Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1985. augusztus 8., csütörtök Somogyi Néplap S Reneszánszkori emlékeinkről SZEPTEMBERTŐL: SMi U KWm11 wonva^ntdttíGSw Néhány évvel ezelőtt nagyszabású — s a maga nemében egyedülálló — kiállítás •hívta fel a világ minden részéből érkező látogatók figyelmét Magyarországra. A tárlat érdekessége, hogy nem idehaza rendezték meg, hanem az ausztriai Sdhallaburgban, egy korhűen restaurált középkori-reneszánsz várkastélyban. Aligha akadhatták volna stílusosabb környezetre, hiszen a kiállításon a magyarországi reneszánsz Mátyás-korabeli emlékei szerepéitek. A kiállítás anyagából a budai Várban — a Magyar Nemzeti Galériában — is rendeztek kiállítást. A ranaissance kifejezés — franciául újjászületés — is elárulja e 15. században életrekelt nemes elv célját: a klasszikus értékek újjáélesztését. Az elgondolás megvalósulásának főszín- hellyei elsősorban gazdag országok lehettek, hiszen igen nagy és sokrétű munkát igényelt, és mégis: az Olaszországban fogant reneszánsz kultúra a mi hazánk közvetítésével juthatott el a környező országokba, a mai Szlovákiába:, Romániába, Lengyelországba is. A reneszánsz emlékeit Magyar- országon főleg az egykori fejedelmi, királyi, egyházi székhelyek — Buda, Viseg- rád, Esztergom — őrzik. Mátyás nevéhez fűződőén sokféle jelzőt őriz az utókor, mert sokféle hadi, politikai, gazdasági erénye, s igazságossága volt közismert, s tette - határainkon túl is respektált uralkodóvá. Jelenkori szemszögből nézve mégis megkockáztatható, hogy legmesszebbre világító fegyverténye a reneszánsz meghonosítása volt. Mátyás második felesége, Beatrix, a nápolyi király leánya is szerepet játszott abban, hogy Mátyás oly szoros és sokrétű baráti kapcsolatot építhetett ki E lnyújtott vonítás, égre szegeződő szemek, s a lüktető fejtetőhöz szorított fülek. Mindig együtt. Nyolc láb, négy infrafényű szürke pont a pofacsontok fölött s két melegen pulzáló izomcsomó. Az ősöreg tölgy vigyázó- an öleli körbe vackát, őrzi álmát, hessegeti gyötrő gondolatait. Feltápászkodik; megrázza bundáját, s arról ezernyi fagyos kis csillag röpül szét... Megretten az éjszaka csendes nyugalma. Érzékeny fülét szaggatja a detonáció emléke, s agyáig hatolva őrjíti a gyilkos hang. Elnyújtott vonítás, égre szegeződő szemek, s a lüktető fejtetőhöz szorított fülek. Lombjuktól megfosztott, fehér báliruhájukat még magukra nem öltött fák csupasz ágai részvétle- nül hajlongnak a novemberi szélben, együttérzés szikrája nélkül bólogatnak a Olaszországgal, mint amilyet dokumentálnak a megőrzött levelek, amelyeket Mátyás váltott Firenze és Velence vezetőivel, köztük Lorenzo di Medicivel. Mátyás olasz mestereket — építészeket, művészeket — és humanista gondolkodókat telepített Magyarországra. Tevékenységük ma is nyomon követhető a feltárt műemlékek, a múzeális tárgyak gyűjteményein. Ha némi áttekintést akarunk az olvasó elé tálmi a hazánkban fennmaradt értékes reneszánsz kori emlékekről, érdemes megemlíteni Sárospatakot. A városka királyi rezidencia volt a 11. század közepén,, majd — 1526 után — Perényi Péter tulajdona lett, aki reneszánsz stílusban építtette át a város vörös tornyát, amelyet lakótoronyként is emlegetnek. Ma is látható a loggiás épületszárny és lépcsősor. (Az udvar déli és nyugati részét neoreneszánsz stílusban építették át a 19. századiban.) Északról dél félé haladva Esztergom várdombja a következő színhely. Esztergom is fejedelmi benyomást kelt. a dombján emelkedő impozáns Bazilika — (Főszékesegyház) — a budapesti Parlamentével hasonlítható jelképi értékű épület. A Bazilika — Közép-Európa legnagyobb temploma — a klasszicista stílusban épült, 1822-től 1869-ig. Mindmáig itt van a magyar katolikus egyházfő székhelye. A Bazilika mellett félévszázad feltárt, nagyszabású, allegorikus-vallásos tárgyú freskók a hazánkbeli reneszánsz falfestészet reprezentánsai. Sajátos módszerrel óvták meg az azidőben — felszínre került egykori Bakócz kápolnát. Bakócz Tamás (1442—1521 — bíboros kancellár, a humán műveltség nagy pártmór mozdulatlan test felé, amelyből lassan, apró csep- penként tiltakozva távozik az élet. S ő ott áll mellette. Lába nem engedelmeskedik ösztönének, nem kezd vad száguldásba; a rémült menekülés helyett esedezve lö- ködi a béna testet, döbbenten nézi, amint annak tekintete megfakul s az élete tükrét ezernyi zavaros törésvonal hálózza be. Elnyújtott vonítás, égre szegeződő szemek, s a lüktető fejtetőhöz szorított fülek. El jkell felejteni! El kell felejteni? A betegsége tünetei megerősödtek, érezhetőbbé váltak: a bizakodás fogója) nevét viselő kápolna az egyetlen reneszánsz épület, amelyet teljes^ eredeti épségében sikerült megőrizni: elemeire bontották, majd a körültekintően rögzített rajzok alapján, ismét összeállították a fennmaradt kövekből. Királyi rezidencia volt egykor Visegirád is; az An- jou-házbeli magyar királyok által építtetett gótikus palotát Mátyás a 15. század második felében reneszánsz stílusban átépítette és kibővítette. A korszellemet a visegrádi palotaromok gótikus udvarán levő márvány ból faragott nyolcszögletű díszkút épségben maradt domborműves-girlandos oldalai érzékeltetik. Kiemel kedően szép reneszánszkori lassú elsorvadása az akarat atrófiája, a vágyakozás fehérvérűsége. Agyát majd szétveti a detonáció: minél kevesebbet eszel, iszol, gondolkozol, szeretsz, annál több lesz a kincsed, amit sem az ember, sem az idő nem zabáikat fel. Minél kevésbé tárulkozol ki, annál többet raktározol el elobb- utóbb kihűlő lényedben. Elnyújtott vonítás, égre szegeződő szemek, s a lüktető fejtetőhöz szorított fülek. Pontosan ismeri azokat a mechanizmusokat, amelyek a kikészüléshez vezetnek. Ismeri, de nem tudja, nem is akarja őket megálA visegrádi királyi várpalota maradvány a Salamon-to- ronyban levő Herkules diszkét is. Az évszázadokon át királyi székhelyül szolgáló Budavárát is ismételten romba döntötték a történelem viharai. Több évtizedes munka eredményeként áll ma ismét épségben — immár kulturális centrum funkcióját betöltve. Falai között kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár. A ma ismét épségben látható várpalota, s a körülvevő várnegyed : a műemléki jelentőségű területté nyilvánított, viszonylag kevés számú városmagok reprezentánsa. Bár a töröktől való — 1686. évi — visszafoglaláskor oly mértékben tönkrement, hogy teljes átépítése vált szükségessé — mégis mindmáig megőrizte középkori városszerkezetét. A várpalota épületében levő Budapest Történeti Múzeum a Mátyás-korabeli és őt követő idők reneszánsz maradványait mutatja be, állandó kiállításon, bizonyságul az egykori, reneszánsz stílusú palota- szárnynak. Az itt látható emlékek csupán töredékek, de — ha csak nyomokban is —, képet adnak a kor szellemi-anyagi gazdagságáról. A Mátyást és Beatrixot ábrázoló — képekről közismert — fehér márvány relief olasz mester kezét dicséri. A korról beszélnek a remek fehér márvány-fafa- ragású ajtókeretek, a kazettás menyezetrészek, a királyi-királynői címerrel díszített kerámia padlótéglák és kályhacsempék, a kerámia- és üvegedények. Péreli Gabriella Utáni. Gyötri önmagát, lelkének stabilizátorai hörögve küszködnek, ám munkájuk reménytelen. Minden porci- kája követeli a változást, a gyógyulást, de érzései megtagadják ezt, megvonják a jogot a feledésre. Immár egyedül kóborol, tappancsai akaratlanul is messze hajszolják a kihűlt — egykor oly kedves — tetemtől. Fejét felcsapva vonít. Hangja nem a kékesfekete éjszakát, a hold vigyázó fényét üdvözli, panaszos magányát hinti szét a tél közeledtét érző, haldokló tájon. Ellenállhatatlan vágy kényszeríti az ismerős, fékevesztett menekülésre buzdító emberszag közelében. G yönyörű farkasbundáját kíméletlen szolga a rideg puskacső — célkeresztje osztja négyfelé ... Tamási Rita Hat évvel ezelőtt, 1979- ben készült el a 2. számú nagyatádi általános iskola. Már avatása pillanatában tudni lehetett róla, hogy nem oldja meg a város gondjait. Épp ezért még abban az évben megkezdték a következő iskola tervezését, s a hatodik ötéves terv egyik legfontosabb feladatának jelölték meg felépítését a Gyár és a Petőfi utca által határolt területen. Kétféle elképzelés között kellett választani: vagy kisebb tornateremmel, vagy városi sportcsarnokként is használható épülettel együtt készüljön el a nyolc tantermes létesítmény. Kevés pénze volt a tanácsnak, így kénytelen-kelletlen az első megoldást választotta. Ez is negyvennyolcmillióba kerül. Az építésre a Somber jelentkezett fővállalkozóként. 1983-ban az építők megkapták a területet, de a munka csak tavaly tavasz- szal kezdődött meg azzal az ígérettel, hogy az idén szeptemberben már tanítani lehet az új iskolában. A szerződés szerint augusztus elsején kellett volna a kulcsot átadni, ám most is csatatérhez hasonlít az iskola környezete, és építenivaló is akad bőven. Mindezek ellenére már a tanév befejezésekor közölték a szülőkkel, hogy melyikük gyermeke tanul majd az új iskolában. Július elseA népszerű táncos rendezvények, a diszkók műsorajánlatában tűnt föl először a videofilm. A köny- nyed szórakozás technikai újdonsága nemcsak meglepte a hazai közönséget, hanem sikerült elérni, hogy a diszkódivat túlélte az új- módi táncok gyors elvirágzását. Azok, akik videodiszkóba kezdtek járni, már nemcsak a tánc kedvéért váltattak jegyet a szórakozóhelyre, más izgalmat is ígért a vetítés: olykor erotikus látványt, horrort, ami engedély nélkül érkezett hazánkba. Busás jövedelmekről lehetett hallani, gyorsan meggazdagodott videokazetta-tulajdonosokról, akik a filmeket a zugpiacon kölcsönözték. Kaposváron a nyáron megnyílt a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat videotékája, ahol azokat a filmeket kölcsönzik, amelyeket a Mokép hozott forgalomba. Magánszemélyek, intézmények, hivatásos vi- deodiszkósok válogathatnak a különféle műsorkazettákból. Játékfilmek, főképpen sikeres magyar alkotások, zenés filmek — nem a legújabbak —, rajz- és animációs játékfilmek, rövidfilmek néhány tucatját kölcsönözhetik az érdeklődők. A számuk nem sok, nem is lehet, hiszen még luxuscikknek számít a videoberende- zés. Hatvanegy szerződés jelzi a moziüzemi vállalat komoly anyagi áldozatok árán létrehozott videotékájában, hogy mindössze ennyi kazettára volt eddig igény. Nem a diszkósok alkotják a •kölcsönzők zömét, hanem olyan magánszemélyek, akik otthoni szórakozásra szánták a műsoros kazettát. Mindössze öt diszkós kért filmet a kaposvári videotékában. És csupán három intézmény. Kiss Tibomé, a megyei művelődési osztály főelőadója elmondta: az idén harmincnyolc videoengedélyt adott ki a tanács. Főképp a Balaton-parton videóznak a diszkósok. Elgondolkodtató, hogy vajon milyen műsort mutatnak be a szórakozóhején kinevezték az igazgatót, a helyettesét, a gondnokot, és megalakították a tantestületet is, bár már áprilisban -is sejthető volt, hogy határidőre nem lesz kész az épület. Dezső L ászióné, a művelődési osztály vezetője nem titkolja, azért döntöttek így, mert bíznak abban, hogy legkésőbb októbertől már az új épületben dolgozhatnak, s év közben meglehetősen sok kellemetlenséggel járna egy új tantestület megszervezése. De mi lesz addig, amíg nem adják át a hármas számú iskolát? A gimnázium bővítésének köszönhetően a kollégiumban tantermek szabadulnak föl, amelyeket ideiglenesen igénybe lehet venni. A Széchenyi téren levő átmeneti tantermeket sem szüntetik meg, s a zeneiskolában is igénybe vesznek néhány helyiséget. A négyszázötven gyerek így a hármas iskola diákjaként kezdheti a tanévet. Az új iskola azonban nem oldja meg a nagyatádi gondokat. Ugyanúgy, mint hat évvel ezelőtt, most is arról beszélnek, hogy kellene még egy újabb, a negyedik, melyre a következő tervidőszak előkészítésekor is gondoltak már. Addig megmarad Nagyatádon mindhárom iskolában a kétműszakos tanítás. lyeken a diszkósok, ha csupán öten kértek kazettát Kaposváron. Lehetséges, hogy Budapestről is kölcsönöztek, talán ott nagyobb és frissebb a választék, ám' előfordulhat — ezt a videósak maguk is elárulták beszélgetés közben és a művelődési osztály is így feltételezi —, hogy a diszkósok egymás között csereberélnek. Ki tudja, milyen filmeket? Annyi bizonyos, hogy nemcsak engedély nélküli zenés filmeket, hanem olykor-olykor engedély nélküli silányságokat is. Videózunk. Az egyik diszkós mondta: a lányok táncolni szeretnek, a fiúk inkább a filmre kíváncsiak. Együtt mennek a szórakozóhelyre, a fiú kénytelen lejteni egyet, a lány a videót bámulni. Újabb kérdés: vajon a táncos szórakozóhelyeken miért terjedt el a mozifilm, ugyanis nemcsak zenés diszkófilmeket vetítenek ezeken a helyeken, hanem kazettára felvett mozifilmeket is. Néhány diszkós ellenzi ezt a rokonítást, korántsem a művészi alkotás kizárására gondolva, hanem megfogalmazva azt az igényt, hogy több táncos-zenés, szórakoztató filmet kölcsönözhessenek a videotékákban. Arról pedig egyenesen megvetéssel szóltak, hogy néhány társuk a pornóval, a humorral csalogatta vendégeit. Szólnunk kell arról is, hogy még nagyon kevés oktatási és művelődési intézmény engedhette meg magának a videofelszerelés megvásárlását. Holott a művelődési házakban, iskolákban egyaránt szolgáltathatja a szórakozást, a tanulást. Az igényes szórakoztatásról egyre többször beszélünk. Az új technika, az új irányzatok lassan beépülnek hétköznapi szórakozásunkba, ám nem mindegy, milyen tartalmat hordozva. Éppen ezért a helyi tanácsoknak, amelyek a videó- diszkósoíknak kiadják a rendezvényre az engedélyt, figyelemmel kell kísérniük, milyen filmeket vetítenek a szórakozóhelyeken. Horányi Barna Esztergom, a Bakócz kápolna. Andrea Ferrucci fehér- márvány oltára FARKASSZÍV N. J. VIDEÓZUNK
