Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
Jt4 Világ proletárjai, egyesüljetek! ||L B Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 201. szám ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1985. augusztus 28., szerda Nem csak —----— — v s zavak A szeptember sok olyan fiatal számára jelenti a felnőtt életkezdést, aki még csak most kóstolja meg a munkát. Ki sikertelen felvételi, ki pedig komoly megfontolás után választ magának munkahelyet. Nem mindenki számára kielégítőek a lehetőségek, s a felnőttkor küszöbén tulajdonképpen föl sem imérhető igazán, mit jelent az, ha valaki nem az érdeklődésének megfelelő területen vállal munkát. Milyen támogatást várhat így az ember a munkahelyétől, hogy végül a tehetségének megfelelő területen továbbképezhesse magát? Az egyéni és a vállalati érdekek olykor ütköznek, megoldásuk azonban emberséggel, megértéssel sikeres lehet, természetesen csak akkor, ha e szavakat nem a frázis szintjén értelmezzük. A lehetőségek sohasem olyan sokszínűek, mint ahogyan kamaszkorában véli az ember. Néha úgy tetszik, könnyebb óriássá válni, mint az érettségi és a sikertelen fölvételi vizsga után álmainkat valóra váltani. Kevés tehát az olyan fiatal, akinek első munkahelyén sikerül beállítottságának megfelelő munkakört találni. Itt ütköznek először az érdekek. A vállalat, a gyár, az üzem azt szeretné, hogy minél több, magasan képzett szakmunkással dolgozzon. A fiatalok pedig azt, hogy tehetségüket és ambíciójukat a legnagyobb mértékben kielégíthessék. A megélhetéshez azonban pénz kell, a pénzt munkáért adják, így elsősorban a vállalat érdekét kell szem előtt tartani, s szakmai tudást szerezni. Ez az érettségi után is elsajátítható, így iá hozzáértés az oktatással és a gyakorlattal egyenes arányban nő. Emellett lehet adózni még az egyéni elképzeléseknek is, ha van elég energia, akarat. Segítik ezt a munkahelyek is, de sokszor céltalanul. A kiképzett fiatal sok esetben hátat fordít a vállalatnak, mert az később már nem tud képzettségének, tehetségének megfelelő munkakört biztosítani. A felnőtté érés korszaka lényegében az első munkahelyen kezdődik. A megöregedett nemzedék helyét a most felnövő fiatal generáció foglalja majd el, s ez örök körforgás. A cél: egyre nagyobb lehetőséget teremteni arra, hogy művelt, magasan képzett nemzedék folytassa azt a munkát, amelyet az időisebbek elkezdtek. Erről intézkedik az ifjúsági törvény is: „Elő kell segíteni, hogy a fiatalok egyéni képességeiket, törekvéseiket, valamint ia társadalom szükségleteit és lehetőségeit figyelembe véve megfelelő élethivatást válasszanak. A munkahelyek segítsék elő ezt, s tegyék lehetővé, hogy az életkezdő fiatal zavartalanul beilleszkedhessen a közösségbe és rendjébe”. Ahhoz, hogy a törvény ne csak elméletben valósítsa meg fiataljaink törekvését, ma is szükség van az idősebbek támogatására. Ez biztosítja, hogy ne visszafelé, hanem előrehaladjunk azon az úton, amelyen elindultunk. Klie Ágnes Kiemelkedő jelentőségű gazdasági-kereskedelmi együttműködésünk Jubileumi ünnepséget tartattak kedden, a Külkereskedelmi Minisztériumban az első magyar—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírásálnak 40. évfordulója1 alkalmából. A megemlékezésen! részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, Iványi Pál, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az első magyar—szovjet árucsere-egyezménynek közvetlen politikai tartalma és haitása volt. Azáltal, hogy Magyarország: és a Szovjetunió gazdasági partnerekké váltak, a magyar külgazdasági kapcsolatok új orientációja kezdődött el, első jelentős lépésként a nyugati tőkés érdekektől való függetlenedés útján. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdetitől fogva meghatározó szerepet játszik Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. Tavaly a Szovjetunióval folytatott kétoldalú forgalom értéke elérte a 8,5 milliárd rubelt, ami a teljes magyar külkereskedelmi áruforgalom egyharmada. Az idén a kétoldalú árucsere tovább bővül, és a forgalom meghal adja a 9 milliárd rubelt, az 1981—85. közötti tervidőszakban, pedig a 40 milliárd rubelt. A 80-as évtized eddig elltelt évei abból a szempontból is sikeresnek tekinthetőek, hogy tovább mélyült a két ország közötti együttműkö- dés, és újabb formák kimunkálására is sor került. A miniszter a továbbiakban. hangsúlyozta, hogy hazánk külgazdasági kapcsolataiban változatlanul meghatározó szerepe van a KGST-nek, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. Tevékenyen közreműködünk a KGST tavalyi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, és kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. Termelési szerkezetünk korszerűsítésekor azzal számolunk, hogy a forgalom bővítését a KGST- piacon korszerűbb, az igényekhez jobban alkalmazkodó termelési szerkezettel, a tudományos műszaki haladás eredményeinek gyorsabb alkalmazásával tudjuk elérni. Az integrációs kapcsolatokon belül kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunióval fennálló gazdasági-kereskedelmi együttműködés. Veress Péter ezután a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb teendőkről szólva rámutatott: a konvertibilis külkereskedelmi és fizetési mérleg javítása', a rubel elszámolású külkereskedelemben- kiegyensúlyozott forgalom elérése, valamint a hazai ellátás megnyugtató színvonalához szükséges importtermékek behozatala egyaránt alapvető fontosságú feladatok, amelyek megoldásában a jövőben is tevékeny -rész hárul a magyar -külkereskedelemre. Ezt követően Borisz Sztu- kalin méltatta a két országi közötti külkereskedelmi kapcsolatok jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a négy évtizedes együttműködés megfelelt a két ország érdekeinek és jól szolgálja a békés egymás mellett élés1, a -társadalmi haladás ügyét. A magyar—szovjet keres- kedelmi-glazdasági együttműködési — a többi KGST- országgal fennálló (kapcsolatokkal kiegészülve — nagy fontosságú a Szovjetunió gazdasági életében is. Veress Péter az évforduló alkalmából Szocialista külkereskedelemért emlékplakettet nyújtott át magyar és szovjet szakembereknek. Befejeződött az országos agitációs és propaganda értekezlet Kedden a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházéiban befejeződött az országos agitációs és propaganda értekezlet. A -tanácskozás második napján Lakatos Ernő és Radics Katalin, a Központi Bizottság osztályvezetői tartottak előadást. Ezt követően a résztvevők szekcióüléseken vitatták meg a soron következő feladatokat. Megnyílt Genfben az atomsorompó-konferencia MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE Kedd délután Genfben nemzetközi tanácskozás kezdődött, amelyen megvizsgálják az atomsorompó-szerződés végrehajtását. Az 1970-ben életbe lépett szerződésben, amelyhez eddig 130 ország csatlakozott, az atomfegyverrel rendelkező hatalmak vállalták, hogy nem adnak tovább ilyen fegyvereket más államoknak, egyúttal pedig a nukleáris fegyverek csökkentésére és általában a leszerelésre törekednek. A szerződéshez csatlakozó országok kötelezik magukat, hogy nem próbálnak megszerezni atomfegyvereket. Az egyhónapos konferencián várhatóan előtérben áll majd az a veszély, hogy egyre több, a szerződéshez nem csatlakozott ország, mint például Izrael, Dél-Af rika és mások, atomfegyverhez jutva veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot. A fejlődő -országok, amelyek e tanácskozáson is nagy többségben vannak, várhatóan bírálják majd azt a körülményt, hogy nem került sor az atomifegyverkezés korlátozására; ellenkezőleg a fegyverkezési verseny tovább gyorsult. A tanácskozás így politikai fórumként szolgál, amelyen sok ország vezető politikusokkal, diplomatákkal, szakemberekkel képviselteti -magát. A Szovjetunió küldőttségé- ndk élén Andronyik Petrosz- janc akadémikus, az Állalmi Atomenergia Bizottság elnöke, az Egyesült Államok küldöttségének élén Kenneth Adelman a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatója ál-I. A magyar küldöttséget Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár Vezeti. A megnyitó ülésen egyhangúlag az egyiptomi Mohamed Shakert választották a konferencia elnökévé. Jan Mar- tenson, az ENSZ főtitkárhelyettese Perez de Cuellar főtitkár nevében -tett nyilatkozatéiban kijelentette: az atomsorompó-szerződés fontos lépés volt a nukleáris katasztrófa megakadályozásához vezető úton és központi szerepet játszott az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozásában. Sok országnak van már technikai lehetősége atomfegyver előállítására, de nem élnék ezzel — annál kevésbé, mivel az ellenőrzött szerződés erősíti biztonságukat. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy az atomlhatal- mak tárgyaljanak a fegyverkezési verseny hatékony megszüntetéséről, és mielőbb megállapodjanak a nukleáris leszerelésben. Örvendetes, hogy a két legerősebb atomhatalom újra felvette a leszerelési tárgyalások fonalát, -bár azokon még nincs látható haladás — mutatott rá az ENSZ főtitkára. A világ 130 országa fogadta már -el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzését; a békés célú nukleáris 'berendezések 98 százaléka áll így nemzetközi ellenőrzés alatt. Ez a rendszer jó alapul szolgálhat az atomfegyverkezés korlátozásánál is — erről beszélt Hans Blrx, az Ügynökség vezérigazgatója a tanácskozás megnyitó ülésén. Az öt atomfegyverrel rendelkező hatalom közül az Egyesült Államok, Nagy-IBritannia, Franciaország, legújabban a Szovjetunió ugyancsak az ügynökség ellenőrzése alá helyezte egyes békés célú nukleáris berendezéseit, Kína pedig olyan kétoldalú egyezményeket kötött, amelyek ha(Folytatás a 2. oldalon) A megye vízgazdálkodásának helyzete A lakosság 80 százaléka kap vezetékes ivóvizet Somogy vízgazdálkodásainak helyzetét, a VI. ötéves tervi fejlesztések állását és a VII. ötéves tervi időszak elképzeléseit tekintették át a megyei pánt- és tanácsi vezetők az' Országos Vízügyi Hivatal „vezérkarával” tegnap I-galban, a termálfürdő tanácstermében. Az OVH küldöttségét Zsuffa Ervin, a vízügyi hivatal- elnökhelyettese vezette, a somogyit dr. Sarudi Csaba, a megye1 tanács általános! elnökhelyettese. A tanácskozáson ott volt dr. Gyenesei István, a megyei pántbizottság titkára is. Somogybán az ivóvíz minőségének javítása érdekében számos intézkedést tettek ebben a tervidőszakban. Vas- és .gáztalamító berendezések épültek, növekedett a tározókapacitás és több helyen -tart az elavult hálóaaAz aratás után a legfontosabb munka a mezőgazdaságban a télre való felkészülés. Ezzel is jól állnak a megye termelőszövetkezetei. A képen a bálázott szalmát hordják be az iharosberényi határból tok rekonstrukciója. A közegészségügyileg veszélyeztetett 121 somogyi település közül 22-ben szerveztek társulati vízmüvet és 27-ban építettek közkifolyóit. Tervezik több község ellátását palackozott vízzel. Az idén, a tervidőszak utolsó évében már a lakosság: 80,8 százaléka k-ap közműről ivóvizet. A hálózatiba bekapcsolt (települések száma 148-:ra nőtt, így a megye településeinek több mint a fele egészséges ivóvizet fogyaszthat. Fejlődött a csatornázás is a tervidőszakban. 1980-ban a megy-e lakosságának még csak 18 százaléka élt csatornával ellátott területen', s összesen 16 településen épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat. 1981-85 között a megye új szennyvíztisztítók építését, a meglévők bővítését, hatásfokuk javítását és a csatornahálózat fejlesztését kezdeményezte. A fejlesztéseik kiemelten a Balatoni-partra és néhány városra (nagyközségre) ösz- pontosultaik. Ennék eredményeként ma a csatornázott településeken élő lakosság aránya 27,7 százalékra nőtt, s az ilyen települések száma eggyel gyarapodott. A tanácskozáson Zsuffa Ervin hangsúlyozta, hogy az új tervidőszak arányai még nehezen láthatóik áit, ezért több megyei igényre, kérésre még nem lehet végleges választ adni. Előreláthatólag a beruházásokra, fejlesztésekre szánt összegek nem lesznek nagyobbak a korábbiaknál. A regionális szennyvíztisztítási, csatornázási célok például szerepelnek az OVH célcsoportos javaslataiban, ezek sorsa azonban az országos tervek egyeztetésekor dől. el. A megyei vezetők egy nehezen feloldható ellentmondásra mutattak rá a tárgyaláson. A Balaton térségében épülnek a szennyvíztisztító főművek, s ehhez megkezdődött a csatornatársulatok szervezése. A lakossági érdekeltségi rész azonban igen magas, eléri a lakossági tűrőképesség határát. S mégsem elég. Az OVH ugyan 135 millió forintot fordít erre a célra, de ez is jóval kevesebb a szükségesnél. A megyének kellene mélyen a zsebébe nyúlnia. De szabad-e, Ite- het-e ezt megtennie? Somogy lakosságáhíak csak egy kisebb hányada él a Balaton-parton, a többiek rováséra nem lehet a balatoni településeket fejleszteni. Egyébként is csatorna- fejlesztés eddig jószerével cstak a Balatonnál történt. A jelenleg rendelkezésre álló pénzek -aligha alkalmasak a megfelelő -hálózat kiépítésére. A megye álláspontja szerint a jelenlegi föltételek között nem valósítható meg a kormáhiy- program. Felvetődött a Kis-Balatan vízvédelmi rendszer második ütemének indítása is. Ennek: jelenleg bizonytalan az időpontja. Hátráltatja a beruházást, hagy vízvédelmi rendszer céljaira igénybe vett földterületek (kisajátítási és térítési díjainak összege igen nagy, 660 millió forint, vagyis éppen a beruházásra számit összeg fele. A munka gyors megindításához egyebek között ennek mérséklésére is szükség lenne. A tegnapi tanácskozáson megvitatták aíz igali fürdő fejlesztésének kérdését is.
