Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
1985. augusztus 26., hétfő Somogyi Néplap 5 Ái időjárási frontok és szervezetünk Az orvosi meteorológia lűvelői meteoropátiának evezik azt a jelenséget, imikor az időváltozások al- almával igen sok élőlények megváltozik a viselke- lése. A meteoropátia jelen- égei még az egysejtű élő- ényeken is kimutathatók. L magasabb rendű növé- íyek és állatok meteoropá- iája még feltűnőbben meg- autatkozik. A legnagyobb nértékben azonban embe- en észlelhető a meteoropá- ia. Kedélyhangulatunk, íiunikaképességünk, mun- :akedvünk és közérzetünk o,k esetben magán viseli a ejátszódó időváltozások következményeit. A beteg m berek meteoropátiája okszor fájdalmak érzésé- ten vagy szövődmények fel- épésében mutatkozik. Régi ebhelyek, évek előtt be- iyógyult csonttörések helyei i meteoropátikus időjárá- i helyzetben sajogni kéziének. Leggyakoribb talán i fejfájás jelentkezése. A meteoropátia jelenségei ilyankor lépnek föl, amikor gy többé-kevésbé gyorsan nozgó időváltozási vonal, in. időjárási front vonul át artózkodási helyünk felett, ippen ezért a meteoropáti- it gyakran frontérzékeny- égnek is nevezik. A meteoropátiának két- éle alakja van. Az egyik az dőváltozások bekövetkezése itán lép fel (posztfrontális), ss ez a jelenség aránylag lönnyen megmagyarázha- ó, a másik megelőzi az dőváltozást (prefrontális). A posztfrontális meteoro- sátiára könnyű magyaráza- ot találni: ha az időválto- ás már lejátszódott, az ízt jelenti, hogy testünk fi- ákai környezete alaposan italakult. Igen rövid idő ilatt megváltozott a hő- nénséklet, a levegő vízgőz- artalma, villamos állapota, izennyezettségi foka, vala- nint a légnyomás. Nem legelhetünk meg azon, hogy :z a környezeti átalakulás >efolyásolja szervezetünk nűködését. Sokkal talányosabb az, íogy az időváltozás előtti neteoropátia miként jöhet étre? Hogyan lehetséges, íogy az időjárás megv ál tolását előre megérezhetjük? A talánynak a kulcsát a nodern meteorológia a következő úton keresi. Amikor i meteoropaták időváltozás ilőtti első panaszai mutat- :óznak, akkor, noha nálunk nég teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilo- néter távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban lévő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulásokat? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilométer távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zajai, zörejei gyakorta származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar ' nélküli csendes esőt szolgáltató időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lényegesen gyengébb, de ez is meglehetősen nagy távolságra szétterjed a légkörben. A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozási front még nagy távolságban van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézhetik elő. de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia, mint már említettük, az egysejtű élőlényeken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben tartózkodókon is jelentkezik. A fekvő betegek gyakran rosszabbul bírják az időváltozást, mint a szabadban tartózkodó betegek. Ezért a meteoropátia létrehozó oka csak olyan légköri jelenség lehet, amely az épületek belsejébe is akadálytalanul behatol. M. I. Tábor a valóság tanulmányozására Szépen elnyújtózva, völgybölcsőben fekszik a település; innen, a heggyé nőni nem képes dombról nyugalmas képet mutat. Pedig ezekben a napokban a közéleti érékben friss vér is kering. S erről már i|tt fenn, a Kánya felé vezető út mentén is meggyőződihetünk. Billenős platójú teherautó betont hozott. Négy-ö,t félmeztelen férfi lapátokkal várja, hogy beledolgozhassa négy nagyméretű föltíliékbe. — Az Erdei Ferenc tudományos diákköri építőtábor tagjai vagyunk — törli meg homllolkát egy barnára napozott testű fiátalember. Miiin|t kiderül, kolléga: Vass István, a Csongráld megyei Hírlap gazdaságpolitikai rovatának munkatársa. — Kilátótornyot építünk Tabnak. Másodízben lehetek ennék a közösségnek tagja. A HGV-ben olvastuk a feleségemmel azt a hirdetésit, amelyben ez a közösség hasonló gondolkodású, életmódot kutató kedvű tagokat toborzott. Tavaly már Csillebércen voltam vetlíük itíz napig, mosit itt táborozunk. Délelőtt áltálában Tab javára tevékenykedünk, több csoportban, este összejövünk p aláverre, összevetjük, milyen munkát végeztünk aznap. A leendő kilátót Gáborjáni Péter, a Műszaki Egyetem tanaira tervezte; ő is itt van. Péter tanár úmaík szólítják a fiatalabbak— Tizenegy méter magas tornyot építünk ide, a majdani játszóparkba. A táfoorozás végéig, huszonkilence- í:~ érnénk te' i hozni. T.íz köbméter betont dolgozunk az alapba. A maketten is Látni, hogy három szintről feledkezhetnek majd belé a nagyközség látványéba a tab iák és a t uristák ... Révész Sándor, Kemény András és Maurer György — ki a Társadalomtudományi Intézetből, ki frissen leszerelve a katonaságtól, ki a hegymászó gmk-bői — most lapátnyélét mark öl. Egyetemisták,, középiskolások — az Interdiszciplináris Diákkör tagjai — táboroznak, Erdei Ferenc nevét tűzve cselékvőkészségük zászlajára Tabán. Három csoportban dolgoztak, amikor ott jártunk. A kilátótoronytól — talán valóban nem délibábot láttunk — az általános iskolába vezetett útunk. Ennek udvarán nagy, szürke betonfal gátolja meg, hogy ne tímollijion a partoldal a bélső térre. A szürkeséget változtatják színes világgá a táborotok. — Egységes az elképzelés — avaf be Pleszkán Éva, a budapesti Ipari Informatikai Központ fiatal közgazdásza. — Erdélyi Dániel művészeti vezetőnk tervezte meg a látványt, amely szeptemberben az iskolásokat fogadja; majd ők festik tovább a betontfp- Iáit, kedvükre ... Itt Éva segítsége Varga Virág, a budapesti Szinyei- Merse gimnázium másodikosa., és a tábor legfiatalabb lakója, Gáborjáni Kinga. A harmadik csoportot a tafoi könyvtár udvari lugasában Leltük meg. Belevácz József igazgató tartott tájékoztatót a környező falvaikban működő olvasókörökről. Közben dolgozott a Magyar Televízió KISZ Kísérleti Stúdiójának egyik stábja: kamera szegeződatt a történésre. Gondos Ernőt, a Szépirodalmi Kanyvkiaídó szerkesztőjét, a Magyarország felfedezése szociográfiasoirozat szerkesztő bizottsági titkárát is felfedeztük a táborozok között. — A tábor a jeles magyar vajLóságkulató és közéleti személyiség, Erdei Ferenc nevét viseli. Miért? — Először is: ón itt egyszerű tag vagyok; rokonszenvezem, aiz ITDK, az Interdiszciplináris Diákkör tevékenységével, ennek ez a magyarázata. Kemény Bertalan a tábor vezetője mint a VÁTI szakembere kisitáj- pröbflémákkail, községfejllő- déssel1 és fejlesztéssel foglalkozik. s ez engem is érdekel. A Népművelési Intézet a községekben alakult és a működő közösségi formákat tanulmányozza, ez újabb szál. Ezekből fonódott ennek a tábornak a programja, s ez a magyarázat a tábor elnevezésére is. A tabi nagyközségi közös tanáccsal a szervezők előre egyeztették az elképzeléseket, így jöhetett létre ez a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával. Ami lényeges: szeretnénk békapcsolód- ni a községek életébe, szeretnénk adni és kapni... Ezéijt szerepel hangsúllyal a „forgatókönyvben” a végzendő munka, de az is, hoigy a tábor célja: „élményeket szerezni arról, hogyan él és milyen problémákkal küzd egy önerejéből fejlődésnek induló hélyi társadalom'’. Tanulmányozzák a társközségek életét, néphagyományát, szokásait, szellemi tevékenységét, tanácsülés résztvevőivé válnak, urbanisztikái konzultáció, köz- igazgatási eszmecsere, ipari szerkezet aktív ismerői lesznek. S az aktív szó feltételezi a véleményezésit, a tanácsadást is. A televíziós stáb munkájáról Meruk Rózsa szerkesztő riportert kérdeztük. — Voltaképpen folytatunk egy megkezdett munkát: az érdekel bennünket, mi hívja létre a legkülönbözőbb életközegdkben alakuló spontán közösségeket. Ismerünk Pest megyei művészközös, ségét, vallási alapon együttgondolkodókat, lakóhelyi közösségeket stb. Halmi György rendezővel, Sallai Gábor operatőrrel úgy véljük, ez a tábor jó alkalom arra, hogy a Tab környéki falvak olvasóköreivel, gazdaköreivel ismerkedjünk és forgassunk róluk. Ott leszünk az egyik községben a kenyérsütésnél és az arató- bálion is. A kétheti táborozás valóban akkor lesz eredményes, ha mindkét fél gazdagodik áltála. Leskó László így festette Munkácsy a Honfoglalást • Most, hogy a magyar nép négy évtizeddel ?zelőtti új honfoglalására ímlékezümk, nyilván gyak- •an szóba kerül az a maiik. bő egy évezreddel ezelőtti birtokbavétel is, ímelynek során Árpád ipánk vezérletével telepedek meg a Káirpát-medencé- D,en őseink. Emezt a negyven éve történt korszakválást is sok-sok képzőművé- izeti alkotás — emlékmű, ireskó, táblakép stb. — idé- :i, de egy olyan kompozíció megszületése még mindig /árat magára, mint amilyen Munkácsy Mihálynak aPar- amentben függő óriási /úszna, a Honfoglalás. Ki ne ismerné ezt a több mint két méter magas és áat méternél is szélesebb jelenetet, amelyen Árpád fehér lován ülve széttekint népének tisztelgő seregén! Azt azonban feltehetőleg jóval kevesebben tudják, hogy e mű megszületésében milyen fontos szerepet játszott a korabeli Szeged meg még néhány más Csongrád megyei helység. Az 1879-es nagy árvíz után példás gyorsasággal újjáépülő város elöljárósága egyrészt arról döntött, hogy az akkor már messze földön híres piktort e nagy munkájában minden módon segíteni fogják, másrészt arról, hogy a gondosan ápolt barátság gyümölcseként a kép nagy színvázlatát megszerzik tőle. Munkácsyt Szegedihez édesgetni nem volt nehéz. Egy jó üzleti érzékű műkereskedő 1882 márciusában már bemutatta itt Búsuló juhász című képét, illetőleg a Krisztus Pilátus előtt című tablójának fénykópvál- tozatát. Nem kevesebb, mint 1600 néző váltott jegyet a két látványossághoz a Hungária szállóba. Amikor pedig a Honfoglalás megfestése ötletből valósággá kezdett lenni, Munkácsy személyesen is megjelent Szegeden. Erre az első látogatásra 1891 októberében került sor, egészen pontosan azért, hogy — a Szegedi Napló szerint — „ .. .a Tisza mellékéről tiszta magyar típusú modelleket ...” akart Párizsba vinni a mester. (iNeuilly- ban ekkor már állt az a hatalmas műterem, amelyet külön a szóban forgó kép elkészítéséhez építettek.) Munkácsy rövid pesti tartózkodás után előbb Szentesre vonatozott, ahol az akkori főispán, Zsilinszky Mihály — lévén rokonok — nagy szeretettel fogadta. Az ő társaságában rándult át Csongráidra, majd Szegvárra is. Ez utóbbi helyen bukkant rá arra a parasztférfira, akiiről Árpád arcát mintázta. Szegedre 1891. október 25-én érkezett meg a művész. Itt Tisza. Lajos, az árvíz utáni helyreállítás kormánybiztosa kísérte, a helybeli lap tudósító riportere pedig Mikszáth Kálmán volt. Munkácsyt érthető kedvességgel és nagy-nagy tisztelettel fogadták a város elöljárói. Mivel éppen akkor — október . 26-án — avatták fel a mai Balástyán a felsőtanyai központot, kü- Jönvonatot indítottak oda, hogy Munkácsynak ne kelljen kocsin fáradnia. A mester természetesen ezt az avatási ünnepséget is arra használta fel, hogy vázlatokat készítsen. Tehette, mert — Mikszáth szavaival — „ ... ki volt adva a rendelet a pusztai kapitányoknak, hogy ami jóképű férfinép vagyon köröskörtil, két mérföldnyire a bárány-oí- merű város tanyájától, az mind ott legyék, de az öregje is ...” A felső tanyai látogatás után a szegedi kaszinó avatása volt soron. Ott Munkácsy figyelmét hosszasan lekötötte egy mongolos arcú lány, bizonyos Szeles Olga. Nos, ő lett annak az asz- szonynak a modellje, aki a vezéri sátor előtt magasba tartja gyermekét. A mester sok-sok telerajzolt lappal és rengeteg élmény birtokában október 27-én utazott el Szegedről. Amint visszatért Párizsba, csak a Honfoglalással foglalkozott. Előbb a kép szénrajzát készítette el, majd megfestette azt a nagy színvázlatot is, amely — amint azt a Tisza partján remélték — a városi múzeum falára került. Végezetül pedig a Parlament számára megrendelt vázlatot is befejezte; 1883 decemberében látta el hitelesítő kézjegyével. Hogy mi a különbség a Szegeden látható vázlat -és a végleges mű között? Egyebek között az, hogy ez utóbbin a kívánatosnál jobban látszik a megrendelők sok-sok kívánsága, elháríthatatlan igénye. Míg az előtanulmányok szellősek, a megörökített típusok jellegzetesebbek, addig a „nagy” Honfoglalás zsúfoltabb; Végváry Lajos művészettörténész szerint: „ ... a buda- pestin az akkori magyar arisztokraták és közéleti személyiségek arcvonásait is megörökítette.” Ez JÜyan nagy — és minőségrontó — engedmény volt, hogy magát az alkotót is megviselte. Korabeli feljegyzéseiből tudjuk, mit érzett, amikor „... az egész képet áthangoltam...” A Honfoglalás azonban így is kiemelkedő alkotása a magyar művészettörténetnek. A millennium kora mutatta föl benne önmagáit ... A. L.
