Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

1985. augusztus 17., szombat Somogyi Néplap 3 Helyzetkép a gabcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről A vizek sokoldalú haszno­sítására világszerte megkü­lönböztetett figyelmeit for­dítanak, hiszen a vízener­gia jelentősége az energia­válság és a könnyezetvédei- mi követelményeik indokolt szigorodása miatt számotte­vően növekedett. Jelentős előny, hogy a vízenergia ki­meríthetetlen, a vízerőmű­veknek pedig nincsenek ká­ros melléktermékei. A víz­lépcsők az energianyerés mellett szinte minden eset­ben biztonságosabbá teszik az árvíz és a belvíz elleni védelmet, segítik a vízellá­tást, lehetőségeket kínálnak a vízi szállítás bővítésére, az idegenforgalom fejleszté­sére is. A Magyar Népköztársasáig és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1977-iben szer­ződést kötött a gabcikovo— nagymarosi vízlépcsőrend­szer megvalósításáról és üzemeltetéséről. A szerző­désben. rögzített építési ha­táridőket a gazdasági felté­telekben és körülményekben időközben bekövetkezett változások miatt 1983-ban módosították; ai módosított államközi szerződés a víz­lépcsőrendszer építésének befejezését 1995-re irányoz­ta elő. A vízlépcsőrendszer mű­szaki tervei szerint a Dunát Kilittiinél felduzzasiztják, ez­zel Pozsonyi© a ma is meg­levő árvédelmi töltések ál­tal határolt területen egysé­ges vízfelület alakul ki. A duzzasztómű fölött ágazik ki a Dunából a 25 kilomé­ter hosszúságú üzemvízcsa­torna, ennek felső szakasza 17 kilométeren át töltések között halad a gábcikovói vízlépcsőhöz, alsó szakasza pedig Paikovicovo (Szap) közelében torkollik a Duná­ba. A 720 megewatt teljesít­ményű gábcikovói (hősi) vízlépcsőt ihajózsi'lippei is ellátják, mivel az üzemvíz­csatorna lesz a fő hajóút. A Duruaikiliti és Paikovicovo (Szap) közötti Duna-meder — amely a duzzasztóművöm át állandóan frissítő vizet kap — továbbra is állandó vízfolyás marad, szükség szerint részt vesz a nagyvi­zek levezetésében és a jég lebocsiáitásában. A térségiben a jelenlegi szélsőséges ta­lajvízjárás kiegyenlítetté válik, és javulnak a bellvíz- levezetés feltételei. A gábcikovói vízlépcső és Nagymaros között a hajó­záshoz szükséges vízmély­séget a nagymarosi duzzasz­tómű állítja be. Vízerőtele­pe 160 magawatt teljesít­ményű lesz, az áthajózást itt is hajózsilipek oldják meg. Az épülő műtárgy híd- ként is szolgál Nagymaros és Visegrád között. A létesítmények közül csehszlovák területen épül a gábcikovói vízlépcső, az üzemvízcsatorna és a duna- kiliti tározó nagyobb része. Magyar területen valósul meg a dunaMfiti duzzasz­tómű, a tározó kisebb része, valamint a nagymarosi víz­lépcső. A magyar—esíehszto- vák államhatár változatlan mlamad. A vízi erőművekben termelt villamos'energia 50 százaléka, ez évi 650—700 ezer tonna fűtőólaj értéké­nek felel mieg. További előny, hogy a hirtelen meg­nőtt fogyasztás vagy üzem­zavar esetén a folyamatos energiaszolgáltatáson túl­menően a vi zierőmű- rend - szer rövid idő alatt jelentős villamos energiát szolgáltat­hat a magyar energiarend­szernek. A kialakuló hajóút a Du- naj-biaottság ajánlásainak ' megfelelően, a távlati köve­telményeket is kielégíti. Megszűnnek a jelenleg még gyakori forgalmi korlátozá­sok, lehetővé válik az éj­jel-nappali hajózás, s a na­gyobb vízmélység révéin több áruval terhelhetők az uszályok. A korábban több ízben súlyos árvizekkel sújtott Szigetközben jelentősen nő az árvízvédelmi biztonság, a talajviízszint szabályozá­sa pedig a mezőgazdaság és a erdészet termelési felté­teleinek javításéhoz ad le­hetőséget. A beruházás ke­retében számos infrastruk­turális létesítmény is épül: korszerűsítik a Duna-ká- nyar úthálózatát, megoldó­dik a Nagymaros:—Viseglrád —Dömöis térség regionális csatornázása és szennyvizei­nek tisztítása, partrendezé­sek javítják a környezeti feltételeket, valamint a te­lepülésfejlesztést. A megnö- vakedett vízfelületek nyúj­totta lehetőségek, a sziget­közi mellékágak bekapcso­lása az állandó vízforgalom­ba, a Mosoni-Duna vízho­zamának állandósítása és függetlenítése a Duna vízjá­rásától közvetve fejti ki kedvező hatását a térség életkörülményeire. Kedvező változások vár­hatók a Duna vízminőségé­nek alakulásában is. Az utóbbi években Becsben és Pozsonyban új szennyvíz tisztító művek épültek, Szlo­vákiában dolgoznak a Vág vízminőségének javításán. A VII. ötéves tervben meg­kezdődik Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány szennyvíztisztító műveinek már régóta ese­dékes építése. A . .gabcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer .megépítése után a vízlépcsők turbináin átömlő víz jelentős oxigén felvételére lesz képes, így öntisztuló képessége megnö­vekszik. Napjainkban a Du­na szigetközi mellékágrend­szerében a nyárvégi idősza­kokban általában kritikussá válik a víz minősége, a víz­lépcsőrendszer megépítésé­vel azonban megoldódik a mellékágak állandó vízpótlá­sa és folyamatosan felfris­sülő, gondozott vízfelületek alakulnak ki. összességében a Duna vizének minősége ezen a szakaszon is javulni fog. A vízlépcsőrendszer megvalósítása a Szigetköz alatti kavicsréteg vizét friss vízzel dúsítja, a tartós víz­szint kialakítása növeli a Dunaj menti kutak vízadó képességét, ezzel bővíti az ivóvízellátásra szolgáló víz­készleteket is. A dunakiliti duzzasztómű, a .gábcikovói és a nagymaro­si vízlépcsők összehangolt működtetése módot ad arra is, hogy mind az energiater­melést, mind a vízszolgálta­tást vagy akár a Duna élő­világának mindenkori igé­nyeit rugalmasam, optimáli­san kielégítse. Ennek érde­kében a duzzasztóművek mű­ködését részletesen kidolgo­zott szigorú üzemviteli rend hangolja majd össze. A víz­szinteket számítógéppel fo­lyamatosan ellenőrzik, s a kialakítandó komplex kör­nyezeti mérő- és megfigyelő rendszer is jelentősen segíti az ésszerű üzemvitelt. A vízlépcsőrendszer növeli az árvédelmi biztonságot: ár­vizek idején az energiater­melés fokozatosan leáll, a duzzasztás megszűnik és a Duma-meder a megnövekedett vízmennyiséget biztonsággal elszállítja. Ilyen esetekben tehát a Duna vízjárása azo­nos lesz a jelenlegivel, az üzemvízcsatoma azonban megosztja a vizeket és meg­többszörözi a Szigetköz ár­víz elleni védettségét. Az alatta húzódó szakaszon a nagymarosi rendszerhez tar­tozó töltések és védelmi mű­vek teremtik meg a bizton­ságot. A nagyvizek idején szünetelő duzzasztás azt is jelenti, hogy még nagy ká­rokat okozó földrengés sem idézhet elő olyan helyzetet, ami veszélyes vízáradatot in­dítana el. A nagymarosi víz­lépcső folyamatosan bocsátja le a vizet, tehát a Nagyma­ros alatti szakaszon a Duna vízjárása és a Budapestet el­látó kutak vízadóképessége a maival azonos lesz. A tervek kiemelten foglal­koznak Esztergom városával és környezetével. A város térségében a megépülő léte­sítmények a legmagasabb ár- yízszintek kivédésére is al­kalmasak lesznek. A Kis-Du­na szabályozott víztükre nem függ majd a Duna vízállásá­tól. Esztétikus partvédőmű alakiul ki, végleg megszűnik a talajvíaveszély, s ez új le­hetőségeket kínál a városfej­lesztésre. Megszűnik a mű­emlékek veszélyeztetettsége is. Tekintettel a Duna-kanyar páratlan szépségére, a terve­zők különleges gondot fordí­tanak arra, hogy a nagyma­rosi vízlépcső építményei harmonikusan illeszkedjenek a tájba. Gondoskodnak a parti területek rendezéséről, az épületek, a fásítás és a parkosítás legcélszerűbb, esz­tétikus megoldásáról. A ki­alakuló új vízfelületek ja­vítják majd az üdülési és sportolási lehetőségeket. A folyók sokoldalú hasz­nosítása fontos szempont, de figyelembe kell venni azt is, hogy a vízrendszerek életébe történő mesterséges beavat­kozás veszélyeket is rejt magában. Ezért tudományos alaposság, felkészültség, szé­les körű és körültekintő ku­tatómunka szükséges ahhoz, hogy az ilyen beavatkozások megfelelő módon valósulja­nak meg. Ezt a célt szol­gálja a több éves tudományos kutatásokon alapuló, a gab- cikovó—nagymarosi vízlép­csőrendszer környezeti hatá­sait komplex módon feltáró tanulmány, amelyet a Mi­nisztertanács legutóbbi ülé­sén tudomásul vett, egyide­jűleg utasítást adva egyes természet- és környezetvé­delmi kutatások további folytatására is. A vízlépcsőrendszer meg­építése, majd üzemeltetése a tudományágak egész sorát, az ipart és .az építőipart új és igényes feladatok elé ál­lítja. Az építkezés előkészí­tésében és megvalósításában résztvevő kutató, tervező és kivitelező kollektívák fegyel­mezett és szervezett munká­ja, alkotó együttműködése a csehszlovák építőkkel nélkü­lözhetetlen áhhoz, hogy a gábcikovói vízlépcső 1990- ben, a nagymarosi 1993-foan megkezdje működését, s az egész létesítményrendszer építése 1995-re befejeződjék. Kiváló társadalmi munkások Kitüntetési ünnepség a népfrontnál Kitüntetési ünnepséget rendezett a Hazafias Nép­front megyei bizottsága teg­nap délelőtt fél1 11 órakor a kaposvári székház tanács­termében augusztus 20-a, az alkotmány törvénybeik­tatásának 36. évfordulója al­kalmából. A Himnusz eléneklése után Tóth Anna, a kapos­vári Fonómunfcás Kisszín- pad tagja ehnóndta Váci Mihály Ha érdemes — ha nem című költeményéit Sándor Mária megyei itit- káirhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, üdvözölte aiz elnökségben helyet foglaló Zátonyi Lászlót, a megyei pártbizottság munkatársát, Balogh Lászlót, a megyei ta­nács osztályvezetőjét. Ezután Rostás Károly me­gyei népfronteJnök ünnepi beszédéiben elismeréssel szólt a megye fejlődéséről, arról, hogy összesen 1 mil­liárd 572 millió 322 ezer fo­rintnyi társadalmi munkát végezték megyénkben 1980 elejétől 1984 végéig. Az előttünk álló nagy feladatok még cselekvőbb részvételt igényelnek mindenhol. Dr. Novák Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országok Tanácsának tagja, a megyei népfrontbiaottság titkára megköszönte a kiemelkedő mozgalmi és településfej­lesztési társadalmi munkát minden jelen levőnek, majd kitüntetéseket adott át. Az országos elnökség a Névfrontmunkáért kitünite- tőjelvény.t ' adományozta Csonka Géza nyugdíjasnak, a kastéiyosdomlbói mépfront- alelnöknek, Horváth Endre iskolaigazgatónak!, az öregr laki népfrontbednökniek, Töl­gyesi Zoltán pályaválasztási főelőadónak’ a kaposvári népfrontbizottság tagjának. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának budapes­ti székházában vette át teg­nap ugyanezt a kitüntetést dr. Szigeti Gyula, a somo­gyi református egyházme­gye esperese, a megyei nép- frontbizoittság tagija. Fülöp József, a marcali várdombi körzeti népfronitbizottság el­nöke a marcali nagygyűlé­sen veszi át ezt a kitünte­tésit. A Hazafias Népfront or­szágos titkársága a Kiváló társadalmi munkáért em­lékplakettel tüntette ki a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat Kandó Kálmán szo­cialista brigádját és a Vo­lán 13. sz. Vállalat marcali üzemegységének közöisisé- gét. Ök a helyi ünnepsége­ken veszik át a plakettot. A megyei népfromtelnök- ség Kiváló társadalmi mun­kás, kitüntető jelvényt ado­mányozott egy közösségnek és 74 személynek. Egy kö­zösség és tizenegy személy szintén a helyi ünnepsége­ken kapja meg a jelvényt. A megyei kitüntetési ün­nepség a Szózattal fejező­dött be. Autóra szakadt vakolat Körkép a Korányi utcából A fák és a virágok váro­sa — mondják Nagyatádra. Igaz, hogy az idegent meg­kapja a látvány, ám bosz- szankodlhat is a Hild sétány apró nyárfái láttán, mivel azok a [harmadik emeleti er­kélyen eresztettek gyöke­ret . .. Csöngetek az egyik, lakás ajtaján. — A beázások érdekel­nek ... — kezdeném mon­dókámat, de a gazdasszony rámlfönmed: ő bizony egyet­len iparost se enged be a lakúkba, amit kell, azt a fér­je majd megcsinálja! Mon­dom, a költségvetési üzemtől jöttem, ettől megenyhül. Igen, nálunk is beázik az erkély, PÚposodiik a parketta, mond­ja, de ők nem vártak, ma­guk igyekeztek rendbe ten­ni az otthonukat. A szomszédban éppen ta­pétáztak. — A tavasszal ©gy autóra zuhant a burkolat. Összetört a kocsi, de senki sem csi­nált semmit. Kaptunk egy levelet a költségvetési üzem­től, hogy .július közepén munkához látnak... Itt van augusztus közepe, de mun­kást meg nem láttunk. A Hild sétány két épülete, a harminchárom, illetve a ti­zenkét lakásos tömb — a földszinten levő szolgáltató­helyiségekkel . — a város egyik legszebb részében ké­szült. Papsik Jenőnek, aSo- mogyterv munkatársának elképzelése nyomán, a Sáév kivitelezésében. 1974-ben kezdődtek a munkák, s nem sokkal később a viták. Az új építési előírások szerint csökkenteni kellett a költsé­geket, így nem az készült el amit a tervező megálmo­dott. [Érdemes felidézni az 1976- os kaposvári beszélgetést, amelyet a Sombernél folytat­tak az érintettek. A Somber szerint a két épületet össze­kötő anyagtag elhagyható, mert nem szerves része az egésznek. 280 ezer forint ta­karítható meg, s újabb 45 ezret spórolhatnak, ha le­omlanak a hlarmiaidllk eme­leti loggiák fölé tervezett üvegezett előtetőről. A ter­vező tiltakozott, mondván: ha az nem készül el, beázik minden. A Somber vélemé­nye: nem fog bázni. S a tény: az üvegtető nem ké­szült el és beáznak a laká­sok nagyon régóta ... Idézhetnénk az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet 977-es tanulmányát, ez meg­annyi hibát sorol föl, a te­tő helytelen kivitelezésétől kezdve a falak repedéséig, de most már képtelenség a felelősöket megtalálni. Ma­radjunk a tényéknél! A be­ázásoknál, a felpúposodó parkettánál, s rosszul záródó erkélyajtóknál, az életveszé­lyesen hulló burkolatnál és az ígért és nagyon várt fel­újításnál. — Mi erről az épület ke­zelőjének a véleménye? — kérdem Túri Dénesi, a nagy­atádi költségvetési üzem igazgatóját. — Mihelyt átadjuk a gim­názium új tantermeit, meg­kezdjük a Korányi utca 4. számú ház felújítását. A le­veleket azért küldtük el, hogy a lakókat ne érje váratla­nul a hír, készüljenek föl a munkára. A hatodik ötéves tervi lakásfelújítások előké­szítésekor eleve számoltunk ezzel az épülettel. Akikor úgy volt, hogy 1 386 000 forintból megcsinálhatunk mindent, a tervek elkészülte után azonban kiderült, hogy 3,2 millióra van szükség. Akkor még nem sejtettük, hogy a vakolatot is újra meg keli csinálni vagy hogy hőszige­telési munkák is vannak. Tény, hogy egy autó a le- omló vakolat miatt tört ösz- sze és életveszélyes a bur­kolat. Ennek orvoslása újabb költségekkel jár. Mi koráb­ban még önköltséges alapon végezhettünk el egy-egy fel­újítást, ma viszont sz'gorú- an ragaszkodnunk kell az előírásokhoz. Ha azokat túl­lépjük, önmagunknak oko­zunk jelentős veszteségeket. Ma az a legnagyobb gon­dunk, hogy miből és hogyan oldjunk meg minden felaida- tot. Augusztusban munkához látunk és szeretnénk úgy dolgozni, hogy tíz évig sen­kinek se legyen panasza. Megcsináljuk a hiányzó har­madik emeleti loggiaborítá­sokat, s a lakásokban kija­vítjuk a beázás miatt tönk­rement mennyezetet, padlót. Lehet, hogy egyszer még­is a város büszkesége lesz a Hild sétány? Nagy Jenő Három műszak az ellátásért VASÁRNAPI ÜGYELET Tegnap már érződött az üzletek forgalmán az ünne­pi előkészület. A pótmeg­rendelésre felkészült a hús­kombinát: még vasárnap délelőtt is ügyeletet tarta­nak és ha valamelyik üzlet kér valamilyen, árut, akkor azt ki is szállítják. Ezen a héten naponta több mint 700 mázsa búst küldtek a boltokba. Azoknak, akik sze­retik, jó hír, hogy pacal is kerülhet az asztalra, 600 mázsáit szállítottak meg­rendelőknek. Üjdomság a Top bélbe töltött szalámi, amely 21 napos szavatosság­gal kerül forgalomba. Ezzel együtt húskészítményekből is többszáz mázsát küldenek a boltokba. A tejipari vállalat kapos­vári üzeme 250 ezer liter tejet vásárolt fel az ünne­pekre. Ennek a mennyiség­nek a feléből literes kisze­relésű, a többiből fél literes tej, kakaó, karamellás tej készül. Az idén a korábbi­nál több vajat és túrót, ké­szítenek, aiz előbbiből 45— 50 mázsát, túróból mintegy 60 mázsát szállítanak a boltok­ba. A húsiparhoz hasonlóan itt is .ügyeletet tartanak. Két kocsi ál'l készenlétben, hogy az esetleges pótrendeléseket kiszállítsák. Az ellátás Za­vartalan lebonyolítása érde­kében jelenleg három nű- Szákban dolgoznak a tej­üzemben, hogy a szükséges mennyiségű terméket: el tud­ják készíteni. Hatvan hektáron termelnek paradicsomot az idén a ber- zenc-ei Március 15. termelőszövetkezetben. A kánikulában gyorsan érik a paradicsom. Két vagonnal szednek le és szállítanák naponta a nagyatádi konzervgyárba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom