Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XU. évfolyam, 198. szám Ára: 2,20 Ft 1985. augusztus 24., szombat A nyárból az őszbe Zavartalanul végződött az aratás a somogyi mezőgaz­dasági nagyüzemekben; sok ember szorgalmas és egyes területeken bizony igen fá­radságos munkája árán biz­tonságos helyre jutott a ter­més. Ahhoz, hogy a több mint 70 ezer hektár búza, a 3100 hektár rozs, a 17 300 hektár őszi árpa és a többi, nyári betakaritású növény idejében lekerült a táblákról, minden gazdaságban az ara­tásban résztvevőknek az ér­deme. Ezért köszönet illeti az irányítást szervező szakveze­tőket éppúgy, mint a kom- bájnosokat, a szemszállító járművek vezetőit, a szárító­üzemek munkásait, a szalma betakarításában közreműkö­dőket. Azt hihetnénk, hogy most jól megérdemelt pihenéssel töltik idejüket ezek az em­berek a somogyi gazdaságok­ban. Ám az üzemlátogatások során egészen más képet lát­hatunk. A szerelők — job­bára ők ültek a kombájnok nyergében a nyári kalászosok betakarításakor — a rájuk bízott gépeket „bütykölik” a műhelyek udvarán, kijavít­ják a hibákat, fölkészítik az aratócséplőket az őszi tenni­valókra. A növénytermeszté­si ágazat szakirányítói a ta­lajelőkészítést szervezik, az erőgépek szerves- és műtrá­gyát hordanak a mezőre, szórják a talajgazdagító anya­got az ősziek alá, ugyanis maholnap elérkezik az őszi munkák ideje. Szinte észre­vétlenül mennek át a nyári feladatok a következő évszak sürgető tennivalóinak sorá­ba. Mintegy 90—100 ezer hek­táron vetik el az ősziek mag­ját az idén a somogyi állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben. Előtte és közben több tízezer hektárról kell betakarítani a kukori­cát, több mint 15 ezer hek­tárról a napraforgót — egye­lőre mindkét növénynél biz­tatóak a kilátások —, 2500 hektárról kell kiszedni a bur­gonyát, csaknem 2000 hek­tárról a cukorrépát és 14 ezer hektár körüli területen ad munkát a gépeknek a siló­kukorica betakarítása. Na­gyobb gonddal ugyan nem számolnak az üzemek, de az eszközellátottság viszonylag alacsony foka, a rendelkezés­re álló gépek kora és az eb­ből következő gyakori meg­hibásodások megnehezíthe­tik az előre meghatározott menetidő tartását. Ugyanak­kor azt is számításba kell venni, hogy az említett mun­kákkal egyidőben zajlik majd a gyümölcs- és szőlőszüret, szedik a kertészeti termelvé- nyeket, s mindez számottevő munkaerőt vesz igénybe. £s akkor még nem szóltunk az időjárásról... Tavasztól mostanáig gyak­ran emlegettük, hogy a nö­vények fejlődése, a termés érése heteket csúszott, a meg­szokotthoz képest. A nyári nagy meleg, a tartósan szá­raz napok, hetek azonban csökkentették ezt a késést és most úgy tetszik, szeptember időjárása meghatározó lesz az őszi tennivalók — a betaka­rítás, a magágykészítés és a vetés — lebonyolításában. Minden üzemnek hasznára válik, ha az aratásban ta­pasztalt és méltán elismert lendületet, szervezési készsé­get, a társgazdaságokkal ki­alakított jó együttműködés tapasztalatait és módszereit átmenti az új évszakra, amelynek a küszöbét hama­rosan átlépjük. Hernesz Ferenc Á szlovák fővárosban Marjai József megkezdte tárgyalásait iMarjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban, pén­teken Pozsonyban megkezdte táigyalásait vendéglátójá­val, Peter Colotkával, a CSKP KB elnöksége tagjá­val, a csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kormánya elnöké­vel. Részletes megbeszélést folytatott Jozef Lenárttal, a Szlovák Kommunista Párt KB első titkárával és Viliam Salgoviccsal, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökével. A nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről foly­tatott véleménycserén az országaik helyzetéről, továb­bi elképzeléseikről adott tá­jékoztatáson túlmenően a megbeszéléseken áttekintet­ték a magyar—csehszlovák és ezen belül a Szlovák Szo­cialista Köztársaság a Ma­gyar Népköztársaság közötti kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, mindenekelőtt a gaz­dasági együttműködés idő­szerű kérdéseit. Megállapítot­ták, hogy a nemzetközi kér­dések megítélésében azonos álláspontot képviselnek, és a szocialista építés során fel­halmozódott tapasztalatok jól hasznosíthatók országaik társadalmi-gazdasági to­vábbfejlesztésében. Magyarország és Szlovákia politikai, társadalmi, kultu­rális kapcsolatai erősödnek, beleértve az idegenforgalmi és a nemzetiségi együttmű­ködést. Eredményesen és dinami­kusan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. Hangsúlyozták, hogy további lehetőségeket kell feltárni az iparban — elsősorban a gépiparban és az elektronikában. Két vagon paprika, négy vagon káposzta A tanács-vb megtárgyalta Közlekedésfejlesztés Tab térségében ( Tudósítónktól.) A tabi tanács végrehajtó bizottsága 1978 decemberé­ben tárgyalta utoljára a térség közúti közlekedésé­nek helyzetét, s azóta lé­nyeges változások követ­keztek be. Javult a telepü­lések úthálózata, Tabooa megkezdődött az autóbusz­állomás építése — állapí­tották meg a vb legutóbbi ülésén. Felújítják Kánya, Tengőd, Bedegkér, Somogy- egres, Sérsekszőlős, Lulla és Kapoly szilárd burkola­tú útjait. Taton gyorsítják az úthálózat korszerűsítését. Indokolt Somogymeggyes és _ Torvaj bekötőútjainak felújítása, illetve szélesí­tése is. A vasúti közlekedésről szólva megállapították, hogy a Kaposvár és Siófok közötti vasútvonal egy ré­szének felújítása kedvezően befolyásolta a közlekedést, Siófok irányában csökkent az utazási idő. Az elisme­rés mellett el is marasztal­ták a MÁV-ot a kocsik tisztántartása, illetve a bu­szok csatlakozási nehézsé­gei miatt. A wb-ülésen szóvá tették azt is, hogy az autóbuszok nagy része elavult, s külö- nöisen télen sok a késés és járatkimaradás. A közleke­dés javítása érdekében a termelőszövetkezetek is se­gítenek: a közületi autóbu­szok közül jelenleg négy a közforgalomban is szállít, A többműszakos munkakez­déshez biztosítva van az utazási lehetőség. A feladatokról szólva el­hangzott: Tabon korszerű­síteni kell az átkelő szaka­szokat, ki kell építeni Be­degkér, Törökkoppány, Lul­la, Balatonenréd irányában az összekötőútat, javítani kell a tanácsi utak kiépí­tettségének arányát. Gon­doskodni akarnak közleke­dési kapcsolatról Tolna me­gye irányába, az utóbusz­park fejlesztéséről, a kultu­ráltabb közlekedés, vala­mint Tab, Zala és Sérsek­szőlős helyi közlekedésének javításáról. Korábban szedhették, mint tavaly Harminc hektáron terem a szántóföldi paprika a ka- posmérői Latinga termelő- szövetkezet kertészetében: az Álba Regia, a Táltos és a szintetikus cecei zömére a kaposvári és a zalaeger­szegi Zöldért-váilalat és a Nagyatádi Konzervgyár a vevő. Szedését augusztus 6-án kezdték, s mostanáig mint­egy kiét vagonnyiit értéke­sítettek. Szántóföldi papri­kából az idén majdnem két héttel előbb jutott pénzhez a szövetkezet, mint tavaly nyáron: a betakarítás mos­tani korábbi kezdésére az adott módot, hogy az időjá­rás is kedvezett, s a palán­tákat előbb ültethették ki, mint tavaly. A termést nem érte elemi csapás, így bíz­nak abban, hogy teljesíthe­tik hozamtervüket. A szedést egyelőre győzi a téesz kertészeti brigádja, de szeptemberben már szükség lesz a kaposvári is­kolások segítségére is. A méretek korábban részt vettek a hetesi téesz ubor­kaszüretében, s a későbbi­ekben elkel majd a hetesi- ek viszontsegítése a papri­kánál. A négy hektár nyári ká­poszta betakarításának be­fejezéséhez közelednek a Latinca tsz-ben. Tegnapig négy vagonnyit szedtek le és adtak el a kaposvári Zöldértnek. A jövő hónap végén vagy október elején hozzálátnak a téli káposzta szedéséhez is. Pénzügyi konferencia Pécsen Festik az új aulát Az utolsó simításokat végzik a festők a Csur­gói Ipari és Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépis­kola új auláján. Szep­temberben már teljesen jkész lesz a mutatós épület. Pénteken Pécsett meg­kezdődött az ötödik pénz­ügyi konferencia. A hazai vállalatok és szövetkezetek félezer vezető szakemberé­nek részvételével megren­dezett kétnapos tanácsko­záson a nagyobb önállóság­ra épülő gazdálkodás in­tenzív módszereiről foly­tatnak eszmecserét. Megvi­tatják az adó- és a támoga­táspolitika, a termelés és a fejlesztésfinanszírozás idő­szerű kérdéseit, az alacsony hatékonyságú tevékenység felszámolásával kapcsola­tos tapasztalatokat és ten­nivalókat, valamint a taná­csi és a költségvetési gaz­dálkodás fejlesztésének le­hetőségeit. Hetényi István pénzügy- miniszter bevezetőjében örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi három évben tett lépések többsége összhang- ban volt a legutóbbi pénz­ügyi konferencia javaslatai­val. Hazánk külkereskedel­mi egyenlege javult, ki­egyensúlyozottabbá vált a belső pénzügyi helyzet és az állam gazdálkodása; rö­vid távú céljainkat elértük. A következő ötéves terv pénzügypolitikájáról szólva Hetényi István elmondotta, hogy annak főbb céljai az adósságok csökkentése, a hazai felhasználás és a re­álbérek szerény mértékű növelése, a korszerű terme­lő és infrastrukturális beru­házások növelése. A pénz­ügyi szabályozást stabili­zálni kívánják, s csak . ak­kor módosítani, ha a kor­rekció előmozdítja a telje­sítményekkel arányos válla­lati jövedelemelosztást. A pénzügyi szakemberek olyan adórendszer kidolgo­zásához kezdtek, amely ösz­tönzi a jövedelmező terme­lés dinamikus fejlesztését és mérsékeli a jól és a gyen­gén gazdálkodó szervezetek közötti kiegyenlítő hatáso­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom