Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
4 Somogyi Néplap 1985. július 13., szombat Évente négy-ötezer levél- és szármintát vizsgálnak az ország egyik legmodernebb műszerekkel fölszerelt kutatóállomásán a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban. Nyolc elem jelenlétét vagy hiányát keresik a mintákban, ezek az elemek a növény tápanyag-utánpótlásában játszanak fontos szerepet. KELL A HASZNOS HULLADÉK Szemét vagy nyersanyag? A szigorúbb anyaggazdálkodási föltételek közepette a vállalatok ma nagyon is megnézik, mi kerül a szemétbe. Fontos érdekük fűződik ahhoz, hoigy kevesebb legyen a selejt, a hulladék és több az újra hasznosított anyag. Még a megmunkálás során elfongácsolódoltt anyag- maradványok mennyiségét is pontosan szálmon tartják. A mezőgazdaság is rég túl van már a „fogy ami fogy” korszakon, A ma használatos gépek értékesebbek annál, semhogy selejtezésük után a MÉH-be vinnék azo- kat. Szakosodott gépbantó üzemek jöttek létre, melyek a roncsokból is kiszednek minden újra hasznosítható alkatrészt. Ez okból érthetően csökkent a MÉH-telle- pek szocialista szektorból származó, felvásárlása. A forgatom növelését vagy akár csak fenntartását ma inkább a lakossági gyűjtéstől váírhatják. Ezt igyekeznék elősegíteni a különféle akciók és reklálmkampányok. Vajon szükség van-e a mostaninál több hasznos hulffladékra ? Kevéssé közismert például, hogy a háztartásokban legnagyobb mennyiségben felgyülemlő újságpapír a belie- ivódott nyomdafesték miatt allkalmatlán jó minőségű új papír gyártására. Az úttörők álltai tavaly Kaposváron gyűjtött 1000 tonna újságpapírból jobb esetben szürke tojástartó karton készül. Ez az oka, hogy a MÉH- nek helyenként gondokat okoz e nagy szervezőmunkáival begyűjtött' anyagok továbbadása. Hasonló a helyzet az üveghüLladétokal is. A gyárak csupán a megfelelően szelektált és tiszta üveget hajlandók áltvennii, mert az egyes fajták válogatásához és külön, tárolásához hiányoznak a föltételeik. Technológiai okokból korlátozott a kohászatban felhasználható fémhulladékok mennyisége is. A réz például igen drága nyersanyag, ám a gyárak csak akkor hajlandóik fogadni, ha a MÉH még a vegyi összetételt is garantálja. A gyűjtött hulladékok között az ilyen tisztaságú anyag igen ritka. Elviben egy kiló fémhulladék sokkal olcsóbb, mint amennyibe az ugyanolyan méntoyiíségű új anyag előállításához szükséges érc ki- bányászása és szállítása, netán importálása kerül. Válójában az ipar jó része technológiailag ma nincs felkészülve e másodlagos nyersanyagok hasznosítására. Egyes mikroelektronikai alkatrészekben példáuli még nemesfémek is találhatók. Ezek ■visszanyerésének költsége azonban olykor nagyobb lenne, mint az új anyag ára. Mindezek után kiáltó az el- lenjtimondás: egyfelől a nagyobb mennyiségben összegyűlő anyagok újrahasznosítása sok esetben megoldatlan, másfelől viszont tetemes mennyiségű értékes anyag kerül a szemétbe. Ha a guberálók jól megellnek a szeméiből, miért ne volna ez kifizetődő vállalkozás szervezettebb, kulturáltabb és ellenőrizhetőbb módom is? Ha más országokban a hullladlékoit fontos nyersanyagnak tekintik és mana- dékjtaillaimu'l hasznosítják, miért ne vehetnénk komolyabban mii is az újrafél- dolligozás feltételeinek korszerűsítését. Meglehet ezek a beruh ázáis igény es kezdeményezések nem csábítanak egyes vállialBitoikat. Nem kétséges azonban, hogy előbb- utóbb parancsoló szükséggé teszi majd a megoldást a népgazdasági érdek. 1 Indokoltnak látszik tehát a hulladékgyűjtés szervezésének és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának újbóli országos szintű végiggondolása. Legalább ilyen fontos azonban az ezzel kapcsolatos köizszeBem változása, a már említett józan beláftáls általánossá válása is. Bíró Férése Hattyúdal 39. — Mennyit sikerült összegyűjtenie? — Hatvanötezer dolilárít. De hogy Broöknák mennyije van, fogalmam sincs. — Két év alatt hatvanötezret ? — kérdeztem elképedve. — Igen. Elismerően csettintett-em. — És Angela ott akarta hagyni emiatt? Harry Walker bólintott. — Angéla nagyon- tiszta May volt. Azt hiszem, nem is a hatvanötezer zavarta, hanem hogy megszegtem az eskümet. Azt mondta, ezit nem tudja megbocsátani. Két napig könyörögtem neki eredménytelenül. Aztán váratlanul meggyilkolták. — Bálmnázett, tekintetében félelem lobogott. — Ha mindezt élmonditam volna akkor, az isten se mosta volna le rólam a gyanút. — Tudomásom szerint tökéletes alibit igazolt. — Az az igazság, hogy Brook megkeresett aznap éjszaka. Rávett, hogy vigyek el egy borítékot Max Hair- veynek, a gyilkossági csoport főnökének. — Az éjszak kellős közepén? — Igen. Átöltöztem, taxiba ültem, de Max Harveyt nem tálaltam odahaza. A feleségének adtam át a pakkot. — Nem sejti, mi lehetett benne? — Fogalmam sincs. Brook azt mondta, fontos iratokról van szó. — És miért nem ő vállalta a postás szerepét? — Ezt én is megkérdeztem tőle. Azt válaszolta, már így is késésben van. Valami gyilkosság! ügyhöz hívták. A torkom teljesen kiszáradt. Mintha homoikolt köptem volna, amikor megkérdeztem : — És Brook azt mondta, tartsák titokban ezt a kis kirándulást? — Szó szerint, Mr. Wilfct- gen. Az ujjaimat a kormány- keréiken pibemteLtem. Lasslan Harry Walkerra emeltem pillllanltásomat. — Walker, már ez is elég lenne ahhoz, hogy bevigyem. Hamis tanúzásért, netán bűnrészesség affiapos gyanúja mialtt, hogy a pacikat már ne is említsem. Mindenesetre a várost nem hagyhatja el. Megértette? — Köszönöm — mondta, és lehajtotta a fejét. Átnyúltam mellette, és kinyitottam -.az ajtót. — Na menjen. Mintha harminc évet öregedett volna, úgy hagyta él az autót. Amikor csengetésemre Lili ajtót nyitott, szemmel, láthatóan megörült nekem. Betessékelt a szobába, s egy üveg Am&tel sörrel tért vissza. — Sikerült elkapnod Thomsont ? — kérdezte, s izgatottságában ruháját kezdte igazgatni. — Azt hiszem, már csak órák kérdése — válaszoltam. A sör hideg voilt. Lassú kortyokban ittam. — Akikor még Maxról sem tudsz semmit — biggyesztette el ajkát. A behúzott függöny jótékonyan takarta el fáradt tekintetét. Pillantásából ítélve nem nagyon hitt nekem. Óvatosan rátértem Angéla Bretaill meggyilkolásának éjszakájára. Lili igyekezett követni. Amikor a Bnoiak hadnagy álltad küldött cso- rriagról kezdtem beszélni, Lili hirtelen fölugrott, és Max íróasztalában kezdett kotorászni. Némi keresgélés után elhőhúzta a pakkolt. — Tessék, itt van — mondtaSzüirike fedelű dosszié volt, barna papírba csomagolva. A papíron Max Harvey neve és címe. Feladóként Brook hadnagy neve szerepéit a jobb felső sarokban. — Max kérte Brooktól — mondta Lili. — Valami gyilkossági ügy, amin Brock dolgozott. Magam elé terítettem a papírokat. Valóban az volt. — Max az otthonába kérte a hivatalos jelentésekét? — kérdeztem kicsit csodálkozva, miközben nézegettem a lapokat. Az utolsó oldalon apró, vörös tintával írt te- lefonszámoí pillantottam meg. Max használt vörös tintát; a számok viszont valahonnan ismerősek voltak. — Nem egészen — próbált meg mosolyoigni Lili. — Brookot elég sokan utálják odabenn. 'Azt hiszem, talán egyedül Max kedvelte. Már többen emlegették, hogy a te sorsodra fog jutni, amikor Max váratlanul önálló feladatot bízott rá. Igaz, föl- ajálniotta a segítségét is, de nem volt rá szükség: Brook egyedül oldotta meg a föladatait. Ha érdekel, elolvashatod. Max borzasztóan örült, hogy Brooknak sikerült lelepleznie egy gyilkosságot. — Még mindig nem értem, hogy éjjel tizenegy után ... — Max azt mondta Brooknak, hogy éjjel-nappal nyitva áll előtte az ajtaja — vágott közbe Lili. — Azon az éjszakán, ha jól emlékszem, mind a ketten ügyeleteseik voltak. Maxot az Angela Bretel! esethez hívták, Brookot meg valahová1 máshova. Így eshetett meg, hogy valamelyik beosztottjával ■volt kénytelen ideküldeni a j elöntést. Gondoilioim, te is ezt csináltad volna Brook helyében. (Folytatjuk.) PONTATLAN AZ ADATSZOLGÁLTATÁS Néhol összeadni sem tudnak Gyakran hallható, hogy egy nyugalomba vonuló ember fűnek-fának panaszkodik, milyen nehezen állapították meg a végleges nyugdíját, mert nem egyeztek az első adatok. Nem mindegy, hogy bizalommaL van-e a nyugdíjra váró az ügyintézés iránt vagy sem, mivel a megyében évente több ezren nyújtják be igényüket. — Ha valaki azt tapasztalja, hogy a nyugdíjmegállapítás úgymond „fércmunka”, túl korán kell toldoani- fodidazni, azt már nem tartja fontosnak megtudni, kinek a hibájából fordul elő — mondja Sárdi Gyula, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes vezetője. — Lényegében bizalmatlan lasz a volt munkahelyével, de a társadalombiztosítással szemben is. Ez a bizalmatlanság maradandó. Vajon jól számolták-e ki a nyugdíját, helyes ősz- szegben emeliték-e föl az ellátást, tényleg nem vonatkozik rá az adott rendelkezés? Ebben látom a felületes vagy hanyag adatszolgáltatás egyik legkárosabb k övetkezményét. Tavaly több mint ezer határozatot módosítottak a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. A több mint tizenkilenc százalékos emelkedésben túlnyomórészt munkáltatói, bizonyos esetekben orvosi okok játszottak közre. Arra a kérdésre, miért keli miniden tizedik határozatoit módosítani, az igazgatóhelyettes a következőket mondta el: — Ennek több oka van. így például a nyugdíjazást követően bért vagy jutalmat fizetnek ki. A nyugdíjas utólag még szolgálati időt igazol, esetileg változik a rokkantsági állapot. Módosítást olkoizhatnak az igényel- bíráiási hibák. Tévednek az ügyintézők, a számítógép pnogramihiibás, illetőleg a munkáltatók rossz adat okait szolgáltatnak. Olyan is van, amikor az igazgatóság nyugellátási osztályának tévedését keld korrigálni. NEMCSAK AZ ÜGYFÉL BOSSZANKODIK A több éves tapasztalat szerint a munkáltatók pontatlan vagy rassz adatsizól- gáitatásai számos módosításit tesznek szükségessé. — Az adatszolgáltatás ellenőrzése kimutatta, hagy harmincöt százalék a hibáik aránya. Az eltérések többségükben a prémiumok helytelen közléséből, az úgynevezett osztószámból, összeadás! hibákból és a juta- lomlkifizetések, jogcímek értelmezéséiből! adódtak. Az adaitszoüigálltaltáSt részben társada|lqmbiztoSítá|si ismereteikkel alig rendelkező bérelszámolók, munkaügyi előadók végzik. A társadalombiztosítási ügyintézők körülbelül harminc százaléka évenként kicserélődik, ezért az állandó oktatás ellenére is sóiknak legföljebb csak a minimális szakmai ismerete van meg. Típushibának számít például az összeadási hiba a béri gazolásokon. — Milyen intézkedéseket tervez az igazgatóság? — A megyei társadalombiztosítási tanács nemrég a nyugdíjügyek intézéséről, a nyugdíjelőkészítés problémáiról és feladatairól tárgyalt. A testűiét állást foglalt a(bban, hogy a munkáltatóktól — akár szankciók alkalmazásával is — meg ke® követelni a határidőre és jól élvégzett adatszolgáltatást. A következményeknél ugyanis számításba kél venni mindazt a többletmunkát, amely elkerülhetővé válna a pontos adatszolgáltatással. Azon a munkahelyen, által adatszolgáltatási hibát találunk, első esetben - figyelmeztetéssel, további esetben pedig bírságolással élünk — mondta befejezésül Sárdi Gyula igazgatóhelyettes. L. G. PIACI KÖRKÉP Gyümölcsözőn, árapály Egy tojást sem lehetett volna leejteni a tegnapi ka-, posvári hetipiac forgatagában. Parádés volt a kínálat és végre estek az árak. A zöldbab kilónkénti ára például egycsapásra felére, harmadára mérséklődött, s már 10-ért is vehettünk. 4— 6 forintért dúskálhattunk az újburgonyában. Uborkát 10—12-ért mértek. A cukorborsó javát 15-ért öntötték a szatyorba. 8 forintra mérséklődött a tök ára. 18-ért kelt el a kel, ugyanakkor karfiolt továbbra is csak 30-ért adtak. A paprika és paradicsomárak is apadtak, az első olcsó lecsóra azonban még várni kell. Vastaghúsú töltenivaló paprikára 40-iért tehettünk szert, a makulátlan paradicsomból 36-ért válogathattunk is. öt forintot megért egy csomó vegyes zöldség. A városiban megjelent a kajszi 40 forintos áron, ám a piacon még csak francia barackot láttunk 25-ért. Vödörszám hozták a ribizlit, így nem is adták 10-nél drágábban. A málna állaga már hagyott kívánnivalót, a 15 forintos literenkénti ár azonban így is kecsegtető volt. A ráncos régi alma utolja megvárta az újat. Most mindkettőt 15—18-ért mérték. Gusztusos apró aratási körtét 15-iért, egrest 12- ért kínáltak. Megjelent az első görögdinnye kilónként 50-ért, s Csincsinél már fele ennyiért is kapható sár- gabélű. Sokan drágállották, pedig a Cece és Szeged környéki termőhelyen, a tábla mentén sem adják olcsóbban. Roskadoztak a csarnok kőasztalai a gombahegyek alatt, az árak így túlzónak látszpttak. 100 forint a rókagomba kilója, 10-zel olcsóbb a sampinyon. Egy bög- rényi csibegombát 15-ért vesztegettek. Nem ártott résen lenni a 130-ra tartott, szemre mutatós vargányánál. A kevésbé jártas vásárlók nagyot csalódhattak a szeletelésnél. A. tojást leszámítva — ebből a legolcsóbbat sem adták 2,10-nél olcsóbban — kedvezőek voltak a baromfipiac árad. Egy mutatós jércepárt 150-ért kínáltak, akárcsak egy méretes kakast. Nem kacsa, hogy 160 forintért is 4 kiló körüli kacsát vehettünk. Az Izabellák köszöntése nem okozott gondot. 5—8 forintért tukmálták a szem- revaló szegfű szálát. 15-ért volt kardvirág, s ennyibe került egy kis rózsacsokor is. A mezei csokrok ára 4— 7 forint között változott B. F.
