Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

Somogyi Néplap 1985. augusztus 31., szombat 10 Köpeny elsősöknek Ez a ruhadarab az, ami­ből kettő-három sem sok a hatéves, ruhatárában, aki szeptemberben ismerkedik az iskolai élettel és még szívesen veszi felt az iskola- köpenyt. Ahol anyuka tud varrni, ott érdemes műsziá- ltas vászonból, vagy aköny- nyen mosható nylonból el­készíteni. Különféle díszí­téssel (farkasfog, hímzést, zsinórozás) csinos „munka­ruha” készülhet. A rajzon az egész köpeny kiszabását mutatjuk. Vas­tagabb vonallal, rajzoltuk azokat a részeket, amelye­ket elő kell rajzolná a 10x10 cm-tes kockákba, felnagyít­va, szagglatotit vonalijai pe­dig azokat, amelyeket a máo kiszabott rész uttán egyenesen az anyagból szab­hatunk. 70 cm széles anyagból 2— 2,10 cm szükséges. Jelma­gyarázat: A = háta, B = eleje bal oldala, C = eleje jobb oldala, D = hátsó nyakpánt, E = pánt a bal_ elejére, F = pánit a Jobb" elejére, G = ujja, H ^&é- zelő, I = zseb, J = pánija zsebre, K = öv, félbehajt­juk. Bányai Katalin Ültessünk szamócát Szamócaültetvényünket há­rom élvnél tovább nem ér­demes fenmitaritanunk, mert a termés apró lesz. Az új te­lepítéshez kertünkből nevel­hetünk palántákat, amelye­ket a felszámolásra ítélt ül­tetvényből válogatunk. A hagyomáinyos nyár végi tele­pítéshez az erős, egészséges 3—5 ioimbleveles sarjaikat válogassuk ki. Ha az ültetvényből ele­gendő számú, fejtett sarjnö- vényt összegyűjithetiümik, azo­kat kiültethetjük véglegles helyűikre. A gyenge gyökér- ze|tű és három lombtevelles sarjaikat célszerű palántame- veilő iskolába ültetnünk, mi­előtt véglegles helyűikre ke­rülnének. A palámitanevélés helyét kerítünk félámyékos, nedves szegletében jelöljük ki. Fon­tos, hogy rendszeresen ön­tözhessük a területet, mert hamar kiszáraidnak. Az érett a kis gyökérzetű palánták szerves .trágyával dúsított, fölásott talajba a növénye­ket 10—15 centiméter sor- és 8—10 centiméteres tőtá- volséigna ültessük. Három­négy hét múltán az itt meg­erősödött szamócaipalántójk végleges helyükre ker.ülhejt- nek. A szamóca a kömmyen mű­velhető, középkötött és hu­muszban gazdag talajokat Igényli elsősorban. Noha nem kifejezetten melegigé- nyes, a fagyzugos helyekre mégse telepítsük, mert az el­ső virágai, amelyek a legér­tékesebb gyümölcsöket ad­ják, a későtavaszi fagyoktól gyakran károsodnak. Seké­lyen gyökeresedik, ezért víz­igényes. Leginkább a gyen­gén savanyú talajokat ked­veli. A talaj magas miész- tartalmára és a klórra érzé­keny, - ezért műtrágyázáshoz káliumMtorid tartalmú mű­trágyát ne használjunk. A szamóca különösen meg­hálálja a telepítés előtti naigyadagú szerves trágyát. Éréit szerves trágyából négy­zetméterenként 8—10 kilo­grammot is bemunkálhajtuink a talajba. Istálllótrálgya híján kerti komposztból szórjunk ki ugyanennyit, és forgassuk be ásónyomni mélységbe. Szerves trágya híjáin vagy annak kiegészítéseként mű­trágyáikkal is dúsíthatjuk a talajt. Foszforból általában 5—8, kénsavan káliból pe­dig 10—14 dekagramm ható­anyagot juttassunk ki négy­zetméteremként. Nitrogénből 4—7 dekagramm elegendő. Az előkészített ágyásba az erős, gyökeres szamócapalán- tájkat 40x40 centiméteres son- és tőtávolságra ültessük. Három-négysoronikónt azon­ban legalább fél méter szé­les művelő utat kell hagy­nunk, hogy ápoláskor, sze­déskor ne tapossuk te a növényeket. Telepítéskor legelőször je­löljük meg a tövek helyét. Legjobb, ha 40 centiméteres jelp álcáit vágunk és azzal, kifeszlíbett zsinór mellett (annak mindig azonos olda­lán) jelöljük meg a helyet, jól látható lyukat fúrva a talajba. Az ültétőgödröt ültetőtfá- val, de ásóval és kapával is készíthetjük. Akkora lyukat vájjunk, hogy a szamóca gyökér zeíte kényelmesen, víSBzagyűrődéS nélkül bele­férjen. Lehetőleg a reggeli órák­ban' vagy késő délután ül­tessünk. Ügyeljünk, hogy ül- tetéfekor ne legyen túlságo­san nedves a talaj, mert a gyökerekhez nyomott föld kiszáradva megkeményedik, és csökken az eredés esélye is. A szamócapalánta gyöke­reit ne vágjuk vissza telepí­tés előtt, mert a növény eb­ben raktározza tartalék táp­anyagait. Ültetés után ön­tözzük he jó alaposan a tö­veket. Az öntözést száraz időjárásban 3—4 naponként ismételjük meg. V. L. OTTHON ÉS CSALÁD Ne féljünk az alvás­zavartól! A:.; G. Harrer salzburgi ideg- gyógyász professzor egy oszt­rák orvoskongresszuson az alvászavarokkal foglalkozott. Leglényegesebbnek azt tar­tóttá, hogy az átmeneti al­vászavarral küszködő ember ne .tartson, alttól', hogy né­hány álmatlan éjszaka miajtt bármi baja történne. Ilyen esetekben ugyanis szinte ki­vétel nélkül mindig kielégí­ti az ember az alvásszükség- letöt, de szorongása miatt mégis azt hiszi, hogy „egész éjszaka egy szemernyit sem aludt”. A szervezet ugyanis még telki konfliktusok, gon­dok esetén is biztosítja az alvás szükségletét, noha úgy véljük, hogy nem aludtunk- Olyan esetekben, amikor fájdalom okoz álmatlanságot, vagy esetleg szív- vagy málj- megbetegediés áll a háttér­ben, nem az altatók, hanem fájdalomcsillapítók, szív­vagy máj-gyógyszerek hasz­nálata célszerű. Ha az al­vászavar oka a mértéktelen koffein- vagy kávéfogyaisz- tás, alkkor ennek megszünte­tése rendezheti az alvásza­vart. Olyan esetekben, amikor semmi okot nem sikerül ta­lálni, gyakran autogén-tré­ning, vagy az alvás ceremó­niájának megváltoztatása hozza meg a hőn áhított éj­szakai nyugodalmat. A professzor külön felhív­ta a figyelmet a barbitunát tartalmú altató szedésével jiáró veszélyekre. Hatásukra a máj a szokásosnál nagyobb mennyiségű bontóenzimét tériméi, ami például a fo- gamzáSgátbló tabletták ható­anyagát lebontja, 4S azok ez­által hatástalanná ' "vaknak. Sz. I. Először az iskolapadban Sok szó esik napjainkban arról, hogy a gyerekeket már jóelőre fel keli készí­teni az iskolára. Ezt szorgal­mazzák aiz óvodákban, s er­re biztatják a szülőket Ám az iskolára való előkészítés — sokak hiedelme szerint — nem jelentheti azt, hogy a gyermeket előre meg 'kell tanítanunk írni, olvasni, szá- mölinii. Az előkészítés célja, hogy megszerettessük az is­kolát a gyermekkel, élmény- nyié tegyük számára az isko­láiba 'lépést. Semmiképpen ne fenyegessük őt az iskolá­val, mint valamiféle félel­metes hatalmassággal, ahol majd rálnicbaSzedik. Ne kelt­sük benne azt az érzést, hogy az iskola fő feladata a fegyelmezés, az engedetlen gyietnmiekek megzábollázása. Az ismeretlen épület, az idegen felnőtték és gyerme­keik látványa még a leg­egészségesebben fejlődött gyermekből is várakozásos szorongást válthat ki. Hát még ahból, aki családjától, olttthonától nem válik meg egykönnyen, esetleg már az óvodába kerülve is nehezen búcsúzott reggelente a szü­leitől. A tanárok méllett a szülőiknek is tapintatosan, fokozott türelemmel kell se­gíteniük a gyermeküket a környezetváltozást átmeneti időszakában, kerülve a gyer­mek beilleszkedését sürgető erőszakos felszólításokat, a tűhegyei mezőst, a túl sok magyarázkodást. Főként kezdetben legyünk segítségéne az otthoni tanu­lás megszervezésében, föl­adatai elkészítésében, de ne készítsük el helyette a lec­két, ment az az ő dolga. Ugyanakkor túlzott önálló­ságra sem építhetünk, hi­szen a feladatok elkészítése még nem olyan magától ér­tetődő, sem olyan jeléntőség- teli dolog számára, mint a későbbijeikben. A gyermek fi- gyelime, érdeklődése hamar lelohad; még visszahúzzák a leckétől a játékai, hamar ki­fárad az erőltetett szellemi munkától. Éppen ezért ösztö­nöznünk kell otthoni tanulá­sában, érdekessé, vonzóvá kéül tenni a szátmára az egyébként egyhangúnak tű­nő feladataikat is. Az első iskolaév meghatá­rozó a későbbiekre. Ahhoz, hogy a gyermek örömöt ta­láljon a munkájában, és valóban kedvvel végezze a feladatait, ismernie kell munkája értékét. Feladatait nem szabad alábecsülni, ám túlérfékellni sem helyes. A leckeírás, a gyakorlás meg­kezdésekor fel kell kelteni az érdeklődését, de nem szabad mindenáron azzal állítatni, hogy a gyakorlás maga ér­dekes művelet, mert meg kell tanulnia azt is, hogy az életben az unalmas, a szá­raz munkált is el keli végez­ni. Ösztönzésünk eszköze a szóban és érzelmekben kife- jezéisre juttatott dicséret, el­ismerés legyen. A forintok­kal és ajándékokkal megvá­sárolt ötösök következménye előbfo-utóbfo az lesz, hogy a gyermek a zsarolás egyik eszközének tekinti a tanu­lásit, és természetes köteles­ségét úgy végzi, mintha szí­vességet tenne a szüleinek. A 6—7 éves gyermek cselek­véseinek fontos mozgatóru­gója az, hogy szülédnek örö­met alkar szerezni, az tegyen tehált számára a legnagyobb jutalom, ha örömünket látja. Természetesen a jutalmazás­nak ezt a módját sem érheti el erőfeszítés, .teljesítmények nélkül. Ügyelnünk kell te­hált arra, hogy a gyermek valóban elért jó eredménye tegyen a jutalom fedezete. A szülő érdeklődése nem korlátozódhat csupán az otthoni feladatok ellenőrzé­sére, hanem tájékozódnia kell gyermekénél az iskolá­ban történtek, új ismeretei, új barátai, élményei felől is. Érdeklődjünk, de ne akar­junk beavatkozni az iskolai életének alakulásába. Az otthoni beszélgetések Légkö­re nem lehet számonkérő, feteltetés jellegű, hadd érez­ze a gyermek természetes, magától értetődő szükségle­tének az|t, hogy megossza a szülőkkel a nélkülük szer­zett élményekét. így az is­kolába járás nem idegeníti el a gyermeket a családjától', hánem új elemekkel gazda­godnak a családi együttléték alkalmával folytatott beszél­getések. A szülőiknek csak a peda­gógusokkal szorosan együtt­működve sikerülhet megol­dani az új életformát meg­kezdő gyermek nevelési problémáit. Az I. osztályba kerülő gyermek életében központi helyet foglal el a pedagógus. Ezt a szülőknek méltányolniuk kell, nem ri­válisukat, hanem segítőtár­sukat látva benne. Hiszen mindnyájuknak azonos a célja: egészséges, kiegyensú­lyozott, korszerű ismeret­anyaggal rendelkező, sokol­dalú gyermeket nevelni. Flamm Zsuzsa Gombás töltelék csirkéhez Hozzávalók: 30 dkg gom­ba, 3—4 evőkanál olaj, 1 kis fej vöröshagyma, 1 cso­mó petrezselyemzöld, só, bors, szerecsendió, 3 db to­jás, 2 evőkanál tejföl. A gombát megtisztítjuk, kockára vágjuk, a resizelt hagymát oliajon megfuttat­juk, majd rádóbjuk a gom­bát. Fűszerezzük, sóval, borssal, szerecsendióval. Hozzáadjuk a petrezselyem- zöldet. Puhára pároljuk. Mi­kor a levét elfőtte, Levesz- sszük a tűzről, kicsit hűlni hagyjuk, majd hozzákever­jük az egész tojásokat és a tejfölt. A csirkét vagy bár­milyen más szárnyast tölt­hetünk ezzel a töltelékkel. Lehetőség szerint a bőre alá töltsük. Rágjunk többet! Bár a kőkorszaki embe­rek nem rohanhattak a fog­orvoshoz, és a fogkefe sem tartozott tisztálkodási esz­közeik közé, mégis egészsé­gesebb rágták voltak, mint huszadik századi leszánma- zottainak. Dr. Dorothy Lunt tanul­mánya a Skóciában fellelt őskori csontvázak megvizs­gált fogazata alapján meg­állapítja: a kőkorszakban és a bronzkoriban élt emberek fogainak csak két százaléka volt lyukas. Vaskori őseink fogainak már 4,1 százaléka szorult volna kezelésre, a középkorban pedig a fogak­nak átlagosan hat százaléka okozott fájdalmakat, álmat­lan éjszakákat tulajdono­saiknak. A 19. század végé­re ez az arány már 16 szá­zalék vőlt, s a jelenlegi ál­lapotokat tükröző adatok ennél még elkeserítőbbek. A következtetés mindeb­ből: fogunk is megsínyli a civilizáció ártalmait. A rá­gást nem igénylő puha hú­sok, pépes ételek, krémek, süteményeik csak árthatnak fogainknak. Ma is igaz! Cervantes spanyol író, költő (1547—1616) ma is idősze­rű megállapítását idézzük rejtvényünk függőleges 18., 16., 12. és vízszintes 1. számú sorában. VÍZSZINTES: 1. Az idézet negye­dik, befejező ré­sze (Zárt betűk: Á, M, V, N.) 12. Nem tud beszélni. 13. özönlő. 14. A francia kártya egyik színe. 15. Becézett női név. 18. Alma... 19. Római ötszáz- negyvep kilences. 20. Műszaki Egye­tem. 21. Gyom. 23. Névelős növény. 25. KT. 26. Elek! 27. Limában él. 28. Magához térő. 30. Nóta egynemű betűi. 31. Halogat. 34. Virgonc. 36. Csapadék. 37. For­dított állóvíz. 38. Szülő. 40. Helyrag. 41. Gyökér. 42. Energia. 44. Előbbre jutás. 45. Magolt szór a föld­be. 46. Zuhany. 47. Mesterséges nem­zetközi nyelv. 48. Illetve röviden. 49. Annyi mint. 50. Zamaita. 52. Járom. 54. Azo­nos beítűk. 55. Ekével dolgo­zik. 56. Kóc. 57. EEE. 59. Durva posztó. 61. Szó a ha­lotti beszédből. 62. Nedv. 63. Micsodák. 65. Téeszek csúcs­szerve. 67. Végtag. 68. Szik­1 1 5 9 5 6 7 6 9 10 11 ~l ti ® 15 1 0) 19 T~ 15 0> 46 ® ír ® 16 ® 19 10 ® u 11 ® ® li í9 ® 16 16 17 ® 16 f9 50 SÍ 41 ® ÍJ ® 59 45 36 (B iT ® 58 39 ® 90 ® 91 M 95 ® 99 ® 95 hé ® ® 97 ® ® 96 (D 50 51 ® ® SÍ SJ ® 59 ® 55 ® 56 ® 5T 58 ® 59 ® 60 ® 64 0) 61 ÍJ 6h ® ® 65 66 ® ® 67 68 1 69 ® 70 71 7L —fc 75 lafok. 70. Keresztül nyomó. 72. Púpos állat. 73. Égitest. FÜGGŐLEGES: 1. Inddá- bain, Dél-Ázsdában készült izgatószer. 2. Ausztráliai fu­tómadár. 3. Német helyeslés. 4. Fölé. 5. Mátka. 6. Dunán­túli város, edzőtáborral. 7. Arra a helyre. 8. Ételízesítő. 9. Igevégződés. 10. Vízi nö­vény. 11. Mez. 12. Az idézet harmadik része (Zárt betűk: Z, E, B, A). 16. Az idézet második része (Zárit betűk: B, Á, A). 18. Az idézet első része (Zárt betűk: A, É, J). 21. Kiváltó ökölvívónk. 22. Apróra tör. 23. Világos an­gol sör. 24. Jemen fővárosa. 27. Olaszországi folyó. 29. Vissza: férfirokon. 32. Kár­tyajáték. 33. Csökkenő. 35. Aittüía hun neve. 38. Aladár­ba. 39. Állami bevétel. 43. Előd. 45. Római hatos. 50. A Tisza mellékfolyója. 51. Spanyol női név. 52. Suli. 53. Szülő. 58. Kivergőddk. 60. Sportfogadás. 62. Megalvadt vulkáni kőzet. 64. Körút rö­viden. 65. Tót betűd. 66. Nyom. 67. Rosltnövény. 69. Cö. 70. Állami Biztosító. 71. Kétjegyű mássalhangzó. 72. Tanú egynemű betűi. Beküldendő: a függőleges 18., 16., 12. és a vízszintes 1. számú sor megfejtése. G. Gy. Beküldési határidő: 1985. szeptember 4. Kérjük, hogy a helyes megfejtést levelező­lapon küldjék be, s írják rá: „Felinőttkeresztrejtvény”. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Wolfram, Siegmund, Moser, Reinmar, Pogner, Wo|tan, Ortrud, Dá­vid, Erik, Hans Sachs, Tel- ramuind, Dalland. Könyvutalványt nyert: Szeghy Lászióné, Bogtórlel- te, Ketemen András, Kadar­kút, Ignácz Pálné és Decsi Gabriella, Kaposvár. A nyereményt postán küldjük él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom