. Az új építőanyag pehelykönnyű, mert alapanyaga polistirolgyöngy, amelyet vegyszerrel is dúsítanak, hogy védjék a rágcsálók ellen. A különböző méretű hungarocell-elemek a Lego-játék módjára össze- illeszthetők, egymáshoz kapcsolhatók. Belsejük üreges, ahová összeállításuk után híg betont kell tölteni. Az új építőelemeket egységcsomagban árusítja majd a gazdasági társaság. Alkalmazásukkal, miután az építkezők az alapot elkészítették, 2—3 nap alatt házilag összeszerelhetik új otthonukat. A Hungarocell-falra kívülről ugyanúgy védőréteg szükséges, mint az egyéb építőanyagok esetében. Bevánságára elhalasszuk a törlesztés időpontját és meghosszabbítjuk a lejárat idejét. Arra is volt példa, hogy egy*időre felfüggesztettük a visszafizetési kötelezettséget, s a jövő évi törlesztéseket csak 1989-től kell elkezdeni. Ebben az esetben a KTA a banknak — a fejlesztési alapból — kiegyenlíti a téesz tartozását, s a következőkben a téesz már a KTA-nak küldi a pénzt. Üj vonás a KTA működésében — erre ebben a hónapban kapták meg az engedélyt — a betétgyűjtés: az alapban elhelyezett összegekre a pénzintézeteknél alkalmazott kamatot kapják a termelőszövetkezetek. Az alapból való támogatás legfőbb célja, hogy az abban részt vevők kölcsönösen segítik egymást — az elmúlt tizenegy évben nem változott. A jövőben is igyekszenek enyhíteni a rászorulók anyagi gondjain. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ipari tevékenységének fejlesztéséhez nyújtott jelentős kölcsönök, a tartós pénzügyi egyensúly biztosításához adott támogatás, a közös beruházások, a szőlőtelepítések anyagi segítése szól — egyebek mellett — a KTA hasznosságáról. Ilyen és hasonló támogatással a jövőben is számolhatnak a téeszek. H. F. lül azonban elegendő az illesztési hézagok kiegyenge- tése, és a falfelület máris alkalmas tapétázásra. Nagy előnyük az ilyen „lego-há- zaknak”, hogy a jelenleg forgalomban lévő építőanyagok mindegyikénél jobb hőszigetelők. A belőlük készült lakóépületek 20—25 százalékkal kevesebb tüzelővel fűthetők. A Hungarocell-elemek gyártására a 43-as Állami Építőipari Vállalat egyik használaton kívüli csarnokában rendezkedtek be. Ott ugyanis rendelkezésre áll a gazdaságos gyártáshoz szükséges energia, a nagymeny- nyiségű gőz és sűrített levegő. A gazdasági társaság az új elem jelentős részét — mindaddig, amíg a hazai építkezők nem ismerik fel előnyét, és nem keresik — a licenctulajdanos közvetítésével az NSZK-iba exportálja, ahol elsősorban kiváló hőszigetelése miatt kedvelt és keresett az építőanyag. Családiház-egységcsomag TITOKZATOS GÖMBKÖVEK Aki a szegedi Tisza-part sétányán — a Móra Ferenc Múzeum épületét is magába'^ ölelő Stefánián — ballag, előbb-utó’bb észreveszi, hogy mutatós, kerek kőgolyók díszelegnek a fák tövében vagy a keskeny aszfaltutak szögleteinél. Az első pillantásra olyanok, mintha valami esztergafélén alakultak volna ilyen formásra, ám akit érdekel, megtudhatja, hogy egyáltalán nem művi képződmények, hanem maga a természet kerekítette ilyenre valamennyit. Emberi kéz érintése nélkül keletkeztek ezek a gombócok, szakszerű elnevezésükkel mondva, a gömbkövek. Szülőhelyük a szomszédos Erdély, ahol — szintén utcai, terekre kitett díszként — sokfelé találkozni velük, s ahonnan Szegedre is elkerültek az 1879. évi nagy árvíz után. Jókai Mór figyelt fel legelőször eme „forogmányok”- ra. Egyik 1856-ban kelt levelében írta az erdélyi Ben- cencről: „ .. Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyeiben teremnek azok az óriási kőgombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink.” Őt követően aztán mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a gömbkövek iránt, s egyre-másra láttak napvilágot a velük foglalkozó írások. Orbán Balázs, a Székelyföld mindmáig legkiválóbb ismerője Nagy galambfalva környékét bemutatva fogalmazott így: „... két felől megdöbbentő hegyomlások, néhol erkélyszerűleg kinyúló hegyoldalak, melyeknek homlokrétegeiben csudás alakú forogványok kapaszkodtak, amelyek mint a hegy fogai rémledeznek ki...” Jellemző a felfokozott figyelemre, hogy még olyan jeles nyelvészünk, mint Hun- falvy János is érdemesnek tartotta foglalkozni e képződményekkel — ő 1864-ben kerek kövekként említi őket —’, és grammatikus kollégája, Szinnyei József is felvette a maga szótárába a forog- vány kőgomb kifejezést. Természetesen a szaktudósok is hozzáláttak a talány megfejtéséhez. Pávay Elek, a kiváló természetbúvár a következő magyarázatot tette közzé: „ ... nem egyebek (tudniillik a gömbkövek), mint sajátos Concretiok, az az: a fövenyszemeknek egy tengely vagy központ körül történt összcsoportosulása, tehát bizonyos Morpholitne- mű képződmények.” Hogy mik a Pávay említette morfolitok, azt viszont a német Christian Gottfried írta meg klasszikus művében, a Microgeológiában. Szerinte: „morfolit alatt értjük azon szervetlen testeket, amelyek kristályhoz hasonlóan fejlődési tengelyekkel és hajlott lapokkal bírnak, de elütnek a jegeczektől a rostos, lemezes belszerkezet és az egymást hegyes vagy tompa szögben szelő ékek és síklapok hiánya által. Azonban a morfolitok is nőnek és szaporodnak vagy sarjadzanak, anyagok külső egymáshozi ragadása által, bizonyos belső törvények szerint.” Ezt a summázatot Pávay fordította le — átültetésén jól érződik a múlt századi magyar nyelv kedvesen tu- dóskodó stílusa —, és miután közreadta, egy nálánál is híresebb tudóst, Koch Antalt késztette arra, hogy ő is a gömbkövek titkának megfejtésére adja a fejét. Koch úgy vélte az e témáról írott dolgozatában, hogy a gömbkövek az egykori folyamatos homokkőrétegek darabjai, amelyek „a légbeliek és a talajvizek behatása és elmosása” következtében lassan gömb alakúvá koptak. Mai szemmel nézve Pávay- nak adhatunk igazat, aki a „Morpholitnemű képződmények” közé sorolta a szegedi Stefánián is látható parkdíszeket. Igen, ilyen „alakuHatalmas botokkal gurítják (Egykori ábrázolás) latok” ezek, amelyek sorába más, hasonlóképpen érdekes formációk is beletartoznak. Ezeket a természet játékainak (latinul: lusus naturae) szokás nevezni. Hogy mik lehetnek ilyenek? Egyebek között azok a Svédországban talált agyagmorf olitok, amelyek hol szem-, hol csőr-, hol meg nyelvformát mutatnak. Egyébiránt a gömbkövek hajdan nem csupán díszítőelemekként szolgáltak, hanem tárgyai voltak egy érdeodébb a „forogmányokat” kés népszokásnak is. Nagyszeben környékén — Kisdisz- nón — a házasulandó legényeknek a templom kerítéséül összegyűjtött gömbköveket kellett megszaporítaniuk egy- egy darabbal, erejüket bizonyítandó. Ez a templom hegyen állott, a gombolyagok pedig alkalmasint 2—3 mázsásak is voltak. Elgondolhatjuk, mennyit kellett izzadniuk, ügyeskedniük az esküvőre készülő ifjaknak...
