Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

1984. augusztus 12., hétfő Somogyi Néplap 3 40 étre történt így ért véget a második világháború A fasiszta német hadsereg kapitulációjával Európában befejeződött a háború. Ezzel azonban a második világ­háború még nem ért véget. Ugyanis a Távol-Keleten a japán imperialista hadsereg nem tette le a jegyvert. Amikor megérkezett Japáln- ba Németország összeomlá­sának híre, Suzilki japán kormányfő kijelentette: „A német fegyverletétel a leg­kisebb változást sem idézi elő a japán poMrtikáfoan .. mélynek célja csupán saját létünk éls védelmünk bizto­sítása.” Majd ezéket mon­dotta: „A németeket meg­verték, mert hiálnyzatt be­lőlük a 'lelki eüenálliliáis ere­je, arrti viszont megvan a osáiszár őfelségének alattva­lóiban.” Pedig ekkorra már az amerikai—angol erők mind a légtérben, mind a tenge­reken jelentős fölényre tet­tek Szert, a szárazföldön azonban a japánok még ha­talmas katonai erőkkel ren­delkeztek. És az USA, is­mérve a japán nép fanatiz­musát, ekkor még nem mer­te vállalni egy szárazföldi hadiművelet várhatóan igen súlyos — milliós .nagyság­rendű — veszteségeit. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hegy a második világháború a Távol-Keleten csak 1946 végén, esetleg csak 1947 ta­vaszán fejeződött volna be. A Szovjetunió viszont nem nézhette tétlenül a távol­keleti határai mentén a há­ború — még esetleg — évekig tartó elhúzódását, mivel ez a saját biztonságát is veszélyeztette. Ezért már a téberáni konferenciáin el­kötelezte magát a japán el­leni háborúban való részvé­telre. A jaltai konferenciáin pedig pontosították, hogy az európai háború befejezése után három hónappal a Vö­rös Hadsereg hadba lép Ja­pán etem. Vániiálásámak meg­felelően a Szovjetunió 1945 áprilisában felmondta az 1941 áprilisában Japánnal kötött ötéves semlegességi egyezményt. A semlegességi egyezmény felmondása rendkívül meg­rázta a japán kormányt, mivel ez a szerződés volt a japán külpolitika egyik alap­kővé. Ugyanis ékkor már -a japáln vezetők a Szovjetunió segítségével szerettek volna kompromisszumos békét ki­csikarni. Ezért sürgőén egy új — a réginél nagyobb engedményekkel megtűzdelt — egyezményt kínáltak föl az USA és Nagy-Britaninia felé éS Moszkvát kérték fel a közvetítésre. Ezt a Szov­jetunió — természetesen — nem fogadhatta el. Sőt azonnal megkezdte a Japáln elleni hadbalépés feltételei- nék megteremtését, csapatai és a hadianyag átcsoportosí­tását a Távol-Keletre. A feladat nagyságáinak érzé- keltetésiáne csupán azt emlí­tem meg, hogy az átcsopor­tosítást 9—11 000 kilométeres távolságúkról igen rövid idő alatt kéllett megoldani. (A számításokhoz 135 754 vasúti kocsi vettek igénybe. Ez 3200—3500 vasúti szerelvény vcflit És azt, hogy ilyen vagy ehhez hasonló manővert — átcsoportosítást — addig még nem ismert a hadtörténe­lem.) A Szovjetunió kormánya — pontosan három hónap­pal az európai háború be­fejezése után — 1945. au­gusztus 8-án bejelentette, hogy augusztus 9-től harc­ban állónak tekinti magát Japánnal. Ma már tudjuk, hogy a Szovjetuniónak Ja­pán elleni hadbalépése a második világháború gyors befejezése érdekében döntő jelentőségű volt. Valamint azt is, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege igen nehéz és igen bonyolult feladatra vállalkozott. Ugyanis a ja­pán kormány 1945 augusz­tusában — a tengereken és a szigetvilágban elszenvedett vereségei ellenére is — mintegy ötmillió fős száraz­földi hadsereggel rendelke­zett. Ennek támogatására 500 hadihajóból álló flottá­ja és mintegy 11 000 repülő­gépe volt. A szovjet kormány a ja­pán elleni hadművelet veze­tésére létrehozta — három fronttal — a távol-keleti frontok főparancsnokságát. A hadműveletekben ezenkí­vül részt vett a Csendes - óceáni flotta, vatamirat az amuri folyami flöfctála is. A VaszilevsZkij marsall által vezetett főparancsnokság úgy határozott, hogy első­ként a japán imperialisták legerősebb katonái csoporto­sítását, a Mandzsúriában összpontosított Kvantung Hadsereget kell megsemmi­síteni. Ebihez a főcsapást a Mongol Népköztársaság te­rületéről kell mérni keletű, a tengermellékről pedig koncentrikusan nyugati irányiban ... Két részre kell vágni a Kvantung Hadsere­get, és utána részenként megsemmisíteni... A szovjet csapatok táma­dása 1945. augusztus 9-én az éjjeli órákban kezdődött. A már az első napokban el­ért jelentős sikerek azt mu­tatták, hogy a korszerűen kiképzett, nagy harci ta­pasztalatokkal rendelkező, korszerű fegyverzettel fel­szerelt szovjet csapatok ki­váló parancsnokaik vezeté­sével rövid idő alatt képe­sek felszámolni a Mandzsú­riában összpontosított japán csapatokat. A japán imperialista had­sereg fanatikus ellenálásá- nak érzékeltetésére megem­lítem. hogy a tengereken a hajók elleni „öngyilkos élő- torpedókat”, a légierőben „öngyilkos kamikáze” piló­táikat, a szárazföldi csapa­toknál (Mandzsúriában. Ko­reában stb.) a „halláiraítél- itek” — szamurájok — szá­zait álkallmazták. A szamu­ráj oknak azt a feladatot ad­ták, hogy beszivárogva a szovjet csapatok harcrendjé­be, öljék meg a parancsno­kokat, semmisítsék meg a harci technikát... A halál­raítéltek egyes csoportjai aknákkal és egyéb robbanó­anyagokkal körbe tűzdelték magukat és adott terepsza­kaszokon — valóban — élő aknamezőt alkottak. A japán imperialistákon azonban ekkor már e „hő­siességek” sem segítettek. A szovjet csapatok előtt az el­lenség 1945. augusztus 22-én estére beszüntette a szerve­zett ellenállást. A Kvantung Hadsereg főerőimek szétve- ’ résével párhuzamosan ten­geri és légideszántok alkal­mazásával a szovjet csapá­itok felszabadították Szaba- limt és a Kunül-szigetefcet. Ezek után a japán kor­mány 1945. szeptember 2-án kénytelen volt aláírni a fel­tétel nélküli megadásról szóló egyezményt. így e na­pon véget ért a második vi­lágháború. A Távol-Keleten aratott szovjet győzelem megteremtette a feltételeket a kínai, a koreai és a viet­nami népek nemzeti felsza­badító harcainak győzelmes befejezéséhez is. Dr. Szendi József ny. ezredes a hadtudományok kandidátusa Malom új szerepben A hatvanas évek elején több malmot is megszüntet­tek a megyében, mert fölös­legessé vált. Inkább a na­gyobbakat fejlesztették, s mivel azok győzték a gabo­na őrlését, a kisebbek — né­melyik még „ereje teljében” — nyugdíjba mentek. Az el­múlt egy-két évben azon­ban sorra vették a gabona- iparban dolgozó szakembe­rek a talonba tett malmo­kat, azon gondolkodva, mi­ként hasznosíthatnák az épületeket és a bennük pi­henő gépeket. így nyitották meg ismét a somogyjádi malmot, ahol ezekben a hó­napokban lendülnek bele a rozsliszt őrlésébe. Már javá­ban dolgoznak a malomgé­pészek a böhönyei malom felújításán is. — Takarmánykeverékek előállításával 1962 óta fog­lalkozunk — mondta Székely Ferenc, a Gabonaf ongalm i és Malomipari Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese. — Jelenleg igen keresett a ku­koricából és zsírból készült takarmánykeverék. Mivel mindkettő rendelkezésünkre áll, és van hely is, élni kí­vánunk a lehetőséggel. — Ehhez speciális gépekre és technológiára van szük­ség. Honnan szerezték be ezeket? — A feldolgozás első ré­szében főként molnári fel­adatokat kell elvégezni, eb­ben nincs nagy változás a korábbihoz képest. Az úgy­nevezett puffasztás, majd a keverés valóban új techno­lógiát kíván, de van kitől tapasztalatot szereznünk, mivel a Monori Állami A csurgói Napsugár Ruha­ipari Szövetkezetnek való­ban napsugaras volt eddig ez az év. Tizenöt éve foglal­koznak bérmunkában sport­ruházati cikkek varrásával. Átgondolt terv szerint vég­zett munkájuk eredménye­iképpen az idén so'kféle, eredménnyel kecsegtető el­képzelésüket válthatják va­lóm. Fekete János kereskedel­mi osztályvezető régebben maga is szakmunkás volt. Ma már nemigen merne váliliallkozná a bonyolult fa­zonú, munkaigényes sport­ruhák megvár rására, de akárhányszor az üzembe la­tolgat, büszkeséggel tölti el az asszonyok munkája. A nyugatnémet ' megrendelő miinőségéliLenőrző csoportja dolgozik a szalagon látoga­tásunkkor, szúrópróbasze­Gazdaság már foglalkozik ilyen takarmány keverésé­vel. A gépeket is az ő segít­ségükkel szereztük be egy hazai gyártótól. — Mennyibe került az át­alakítás és kitől kaptak se­gítséget ehhez? — A Kaposvári Kutató Fejlesztő Egyesülés hét és fél millió forintot adott a fejlesztési alapjából, hiszen a keverékek előállítása és hasznosítása kísérleti célo­kat szolgál, a vállalatunk pedig 5,5 millió forintot ál­doz az újdonságra. — Honnan szerzik be az alapanyagokat? — Kukoricát saját körze­tünkből vásárolunk, a zsírt a Kaposvári Húskombinát­tól veszünk, 400 vagont évente. Böhönyén évi 800 vagonnal tudunk gyártani. Ez arra is elég, hogy a kör­nyező megyéket ellássuk ke- veróktiafcarmánnyal. Az elő­zetes fölméréseink szerint biztos piacot alakíthatunk ki, keresett, jó termékről van szó. — Mikor kezdődik a ter­melés? nűen kiemelve egy-egy ter­méket. Eddig nem találtak hibát. Az üzemben nyolcvan asz- szony hiajo|l a varrógépek fölé. Hiába van tárva az ablak, a helyiségben megre­ked a levegő, a gyenge szél- áraimlat meg-megbillenti a függönyöket. Az embernek már attól is melege van, ha látja, mit varrnak az asz- szonyok. Sínuhák, bélelt té- likalbátok, szőnmegailléros dzsekik lógnak a válüfálkoin. — Ez mér a télii divat — mondja Bódis Istvánná saa- lagvezető—. májusiban kezd­tük a megrendelések telje­sítését, s október harmincig el kell készülnünk. Kétsizáz- ezer daiiab felsőruházati cik­ket is megvásárolnának tő­lünk, de csak a felére ele­gendő a kapacitásunk. Na­gyon szoros a 'határidő, ez pedig a külföldi megrende­lő számára szent és sérthe­tetlen. — Egyre inkább a piac rugalmas követése a célunk — mondja Fekete János. — A fizetőképes kereskedelem­hez alkalmazkodva olyan termékeket igyekszünk gyár­tani, amelyek el is kelnek. Ha a kereskedelem edszá- miíitja magát és túl sokat rendéi Olyan áruból, amelyik nem kell a vevőnek, az os­tor vége rajltunk csattan. Ja­nuár elsejétől nagykereske­delmi jogot kaptunk, vásá­rolhatunk és eladhatunk. Kísérletképpen most Bécs- ből vettünk félkész tenmé- ket, a befejező műveleteket itthon végezzük. Egy-két hét múlva megjelennek az áru­házakban az így készült, divatos dzsekik. Ősszel Budapesten a nem­zetközi vásárion a Napsugátr szintén részt vesiz majd, kü­lönleges sportruházati ter­mékeket mutat he. 1977-ben már nyert díjat, ezt szeret­nék megismételni az idén. — Nemcsak mi dolgozunk bérmunkában, hanem mi is dolgoztatunk. Két éve ilyen kapcsolatot alakítottunk ki Törökországgal, az ott ké­szült termékeket itthon ér­— Szeptember végén meg­kezdjük a próbaüzemet, a negyedik negyedévtől pedig tőkésítjük — folytatja az osztályvezető, miközben a raktár felé kalauzol. — A szövetkezet sokat fejlődött az elmúlt években, annak arányában, ahogy a pénzt elő tudtuk teremteni — mentegetőzik közben, a rak­tár zsúfoltságára mutatva. — Jövőre már korszerű körül­mények között tudjuk tárol­ni az árut. A világhírű nyugatnémet Elho cég emblémájával el­látott felnőtt és gyermek sí­ruhák, a kényelmes dzsekik között megállja a helyét a BNV-re szánt, hazai terve­zésű termák is. Egy próba- babán pedig ott az új fazo­nú, a fegyveres testületek rélszére készített elegáns kis­babát. Duics Pálné varrónő egy kis lélegzethez jut, amíg be­szélgetünk. Puha tapintású, piros nyelvű plüsskutyát si­mogat: ezeket is külföldi megrendelőnek készítik, ka­rácsonykor ajándékba adják a vásárlóknak. — A szalagon mindenki­nek megvan a maga felada­ta — mondja a harmincöt éves asszony. — Én málr hosszú ideje .,zsebezek”, idő- és munkaiigényes feliadat ez. Különleges előírásokat kell szem előtt tartani, és a megrendelő a legapróbb hi­bát is észreveszi, kijavíttat­ja. Jó érzés a szép anyagok­kal dolgozni. A különleges igényeket természetesen nem lehet ős­öreg Singer varrógépeken kielégíteni. A szövetkezet igyekszik lépést tartani a korszerű követelményekkel, s olyan berendezéseket vá­sárol, amelyek megkönnyí­tik a minőségi munkát. A sarokban modem vasalégép, üvegszekrényében a próba­babára húzott kabátot forró gőz és levegő „vasalja”. Egy asszony irányítja a gépet. Tavaly 342 millió forint bevétel után 29 millió fo­rint volt a szövetkezet nye­resége. Ennél többet tervez­nek ebben az évben. Klie Ágnes teljes üzemben gyártjuk a zsírport. Tiszthelyettes­avatás Cegléden Tegnap Cegléden — csa­ládtagjaik és hozzátartozóik, valamint több ezer helyi érdeklődő jelenlétében — ünnepélyes külsőségek kö­zött fogadalmat tettek a Ma­gyar Néphadsereg új tiszt- helyettesei. A nagyikétól Tá- piómente Népi Együttes mű­sora után a történelmi — Hunyadi, Rákóczi, Bethlen, az 1848—49-es szabadság­harc, az 1919-es Tanácsköz­társaság Vörös Munkásezre- de és az 1945-ben megala­kult demokratikus hadsereg — zászlajának felvonultatá­sával kezdődött az ünnep­ség. Ezután a Kilián Repü­lő Műszáki Főiskola és az egri helyőrség közös zene­kara adott hangversenyt. A felsorakozott díszzászló- aljat pontosan 10 órakor Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke, mi­niszterhelyettes köszöntötte, majd felolvasták a honvé­delmi miniszter díszparan­csát. Kárpáti Ferenc beszédé­ben egyebek között hangsú­lyozta: hadseregünk korsze­rű, megfelel a vele szemben támasztott követelmények­nek. Legfőbb erejét az ad­ja, hogy a nép hadserege, s a szocialista országok test­véri hadseregeivel szoros szövetségben teljesíti felada­tát. A tiszthelyettesek hiva­tásáról Kárpáti Ferenc el­mondta: a katonafiatalok kiképzése, oktatása, politi­kai-világnézeti nevelése, a haza fegyveres szolgálatá­nak szükségszerűségét meg­értő és átérző kis kollektí­vák összekovácsolása a fel­adata a tiszthelyetteseknek. A szocialista néphadsereg katonáinak úgy kell megta­nulniuk a korszerű hadi­technikai eszközök kezelé­sét, hogy tudatában legye­nek annak is: miért adott dolgozó népünk fegyvert a kezükbe, s miért kötelessé­gük a béke, a haza védelme. N. Zs. Síruhákat varrnak Csurgón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom