Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

1985. augusztus 2., péntek Somogyi Néplap 5 Forró hangulat uralkodik a mini VIT-cn Balaton- földváron, a Fesztivál-szállóban. Népszerű programok sokaságából válogathatnak a résztvevők. Az egész fesz­tivált a mozgás jellemzi: napközben a sportpályán zaj­lanak több sportágban a rendezvények, délután és este a színpadon és a szálloda összes termeiben. Aki részt vett a finn esten, még sokáig emlékezni fog a különös hangulatra, a nálunk nem ismert dallamokra és hang­szerekre. Nagy érdeklődés kísérte a bolgárok, lengye­lek és magyarok tárcáit. Neves vendégművészek és együttesek léptek föl. Ha valakinek még maradt ener­giája a programok után, annak a Zengő együttes ren­dez táncházat Szigeti Angéla segítségével, aki magyar táncokra tanítja a résztvevőket. Este a parton lángok csapnak fel, majd ínycsiklandozó illatok jelzik, hogy a táncban elfáradt fiatalok szalonnasütéssel gyűjtenek új erőt. BARCSI ERDŐMÉRNÖK KÖTETE Osztropoli Herschel ostora Kota úr, hogyan ke­rülhet önnél a hering da­rabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. — Akkor hát vásárdíjon Leíkovicsnál. — Igen, de neki momen­tán nincs heringja. — Szép. Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz- kraj­cárba kerül darabja.” A fenti sörök az Osztro­poli Herschel ostora című könyv borítóján olvashatók, a következő ajánlással: „ ... ez a könyv legalább 40 forin­tot ér. De önnek megszámít­juk 39 forintért.” Két ilyen poén után ki ne vásárolná meg a zsidó folklórból válogatott viccek, adomáik és bölcs mondások gyűjteményét. Dr. Hajdú István munkája valóban megér harminckilenc forin­tot. Az Osztropoli Herschel ostora legalább annyi kaca­gást ígér, mint a jó két év­tizeddel ezelőtt megjelent 1001 vicc a javából című kö­tet. — Barcs, Gagarin utca 1. — mondta a telefonba címét a szerző, miután megbeszél­tünk egy találkozót. Ballagtam tehát a Gaga­rin utcában, kerestem az 1- es számú házat, de nem ta­láltaim. Az egyik oldalon ha­tossal kezdődik a számozás, míg a másikon 1/a-val. Mó­ka lenne ez is? Tarlka so­rok gyűjtőjétől kitelhet. Vé­gül is meglett az egyes. Há­romszáz méterre az 1/a-tól, amelytől két utca meg féltu­catnyi ház választja el. Az ötvenhárom éves erdő­mérnök nevetett a feltétele­zésemen. Ezt a „poént” nem ő találta ki. Nem volt ott, amikor a számozásról dön­töttek. Esztergomban született er­dész famíliába. És mert „var­júnak varjú lesz a fia”, hát ő is erdésznek (készült. Sop­ronban tanult, majd az ugo- di kutatóintézetben kezdte pályáját. 1961-ben tanítani jött a középrigóci szakmun­kásképzőbe. Tizenkét évig ókította a diákokat a mes­terségre, s ugyanennyi ide­je az erdőfelügyelet munka­társa. Rumszauer Jánossal együtt karolta fel az ősboró­kás ügyét, mert nem csak az erdeink jelene és jövő­je, hanem múltja is érdekli. — A fakitermelés után maradó nagyméretű tuskók eltávolítása gondot okoz az útépítőknek és az erdőtele- pítőknak. Kikísérleteztem a robbantásos eljárást, mely­nek eredményéből akartam megírni a műszaki doktori disszertációimat. Hát nem ködbejött egy ostoba baleset? Fél évre az ágyba kénysze­rültem. Barátaim javasolták: foglalkozzam az erdőtörté­nettel. Bénult lábbal, ágyhoz kötötten írtam meg a dél- somogyi erdőművelés törté­netét. így lettem erdőtörté­nész. — Egy erdőmérnök, egy erdőtörténész miiként adja fejét adomák gyűjtésére? — öt évvel ezelőtt a test­véremnél jártam Sopronban, nála akadt a kezembe Jutta Janlce munkája, amely 1974- ben jelent meg Berlinben és zsidó vicékét tartalmaz. Nyelve egyszerű, le tudtam fordítani. Családomnak és barátaimnak is meséltem belőle. Megértettem a vic­cek mondandóját, a sorok mögött rejtőző öngúnyt és emberséget. Elkezdtem ku­tatni más források után. Szorgalmasan gyűjtöttem, válogattairh. így született meg az Ostropoli Herschel ostora. A kiadatásig meglehetősen rögös utat kellett végigjár­nia. A közelmúltban elhunyt dr. Sdhéiber Sándor ajánló sorai azonban megnyitották a Minerva kiadó ajtaját. A nagyszerű irodalmár élősza­vával hatvanezer példányiban jelent meg a könyv. — Scheiber professzor ajánlotta, hogy vékony, zseb­könyv nagyságú kötetet ad­junk ki. Ö sokallta a hat­vanezer példányt. Aztmond- ta, ma Magyarországon csak Moldovát szabad hatvanezres tételben kinyomatni. A ki­adó ragaszkodott az állás­pontjához. Igazuk lett. Bu- . dapesten két nap alatt elfo­gyott a könyv. Itt Barcson sem kapni belőle, pedig nem is tudták, hogy helybeli a szerző. Most készül a har- mincnégyezres utánnyomás. Siker. Nagy siker. Ezt csak az tudja értékelni, aki is­meri a könyvkiadás mecha­HÉTVÉGI tájoló A kaposvári nyár rendez­vénysorozatának keretében ma a Somogyi Képtárban nyílik Hajnal Gabriella iparművész kiállítása. A bogilárlellei Tóparti Galé­riában az érdeklődők hol­naptól láthatják Fürtös György Munkócsy-díjas ke­ramikusművész kiállítását, a Vörös és a Kék kápolná­ban pedig vasárnap Som­fai István, a Művészet című folyóirat képszerkesztője nyitja meg Széchy Beáta grafikusművész és Veszély Ferenc festőművész tárla­tát. A Fonyódi Galériában szombattól Király Sándor festőművész kiállítása vár­ja látogatóit (képünkön egyik alkotása látható). A művész önálló tárlatai melett több csoportos külföldi képző- és iparművészeti kiállítás résztvevője volt. Karód ta­nácsának nagytermében szombaton nyílik Reich Ká­roly Kossuth-díjas grafi­kusművész kiállítása. Ka­posváron az ÉDOSZ Műve­lődési Ház rendez kiállítá­sokat A XIX. századi ma­gyar festészet, valamint Technika korunkban cím­mel. Az útóbbi a könyvba- rátofcnaik nyújt kellemes ki­kapcsolódást. A Balatoin-parton nyara­lóik pihenését színesíti va­sárnap a fonyódligeti úttö­rőtáborban fellépő Somogy Táncegyüttes műsora. A könnyűzene népes ra­jongótábora kedvére válo­gathat e hét végén. Siófo­kon, a szabadtéri színpadon szombaton este Dolly Roll koncert lesz. Balatonlellén ma kil'enc órakor a köz­kedvelt Omega együttes lén fel, szombaton az esti. órák­ban a Magyar Színkör a Ludas Matyi című musicalt mutatja be. A Siotour üdülőhelyi klubja vasárnap népművé­szeti kirakodóvásárt, aszán- tódpusztai idegenforgalmi és kulturális központ szomba­ton és vasárnap kutya- showt és kutyakiállítást ren­dez. Szintén a két pihenőna­pon kerül sor A Somogyi Néplap Fonyódon című ren­dezvénysorozatra, mely szombaton három órakor a Delta étterem előcsarnoká­ban Gyertyás László fotó­művész Kis-Balatonról ké­szült kiállításának megnyi­tásával kezdődik, és vasár­nap este sajtóbállal zárul — ugyancsak a Delta étterem­ben. Ma este hat órakor Lakó- csán folklórműsor, majd nyolc órakor délszláv bál lesz. Szombaton egész napos programajánlattal kerék­pártúrára hívják a Dráva menti ifjúságot, mely reggel hét órakor Barcson, a mű­velődési központ parkolójá­ból indul. A művelődési központban A drávai halá­szat címmel Jávori Béla fo­tókiállítása tekinthető meg. Harmincöt éve annak, hogy a nyugat-németországi Dortmundban megalakult ez a minden tekintetben külön­leges színjátszó csoport. Tagjai mind -.hallás- és be- iszédkárosultak, s az a cél­juk, hogy megismertessék sorstársaikkal a világ szín­padi művészetének legjobb alkotásait. Ók voltak az úttörők, sok lelkesedés, kitartás és hit kellett ahhoz, hogy évekig minden anyagi támogatás nélkül működjenek. Sok elő­ítélettel kellett megküzde­niük, de napjainkban tevé­kenységüket az egész vilá­gon elismerik. Közvetlen közönségük 1,5 millió nyu­nizmusát. Főképpen siker ez egy első kötetestől, még ak­kor is, ha korábban két szak­mai kézikönyvet írt. Dr. Hajdú István újabb munkája, a latin mondáso­kat tartalmazó, még az idén megjelenik a Magvető gon­dozásában. Most góbé vicce­ket gyűjt. Hogy ki az a gó­bé? Az értelmező szótár sze­rint a furfangos székely pa­raszt. Sok sikert a további mun­kához. És álljon itt befeje­zésként a szerző legkedve­sebb adomája: „— Rábbi, én nem ér­tem: ha valaki a szegényhez fordul, az barátságos és se­gít, áhol tud. De ha valaki gazdaghoz megy, az meg sem látja. A rabbi így válaszol: — Lépj az ablakhoz. Mit látsz? — Látok egy asszonyt gyermekkel. Meg egy kocsit. A piaic felé tart. — Jó most, lépj a tükör­höz. Mit látsz? — Most, rabbi, mit látok? Hát saját magamat. — Nézd csak: az ábiak is üveg, a tükör is üveg. Csák egy vékony ezüstréte­get kell ráhelyezni az egyik­re, és az ember máris csak magát látja.” Nagy Jenő Színház ahol a közönség szájról olvas gatnémet csökkent hallású, süket és néma. A dortmundi süketek szín­házának művészeti vezetője és rendezője, az 55 éves Heinz R. Feuerbaum mond­ja (ő egyébként nem szen­ved szervi károsodásban): „Kezdetben színészeink mindent saját zsebükből fi­zettek. A városi tűzoltóság­tól kaptunk egy kocsit, az­zal jártunk vidékre. Több­nyire szabad ég alatt kel­lett éjszakáznunk”. Tíz éve, hogy a színészek előadásonként kapnak há­romszáz márkát. A társulat tagjainak többsége még ma is dolgozik eredeti szakmá­jában vagy háziasszony. Egyébként huszonnyolcán vannak, kamasz- és nyugdí­jas korúak egyaránt: Az előkészítő kurzus — s ezt a csoport minden tag­ja végigjárta — hároméves, a színészek táncot, zenét, pantomímot tanulnak. Na­gyon fontos a szavak for­málása, hiszen a közönség csak szájról tud olvasni. Az előadandó darabokat is a közönség sajátságos igényei és a színészek képességei szerint dolgozzák át a beszé­det, ahol csak lehet, panto­mimjelenetekkel helyette­sítik, gesztusnyelvvel érzé­keltetik a közönséggel a da­rab atmoszféráját. — Évente egy-két új da­rabot mutatnak be, s általá­ban ötven előadást tarta­nak. Repertoárjukon főképp klasszikus darabok szerepel­nek, mint a Faust, a Ham­let, a Rómeó és Júlia. A társulat tavasszal és ősszel turnézik az országban. Ér­dekesség, hogy közönségük­nek vagy tíz százaléka — főleg egyetemisták — nem is halláskárosult. Nyolc éve, hogy a színház anyagi tá­mogatást kap a tartomá­nyoktól. A dortmundi váro­si színháztól ingyen jelme­zeket, díszleteket, műszaki berendezéseket és színpadi munkásokat kapnak. Egy- , egy előadás 30 000 márkába kerül, ehhez járul még a mintegy 10 000 márka sze­mélyi költség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom