Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 28., szerda Műszaki fejlesztés a kisiparban Faszén a vízipipában „CAKK-VÁCÁS" A MATRÓZ ELŐTT Az utóbbi három évben javult .a kisipari műhelyek műszaki színvonala, mert a kisiparosoknak többféle le­hetőségük van modern gé­pek, korszerű berendezések beszerzésére, üzemeltetésé­re. Korábban a kisiparosok főként bérelt gépekkel eny­hítettek gondjukon, ez a forma azonban mindinkább visszaszorul; mindössze né­hány állami vállalat (pél­dául az Építőgépgyártó Vál­lalat és a Fővárosi Ingat­lankezelő Műszaki Vállalat kölcsönöz kisiparosoknak is nagy értékű gépeket, be­rendezéseket. A túlnyomó- részt építőipari és vasipari tevékenységhez kapcsolódó magas műszaki színvonalú eszközök kölcsönvétele azon­ban ritkán gazdaságos hosz- szú távon, így mind keve­sebb mester veszi igénybe. Keresettek viszont a mű­szaki fejlesztés egyéb for­mái. A Kisiparosok Orszá­gos Szervezete minden me­gyében létrehozta a műsza­ki fejlesztési alapot, amely az egyik fő formája a fej­lesztésnek. Az alapba a kisiparosok évente befizetik azt az önként vállalt össze­get, melyet fejlesztésre, gép­beszerzésre kívánnak fordí­tani, s módjuk van arra, hogy az alapból kedvezmé­nyes feltételekkel kölcsönt igényeljenek, ha saját tőké­A Szovjet Tudományos Akadémia legújabb kutatási eredményeit bemutató kiál­lítás nyílik szeptember 10- én Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában. Az Üj anyagok című tárlaton a Szovjetunió nép­gazdasága műszaki—tudo­mányos haladásának meg­gyorsítását szolgáló új tech­nikákkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás hét fő részleg­ből áll. A tárlókban látható lesz egy kristályosító bered- dezés, amellyel tűzálló mo­nokristályok növeszthetek. Bemutatnak olyan üvegszál- fényvezetékeket, amelyeket a telefonhálózatban alkal­jük kevés. így fodított ta­valy csaknem 1400 kisiparos 108 millió forintot modern gépek, eszközök beszerzé­sére. Az utóbbi időben a vám­szabályok is kedvezően ha­tottak a műszaki fejlesztésre. 1982 óta ugyanis a kisipa­rosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó beren­dezéseket, eszközöket 5 évenként 200 ezer forint ér­tékhatáron belül kedvezmé­nyes vámfeltételekkel hoz­hatják az országba. Ez az összeg korábban 60 ezer fo­rint volt. Az új vámrendelet megjelenését megelőző év­ben, vagyis 1981-ben a kis­iparosok — belföldi forgal­mi értékben számolva — 3,7 millió forintért hoztak Ma­gyarországra kisgépeket. 1984-ben ez az érték 35 mil­lióra nőtt. A kisgépek mel­lett nagy értékű eszközök, berendezések beszerzésére is van módjuk a kisiparo­soknak. Ez úgy lehetséges, hogy az Országos Takarék­pénztár hitelt nyújt a kis­iparosaiknak műszaki fej­lesztésre, gépek, modern be­rendezések beszerzésére. E lehetőséggel élve tavaly 4270 kisiparos 294 millió forintot vett föl. Ezekből egyebek között kötőgépeket, az autójavításhoz fontos ke- rékcentírozót, futóműbeál­lító műszereket és egyes maznak, s a jövőben a ká­beltelevíziózás, a számítás­technika, az ipari automati­zálás, a közlekedés és a szállítás, valamint az ener­getika területén is felhasz­nálhatnak. Kiállítanak több olyan műszert s, amely új félvezető anyagok alkalma­zásával működik, valamint tűzálló vegyületek modell­jeit, amelyekkel jelentős elektromos energia takarít­ható meg. A gyémántok mérésének új módszerével is megismer­kedhetnek a Semmelweis utcai kulturális központ lá­togatói. Külön csoportban állítják ki az orvostudo­speciális célszerszámokat, műanyag fröccsöntőfejeket vásároltak a hitelt kérők. Egyre inkább elterjedt módszer egyes külföldi gé­pek bérlete is. A Kisipari Termeltető Vállalaton ke­resztül egyre több mester bérel kiváló minőségű kül­földi forgácsológépet, spe­ciális műszert, szerszámot, s azt egy idő múlva meg is vásárolja. A KlOSZ-ban el­mondták, hogy a jövőben e forma elterjedésével számol­nak. A kisiparos műszaki színvonalának fejlesztése továbbra is fontos feladat. Ehhez a KIOSZ úgy járul hozzá, hogy mind szorosabb kapcsolatot igyekszik kiala­kítani a kisiparosok és az állami vállalatok között. Olyan bemutatókat rendez­nek, amelyekben mód nyí­lik arra, hogy az iparukat gyakorlók felvegyék a kap­csolatot a munkájuk iránt érdeklődő vállalatokkal, amelyek viszont modern gé­pekkel, berendezésekkel se­gítik a kisiparosokat. A ma­gyar vállalatok mellett kül­földi cégekkel is igyekeznek együttműködni. így kerül sor rövidesen az NSZK-beli Roller cég és a KIOSZ kö­zötti megállapodásra, amely­nek értelmében magyar kis­iparosok kedvezményesen juthatnak majd víz-, gáz­szerelésihez szükséges NSZK gyártmányú kisgépekhez. mányt és a mezőgazdaságot szolgáló új preparátumokat. Látható lesz közöttük a Ferroceron, amely egyebek mellett orrüreg- és garatbe­tegségek gyógyítását szol­gálja. A kiállítás jelentős részében hő- és tűzálló po­limer anyagokat, olcsó ada­lékanyagú fenolgyantákat is bemutatnak. A tudományos tárlat foglalkozik a porko­hászati kutatásokkal is, amelyek tág teret adnak a fémmel való takarékosko­dásra és a munkatermelé­kenység növelésére. A kiállítás két hétig fo­gadja majd az érdeklődő­ket. Az előállítások A siófoki városi ügyész­ségen is „szezon” van. Dr. Solti Gyula vezető ügyész azt mondja, hogy náluk a júliusnál is erősebbnek bi­zonyult az augusztus. Ez természetesen azt jelenti, hogy e hónapban több bűn­cselekmény -történt a vá­rosban és környékén, minit aiz azt megelőzőben, sőt — a statisztika szerint — piz idei szezonban több bűn­esettel kellett foglalkozniuk, mint tavaly. Itt vannak például az úgynevezett elő­állítások, amelyek különösen az idényre jellemzőek. Az egyszerűbb megítélésű, kel­lően bizonyított bűncselek­mények elkövetőit ugyanis gyorsított eljárással — az elkövetéstől számítva 6 na­pon, belül — állítják bíró­ság elé a közrend, a köz- biztonság érdekében. Ezek az ügyek nagy koncentrá­ciót és. összehangolt munkát igényelnek a bűnüldöző, il­letve az igazságügyi szer­vektől (rendőrség, ügyész­ség, bíróság). Különösen sok gondot okoznak a más vi­dékiről! ide utazó visszaesők, akiknek régebbi dolgait is meg, kell ismerniük az ítél­kezőknek az említett hat Papon belül. A múlt évben 29 ügyben 32 elkövetőt állí­tottak gyorsított módon bí­róság elé, az idén eddig már 33 bűnesettel kapcso­latban 39 személyt állított elő az ügyészség. — Változatlanul az erő­szakos bűncselekmények a jellemzőek — mondta dr. Solti Gyula. — A garázda­ság, az erőszakos nemi kö­zösülés, a rablás... De az enyhébb minősítésű garáz­daságok száma is nőtt ta­valy óta. Az ide érkező tu­risták közül sokan többnyi­re ital hatása alatt 'követik el a durvábbnál durvább szabálysértéseket. Az idén „divattá” vált az úgynevezett „cakk-vágás” az éjszakai életben. Vereke­dés közben a sörösüveg al­ját letörik (az üveg cdkk- cakkban hasad), s ily mó­don jutnak veszélyes fegy­verhez a „kézitusázók”. Az évadja üveg iszonyú sérüléseket okozhat. Augusztus 10-én éjszaka például a siófoki Matróz étteremben' vereke­dés tört ki magyar és arab fiatalok között. A szemköz­ti járdán éppen arra sétált a siófoki Szilasi Csaba, aki­nek esze ágában sem volt beleavatkozni a csetepaté­ba, ennek ellenére nyom­ban megtámadták egy „cafckos” sörösüveggel. Isa Mohamed A Salem líbiai egyetemi hallgató a gyanút­lan* fiaitalémber arcát két helyen megvágta*, maradan­dó sérüléseket okozva. A brutalitás elrettentő példá­ját adta Budaházi Attila isaszegi lakos is, aki egy 13 éves holland kislányt táma­dott meg éjszaka a szemesi Vadvirág kempingben. Bu­daházi, a péceli mezőgaz­dasági szakmunkásképző nevelője (!) erőszakoskodni akart a kislánnyal (tőrké­sével fenyegette, s meg is sértette), majd a szomszéd sátrakból elősiető NSZK-be­li turistákkal kezdett du­lakodni, s néhányat meg­késelt közülük. Mégis a kempingezők kötözték meg, s adták át a közben oda­érkező rendőröknek. — Minden évben figyel­meztetjük a turistákat, hogy legyenek óvatosak. Vigyáz­zanak értéktárgyaikra, tart­sák szemmel csomagjaikat, ne hagyjanak a gépkocsi­ban értékeket, s ami a leg­fontosabb, az autóikat zár­ják le — mondta a vezető ügyész. — Ennek ellenére nagyon sok a lopás, köztük még számos a felderítetlen. Hogy milyen csábító al­kalom egy nyitva hagyott kocsi, azt jól példázza a következő eset. Egy arab sejk fia faszenet akart vá­sárolni vízipipájába a siófo­ki Tüzép-telepen. Az autó­ját nem zárta le, úgy gon­dolta, néhány percre nem érdemes. Mire az üzletet le­bonyolította, kocsijából 50 ezer forintot elemeit vala­ki. A tettes egyelőre isme­retlen. Persze, szép szám­mal idézhetnénk félderített eseteket is. Mint például a többszörösen büntetett Bó- na Tiborét, aki a vasútállo­máson egy NSZK-beli ven­dég bőröndjére vetett sze­met. Egy óvatlan' pillanat­ban fölemelte, s mintha a sajátja lenne, elindult ve­le. Ám egy jószemű rend­őrnek feltűnt a kissé „sza­kadt” férfi a „jó megjele­nésű” bőrönddel. Igazolta­tás, tettenérés ... Mintegy 7 ezer forint értékű holmit juttattak vissza tulajdono­sának, Bóna Tibort pedig előállították... — Sok gondunk-hajunk van az ittasan vezető autó­sokkal is. Az utóbbi másfél két hónapban a balesetek 30-40 százalékát valamikép­pen befolyásolta a gépko­csivezetők alkoholos állapo­ta. A külföldiek közül so­kan úgy vélik, hogy Ma­gyarországon lehet szeszes italt fogyasztani vezetés közben egy bizonyos (0,8) alkoholkoncentrációi,g. Ez elég furcsa hiedelem. An­nál is inkább, mert a ha­tárállomásokon világosan^ szabatosan felvilágosítanak mindenkit arról, hogy ha­zánkban hány kilométeres sebességgel vezethetnek, s hogy alkoholt fogyasztaniuk nem szabad. Ennek ellené­re sok az ezzel kapcsolatos szabálysértés. Néhány példa... A sú­lyos alkoholos (3,22) álla­potban vezető Konrad Die- ter NSZK-állampolgárt (aki BoglárleUén veszélyeztette a közlekedőket) 100 napi „tétel” (egynapi tétel az ő esetében 200 forint), azaz 20 ezer forint bírság megfi­zetésére kötelezték. A len­gyel Madziar Valentit, aki közepes (1,61) alkoholiosi ál­lapotban közlekedett, s a rendőr intésére nem állt meg, 70 napi tételre egy nap: 100 forint), azaz 7 ezer forintra büntették. Tovább sorolhatnánk a hasonló ese­teket. A vezető ügyész azt is elmondta, hogy sajnos a fia­tal felnőttek és a fiatalko­rúak bűnözése is gyakoribb az idén, mint a múlt évben ASzovjetTudományos Akadémia kiállítása Budapesten BOTRÁNY A SZOMSZÉDBAN Sógor, van-e jó bor? Sok helyen „eltemetik” az osztrák borokat. Együttérzek az osztrák bor- fogyasztókkal. Az emberek kételkednek és bizalmatla­nok. Ausztriában napjaink­ban igazán jogos a kérdés: sógor, van-e jó bor? — Van bizony — mondja Stefan TsChida illmitzi gaz­da —, de azt ne az üzletek­ben keresse, mert ott még mi sem igazodunk el, hogy melyik az igazi, és melyi­ket pancsolták. Ha jót akar ,inni, akkor egy magamfajta kistermelő pincéjét keresse föl. Abban megbízhat. Higgye el, nekünk nem érdekünk, hogy bármit is tegyünk a borihoz. Tőlünk a kereskedők három-négy schillingért ve­szik a bort, aztán húszért to­vábbadják. Ők a kutyák. Ne­kem elhiheti. — Így igaz — tóidja meg a szomszéd, Gartner Rei- mund. — A kereskedőik pan­csoltak, mi meg isszuk a le­vét. Nem tudom, miből lesz itt pénz a környéken, ha ezek után nem veszik meg a borainkat. Ilyen kisemberek, mint mi meg a gyerekeink, akiknek csak néhány hold földjük van, tönkremegyünk. Mi történt tulajdonképpen? A botrány 1984 novemberé­ben kezdődött Burgenland- han, amikor az egyik borke­reskedő az eisenstadti adó­hivatalnak dietilén-glikolról adóengedmény céljából be­nyújtott egy számlát. A gli- kolt termelési segédanyag­ként tüntette fel. Az adóhi­vatal tisztviselői nem akar­tak hinni a szemüknek, azon­nal értesítették a tartomá­nyi borászati hivatalt és a bécsi mezőgazdasági kutató- intézetet. A borbotrány ak­kor terebélyesedett ki, ami­kor a vegyészek és az orvo­sok közölték: a .glikol erős méreg, tönkreteszi az embe­ri májat, vesekárosodást okoz, és nagyobb töménység­ben halálos. A hatóságok azonnal hoz­záláttak egy olyan vizsgálati módszer kidolgozásához, melynek segítségével a leg­kisebb mennyiségű glikol is kimutatható. Borban ilyen vegyszert korábban sehol a világon nem kerestek, mert ezt az anyagot eddig csak a járművek fagyálló folyadé­kaként alkalmazták. A bot­rány napról napra nőtt, a hatóságok nagy erővel láttak hozzá a nemzetközi méretű­vé duzzadt borhamisítás fel­göngyölítéséhez. Minden bort meg kell vizsgálni — adta ki az uta­sítást a kormány, csakhogy ez óriási feladat és idő ... Tavaly hárommillió hektó bort termeltek Ausztriában. Az ellenőrzéssel nem lehe­tett késlekedni, eddig 5 mil­lió liter mérgezett bort ko­boztak el. Elsőként a burgenlandi Jo- sef Tschidát tartóztatta le a rendőrség, mert boraiban glikolt találtak. Azóta az őrizetbe vettek száma meg­sokszorozódott, köztük van az a vegyész is, aki együttmű­ködött a kereskedőkkel. Hogy mekkora üzlet valójában a bor, érdemes Josef Tschida példáját idézni. Még tíz éve sincs annak, hogy borkeres­kedéssel foglalkozik, de a luxus családi rezidenciája mögött már hat, egyenként 170 ezer literes bortartály magasodik. Fia, Arnold el­mondása szerint jól ment, hetente 220 ezer liter bort szállították az NSZK-iba. Az ifjabb Tschida állítja, az ex­portbor literenként csak há­rom sdhilling hasznot ho­zott ... Tessék utánaszámol­ni! így aztán könnyen gyűl­tek a milliók. Most apját Bécs leghíresebb és leggazda­gabb ügyvédje, Michael Stern védi majd a tárgyaláson — aki egyébként antialkoho­lista. A borokat Ausztriában még napjainkban is vizsgál­ják, és százhektószám ko­bozzák el az emberi fogyasz­tásra veszélyes italokat. Grazban olyan borokat ta­láltak, melyekben 6,7 gramm glikol volt literenként. Eddig a legsúlyosabban fertőzött borra az NSZK-beli Biele- feldben bukkantak, ahol a rusti emblémával ellátott aszúborban 19 gramm glikolt találtak. Orvosi feltételezé­sek szerint ennek a duplá­ja már halálos dózis. Rust a burgenlandi szőlő­vidék egyik központja. Heri- bert Artwiger polgármester fogad, de nem titkolja rosszkedvének Okát. — Egyszerűen kilátásta­lannak látom a jövőt. Tönk­retettek bennünket a borha­misítók — mondja. — A saj­tóban, a rádióban, mindenütt azt hallani, a legtöbb hami­sított boron rusti embléma van. Arról azonban nem be­szélnek, hogy itt nálunk mindössze 480 hektáron ter­melnek szőlőt, és egy átla­gos esztendőben másfél mil­lió liter bor van a rusti pin­cékben, ha rekordtermést ta­karítunk ;be, mint tavaly, ak­kor esetleg kétmillió. Ezzel szemben rusti borként 80 millió liter kerül forgalom­ba. Ennek csak a 2 száza­léka készül az itt termelt szőlőből. — Értse meg, uram, a rus­ti bornak jó neve van. Ép­pen ezért eddig kereskedel­mi érdekből ezerszám ke­rült olyan palack az üzletek­be, melyeket ugyanezen a vidéken töltöttek, de nem itt nálunk. A jelenlegi bortör­vény erre lehetőséget ad, csak éppen sérti a mi jogos érdekeinket. — Szeretném, ha megírná, Ruston eddig még nem ta­láltak hamisított bort, és bi­zonyos vagyok benne, hogy nem is fognak. Azt persze nem tudjuk, hogy a kereske­dők, miután felvásárolják a bort, mit csinálnak vele. Elegáns csomagolású riz- linget tesz elém. — Ezt nézze meg. A címkén a következő ol­vasható: Peter Láng Als­heim. Ruster. Nyugat-Német- országban palackozták, 16 gramm glikolt találtak ben­ne. — Mi ezért nem vállalha­tunk felelősséget. — mond­ja. — Csak azért a borért, amelyet itt, nálunk palac­koznak. Ebből nem enge­dünk, és harcolni fogunk az igazunkért. (Folytatjuk.) Puskás Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom