Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 195. szám Ára: 1,80 Ft 1985. augusztus 21., szerda A szocializmus és a béke egybeesik a nemzeti akarattal Alkotmánynapi nagygyűlés Marcaliban Az esősre fordult idő miatt elmaradt a most épült sza­badtéri színpad felavatása vasárnap délelőtt Marcali­ban. Az alkotmány nap i nagygyűlést 10 óra után a művelődési központ nagyter­mében tartották meg. Ko­vács László városi népfront- ti,tikár nyitotta meg az ese­ményt. Köszöntötte a megje­lenteket, az elnökségben he­lyet foglaló Tanai Imrét, a megyéi pártbizottság titká­rát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, a térség or­szággyűlési képviselőjét. Ezután dr. Molnár Béla, a [Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára lé­pett a mikrofonhoz. — Ezekben a napokban ünnepel az egész ország — mondotta. — Az átlagosnál több szó esik az országala- pífásról, a negyven éve kez­dett országépílésről, s az új kenyérről is, amelyet ilyen­kor megszegünk. Többet be­szélünk az alkotmányról is, a kenyeret, hazát, hatalmat a nép kezébe tevő alaptör­vényről, öleltünk alaptörvé­nyéről. Az ünnepség szónoka hang­nemzeti fejlődés alapvető ér­dekeit kifejező osztályaka­rat alkotmányba foglalását, és mindent megtett az alkot­mányos célok, elvek érvénye értéséért. így érthetünk egyet szívvel-lélekkel a követke­zővel: „Ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásoktól terhes, több mint ezeresz­tendős múltunkból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felié vezet”. Kádár János volt az, aki ezeket mondta alkotmányunkról. Dr. Molnár Béla beszédé­ben kiemelte az alkotmány történelmi és mai társadal­mi értékét, majd így foly­tatta: — Az MSZMP következe­tes nemzeti és internaciona­lista politikája alapján képe­sek vagyunk céljaink eléré­sére, feladataink megoldá­sára és súlyos gondjaink le­küzdésére is. Ezt a meggyő­ződést fejez ki az a tár­sadalmi méretű érdekiőués és aktivitás, amely jellemző volt a közelmúlt eseményei­re. Bizonyságtétele volt a pártkongresszus, hazánk fel­szabadulásának 40. évfordu­lója, hogy a párt poiitikájá- nak fő célja: a szocializmus és a béke egybeesik a nem­zeti akanalttal, s azzal, hogy a társadalom helyesli e célok elérésére szolgáló módszere­ket, munkastílust. A szónok elemezte az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választékok tanul­ságait. Hangsúlyozta: (Folytatás a 3. oldalon) ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS NYÍREGYHÁZÁN Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági park fedett csarnokában kedden délelőtt alkotmánynapi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsá­ga. Több mint háromezren vettek részt az ün­nepi eseményen. Nyíregyháziak mellett jelen voltak c megye városainak és nagyobb tele­püléseinek képviselői, számos megyei mun- káskollektiva tagjai, s a betakarítást most be­fejező termelőszövetkezetek küldöttei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese, Berecz János, a Központi Bi­zottság titkára, a megye országgyűlési képvi­selője, s ott voltak a megyei párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth Ist­ván, a Móricz Zsigmond Színház művésze szavalta el Garai Gábor Hazám cimű versét. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés részt­vevőit. Megnyitója után Németh Károly mon­dott ünnepi beszédet. NÉMETH KÁROLY : Népünk a párt vezetésével szocialista hazát teremtett Elöljáróban átadta a me­gye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókí­vánságait ; s köszönetét mon­dott a szabolcsi embereknek a párt politikájának támo­gatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésében ta­núsított helytállásukért. — Augusztus 20-a a ma­gyar nép hatalmát, állam­alkotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk függet­lenségét megtestesítő alkot­mánynak és az új kenyér­nek az [ünnepe. Ezen a na­pon tisztelettel emlékezünk meg á nagy államszervező­ről, István királyról,, aki korának európai jelentősé­gű, 'haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a maga idején korszerű kormányzást veze­tett be, a magyarságot be­illesztette az európai népek közösségébe. Méltán övezi népünk tisz­telete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történel­mi tettek fűződnek, az ön­álló magyar államot meg­teremtő István ‘királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfordulók megvaló­sítói voltak. Mai ünnepün­kön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és meg- újítódnak, országunk függet­lensége védelmezőinek, az előttünk járó nemzedékek forradalmárainak, mártír­jainak, a haladás sok elkö­telezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító ma­gyar népinek. Hazánkat min­den időben a nép munkálja, áldozatvállalása, társada­lomformáló ereje éltette és tartotta fenn. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az év­ezredes magyar állam és társadalom történelmi fo­lyamatosságát, forradalmi változásait, megtestesíti a miagyar nép hatalmát. Rög­zíti, hogy kizsákmányolástól mentes szabad társadalmat teremtettünk', és program­ként tartalmazza a szocia­lizmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kez­dődő új honfoglalás ered­ményeként létrejött a szo­cializmus és a magyar ál­lamiság egysége. Ma né­pünknek a h aza és a j og fogalma egyet jelent. Alap­törvényünk szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadal­munk vezető ereje a mun­kásosztály, amely a haltai­mat a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a tár­sadalom többi dolgozó réte­gével együtt gyakorolja. Az alkotmány a szocialis­ta (nemzeti összefogásra épül. Gyakorlati érvényesü­lésének legfontosabb garan­ciája, hogy nemzeti közaka­ratot fejez ki; minden fon­tos megállapítása és irány­adó rendelkezése a magyar társadalmi valóságból nyeri értelmét, életképességét. súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság állampol­gárai ezt az országot küzdel­mes múiltjálvail, szocialista je­lenével és jövőjével együtt magukénak tudják, együtt akarnak boldogulni, közös munkával, békében'. Szólt az alkotmány születéséről, majd így folytatta beszédét: — Emlékezzünk 1949 augusztusára! Harminchat esztendővel ezelőtt az or­szággyűlés, a nép 402 kép­viselője megalkotta a nép akaratából a Magyar Nép­köztársaság alkotmányát. Történelmi tett volt ez! Folytatása múltunk haladó törekvéseinek, végérvé­nyesen lezárt egy korszakot: a joigfosztattság évszázada­it. V iss zav on hátatla nná tet­te a Szovjetunió felszaba­dító küzdőiméiből született szabadságot. Népünk pedig élni tudott ezzel, amikor ke­zébe vette sorsának irányítá­sát. Nincs benne semmi túl­zás, ha megállapítjuk: a tör­ténettudomány és a közvéle­mény jogosan tekinti a for­radalmi párt vezette mun­kásosztály elévülhetetlen ér­demének, hogy 36 esztendő­vel ezelőtt, a hatalom [birto­kában — szövetségeseivel egyetértésben — vállalta a Vízi- és légiparádé Budapesten Az őszelőt idéző szeszé­lyes augusztusi nyár sem tántorította el szándékától azt a több tízezer érdeklő­dőt, akik már a kora reg­geli órákban' útra keltek, hogy idejében érkezzenek az Országiház élé, — Duna- partra, s részesei legyenek a hagyományos vízi- és lé­gi parádénak. Az idei ünnepi program nyitányéként a Margitszi­get és a Parlament közötti Duna-szakasz budai oldalán evezős versenyt rendezett a Magyar Evezős Szövetség. Az Alkotmány Kupa elne­vezésű, első ízben, meghir­detett versenyen öt szám­ban indítottak hajókat a kétezer méteres távon. A pontban fél 12-kor megszólaló fanfárok a vízi- és légiparádé kezdetét je­lezték. A Dunai-rakpartok mentén, és a tv-készülékek előtt helyet foglaló többmil­liós nézőközönség üdvözülése után a vízi felvonulást a Magyar Népköztársaság cí­merével, nemzeti és vörös zászlóval díszített szárnyas­hajó nyitotta meg. Nyomá­ban dekorált motorcsóna­kok, vízibuszok, átkelő és kitűző hajók úsztak a fo­lyón. A transzparenseik az alkotmány törvénybe ikta­tásának 36. évfordulóját kö­szöntötték, s hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­jára és az MSZMP XIII. kongresszusára emlékeztet­tek. Eközben fellobogózott he­likopterek érkeztek a Par­lament előtti térségbe, azo­kat vitorlázó repülőgépek követték. A vízen ezt köve­tően ,a Margjithíd felől a Magyar Néphadsereg] úszó harc- és szállító járművei, valamint a flotilla egységei tűntek fel dísz-sortüzekkel köszöntve a résztvevőket. A légibemutató nézőit ezúttal is ámulatba ejtette az egyé­ni műrepülők bemutatója. Ezután kezdődtek volna a sokak által várt ejtőernyős ugrások. Az égen megjele­nő repülőkből kidobott, a szél irányát, erősségét jelző célszalagok azonban a szer­vezők számára egyértelmű­en jelezték: a heves széllö­kések miatt az ugrásokat és a sárkányrepülést nem le­het végrehajtani. A prog­ram zárószámai ezért elma­radtak. Már jóval 21 óra előtt tíz és tízezrek népesítették be a pesti Duna-pantoí, Bu­da távolabbi partszakaszait, s a környező épületek ma­gasabb pontjait. A fényszó­rók sugarainak játéka után piros, fehér, majd zöld szí­nű rakéták emelkedtek a magasba, kirajzolva Buda­pest egére a nemzeti zászló színeit. Másodpercnyi pon tossággal meghatározott ter\ alapján 4 500 különböző űr­méretű és színhatású tűzi­játék rakétát, röppentyű és petárdát lőttek ki elektro­mos indítással. A rendezői az idén is gondoskodtak új donságról: a nézők előszőj gyönyörködhettek a kék szí nű bombák fényeiben, va­lamint a szivárvány színei­ben pompázó „pálmaerdő ben”. Ugyancsak nagy tetszés; arattak a visszahalló ezüst lepkéhez és aranyszínű lep -kéhez hasonlítható pirotech n,ika; eszközök, valamint ; színváltó rakéták. A prog ramban kétszer is látható volt egy nagyméretű, vöröí színű 40-es szám, amellyé hazánk felszabadulásánál: évfordulójára emlékeztettek a rendezők. A tűzi játék ailat; az idén is zenei hangulat- festés kísérte a látványt. Alkotmányunk napja — hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. A ke­nyéré, amelyet még ma is sókfelé életnek neveznek, s az élet egyet jelent a mun­kával. Alkotmányunk ün­nepe így válik teljessé, a hatalom, a jós és a munka szoros egységének kifejező­jévé. Az ország közvélemé­nye a nagy munkának kijá­ró figyelemmel és megbe­csüléssel követte nyomon az aratást. A termés — amely nemcsak hazai szükséglete­inket fedezi, de a terveink­ben szereplő exportra is le­hetőséget nyújt — bizton­ságban van. Joggal illeti -tisztelet és megbecsülés a mezőgazdaság dolgozóit, mindenkit. aki az ország kenyerét biztosító munká­ban tudása legjavát adta. becsülettel helytállt. Sajnos itt, a miegyében a rendkívüli időjárás, az ár- és a belvíz, a pusztító jég­verés megtizedelte a gabo­na-, a kukorica és a gyü­mölcstermést. Ez nem ke­vés gondot okoz, de az új kenyérből jut elegendő az itt élő és dolgozó emberek (Folytatás a 2. oldalon) ZÁSZLÓ­FELVONÁS Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére hétfő dél­után az Országház előtt, a Kossuth Lajos térem kato­nai tiszteletadással, ünnepé­lyesen felvonták a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját. A Parlament előtti téren — sok érdeklődő jeüenléité- ben — kürtszó harsant; majd Elkán Károly vezér­őrnagy, Budapest helyőrség parancsnoka, a csapatszász- lóval felsorakozott díszszá- zad parancsnokának jelen­tése Után köszöntötte a diszszázad tagjait. Ezt kö­vetően — dobpergés hangjai mellett — díszőrök az ár- bocrúdhoz vitték, majd a Himnusz hangijaira, a kato­nai tiszteletadás közepette felvonták az Állami Zász­lót. Az ünnepi esemény be­fejezéseként a díszszázad és a zenekar díszmemetben vo­nult el a zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és muni- ikásőrök álltak díszőrséget. Zászlófelvonási ünnepsé­get rendeztek hétfő délután a Gellért-hegyen, a Felsza­badulási emlékműnél is: ugyancsak katonai tisztelet- adással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlajáét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom