Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

1985. augusztus 26., hétfő Somogyi Néplap 3 Hasznosítsuk a látottakat Volit a tegnap zárult me­zőgazdasági kiállítás főpavi­lonjában egy felirat, amely azt tudatta, hogy folytatjuk agrárpolitikánkat. A kiállítás rendezői a XIII. pártkong­resszus határozatából vették az idézetet, jelezve, hogy a pánt agrárpolitikája 1956 után tág tereit nyitott a me­zőgazdaságban dolgozók ké­pességeinek kifejlesztéséhez, a termelési adottságok hasz­nosításához. Erre a politikára alapoz­va értük el eddigi sikerein­ket, ennek nyomán fejlődött erőteljesen az országban az agrártermelés, szocialista mezőgazdaságunk így küz­dötte fel magát a viliág él­vonalába. Olyan vívmány ez, mely meghatározza élel­miszer-termelésű nk jövőjét is. Ezt a politikát folytatva a következő években egyet jelent a termelés további korszerűsít ésével, az intenzív gazdálkodás kibontakozta­tásával, a hatékonyság, a termelékenység, az értékter­mő képesség növelésével. Ahhoz tehát, hogy az új igények által diktálta köve­telményekhez igazodhasson az országban az élelmiszier- terméllés, minden olyan le­hetőséget meg kell ragadni, amely segít a kedvező ta­pasztalatok, módszerek el­térj esatésióben, a tudomány erediményeinek hasznosítá­sában. Ilyen lehetőség volt az idei mezőgazdasági kiál­lítás, ahol a szakemberek ezrei tanulmányozhatták mindazt, ami korszerű a ter­melésben, de azt is, hogy mit kínál számunkra a jövő. A teljesítménydíjas nagy­üzemek, a Bólyi Mezőgazda­sági Kombinát, az Enyingi Állami Gazdaság, a sziékies- fehér,válri Szabad Élet, a mezöhegyesi kombinát, a '•nádudvari Vörös Csillag Tsz eredményei a kiállításon is meggyőző példát szölgálitat- tak, mennyi tartalék rejlik még az agrártermelésben, milyen lehetőségek kínálkoz­nak a hozamok növelésére, a termelési költségök vi­szony lagas csökkentésére, il­letve növekedésének mér­séklésére. A kiállításon a legsikeresebben szereplő gazdaságok, vállalatiak gya­korlati munkájukkal jelez­ték, hogy ezek az elméleti jellegű megfontolások na­gyon is valósággá lehetnék a mindennapokon. Az állattenyésztési ered­ményekért teljesítménydíj­ban részesült nagyüzemek, a kacsén Petőfi, a martonvá­sári Új Élet, a kisváráén Rákóczi, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy reálisak mezőgazdaságunk­ban azok a célkitűzések, amelyek az éMlmiszer-ter- meiés gazdaságosabbá téte­lére ösztönöznek. Természetesen lehetetlen­ség felsorolni a hulladékfel­használástól a primőr zöld­ség termeléséig és az élel­miszeriparban alkalmazott új technológiákig mindazt, ami a kiállításon előremu­tató megoldásként a látoga­tók elé került. Ezek összes­sége jelzi: a mezőgazdaség- ham, az élelmiszeriparban, az erdészetben, a faféldoigo- záshan tevékenykedő embe­rek közül sokan értik a ma követelményeit és akarnak is cselekedni. Erre utal az a nagyfokú érdeklődés, amely a kiállítás rendezvényei iránit a szakemberek köré­ben megnyilvánult. A mostani kiállítás nem­csak a hazai módszerekkel ismertetett meg. Bőséges le­hetőség nyílt a tanulásra a külföldi tapasztalatokból, hiszen hazánkkal együtt 28 ország képviseltette magát ezen az országos seregszem­lén. A külföldi résztvevők főként gépeikkel, berendezé­seikkel jelezték: hol tart aiz élmezőny a mezőgazdasági technikában. A gépbemutató azt is érzékeltette, hogy az utóbbi éviekben sokat halad í a hazai mezőgépgyártás is, és ha önálló fejlesztések ré­vén nem is győzi a lépést a legjobbaikkal, a kooperációk segítségével mind korsze­rűbb termékeket kínál. Külön színfoltjai voltak a kiállításnak — ez egyben jelzi a nagyüzemek körében zajló fejlődést is — az egyes állami gazdaságok, kombiná­tok, termelőszövetkezetek és termellósi rendszerek önálló pavilonjai. Eredményeikről, más mezőgazdasági nagy­üzemékben is érdeklődésre számot tartó termékeikről, szolgáltatásaikról adtak gaz­dag, áltálában jól áttekint­hető képet. Ilyen szempont­ból a nádudvari Vörös Csil­lag Tgz és a Bábolnai Mező­gazdasági Kombinát kiállí­tása tűnt ki. Az ócsai, a du­naiszegi tsz látványosan szemüiéltette a közös és a kistermelés kapcsolatát. Egyébként a szocialista nagyüzem és a kistermelés helyének, szerepéneik egya­ránt megfelelő arányiban volt jélen mezőgazdaságunk 1985-ös nagy seregszemléjén. Ugyancsak kiemelkedő az élelmiszeripar termékbemu- itatója. A kiállítás legszebb pavilonjának fő értékét az aidlta, hogy az ott látott ter­mékek szinte mindegyike kapható a kereskedelemben. Sokaikat érint az is, hogy a szocialista közösségen, a KGST-n belüli milyen együtt­működés alakul ki a jövőben az élélmiszer-termélésben. Az idei kiállításán a KGST- országok közös bemutatója már a jövőt idézte, milyen lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesz­tésiére, hogyan alakulhatnák a mezőgazdasági termelés­ben a kapcsolatok a baráti országokkal. Volt téhát mit tanulni, van miit hasznosítani ebből az országos seregszemléből. Azt azonban érdemes a kiállítás tanulságaiként leszűrni, hogy bármilyen fontos is a tanul­mányozott jó módszerek gyors elterjesztése, az elsősé­get annak az alkotó szeműé- letmódnák kell adni, melyet a kiállítók többsége képvi­selt. Ez a szemléletmód nem elégszik meg a pazarlás, a gondatlanság, a szervezetlen­ség megszüntetésével, a fe­gyelmezett munkával. Enné) több kell: megújulni a ter­melés, a gazdálkodás min­den területén. Ez a munka sokszoros erőfeszítést kíván A kiállítás tapasztalatai mindenesetre segítenek ab­ban, hogy felgyorsuljon a haladás az élelmiszer-terme­lésben. Hasznosítsuk a látot­takat. Cserkúti Ferenc VASÚTI PÁLYÁZAT A Közlekedési Minisztéri­um és a Magyar Államvas­utak országos nyilvános és titkos pályázatot hirdet a mellékvonali vasúti közleke­dés gazdaságos és komplex mintarendszereinek megol­dására. A jelenlegi gazdasá­gi feltételek között ugyanis nagyobb a mellékvonBM vasúti szállítások jelentősé­ge, és ezzél párhuzamosan szükséges a meillákvonali közlekedési rendszer ver­senyképességének fokozása. A pályázat célja olyan mellékvonali közlekedési rendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi a rendelke­zésre álló anyagi eszközök és munkaerő korlátozott mennyiségét, és a versenyké­pességet elsősorban a lebo­nyolítás rendjének egyszerű­sítésiével biztosítja. A pályázati kiírást a MÁV vezérigazgatóságán (Buda­pest VI., Népköztársaság út­ja 73—75. fisz. 14.) lehet át­venni munkanapokon 9—15 óra között. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket augusztus 30-ig várja a bí­ráló bizottság. A pályaművek Leadási ha­tárideje november 10. A leg­jobb pályázatok díjazására és megvételére 460 ezer fo­rintot fordítanak. A fa pontosan érkezik TÁB TÜZELŐJE A kedvezményes szénvá­sárlási akció sokakat csábí­tott, ám Tabon igen sok vá­sárló igényét nem tudta a Tüzép-telep kielégíteni. Olach Gyula telepvezető széttárja a karját, amikor megkeresem. — Mi nem tehetünk sem­mit: huszonöten-harmincan érdeklődnek mindennap, hogy mikor lesz már szén. Ilyen kritikus helyzet nem volt áz elmúlt tíz évben. — Megfelelő mennyiségű és összetételű szenet ren­deltünk. Májusra összesen 780 tonnát igényeltünk. Ki­utalást 605 tonnára kaptunk, a telepre viszont csak 517 tonna érkezett. Júniusi ren­delésünk szintén 780 tonna, a beérkezés azonban már csak 540. Ennél is rosszabb a júliusi kép. Akkor 880 tonna rendeléssel szemben 250 tonna tatai brikettre kaptunk kiutalást és ebből 228 érkezett meg. A kiutalt 20 tonna koksz nem is ért a telepünkre. A többi meg­rendelt szénfajtára pedig még kiutalásunk sem volt. — Augusztusra 1080 ton­na szenet (tatai brikettet, pécsi iszapot, komlói mo­gyorót, diót és darabost) igényeltünk, kiutalást vi­szont csak 680 tonnára kap­tunk. Az viszont biztos, hogy az igényelt 100 tonna iszapszénre nem kaptunk kiutalást. Tehát sem a mennyiség, sem a minőség nem megfele­lő. — Tűzifából a télen sem volt különösebb gond. Ne­gyedévenként 200—300 ton­nát — igényünk szerint — rendszeresen szállít az igia- li és a szántódi erdészet. A tabi telep idei tüzelő­anyag-forgalmi terve 10,5 millió forint. Az első fél­évet 97,8 százalékra teljesí­tették. Továbbra sem lát­szik megnyugtatónak a kör­zet tüzelőanyag-ellátása. A telep szénre nem vesz föl előjegyzést. így aztán ma­rad a napi személyes és telefonérdeklődés — illetve az ingerültség. Az eladókés a vevők részéről egyaránt. K. J. Aranyérmes somogyi burgonya A Dél-somogyi Mezőgaz­dasági Kombiinát kiállítási területén Steiner József ve­zérigazgató-helyettes alig győzött válaszolni az érdek­lődő kérdésekre. — Az volt a szándékunk, hogy egy kis keresztmetsze­tet adjunk az üzem egészé­ről — mondja. — Jó dolog itt jelen lenni, új ismeret­ségeket kötni, üzleti kap­csolatokat teremteni. A kombinát minden je­lentősebb ágazata bemutat­kozik: a gazdaság gesztor­ságával működő Somogyi Burgonyatermelési Rend­szer is az alkalmazott faj­tákkal, vetőgumókkal. Ezt a terményt a 70. OMÉK bírá­ló bizottsága aranyéremmel tüntette ki. Bemutatják az érdeklődőknek a náluk elő­állított takarmányokat, tá­pokat, a meliorációs üzem virágföldjét, dám- és szar­vastrófeákat, a húsipari te­vékenységről pedig képek­ben. tablókon számolnak be. — Burgonyarendszerünk­höz a határokon túl, Szlo­vákiából két állami gazda­ság és egy tsz is tartozik, mintegy ezer hektáron ter­melnek burgonyát. Tolnai Gyula a siófoki November 7. Tsz gesztorsá­gával működő Oviscoop juihtenyésztési rendszer te­nyésztési vezetője. Az Ovis­coop először mutatkozott be OMÉK-on. A társaság mun­káját, eredményét bizonyít­ja, hogy a siófoki tsz juh­ágazata termelési nagydíjat kapott, hazavühettek egy arany- és egy bronzérmet is. — Tulajdonképpen ez az első, általános és nagy elis­merése a tenyésztési, a hib­ridizációs törekvéseinknek — jegyzi meg Tolnai Gyula. — A nálunk levő, országo­san is a legnagyobb geneti­kai bázisnak köszönhető, hogy az exportigényeknek is megfelelő, kiváló gyapjú- tenmelő, szapora, megfelelő hústermelésű fajtákat tu­dunk bemutatni. A Kapos­vári Szarvasmarhatenyész­tő Közös Vállalat üzletet is kötött egy Győr-Sapron me­gyei tsz-szel. A nyitás első óráiban egy új gyártmányu­kat, a villanykarámokhoz készített elektromos kaput vásárolták meg. A KSZKV a Sefag Mező­fa típusú szarvasmarha-is­tállójában — somogyi ter­mék ez is — rendezte meg bemutatóját, képeken, tab­lókon érzékeltetve a rend­szer fejlődését, eredménye­it. Újdonsággal jelentkezett a barcsi Unitedh is, népsze­rű szállítójárművei mellett egy tetőszerkezet-szabadal­mat állított ki. Az egyszerű, tetszetős, gyorsan összesze­relhető és sokoldalúan hasz­nosítható szerkezet a Sopro­ni Állami Gazdaság dolgo­zójának, dr. Bárány Tamás­nak a találmánya, és a meg­állapodás szerint a barcsi Uniteohhel kooperációban gyártják majd. V. M. Környezetkímélő technológia Siófokról Semlegesítik az olajos iszapot A Somogy megyei Tele­püléstisztasági és Kertésze­ti Vállalat a kaposvári nyá­ri vásáron bemutatta az olajos iszap környezetkímé­lő kezelésére kidolgozott technológiát. Papp Endre, n váillalát műszaki igazgató- helyettese elmondta: — Köztudomású, hogy sok ipari és mezőgazdasági üzemben gyűlik össze a ve­szélyes hulladékok sorába tartozó olajos iszap. Ennek biztonságos elhelyezése meglehetősen nagy költség­gel jár, de még így sem ne­vezhető megnyugtatónak. Az olajos iszap kezelésére ma­gyar szabadalom alapján ki­dolgozták már az eljárást, a szabadalmat vállalatunk megvásárolta és kifejlesztet­tük a vegyi eljárás alkal­mazási technológiáját. A miénkkel azonos profilú vállalatokat a Communitas gazdasági társáság fogja össze, s ennek keretében fo­lyik a módszer elterjeszté­se. A többnyire megyei fel­adatkörű településtisztasá­gi szakvállalatok a kommu­nális szennyvizek gépjár­művekkel történő szállításá­val foglalkoznak, így ezt a feladatot is megoldhatják. Az alkalmazási kísérletek ez év elején folytak az OKTH által megbízott laboratóriu­mok ellenőrzésével, s az eredmények alapján a kö­zeljövőben Somogybán, jö­vőre pedig az egész ország­ban elterjesztjük a mód­szert. — Mi az eljárás lényege? — Az olajos iszapot a keletkezés helyén kitermel­jük, kiürítjük a tárolóme­dencét, és a helyszínen el­végezzük az iszap vegysze­res kezelését. Ennek ered­ményeként már veszélyte­len, ismét felhasználható — például gépjárművek mo­sásánál alkalmazható — ipari vízként visszamarad az iszap tömegének mint­egy 90 százaléka. Minthogy a kezelés nyomán az olaj veszélyeztető hatása idővel megszűnik, a maradék isaap a későbbiekben akár termő­földként is hasznosítható. Az Ipari Minisztérium il­letékes főosztályvezető-he­lyettese tárgyalt a megyei településtisztasági és kerté­szeti vállalat vezetőivel ar­ról, hogy a környezetvédel­met szolgáló technológia ál­talános hasznosításával kap­csolatos teendőket az igaz­gató tanács jövő havi ülé­sének napirendjére tűzik. A siófokiak alkalmazási mód­szerét videofelvételen rögzí­tették, hogy a megbeszélé­sen ennek alapján is meg­vitathassák a témát. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom