Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XCI. évfolyam, 183. szám Ara: 1,80 Ft ________________________________________________1985. augusztus 6., kedd M egkezdeni a leszerelést Mihail Gorbacsov üzenete a japán békeszervezetnek Somogybán befejezték a búza aratását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerő­sítette a Szovjetunió nuk­leáris leszerelés meletti el­kötelezettségét. Ezt arra a levélre válaszolva fejtette ki, amelyet az atomtámadások áldozatainak japán szerveze­te intézett hozzá. Az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában nyilvá­nosságra hozott üzenetéhen együttérzését fejezi ki a hí­rős iimai és nagaszaki atom- támadások áldozataival, s ki­fejezésre juttatja azt a kí­vánságát, hogy a két japán város tragédiája soha ne ismétlődjék meg. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett rá, hogy a Szov­jetunió már a nukleáris fegyver megjelenésekor az ilyen fegyver megsemmisí­téséért lépett fel, s most is erre törekszik. Szembetalál­ja magát azonban a Nyugat ellenállásával. Ilyen körül­mények között a Szovjet­unió arra kényszerül, hogy közbülső megoldásokat ke­resve és javasolva igyekez­zék elérni ezt a fontos célt. A Szovjetunió, ha sikerül megállapodásra jutnia más nukleáris hatalmakkal, kész bármely pillanatban meg­kezdeni a nukleáris lesze­relést. Az Egyesült Államok­kal is azért folytat tárgya­lásokat Géniben, hogy elke­rülhető legyen a fegyverke­zési hajsza kiterjesztése a világűrre, megszűnjön a nukleáris fegyverkezés a föl­dön, s meg lehessen kezde­ni a nukleáris fegyverzetek radikális csökkentését, végső soron pedig teljes felszámo­lásukat. Az amerikai fél ál­láspontja a tárgyalásokon azonban mindmáig akadá­lyozza az előrelépést a meg­állapodás eléréséhez — mu­tat rá az üzenet. A Szovjetunió nem kezd nukleáris háborút; kötele­zettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert. A veszélyes nukleáris versengés meg­szüntetését szolgálja az az új szovjet döntés, hogy augusztus 6-tól jövő év ja­nuár 1-ig a Szovjetunió be­szüntet mindenfajta nukleá­ris robbantást. Ez a morató­rium a későbbiekben is ér­vényben marad, ha az Egyesült Államok szintén tartózkodik nukleáris rob­bantások végrehajtásától — szögezi le levelében Mihail Gorbacsov­Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban a Szovjetunió támogatásáról biztosítja azo­kat a törekvéseket, hogy a Föld különböző részein nuk­leáris fegyverektől mentes övezeteket hozzanak létre. A Szovjetunió helyesli ilyen zó­nák megteremtését Észak- Európában, a Balkán-félszi­geten, Délkelet-Ázsiában, Af­rikában. Egyetért a Csendes­óceán déli részében lévő ál­lamok ilyen irányú törekvé­sével is. Mihail Gorbacsov válasza végezetül kívánatosnak ne­vezi Japán nukleáris fegy­verektől mentes státusának fenntartását. Ugyanakkor felhívja rá a figyelmet: a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül azokat, az egyre erőteljesebben meg­nyilvánuló törekvéseket, amelyek célja Japán ameri­kai nukleáris támaszponttá változtatása, katonai szere­pének növelése. Ezek a pró­bálkozások a feszültség ki­éleződéséhez vezethetnek a Távol-Keleten és az ázsiai csendes-óceáni térségben — mutat rá levelében az SZKP főtitkára. Már a „szomszéd földjé­ről” is hazaérkeztek a köl­csön kombájnok a somogyi gazdaságokba. Véget ért a nyár legnagyobb munkája, a búza aratása. Több mint 70 ezer hektáron takarítot­ták be a kenyérnekvaló ga­bonát a megye szövetkeze­teiben és állami gazdasá­gaiban, s mint azt a szak­emberek már menet köz­ben is némi keserűséggel vették tudomásul, nem a várt eredményeket hozta a búza. Elmaradt a tavalyitól mind mennyiségben, mind pedig minőségben. A nagy szárazság, gomba- és egyéb betegségek hátráltatták a szemek fejlődését, a súly- gyarapodást. Nem ért véget a munka; hátra van még a rozs, a tavaszi árpa és a zab ara­tása, de már mindegyik a végéhez közeledik. Addig is, ahol lehet, megkezdték a nyári talajmunkákat, a szalma lehúzását, a másod- és tarlóvetéseket. Az aratások szinte min­dig visszatérő hátráltatója az alkatrészhiány. Az idén. szerencsére, emiatt nem volt fennakadás, nem kel­lett állniuk a gépeknek, s ez jórészlt az előrelátó be­szerzésnek és az Agroker ügyeleti munkájának kö­szönhető. Nem mondható el viszont, hogy javult a tavalyihoz képest a gabona tárolásá­nak feltétele. Változatlanul kevés a malomipar tároló­kapacitása, ezért a búza mintegy 40 százaléka bértá­rolásban, az üzemekben vár szállításra. Kétszázezer forint — két óra alatt Sok kíváncsi a nyári vásáron Megnyílt az anyanyelvi konferencia Az idei nyár nehezen ér­kezett, s épp ezért minden­ki úgy gondolja, tovább is tart. Nincs késő tehát vá­sárt tartani, s az érdeklő­dés — a megkérdezett üz­letvezetők ési a magam ta­pasztalata szerint is óriási. A választék már kevésbé érdemli ki a túlzó jeLzőt. Inikálbb szerénynek, a tava­lyinál mindenképpen gyen­gébbnek mondható. Az ok az árrésben keresendő. A korábbi vásároktól eltérően a boltok nem a kockázati alap, hanem az árrés, vagy­is a nyereség terhére csök­kentették áraikat, ezért azt is szem előtt kellett tarta­niuk, hogy a vásár ne csak a vásárlóknak, de az eladó­nak is jó üzlet legyen. Példaként ezúttal a me­gyeszékhely két legnagyobb áruházában érdeklődtünk, ahol ellentétes tapasztala­tokról számoltak be az áru­ház vezetői. A Zselic áru­háziban a tavalyival azonos mértékű árualapot vontak -be a vásárba, de a kínálat, a választék nagyobb. Mint azt Antal János, az áruház vezetője elmondta, már jó előre készültek, igyekezték minél szélesebb körben árut beszerezni. Az első két órá­ban mintegy 200 ezer forin­tos forgalmat bonyolítottak le. Van elég divat és kötött árukból, ingekből és blú­zokból, valamint a sport-és játék osztály is vásárt tart. — Érdeklődőből nincs hi­ány — mondta Kovács Fe­renc, a Somogy áruház igaz­gatója —, de több a jövő­menő, nézelődő, mint a tényleges vásárló. Kínála­tunk is gyengébb a tavalyi­nál, mintegy 7 millió forin­tos árualappal indultunk a tavalyi majd 12 millióval szemben. A Somogy Kereskedelmi Vállalathoz tartozó áruház­ban tehát kisebb a kínálat, összességében azonban, mint Garas Imre, a vállalat áruforgalmi osztályvezetője elmondta a tavalyihoz ha­sonló mértékű árukészletet vontak ;be a vásárba. — A Somogy és a Domus áruház mellett még 18 szak­üzletünkben tartunk vásárt. Kedvező, hogy lényegesen több a fürdőruha, jó a vá­laszték női szandálból, a többiből a kínálat elmarad a tavalyitól. A fent elmondottak álta­lánosíthatók a megye vala­mennyi kedvezményesen árusító üzletére. N. Zs. Veszprémben, a Vegyipari Egyetem aulájában hétfőn megkezdődött az V. anya­nyelvi konferencia. Erre 21 országiból több minit 130 résztvevő érkezett. Ezúttal először jöttek el a konferen­ciára a külföldi magyarság köriében tevékenykedő egy­házak és a külföldi magyar egyesületek küldöttei. Az anyanyelvi mozgalom hazai képviselőd közül mintegy 150-en vannak jelen az öt­napos tanácskozásion. A konferenciáit Bognár Jó- . zsef, a Magyarok Világiszö­vetségének elnöke nyitotta mag, majd a vendégeket Heil Bálint, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem rektora és István János, a Veszprém Megyei Tanács elnöke kö­szöntötte. Az utóbbi négy évben, a pécsi konferencia óta végzett munkáról Lőrincze Lajois, az anyanyelvi konferencia véd­nökségének elnöke tartott beszámolót. A többi között elmondta, hogy az anyanyel­Budapesten tegnap meg­nyílt a közgazdasági nyári egyetem a Magyar Kereske­delmi Kamara épületében. A TIT budapesti szerveze­tének kéthetes rendezvé­nyén — amelyre csaknem százan érkeztek a világ kü­lönböző országaiból — a hall­gatók megismerkednek a magyar gazdaság sajátossá­gaival, a világgazdasági kör­nyezetbe való beilleszkedésé­nek problémáival. Előadá­sok hangzanak el többek kö­zött az elmúlt negyven év magyar gazdaságtörténeté­ről, a magyar gazdaság in­tézményi és szervezeti rend­vi mozgalom tartalmában és módszereiben is lényegesen megváltozott zászlóbontása, az 1970-ben Debrecenben rendezett első konferencia óta. Másfél évtized múltával többségbe kerültek a külföl­dön élő magyar származású fiaitalok közül azok. akik magyarul már alig vagy semmit sem tudnak. Ezért a mozgalom irányítói — a leg­utóbbi konferencia ajánlásá­ra — kiterjesztették a mun­kát a magyar kultúra ápolá­sába: a magyar irodalom-, a képző- és népművészet meg­ismertetésére, az ének- és tánctanításra. A külföldi magyarok kö­rében nagy érdeklődés ta­pasztalható a magyar nép­tánc és népzene iránt. Ezért 1982 óta 76 alkalommal küld­tek külföldre magyar nép­táncoktatókat és zenei szak­embereket. A Népművelési Intézet 3 hónapos intenzív tanfolyamán angliai, ausztrá­liai, kanadai és NSZK-beli résztvevők szerezték meg a szeréről, a vállalkozás pénz­ügyi feltételeiről, a mun­kaerőgazdálkodásról, a szo­ciálpolitikáról és a jövedel­mi viszonyokról. Az előadók a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, az Anyag- és Árhivatal, és az Országos Tervhivatal veze­tő szakembere' lesznek. A rendezvénysorozat utolsó napján fórumon cserélhetik ki tapasztalataikat a részt­vevők. Az előadásokon el­hangzottakat a gyakorlatban is tanulmányozhatják: fel­keresik az Országos Tervhi­vatalt, látogatást tesznek egy nagyüzemben és egy termelőszövetkezetben. néptánc oktatói bizonyítványt. Lőrincze Lajos beszámolt arról is, hogy a IV. konfe­rencia ajánlása alapján ké­szül a tankönyvsorozat a magyarul egyáltalán nem tudó külföldi gyerekek szá­mára. Az egymásra épülő három tankönyv első fejeze­tét bemutatják a mostani konferencia résztvevőinek, és kérik javaslataikat, észrevé­teleiket a tankönyvék végle­ges formába öntéséhez. A megnyitó után plenáris ülésen folytattak eszmecse­rét a külföldi magyarság kö­rében tevékenykedő egyhá­zaknak és egyesületeknek a magyar nyelv és kultúra ápolásában való részvételé­ről. A további tanácskozások során szekció-, illetve mun- kabizolttsági üléseken foglal­koznak a magyar irodalom­nak és képzőművészeitnek a magyarságtudat és -ismeret erősítéséiben játszott szerepé­vel1. a magyarságismeret pe­dagógiai és módszertani kér­déseivel. Helsinki — visszhang Paavo Vayrynen finn kül­ügyminiszter szerint a hel­sinki jubileumi találkozó hasznos és fontos volt, mert lehetővé tette a Helsinkiben elfogadott záróokmányt alá­író 35 állam külügyminisz­terének, hogy megvitassa az európai helyzet jelenlegi ál­lapotát és jövőjét. A miniszter külön aláhúz­ta, hogy a légkör jobb volt, mint a madridi és a stock­holmi találkozón. Fontos volt az is — fűzte hozzá —, hogy a találkozó alkalmával a kül­ügyminiszterek több mint 200 két- és többoldalú meg­beszélést tartottak. Előadások a magyar gazdaságról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom