Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

1985. augusztus 1., csütörtök Somogyi Néplap 5 Országos rézfúvós kamarazenei tábor Barcson Á szakadék nem szükségszerű Tíz napot ismét a zene ibűvö létében tölthettek, a barcsiak, hála a hetedik íú- vószenei tábor csaknem ki­lencven résztvevőjének, A Lenin lakótelep házainak ablakaiban estértként kö­nyöklő százak, a művelődé­si központban és a zeneis­kolában rendezett hangver­senyekre szép számmal ösz- szegyűlt közönség, a szom­baton és vasárnap a stran­don a reneszánsz és a kor­társ kamaraművekre fülelő kétezer ember minden szó­lamnál frappánsabban bizo­nyította: a Dráva-,parti vá­roska nem egyszerűen ideig­lenes otthona már a fúvós- muzsikának. Olyannyira nam, hogy még a jobbára szakembereknek szánt kama­razenei versenyen is sokan tapsoltak a szakközépiskolá­sokból és főiskolásokból álló tizenöt csoport produkciói­nak. Méltán használt felső­fokú jelzőket Kocsár Miklós zeneszerző,, a zsűri. elnöke, amíikor átadta a jutalmakat a vetélkedés győzteseinek: a budapesti Bartók Béla Ze­Megfiatalodik a tabi szakközépiskola Hétmilliós felújítás Kihasználva a hetek óta tartó jó időt, szorgalmasan dolgoznak a szakemberek a tabi Rudnay Gyula Mező- gazdasági . Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet felújításán. Az 1950-es évek közepén épült okta­tási intézménynél csaknem 30 évig semmiféle felújítás nem volt, s mára már egy­neművészetá Szakközépiskola fúvósötösének, a Zeneművé­szeti Főiskola budapesti ta­nítóképző tagozata kvintett­jének és a miskolci zenemű­vészéti szakközépiskolások „ötösfogatának’' — Farkas István Péter, Sztán Tivadar, illetve Zobay Béla növen­dékeinek. A szakmai elmélyülés iga­zi lehetőségét mégis a kon­zultációk adták, amelyeken olyan neves szakemberek se­gítettek mind a kötelezően előírt, mind a szabadon vá­lasztott műveket „összecsi­szolni", előadásukat stilárisan hitelessé tenni, mint Tar jani Ferenc, Kammerer András, Varasdy Frigyes, Farkas Ist­ván Péter, Steiner Ferenc és Pslotsi István. No meg Petz Pál trombitaművész, az Ál­lami Hangversenyzenekar szólistája, a Budapesti Réz­fúvós Kvintett vezetője. Fia­tal kora ellenére már szin­te az egész világot beutaz­ta, kamaraegyüttesével nagy nemzetközi versenyek egész sorát nyerte — legutóbb az amerikai Baltimore-ból tért re több hiba jött elő. Erre a nyárra a tanügyi épület, valamint a tornaterem tető­cseréjét kellett beütemezni, szeles- időben ugyanis az is­kola melletti közlekedés már szinte életveszélyes volt. Lesodorta a cserepeket a szél, omlott a vakolat, be­ázott a tető... — 1980-tól kaptunk ki­haza babérokkal —, szívesen és hitelesen nyilatkozik hát arról, hol a magyar lüvós- zene helye a világban, van-e sajátságos magyar játékstí­lus, mely tényezők segítik és melyek akadályozzák a fej­lődést. — Meggyőződéssel állítha­tom: rézfúvós kvintettje­ink, szextettjeink máris „le­körözték” azoknak a/ or­szágoknak a kamaraegyüt­teseit, amelyekben pedig a fúvószenének összehason­líthatatlanul magasabbak a hagyományai: így a csehe­ket. a németeket is. S az eredmények nem a „nagy számok törvénye” alapján születtek, hiszen nálunk mindössze százharmincan- száznegyvenen „kamiaráz- nak” rendszeresen trombi­tán. harsonán, kürtön, tu­bán. A sikerek okát nem az oktatási rendszer rugalmas­ságában látom elsősorban, nem is a kottakiadványok bőségében: sokkal inkább abban, hogy ez a már sze­rencsére „intézményesített" sebb-nagyobb összegeket az intézmény felújítására — tájékoztatott Kovács And- rásné gazdasági vezető. — Az elmúlt években megva­lósítottuk az iskola villa­mos hálózatának rekonst­rukcióját, elkészült a köz­ponti fűtés a tanműhelyben és a tanügyi épületben, fel­újítottuk a fiúkollégiumot, kicseréltük a szennyvíz-ve- zetók-rend szert. Szükség volna az ivóvíz-hálózat fel­újítására és jó lenne befe­jezni a sportpályát, amelybe már nagyon sok társadalmi munkál fektettünk. A mos­tani tetőfelújítás előrelátha­tólag egymillió forintba ke­rül majd, de a felsorolt munkákat is beleszámítva csaknem 7 millió forintot költöttünk a felújításra is­kolánknál. A kánikulában tetőfedők rakják a cserepet. A tetőn szinte vibrál a levegő, eről­ködik a teherszállító lift is. Kreizinger Miklós, a sió­foki Dominó gmk közös kép­viselője: — Tavaly nyáron is dolgoztunk a tabi szak- középiskolánál. Akkor a szo­ciális épületet újítottuk föl. Az iskola és a hozzá kap­csolódó tornaterem tetőfel­újítására, valamint a kise­gítő munkák (bádogozás, lé­cezés-, kéménybontás stb.) elvégzésére márciusban kö­töttünk szerződést. Ebben vállaltuk, hogy Í300 négy­zetméteren elvégezzük a tető­cserét, valamint a 140 fo­lyóméter eresz- és lefolyó­csatornát, a hófogókat, a villámhárítókat augusztus végére a helyére rakjuk. K. J. barcsi tábor évenként lehe­tőséget ad a feltöltődésre, új művek elsajátítására, a nagy­világ stílusáramlataival való ismerkedésre. Hogy van-e sa­játságos magyar stílus? Úgy gondolom, nincs. Nem vet­tek át együtteseink sem a szláv országokban működő muzsikusok érzelmesebb já­tékmódját, sem a nemetek kiszámította bb. ridegebb stí­lusát. Ügy vélem, együtte­seinket minden szempontból az Európa-,szerte általában elfogadott mércével lehet mérni. Ugyanezzel a mércévé! mér a tábor egyetlen külföldről érkezett tanára, Josef Crump. A íúvósmuzsiika hazájából, a bajorországi K rasstau váro­sából jött, érdemes hat. fi­gyelni a véleményére. — Nemcsak a magyar együttesek magas színvonala lepett meg, s nem csupán az, hogy önöknél a fúvós ka­marazenélésnek — az ará­nyokat tekintve — jóval szélesebb a bázisa, mint az NSZK-ban. Azt is örömmel tapasztaltam, hogy a ma­gyar zeneszerzők sok nagy­míndenekelőtt kvintetteknek. Megismerkedtem például Hidas Frigyes és Szokolay Sándor néhány alkotásával, és be kell vallanom, irigy­lem önöket, mert nem sza­kadtak el a népi gyökerek­ről, mert az ősök által te­remtett zenei hagyományokat komponistáiknak 'sikerült szerves egységgé ötvözniük az avantgarde-dal. Nálunk Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság ajánlást adott ki az egészséges, józan életmódot elősegítő és az al­koholfogyasztást visszaszo­rító munkahelyi programok­hoz. Javasolja a vállalatok­nak, az intézményeknek, hogy hozzanak létre alko­holizmus elleni bizottságo­kat, amelyek a vállalati tár­sadalmi szervezetek közre­működésével munkacsopor­tokat, aktívagárdákat ala­kíthatnak. Ezek együttmű­ködhetnek a lakóterületek alkoholizmus elleni bizott­ságaival, a szociál- és csa­ládpolitikai, munka, gyer­mek- és ifjúságvédelmi szer­vekkel. Az állami bizottság ajánl­ja a vállalatoknak és veze­tőiknek: szerezzenek ér­vényt azoknak a jogszabá­lyoknak és intézkedéseknek, amelyek megtiltják alkohol bevitelét és fogyasztását a munkahelyeken. Szakelő­adások, ankétok szervezésé­nél ismertessék a túlzott mértékű szeszesital-fogyasz­tás egészségkárosító hatását, következményeit, segítsék elő az egészséges táplálko­zási szokások, az egészséges életmód kialakítását. A munkavédelmi oktatásón is tudatosítsák a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeit. A munkahelyi bizottságok, sajnos széles szakadék tá­tong a népi muzsika és a műzene között. Itt-tartózko- dásom legfontosabb tapaszta­lata, hogy ez a szakadék nem szükségszerű. Ám a konzultációkon, a beszélgetéseken nemcsak kedvező tapasztalatokról esett szó Barcson. Szlávik Lászlónak, a budapesti Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakiskola diákjának és Adataik Tamásnak, a Zene- akadémia budapesti tanár­képző tagozata hallgatójának megnyilatkozásaiból is egy súlyos ellentmondás világlik ki. — Harmadszor veszünk részt a tábor munkájában, s mindig nagy örömmel jöt­tünk, hiszen az ellátás kitű­nő, s az ország legkiemel­kedőbb művészeitől, taná­raitól sok szakmai fogást, előadói szempontot sajáti t- hatunk el. Kellemetlen azon­ban, hogy azok, akik a tan- terveket készítik, olykor szinte tudomásul sem ve­szik az új idők új szeleit. Kamarazenei óra hetente csak egy van mind a szak­miközben sok más, fölösle­ges ismeretet igyekeznek a fejünkbe gyömöszölni. Jó volna, ha például ennek a tábornak a tapasztalatait az oktatásban is felhasználnák. A folytatás jövőre követ­kezik, a második nemzetközi fúvószenei táboriban. illetve aktívák szükség ese­tén kezdeményezzék a vál­lalatok munkavédelmi, üzemrendészeti szerveinél: szigorú ellenőrzéssel — töb­bek között szúrópróbaszerű alkoholszondázás vizsgálat­tal — gondoskodjanak ar­ról, hogy a dolgozók munka közben és az előtt ne fo­gyasszanak alkoholt. Rend­szeresen kísérjék figyelem­mel: a dolgozókat ellátják-e meghatározott mennyiségű védőitallal, a büfékben kap­ható-e üdítő ital. Fontos az is, hogy a mun-, katársak, a bizottságok fel­hívják az üzemegészségügyi szervek figyelmét a gyakran és mértéktelenül italozókra, segítség elő ezek gyógyítá­sát, utógondozását. Az alko­holizmus elleni bizottság aktivistái vegyék pártfogás­ba az alkoholizmus miatt szenvedő betegeket, rendsze­resen látogassák őket és családjukat, érdeklődjenek problémáikról, segítsék azok megoldását. Kezdeményez­zék védett munkahelyek, üzemrészek. létrehozását. Azoknál a - vállalatoknál, ahol az alkoholisták száma indokolja és megvannak a feltételek, ajálatos alkoho­lizmus elleni klubok létre­hozása — olvasható az Ipari Közlönyben megjelentetett, ajánlásban. Harangok és gyermekek A csaknem hétezer éves település, és Európa egyik legfiatalabb fővárosa több pontjáról is .iól látható a hatalmas harangláb, ölé­ben a haranggal, amely a világ egyre több országában ismert jelkép. A szófiaiak kedvenc kirándulóhelye, a Vitosa lábánál, a bolgár fő­várost övező autóútgvűrű külső peremién 1979 óta ma­gasodik ez az egyedülálló emlékmű. Körülötte félkör alakban másfél emberma- garságú betonfalban haran­gok gyűrűje Ennek környé­kén rendezték meg a „Béke zászlaja” elnevezésű nem­zetközi gyermekfesztivált. A nemzetközi gyerm,ékfó­rum ma már hagyományos.- nak nevezhető. 1979-ben, az ENSZ által nemzetiközi gyermekévvé nyilvánított esztendőben Bulgária java­solta, hogy tartsanak nem­zetközi gyermektalálkozót. Az indítvány alapja az a felismerés volt, hogy a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok kulturális örökségének megismerteté­se hozzájárul a népek kö­zötti jobb megértéshez, a bizalom erősítéséhez. A ne­mes kezdeményezést társa­dalmi rendszertől függet­lenül világszerte felkarol­ták. Létrehozták a tehet­séges gyermekek — később a korhatár kiterjesztésiével fiatalok — felkarolásának nemzetközileg intézménye­sített alapját, megteremtet­ték a kereteket az egység és a béke, az alkotás és a szépség örök, de nem el,vo­nat koztatott politikai és esztétikai kategóriáinak szé­les körű megismertetésé­hez, konkrét tartalommal való megtöltéséhez. A fesztivál bulletinjét a világ több mint száz or­szágában öt nyelven terjesz­tik. A lap fő szerzői és ol­vasói természetesen a gye­rekek, de ismert írók, -mű­vészek. zeneszerzők, külön­böző foglalkozású híressé­gek is rendszeresen írnak a feszt-iválújságlba. A nemzetközi gyermeik- és ifjúsági fesztivál művé­szeti alapjába ma 101 or­szág több mint 30 ezer al­kotása tartozik. A különbö­ző irodalmi pályázatokra a világ minden részéből be­küldött versek és elbeszélé­sek neves bolgár műfordí­tók révén válnak hozzáfér­hetővé a világnyelveiken. A közelmúltban, érdekes kísér­letet végeztek: az egyik szó­fiai iskola tanulói hasonló korú NDK-beli diákok mű­veit fordították bolgárra. A zsűri meglepetésére az ifjú „műfordítók” jobban meg­közelítették az eredeti alko­tások hangulatát és lelkivi­lágát, minit a hivatásosok. A fesztivál művészeti alapjához egész évben ér­kező alkotások rpűfajskálája rendkívül széles: a rniinia-' tűr képzőművészeti alko­tásoktól a nagyméretű pain- nóig. a rejt vény verseiktől a poémáig, a balladától a -színműig terjed. A zene­művek, azon túl, hogy a „hangialiap” értékes gyűjte­ményei rendszeresen fel­csendülnek hangversenye­ken a rádióban és a televí­zióban. Az elmúlt három évben több mint 200 tárla­tot szerveztek Bulgáriában és további 50 országban. Szófiában állandó kiállítá­son tekinthetők meg az azo­nos ■ tematikát képviselő művek. A legtöbb alkotás a „Gyermekek és a sport”, a „Világűr” és a „Portré gy-ermekrajzolkbam című pá­lyázató,kria érkezett Az ifjú tehetségeknek az idén is alkalmuk volt ta­lálkozni bolgár és külföldi írókkal, költőkkel, zene­szerzőkkel, képzőművészek­kel. pedagógus,ókkal és esz­tétákkal. Az általános esz­mecserén túl lehetőség nyílt ■egyes alkotások elemzésére is. A fesztivál vendégei el­látogattak Veliiko Tarnovó- ba, az ősi bolgár fővárosba, a rózsák völgyébe, a bolgár Fekete-tengerpart legszebb üdülőibe. Pék Miklós Lengyel András ÁZ ALKOHOLIZMUS ELLENI ÁLLAMI BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA A JÓZAN ÉLETMÓD ÉRDEKÉBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom