Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

1985. augusztus 27., kedd Somogyi Néplap 5 ÚJDONSÁGOK Ősi kismesterségek nyelvtanfolyam óvodásoknak A Kilián ifjúsági ház őszi-téli programjából Vaskos kis füzet állt össze a Kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központ őszi-téli prog­ramajánlatából, melyből ha­marosan kedvükre válogat­hatnak a gyerekek 5 éves kortól a tini korig. A szep­temberi iskolakezdés után hamarosan arról ds dönthet­nek a diákok, hogy az ifjú­sági ház melyik szakkörében, klubjában kívánnak részt venni. Szeptember 25-ig le­het jelentkezni a szervezett programokra. Tizennyolc szakkört indí­tanak ebben az évben. Na­gyobb részük kapcsolódik a diákok tanulmányaihoz, a szakkörökben szerzett isme­reteket az 'iskolában is hasz­nosíthatják. Biológia, faipa­ri, honismereti, matematikai, számítástechnikai szakkörök mellett a művészetekkel is­merkedni kívánó fiatalok ’S bekapcsolódhatnak az ifjúsá­gi ház programijába. Újdon­ság lesz a szövő és a kosár­fonó szakkör, melyet Dunai- né Pszota Mária vezet. Az ősi kismesterségek titkaival ismerkedhetnek meg a felső tagozatos tanulók. Indul tex­tilfestő szakkör is. A tanfolyamok sorát gaz­dagítja a szeptembertől in­duló német nyelvtanfolyam, melyet óvodáskorú gyere­keknek szánnak. A nagycso­portosok szülei szeptember 25-ig irathatják be a gye­rekeket az ifjúsági háában. Az októbertől decemberig tartó foglalkozásokat szom­batonként tartják. Újra megszervezik a vers­mondók körét, tizenöt éven felüli diákok, fiatalok je­lentkezését várják. IHasznos foglalatosságot ígér az ifjúsági ház azoiknak a szülőknek, akik szívesen megtanulnának ruhát varrni gyerekeiknek. Szabó-varró tanfolyam indul számúkra szeptember 22-én, a foglal­kozásokat vasárnap délelőtt tartják. Hasznos ismeretek­kel gazdagodhatnak a gom­baiismereti, a főző-, valamint a virágápolási és virágköté­szeti tanfolyamon. Újdonságnak számát Ka­posváron a történelmi ját- szőház-foglalkozások meg­szervezése. Októberben és novemberben tartanak ilyet, előbb a honfoglalás téma­köréből, majd a középkor világát elevenítik föl. Régi mesterségekkel, hagyomá­nyokkal, szokásokkal ismer­kednek játékos formában a gyerekek. Bővül a szabadegyetemi előadássorozat, az idén a történelmi mellett termé­szettudományos előadásokat is tartanak. Több kiállítást terveznek: szeptemberben Nagy Előd festőművész mu­tatkozik be az IUMK-ban, maijd a fonyódi általános is­kola vizuális műhelye, ok­tóberben a dél-dunántúli pe­dagógus képzőművészek tár­lata nyílik meg, november­ben a Táncsics gimnázium tanulóinak rajzaiból, decem­berben a nagyatádi 2. szá­mú általános iskola diákjai­nak munkáiból lesz bemuta­tó, az óv végén pedig Ungvári Károly kaposvári festőművész szerepel az in­tézményben. H. B. Rádiócsillagászat Fokozott érzékenység A csillagászat előtt igen szerteágazó feladatok áll­nak: az égitestek helyzeté­nek és földről látszó moz­gásának meghatározása, a világegyetem szerkezetének kutatása, az égitestek kelet­kezésének, fejlődésének és fizikai felépítésének vizsgá­lata. E feladatok megoldá­sát újabban a csillagászat két fiatal ága: a rádió- és radarcsillagászat segíti. A rádiócsillagászat alap- elvévé az a jelentős felfe­dezés vált, hogy a csillagok nemcsak szemmel látható elektromágneses sugárzást — fényt — küldenek fe­lénk, hanem annál sakkal nagyobb, illetve kisebb frek­venciájú sugarakat is. A csillagokról érkező rádió­hullámokat felfogó teleszkó­pok a rádiótávcsövek. Alap­vető feladataikban hason­lítanak az optikai távcsö­vekhez: nagy felületen ösz- sze kell gyűjteniiük a beér­kező rádiósugárzást, s szét kell választaniuk az égbol­ton közel fekvő rádióforrá­sokat. A rádiótávcsövek jóval nagyabbak az optikai te­leszkópoknál, s viszonylag nagy gyűjtőfelületük foko­zott érzékenység elérését te­szi lehetővé. A rádiótávcsö­vek hatalmas parabolaan­tennáinak átmérője azon­ban nem növelhető tetszés ,szerit, mert saját súlyuk alatt összeroppannának. Legújabban már két vagy több antennát kapcsolnák össze, és az általuk észlelt jelek összekombinálásával a fényképhez hasonló rádió­képeket kapnak a világűr távoli objektumairól. A rádiótávcsövek megnö­vekedett érzékenységük foly­tán nagyobb térrészt tekint­hetnek át, mint optikai tár­saik. A rádiócsillagászati megfigyelések segítségével számos intenzív extragalák- tikus rádióforrás (tejút­rendszeren kívüli csillagok) létezését állapították meg, megismerték a pontszerűnek tűnő, ám hihetelenül nagy energiákat kisugárzó rádió- galaxisokat ; a kvazárokat. feltérképezték az atomóra pontosságával vetélkedő rá­dióforrásokat, a pulzárokat is. Képünkön egy jókora mé­retű szovjet rádióteleszkóp parabolaantennájának sze­relését láthatjuk. Agyag­hadsereg a föld alatt A tudományos világot ért­hetően lázba hozta az a pá­ratlan lélet, amelyre Kína Senhszi tartománya szék­helyének, Hsziannak a kö­zelében bukkantak véletle­nül, kútásás közben. Víz he­lyett egy üreget találtak, s benne az emberiség történel­mének egyik legfantasztiku­sabb régészeti leletét: harco­sok, l,ovak és szekerek terra­kottából készült életnagysá­gú szobrait. A lelet csupán egy kilo­méterre van Csin 'Su Huang- ti („Az Első”) császárnak (i. e. 259—210) a sírboltjá­tól. Ő volt az, aki az ország egyesítése végett lerombol­tatta a fejedelemségek között emelt falakat, az északon tá­madó hunok elleni védeke­zésül megépítette a Nagy Fa­lat, megkezdte a Huanghót és a Jangcét összekötő Nagy- csatorna építését, utakat és csatornákat építtetett, egysé­gesítette az írást, a mértéke­ket és a naptárt. A falusiak bejelentése nyo­mán megindult ásatás köz­ben egy 210 méter hosszú és 60 méter széles föld alatti üregnek a körvonalai bon­takoztak ki. A feltárás első időszakában 1000 négyzetmé­teres területen 520 katona­szobor és huszonnégy — szin­tén életnagyságú — lószdbor került elő. A szakértők sze­rint összesen mintegy 6000 agyagfigura rejlik az üreg­ben. 'Az alakok jó állapotban vannak, teljesen élethűek, arcukat, fejüket, derékszíju­kat, bokavédőjüket, csizmá­jukat a legapróbb részletekig kidolgozták. A legmeglepőbb az, hogy mindegyik arc port­részerű, egyedi. Az egyik öreg katonát az összevont szemöldök és az összeszorí­tott ajkak jellemzik, egy má­siknak ívelt a szemöldöke, élénk a tekintete, egy har­madiknak göndörödő bajusza van, s úgy tekint a több mint kétezer évvel fiatalabb ku­tatóra, mint aki nem törő­dik a csatán reá leselkedő halállal. Egyik-másik figu­rába bevésték a készítő mes­ter nevét. A modelleken és a földön bíborvörös, vörös, rózsaszínű, kék, sárga, zöld. narancs, (fekete, barna, szür­ke és fehér festéknyomok ar­ra mutatnak, hogy a szobro­kat színezték. A vizsgálatok szerint a föld alatti agyagihadsereg üregét erős fagerendázat tar­totta, de az egy nagy tűz nyomán beomlott. A régészek a téglalap ala­kú csarnok keleti végén kezdtek dolgozni. Feltártak öt lejtős lejáratot. Ezek ve­zettek abba a terembe, ahol elsőként olyan katonákra bukkanták, akik harci alak­zatban, hármas sorokban ke­leti irányban állnak. Három katona — egy az első sor közepén és egy-egy a két szé­lén — nyilván parancsnok volt. Ez az íjpuskával, kézi íjjal és tegezzel, tehát köny- nyű fegyverekkel felszerelt csapat . ilehetett az előőrs. Őket követte a derékhad, a szorosan felsorakozott gya­logság, amelynek sorait meg­szakították a négy-négy ló­val vontatott szekerek. A legtöbb gyalogos fegyvere lándzsa vagy alabárd, többe­ké valamilyen rövid nyelű szúrószerszám. A harcosok egy részén katonaruha van, másokon páncél. A lovak füle előreszegeződik, a söré­nyük göndör, a farkuk be van csavarva, talán hogy könnyebben tudjanak galop­TV-NÉZŐ A vén bakancsos meg a többiek Az ország legnagyobb színházi társulata a televí­zióé — valahogy így hang­zott el ez a találó megálla­pítás a legutóbbi veszprémi tévtétalálkozón. Milyen igaz: azok a kiváló művészek, akik augusztus 20-án: este Szigeti József népszínművét, A vén bakancsos és fia, a huszár-t adták, talán soha­sem kerültek volna ebben a szereposztásban színpadra. Gobbi Hilda, Páger Antal, Csákányi Eszter más-más társulat tagja. Népszerűséghajhászás nélkül igyekezett a műsor- szerkesztés populáris igé­nyeket kielégíteni az ünne­pien, és felhagyott a konzer- vek tálalásával: ezúttal nem kívánságműsort — Önök kérték — iktatott he. S jól tette. Mert bár ez igényte­lenebb drámai műfaj, a népszínmű nem támadt életre az egyszeri vérátöm­lesztés általi, a fiatalabb nemzedékek képet kaphat­tak arról, milyen lehetett ez az erősen melodramati- kus, romantikus, majdnem- mese műfaj, mely a nép gyermekét győzelemre vitte az ánmánykodó módosabbak ellen. Szigeti Csepregi Fe­renc, Tóth Ede mellett az egyik „nagyágyú” volt... Mesefűzése mára azonban erősen elavult, s itt főként a gonosz csapiámé csapdá­ba ejtésére gondolok. Hor­váth Z. Gergely milliónyi ötlettel — elég hat csak a „részeg” házakra gondo­lunk — igyekezett élveze­tessé tenni a játékot. Gob­bi Hilda végre újra meg­mutathatta, mekkora komi- ka! Mulatozása, orcájának fintorai egy életre elraktá- rozódtak bennem. Akárcsak a pompás Eperjes Károly-i és Csákányi Eszter-i játé­kok, amelyek megmutatták, milyenek is lehetnék a va­lódi emberek. A Csiky Ger­gely Színház tehetséges nai- vát kap Varga Mária sze­mélyében, aki a hamvas', tiszta lánykát alakította. A hét másik magyar be­Az évszázad régészeti lelete pozni. E harcosokat az észa­ki és a déli oldalon kettős sorökban elrendezett, kifelé forduló oldaivéd vigyázta. Az oldalszárny katonáinak ke­zében ugyancsak fegyverek vannak, mint az előőrsbeli katonákéban. Az üreg nyuga­ti végén végzett próbafeltá­rás eredményeként a hátvéd nyugatra néző katonái kerül­tek elő. A hadrend szimmetrikus, jól szervezett elrendezése, a fegyverzet, a lovak, a szeke­rek mind-mind a császár lé­gióinak erejét, fejlettségét tanúsítják. A jó állapotban lévő bronztfegyverek — egye­bek között nyílhegyek, tőrök, amelyek ma is fényesek és élesek —, a sok íjpuska ar­ra mutatnak, hogy ezek a fegyverek széles köriben vol­tak elterjedve Csin Si Hu- ang-ti uralkodása idején. Az üregben találtak még vasból készült mezőgazdasági esz­közöket, arany-, csont-, len-, selyem -és bőrtárgyakat is. A császár sírját még nem tárták fel. A történelmi ada­tok szerint a sírt jóval az uralkodó halála előtt kezdték építeni, s szinte bizonyos, hogy a terrakotta hadsereg elkészítése kapcsolatos volt Csin Si Huang-ti temetésé­nek előkészületeivel: sírmel­lékletnek szánták őket. A lelet helyén múzeumot építenek. Abban helyezik el a leleteket, s abban lelnék otthonra azok a régészek, akiknek még hosszú évéken át kemény munkát kell vé­gezniük áhhoz, hogy teljesen feltárják a páratlan föld alatti agyaghadsereget. H. Zs. mutatója egy ígéretes tehet­ség, Sárosi István Zsákutca című novellájából készült tévéfillm volt. Málnay Le­vente állásfoglalásba készte­tő alkotást rendezett kettő­jük forgatókönyvéből. Ugyanaz a hevület vezérel­te, mint például Urbán Er­nőt amikor az Írott ma’.aíz- tot megírta, melyet szintén láthattunk képernyőn. (Te­hát azért bizonyos érte­lemben panelekből építkez­tek itt!) A munkahelyi lég­kör levegőt! ensége, az al- kalmlaitlanság motiválta fő­nöki személyiségtorzulás persze nem volt ismeretlen téma a Kórház a város szélén1 című nagy sikerű csehszlovák sorozatban sem, melynek egyik főszerepét ugyancsak a szép Andrea Cunderliková jáitszottja. Pro­fizmus volt érzékelhető a Zsákutca jelene tépi t- kezésében; bizonyára hal­lunk még Sárosi Ist­vánról. Ami elgondolkod­tat: a hatvanas-hetvenes években „élő” Írott malaszt- ban még érvényre jutott va­lamiféle erkölcsi igazság, a nyolcvanas évek Zsákutcájá­ban ez elmaradt. Lehet tip­pelni, hogy van-e ebben va­lami tágabban érteimeil .: ?. általánosítható, vngf er ::e- rűen óvakodtak a srerack a happy end-esitéstől. min­denesetre Sipkovits l—.~z nagyot játszott egy p; líri­kussá romlott jellem el i*k állításáért. S végül, egy-egy észlelés. Bár nem tölthettünk napo­kat a képernyő előtt, úgy tetszik, hogy a Hétvége cí­mű monstre műsor sok hasznos információt ad, va­lóban közérdeklődés homlok­terében álló kérdésekről fag­gatja a legilletékesebbeket. Horvát János újra a képer­nyőn ; higgadtsága, választé­kossága évek óta hiánycikk volt. Bár a szomorú tény, a ha­lál hívta elő a műsorokat, mégis sokalljuk, hogy né­hány nap alatt három jeles íróról is adásba került port­réfilm. Lipták Gábor, Cs. Szabó László, Kálnoky Lász­ló jelentőségét nem csökken­tette volna, ha néhány hét- nyi különbséggel elevenítik föl emléküket. L. L. Magyar filmhét Montrealban Jelentős közönségsikert aratott és jó kritikát ka­pott a múlt héten, kezdődött montrali nemzetközi film- fesztiválon a magyar ver­sen yfi lm, Gárdos Péter Uramisten című alkotása. A hivatalos vetítésen kívül a filmet a fesztivál keretében folyó magyar filmhéten is levetítették két alkalommal, mindkétszer zsúfolt ház előtt. A montreali lapok kriti­kusai tetszéssel fogadták a filmet. Paul Laroche, a Le Droit című lapban igen el­ismerően ír Gárdos Péter munkájáról. Lelkesen mél­tatja Feleki Kamill alakítá­sát, Eperjes Károlyt pedig az ismert francia színész­hez, Gerard Depardáeu-lhoz hasonlítja. Gárdos Péterihez egyébként sajtókonferen­ciáján — amelyet egyenes adásban közvetített egy ka­nadai televíziós állomás — számos kérdést intéztek a filmről, annak mondaniva- járól, rendezői terveiről. A montreali fesztiválon ezúttal első ízben magyar filmhetet rendeznek a hi­vatalos program keretében. Vasárnap este vetítették Szabó István Redl ezredes cimű flmjét, amelyet a kö­zönség nagy tetszéssel foga­dott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom