Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

1985. július 12., péntek Somogyi Néplap 3 Takarékpénztárak I. félévi mérlege MÁSFÉL MILLIÁRDDAL TÖBB HOSSZŰ LEJÁRATÚ HITEL Az esztendő első hat hó­napjában a terveknek meg­felelően alakult a takarék- pénztárak forgalma. A la­kosság az OTP-fiókoknál és a takarékszövetkezeteknél csaknem 9 milliárd forint betétet helyezett el. A ta­pasztalatok szerint a hosz- szabb lekötésű, magasabb kamatozású betétformák népszerűbbek, főként a ta­karéklevél, az ifjúsági betét és a három évre lekötött be­tétek. Konkurrenciát a be­téteknél magasabb kamato­zású kötvények, célrészje­gyek jelentenek. Kiszámítot­ták ugyanis, hogy — a di­namikus betétnövekedés el­lenére — az emberek meg­takarított pénzüknek ki­sebb hányadát helyezik el a takarókban, mint néhány esztendővel ezelőtt. Tovább gyarapodtak viszont az OTP- fiókoknál az átutalási betét­számlák, bár változatlanul gond, hogy a munkabér-át­utalást a vállalatok az OTP szorgalmazása ellenére nem szívesen vállalják. Hosszúlejáratú — döntően építési — hitelt 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegben nyújtott az OTP, mint a múlt év első felében. A hi­telállomány növekedése azonban mégis kisebb a ta­valyinál, sokan ugyanis visz- szafizették korábbi tartozá­sukat, hogy igénybe vehes­sék a gyorsabb törlesztéssel járó kedvezményeket. Caládi ház építésére 16 ezren kértek hitelt, kétezer­rel kevesebben, mint ta­valy. Nagymértékben növe­kedett viszont a felújítási, korszerűsítési, tatarozási kölcsönt kérők száma. Míg az elmúlt év első felében 43 ezren, idén 52 ezren vet­ték igénybe ezt a lehetősé­get, főként Budapesten, ahol egyre több lakótelepi lakás szorul már tatarozás­ra, felújításra. A tavalyi első félévi 6,4 milliárd forinttal szemben idén 7,8 milliárd forint ér­tékben kért és kapott a la­kosság közép- és rövidlejá­ratú áruvásárlási, illetve személyi hitelt. Háromszáz- ezer alkalommal folyósítot­tak a takarékpénztárak áru- vásárlási kölcsönt, 450 ezren kaptak személyi hitelt. A termelési hitelek iránt is élénk az érdeklődés: mint­egy 100 ezer gazdálkodó kért mezőgazdasági kölosönt 1,6 milliárd forint értékben, ezen kívül 35 ezer kisiparos, kiskereskedő, vállalkozó, valamint társulás vett fel összesen 300 millió forintot meghaladó összegű kölcsönt. Az OTP elmúlt évben megalakult vállalkozási iro­dája az év első felében 200 millió forintnyi hitelt nyúj­tott különféle vállalkozá­sokhoz, s néhány esetben tőketársulással is részt vett termelő és szolgáltató üze­mek létesítésében, bővítésé­ben. Főként mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel tár­sult, egyebek közt gyorsfa­gyasztó üzem, vágóhíd és ét­terem építésére. Megjelenítőket gyártanak Tv-komputer készül Tabon Dinamikusan fejlődik a számítástechnikai iparág. Termékeivel és szolgáltatá­saival hosszútávon is társa­dalmi szükségletet elégít ki. A következő években a szá­mítástechnikai eszközök el­terjedésének újabb szaka­szára számíthatunk: szere­pük jelentősen megnő az irányításban és a tervezés­ben. A Videoton VII. ötéves tervi elképzeléseiről, a szá­mítástechnikai fejlesztések­ről Vúradi László, a számí­tástechnikai gyár műszaki igazgatóhelyettese elmond­ta: nagy biztonsággal 2—3 évre lehet csak előre látni a világpiac változásait. 1983—84-ben a recesszió el­lenére tovább fejlődött a számítástechnika. A mikro­processzorok elterjedésével csökkentek az árak és a számítógép mindennapi munkaeszközzé vált. A szá­mítástechnika előrelátható­lag 1990-re integrálódik más területekkel, híradás- technikával és a robottech­nikával, s itt már nem lehet a fejlődési lépcsőket kihagy­ni. 1980-ban a Videoton mint­egy 75 százalékát adta a számítástechnikai termé­keknek. Ez az arány az idén év végére várhatóan 70 százalék lesz. — A számítástechnikai gyár olyan termékeket ké­szített^ amelyekből elsősor­ban a szocialista országok­ban volt hiány; 70 százalék körül alakult a rubel elszá­molású, 18—20 százalék kö­rül a belföldi és mintegy 10—12 százalékot jelentett a tőkés értékesítés. A gyár árbevételében a számítógép- rendszerek aránya csökken, a display termináloké kis­mértékben növekszik. A nyomtató berendezések, va­lamint a szolgáltatások nagyobb mértékben emelik az árbevételt. A termékszerkezetet ele­mezve a nyomtató berende­zések és a display-k szá­ma növekszik. Jelentős át­rendeződés várható a szá­mítógéprendszereknél is: a mikroszámítógépek aránya nő. A Videoton Számítás­technikai Gyára egy új profillal jelenik meg: a tv- komputerrel, amely oktatási célokat szolgál, de háttér- tárolóval kiegészítve alkal­mas lesz egyszerű ügyviteli feladatok ellátására is. Gyártását a második félév­ben kezdik Tabon, a nagy- sorozatú gyártás pedig 1986- ban indul. A tabi gyáregység straté­giai terméke a display, amelynek fejlesztésével há­rom kategóriában foglal­koznak. Az olcsó és kis-kö- zepes teljesítményű display terminál családokból, vala­mint a nagy teljesítményű (színes és grafikus) család­ból 1990-ben várhatóan évi több tízezret kell a tabiak- nak gyártani. A nyomtatók kategóriájában, a karakter­hengerest kiváltja a karak­terszalagos. A lassú nyom­tató kategóriában megkez­dődött a mátrix nyomtatók gyártása, erre további fej­lesztési igény is van. Tabon az alaptechnológia — a nyomtatott áramkörök szerelésének — teljes re­konstrukciójára van szük­ség. Várhatóan a VII. öt­éves terv közepén az egyol­dalút fölváltja a kétoldalú szerelés. Ki kell. cserélni a jelenlegi hullámforrasztót; s áttérnek a kettős hullám­forrasztásra, valamint a vi­zes mosás alkalmazására. Tovább fejlesztik a mérés­technológiát is. A gyáregy­ségnek a display gyártásá­ban föl kell készülni a mi­nőségi váltásra. K. J. "i 1 1 .... K arban­tartás Ötvenöt millió forint értékű karbantartást vé­geznek a Kaposvári Cu­korgyárban. A gyár gé­pei a száz—száztíz na­pos kampány után ugyancsak elhasználód­tak. Hogy a szeptem­ber] kezdésre minden rendben legyen, az ösz- szes berendezést szét- szereiik és átvizsgálják. (Gyertyái László ielvételei) Megfigyelő a hasadéknál A FÜSZÉRT- KOCSIK NYOMÁBAN A Balaton Füszért a szo­kásos szezonnyitó értekezle­téken a tavalyinál is joob ellátást, nagyabb áruválasz­tékot, szolgáltatói színvona­lait ígért az úgynevezett vi­szonteladóknak : boltoknak, vendéglőknek, s a tóparti SZOT- és vállalati üdülők­nek. Ígéretét betartotta. Alapvető élelmiszerből min­den igényt ki tud elégíteni. Nagy választékot kínál kon­zervfélékből, üdítőiből, sör­ből, strandcikkekből, s még népművészeti tárgyakkal is ellátja az üzeteket. Amire egy nagy áruháznak, kis ABC-nék, vagy falusi bolt­nak szüksége van, az a Fűszért központi és önkiszol­gáló raktáraiban megtalálha­tó. Javult a kínálat tőkehús­ból, hentesáruból, jelentősen nőtt az édesipari lisztes ter­mékek választéka, csupán az importból származó vodka és pezsgő kevesebb a szokásos­nál, s főként a szezon kez­detén mutatkozott hiány cse­mege uborkából, lecsóból és őrölt paprikáiból. Nos, ami pedig a szolgáltatói készséget illeti... bővítették az önki- szolgáló raktárakat, ahol a viszonteladók a hét minden napján vásárolhatnak. — Egyre népszerűbb az önkiszolgáló értékesítési le­hetőség a viszont eladók kö­rében — mondja Csendes Jó­zsef, a siófoki fiók vezető­je. — Naponta 60—65 keres­kedő vásárol a siófoki önki­szolgáló raktárházban, amely már tavaly is bizonyította létjogosultságát. Most már Tálbon is van ilyen lehető­ség, tekintettel a belső terü­letek igényeire. Talán érde­mes megemlíteni (és éppen a Tab környéki kis boltok szempontjából fontos ez), hogy kis tételben is vihet árut az üzletvezető, meg­bontjuk számára a kartono­kat, egységcsomagokat. A két önkiszolgáló raktárunkból is kiszállítjuk az árut a hely­színre, ha az üzletvezető nem rendelkezik gépkocsi­val. Aki pedig a saját szál­lítóeszközével viszi el az árut, annak mázsánként 18 forintot fizetünk. Ami a tervszerű túraszállításokat il­leti: differenciálunk. A nagy üzleteknek naponta, a köze­peseknek 2—3 naponta, a kisboltoknak pedig hetente viszünk árut. De ha valahol gyors segítségre van szükség, csak a telefont kell felven­nie az üzletvezetőnek... A szezon kezdetére 40 mil­lió forint értékű árualappal rendelkeztek, s a forgalom ütemében folyamatosan töl­tik fel raktáraikat. A tech­nikai és a személyi feltételek adottak, s csak minimális a munkaerőhiány. Akárcsak az elmúlt nyarakon, az idén is a budapesti Műszaki Egye­tem hallgatói (köztük friss diplomás mérnökök is) dol­goznak árukísérőként és havonta 8—10 ezer forin­tot is megkereshetnek — persze nem 8 órás napi munkával. * » * Sóstó, bevásárlóközpont. Délután fél három. Az Or­szágos Csemege Vállalat 306. számú üzlete (a környék egyetlen nagyobb ABC-je) némi szünet után 3 árakor nyit újra. Az új áruszállít­mány már a raktárakban, illetve az önkiszolgáló bolt polcain. Az eladók most pi­hennek egy kicsit, s harap­nak pár falatot. Az üzlet aj­tajában azonban már sora­koznak a vásárlók. Jó idő van, a közeli strandról és a szomszédos kempingből özön- lik a fürdőruhás tömeg. — Az idén először nincs munkaerő gondunk — mond­ja Pindroch Károlyné, az üzlet vezetője. — 16-an dol­gozunk, 4 diák is érkezett, s már ők is megszokták a kemény munkát. Sokat, na­gyon sokat kell itt dolgozni. Négymillió forint értékű készletünk van, s ennek 40 százalékát a Balaton Fű&zért- től kapjuk. A kempinglakók és a környékbeli nyaralók elsősorban az olcsó ételeket, az üdítőt és a sört viszik rendszeresen, nagy mennyi­ségben. Szerencsére van elég mindenből. Július 1-től 7-ig 2 millió forintot forgalmaz­tunk (körülbelül 20 százalék­kal többet, mint tavaly), s tegnap 326 ezret. Május 24- től (nyitástól) június 30-ig csak újságból 57 ezer forint forgalmat bonyolítottunk le. Az eladótér felől izgatott hangok hallatszanak. — Mi történt? — Csák egy tolvaj — mondja egykedvűen az üz­letvezetőnő. — Szinte min­den órában előfordul... Középkorú bikinis hölgy szatyrát üríti ki a dühtől szikrázó szemű fiatal eladó. Értékes holmik kerülnek elő; a bevásárlókosárban pedig a „legális” tej, kenyér, felvá­gott. — Hogy sikerült leleplezni ebben a tömegben? — Jöjjön, megmutatom — mondja az eladó. Bemegyünk a raktárba, ahol a legfelső polc tetején egy szakállas fiatalember fekszik, s egy hasadékon át figyeli a forgalmat. — Innét a magasból jól áttekinthető a „terep” — mondja Tőrt Bertalan főis­kolai hallgató. — Egy kollé­gám pedig utcai ruhában, ko­sárral a kezében járkál a vásárlók között... több szem többet lát... Csak az a baj, hogy nem mindig érünk rá detektívesdit ját­szani. A hölgyet (aki egyébként külföldi) elküldik. Nem hív­nák rendőrt, nem vesznek fel jegyzőkönyvet, örülnek, hogy sikerült a lopott holmit megmenteni. A bolti szarka büntetése csupán az, hogy a vacsorára valót sem viheti magával. Vásároljon másutt. Persze, ha meggondoljuk, hogy ezen a környéken ne­hezen talál egy másik üzle­tet, a „sarokba állításnál” azért keményebb ez a bünte­tés. Három órától négyig tar­tózkodtam az üzletben. Ez idő alatt 3 tolvajt füleltek He. * » * A téren farkasszemet néz­nek egymással a zöldségesek. Maszekok, őstermelők (ál-ős­termelők) és éberen ügyel­nek arra, hogy az árakat nehogy valaki csökkenteni merészelje. A paradicsom és a .paprika kilója 44—45 fo­rintnál sehol sem olcsóbb. Tömeg kavarog a bódék kö­rül, de kevesen vásárolnak. — Kevés az emberek pén­ze — sóhajt egy „Bosnyák- járrta őstermelő”, miközben 100 forintos görögdinnyéjét szeletelgeti. Tulajdonképpen Elek Ist­vánnak, a szemközti szerző­déses vendéglősnek is ez a véleménye, különösen ha az „a la carte” rendelések gyér számáról esik szó. Pedig az üzlet másodosztályú, kony­hája kitűnő és az árai is el­viselhetek. A sertéspörkölt 45, a zöldborsófőzelék feltét­tel 30, a sertésmáj rántva 45, a brassói aprópecsenye 50, a bécsi borjúsült 76 forint. Az étterem — építészeti igény­telensége ellenére — nem kellemetlen hatású: tiszta­ság, rend, gondosan terített asztalok ... Lengyel csoport érkezik a kempingből, vi­dám, éhes nyaralók. — Csoport nélkül meg­halna az üzlet — mondja Elek István, aki a vendég­lő konyhájához szükséges nyersanyag 98 százalékát ugyancsak a Fűszért-nél szerzi be. öt évre vette bérbe a Pannónia-üzletet 4 millió 950 ezer forintért. A tavalyi szezon végén 900 ezret fizetett be a cégnek, az idén 950 ezret vár tőle a Pannónia. Következéskép­pen „az üzlet nem halhat meg”, s remélhetőleg nem is fog, — A kockázat nem cse­kély, különösen egy sze­zonális vendéglőben — mondja, ennek ellenére én még nem bántam meg, hogy szerződtem. Kockázta­tok ugyan, de az elképzelé­seimet megvalósíthatom. A bérleti díj nem csekély, de ezen kívül még rengeteg a kiadásom. Nyitáskor csak a gázletfejtő került 25 ezer fo­rintomba, nem szólva a ta­tarozásról, festésről. Ezenkí­vül jelentős munkabért fize­tek ki. — Mennyit? (Nevet. — Erre hadd ne válaszol­jak. Kevés a munkaerő, de különösen a jó munkaerő. Az a baj, hogy a rossz szakembernek is annyit kell f izetni, mint a jónak ... Elek István (boldogulásá­nak segítője a nyugdíjas Bu- zsáki Ferenc, aki a Balaton­part egyik legkiválóbb ven­déglőse volt. Az idősebbek még emlékeznék az egyko­ri siófoki Rózsakertre, illetve a későbbi Vörös Meteorra, amelyik helyén ma a Delta étterem áll. Buzsáki Feri bá­csi 40 évig völt ott ven­déglős, onnét vonult nyuga­lomba. — Nehéz ma jó vendég­lősnek lenni — mondja szo­morkásán. — Nincsenek törzsvendégek, mint ahogy igazi családias hangulatú kisvendéglők sincsenek már a Balaton-parton. Valamikor a vendéglőben az emberek otthon érezték magukat. Ne­kem olyan vendégeim is vol­tok, akik 30 éven át szinte naponta megtiszteltek. Ha valaki nem érkezett meg a szokott időben, már kérde­zősködtünk; hol van, mi történt véle? Ha egy új arc tűnt fel a régiek között, igyekeztünk megkedveltetni vele a vendéglőt. Azután azök a hajdani vasárnapi ebédelők ... hol vannak? És, persze, az olcsó, kiadós me­nük ... Felépítették a nagy hodály vendéglőket... És most konganak az üresség­től. Nemcsak jó vendéglős­nek, de vendégnek is nehéz ma lenni. * * * Délután fél hat. Az élel­miszer bolt előtt még mindig sorban állnak az üdülők. Szapudi András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom