Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 160. szám Ara: 1,80 Ft 1985. július 10., szerda Szoros szövetségben A magyar—szovjet kapcso­latok folyamatában rendsze­resek a legmagasabb szintű találkozók éppúgy, mint a miniszterek eszmecseréi. Várkonyi Péter külügymi­niszter rövid moszkvai láto­gatása szorosan illeszkedik ebbe a sorba. Mégis, érthető módon a szokottnál is na­gyobb érdeklődés kísérte hétfői megbeszéléseit Eduard Sevardnadzéval. Testvéri barátság és teljes egyetértés jellemezte az esz­mecseréket. Mint a kiadott közlemény hangsúlyozza, mindkét ország arra törek­szik, hogy minden eszközzel erősítse a szocialista közös­ség államainak egységét, ösz- szeforrottságát és együttmű­ködését. Aligha szükséges bi­zonyítani : a jelenlegi bo­nyolult és feszültségekkel terhelt világhelyzetben erre múlhatatlanul szükség van. Mint eddig, a jövőben is összehangolja Budapest és Moszkva külpolitikai tevé­kenységét a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása, a nemzetközi légkör gyökeres javítása érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy külügymi­niszterünk alig néhány órát töltött idehaza: kedden már újabb fontos tárgyalásokra Hollandiába utazott. A hel­sinki záróokmány aláírásá­nak tizedik évfordulója előtt hazánk továbbra is a kelet­nyugati párbeszéd fenntartá­sát szorgalmazza, s — szö­vetségeseivel egyetértésben — a különböző társadalmi­gazdasági berendezkedésű or­szágok együttműködésén fá­radozik. Jó alkalmat kínál­tak a moszkvai eszmecserék a világhelyzet értékelésére. Mindkét külügyminiszter ag­godalmának, de egyszersmind reményének adott hangot. Aggodalmukat a katonai fö­lény megszerzését célzó ame­rikai törekvések — különö­sen a világűr militarizálásá- ra irányuló tervek — indo­kolják. A moszkvai eszme­cserék mindemellett reális esélyt adtak az enyhülési fo­lyamat megújulásának. A magyar külügyminiszter ta­pasztalhatta: Moszkvában megkülönböztetett figyelmet szentelnek a becsületes és konstruktív párbeszél folyta­tásának. Várkonyi Péter ez­zel összefüggésben egész tár­sadalmunk abbeli őszinte re­ményét és várakozását fejez­te ki, hogy a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozó nemcsak a szovjet—amerikai viszony, hanem az általános nemzetközi helyzet javulását is elősegíti. Az enyhülési folyamat teendőit mindkét külügymi­niszter azonos módon ítélte meg. Genfben a szovjet— amerikai tárgyalásokon az egyenlő biztonság elvének érvényesülése ebben a tekin­tetben éppoly meghatározó, mint a katonai szembenállás szintjének csökkentése kon­tinensünkön. Az európai bé­ke és biztonság erősítésének módozataira a Varsói Szer­ződés számos felelősségteljes javaslatot tett, ám — amint azt a külügyminiszterek megállapították — a NATO konstruktív válaszai még késnek. Szóba került a ta­lálkozón az októberben Bu­dapesten kezdődő európai kulturális fórugi, amelynek sikeréért mindkét fél min­den szükséges lépést megtesz. Végül a két külügymi­niszter a rendszeres kétol­dalú találkozók és konzul­tációk folytatása mellett szállt síkra. Megerősítve ez­zel is azt a szoros szövetsé­gi kapcsolatrendszert, amely a két országot az élet min­den területén összefűzi. Életképes a honismereti mozgalom Összegyűjtötték Somogybán a földrajzi neveket Várkonyi Péter Hágában Várkonyi Péter külügyminiszter kedden délelőtt hivata­los látogatásra Hágába érkezett. A rotterdami repülőtéren Hans van den Broek holland külügyminiszter fogadta őt a budapesti holland és a hágai magyar nagykövet társaságá­ban. A két külügyminiszter rögtön megkezdte a megbeszé­léseket, amelyeken a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett érintik a főbb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a kelet— nyugati kapcsolatok időszerű témáit is. Kedden befejeződött Sop­ronban a negyedik országos honismereti konferencia. A kétnapos tanácskozáson a honismereti mozgalomban résztvevő intézmények, tu­dományos egyesületek, mint­egy 250 képviselője vett részt. A konferencia záró napján Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. Egyebek között hangoztatta, hogy a hon­ismereti mozgalom az elmúlt évtizedekben bebizonyította életképességét. Ez elsősor­ban annak tulajdonítható, hogy a mozgalomban tevé­kenykedők elkötelezettsé­güket, tudásukat, hazasze­retetüket állították a hon­ismeret ügyének szolgálatá­ban. A továbbiakban szólt a mozgalom társadalmi fel­adatairól. Kiemelte: hogy a nagyszámú társadalmi akti­vistahálózat már az eddi­giekben is sokat tett azért, hogy segítse feltárni érté­keinket, azokat a történelmi tapasztalatokat, amelyek erősítik a szocialista hazá­hoz való kötődést, a nemzet ügyei iránti felelősséget, ugyanakkor megtanítanak arra is, hogy becsülni tud­juk, s tiszteletben tartsuk más népek értékeit, vívmá­nyait. A múlt és a jelen összefüggésednek felismeré­se és tudatosítása így járul hozzá a szocialista hazafi- ság és az internacionaizmus elmélyítéséhez. Az előadás után a részt­vevők jóváhagyták a kon­ferencia ajánlásait, megha­tározó a következő öt év tennivalóit. Az ajánlás egyebek között kiemeli, hogy múltunk kuta­tása mellett az eddigeknél is nagyobb figyelmet szük­séges fordítani szocialista jelenünknek, a fiatal gene­rációval való megismerteté­sére. A honismereti mozga­lom továbbra sem töltheti be feladatát a szakemberek — mindenekelőtt a pedagógu­sok áldozatkész támogatása nélkül. De nem kevésbé fontos a közgyűjtemények, a levéltárak, a múzeumok, a könyvtárak munkatársainak szerepe, akik irányt mutat­nak ,az öntevékeny honisme­reti munkának. A mozgalom egyik fontos területe a szakköri tevé­kenység, amely az általános iskolás és középiskolás ifjú­ság táborán kívül a felnőtt társadalom széles rétegeit is felöleli. Az utóbbi évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a szakköri munka az általános iskolákban jól megalapozott, a közép- és felső fokú inézményekben viszont e tevékenységnek nincs megfelelő folytatása. A konferencia ezért nyoma­tékosan felhívja a figyelmet a szakköri munka kiszélesí­tésére, a honismereti fakul­tatív oktatás-nevelés mód­szereinek kidolgozására, és újabb honismereti táborok szervezésére. A hagyomány- ápolás új formája a tizen­évesek körében az ősi diák­városok találkozója, amely­nek célja a régi diákhagyo­mányok, a diákélet jellegze­tességének felkutatása, meg­ismertetése. Debrecen és Sopron után — jövőre — Kecskemét fogadja a talál­kozó résztvevőit. (Tudósítónktól) Takarékos emberek élnek a barcsi térségben — erről tanúskodik a takarékszövet­kezet első félévi mérlege. Hat hónap alatt 7,4 millió forinttal nőtt a betétállo­mány és elérte a 196 millió forintot. A legtöbb betétet Bábócsán, Barcson és Csoko- nyavisontán helyezték el. Jelentős az a támogatás, melyet a szövetkezet nyújt tagjainak. Június 30-ig 22,3 millió forint kölcsönt folyó­sítottak. Szolgáltatásaik kö­zül említésre méltó, hogy 4,4 millió forint értékben kötöt­tek biztosításokat, kórokra 3,1 millió forintot fizettek tói. Beszedték a víz-, az A tudományok és a moz­galom együttes vállalkozá­sának eddigi legnagyobb teljesítménye az országos méretű földrajzinév-gyűjtés. Zala, Somogy, Tolna, Vas és Baranya megye földrajzi nevei már nyomtatásban megjelentek. Az ajánlás szükségesnek tartja e fel­táró munka kibontakoztatá­sát azokban a megyékben, ahol a gyűjtés már megkez­dődött. Felszabadulásunk 40. év­fordulója alkalmából indí­tották útjára az országos fényképezési akciót. A munka néhány községben már befejeződött, az ér­tékes dokumentumanyagot az újkori magyar köz­ponti levéltár megőrzésre átvette. A szakemberek szorgalmazzák, hogy e poli­tikai és tudományos szem­pontból egyaránt felbecsül­hetetlen értékű vállalkozás valóban országos méretűvé váljék és javasolták, hogy a települések hozzanak létre olyan helyi gyűjteményeket, amelyek a szűkebb pátriához való kötődést szolgálják. áriam- és a gázdíjakat, a Kaposvári Húskombinát megbízásából kifizették a kisgazdaságoktól felvásárolt állatok árát. Június 1-től az OTP-vel azonos feltételek mellett folyósítanak kedvez­ményes kamattal hosszabb lejáratra lakástatarozási köl­csönöket. Bár még nem végleges adat, várható, hogy az első félévre tervezett 1,2 milliós nyereséget többlettel tetézik, ebben a hatékony munka mellett szerepük van a szá­mos területen alkalmazott költségtakarékos megoldá­soknak is. A szövetkezet több kiren­deltségi üzletházat tataroz- tat még ebben az évben. Várkonyi Péter és Hans van den Broek beható esz­mecserét folytatott egymás­sal a nemzetközi, ezen belül az európai helyzet legfonto­sabb kérdéseiről. Eltérően ítélték meg a nemzetközi feszültség okait, de kölcsö­nösen leszögezték: országuk és kormányuk érdekelt az európai biztonsági folyamat megőrzésében, a folyamat továbbvitelében, és abban, hogy az európai és nemzet­közi légkörben javulás kö­vetkezzék be, a leszerelési tárgyalások konkrét eredmé­nyekre vezessenek. Mindketten igen nagy je­lentőséget tulajdonítottak a Jegyzőkönyv aláírásával Moszkvában kedden befeje­ződött a magyar—szovjet gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési kor­mányközi bizottság 33. ülés­szaka. Az ülésszakon a ma­gyar küldöttséget Marjai novemberre kitűzött szov­jet—amerikai csúcstalálkozó tényének. Mindketten fon­tosnak és jelentősnek ítélték az európai biztonsági és együttműködési folyamat ré­szeként Budapesten ősszel megrendezendő európai kul­turális fórum sikeres és eredményes munkáját. Várkonyi Péter magyar- országi látogatásra hívta meg Hans van den Broek külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A holland külügyminiszter kedden este díszvacsorát adott magyar kollégája tisz­teletére. József, a minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációt Nyikolaj Talizta, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a szovjet tagozat elnöke vezette. 7,4 MILLIÓ BETÉT Takarékos Barcs Magyar—szovjet gazdasági megállapodás Aratják a búzát Somogybán — elsőként a lábodi Zöld Mező és a víz­vári Kossuth Termelőszö­vetkezetben — megkezdő­dött a búza aratása. Teg­nap arról érdeklődtünk: mi­lyenek az első tapasztalatok, mit ígér a gabona? A lábodi szövetkezet fő- agronómusa, Katona Sándor elmondta: — Már a múlt hét csü­törtökén hozzáláttunk a munkáihoz, de az első ter­més nem bizonyult a leg­jobb minőségűnek, ezért 23 hektár után leálltunk az aratással. Néhány nap pi­henő után hétfőn indultak el ismét a kombájnok. Ed­dig összesen 80 hektárral végeztünk. Egynapi munka után ma délelőtt ismét csak szünetel az aratás, miért az éjszakai eső miatt nem tud­nak rámenni a földre a gé­pek. Délután azonban már újra beállnak a búzába. — Mennyi búzát kell ösz- szesen learatniuk, és mikor­ra végeznek a munkával? — Ügy tervezzük, hogy az összesen 745 hektár bú­zát 10—11 nap alatt learat­juk. Hét kombájn és öt szemszállító gép dolgozik 12—13 órán át, ha az idő engedi. A vízváriaknak valamivel kevesebbet, 600 hektár ke­nyérnek valót kell learatni­uk. — Pénteken délután meg­kezdtük az aratást, majd szombaton leálltunk a mun­kával — mondja Vida Imre elnök. — Hétfőn ismét dol­goztunk, ma délelőtt pedig várjuk, hogy a föld meg­szikkadjon és elbírja a gé­peket. Délután szeretnénk újból kezdeni a munkát. Eddig körülbelül 100—120 hektárral végeztünk. Ha az időjárás engedi, 12 munka­nap alatt befejezzük a búza aratását. A kombájnok után három bálázógép gyűjti a szalmát, dolgoznak a tárcsák is. folyik a zöldtrágyának szánt növény vetése. Most jó idő kell, semmi más, és akkor a hat kombájnunk zavartalanul dolgozhat. A barcsi terményforgalmiba öt gép szállítja a terményt, és ugyancsak öt szemszállító hozza be a földekről a szá­rítóba a búzát. A gazdaságokban folyó aratási munkákról Kesztelyi Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának főmun­katársa a következő tájé­koztatást adta: — Az őszi árpa aratásával éppen hogy végeztek a szö­vetkezetek. Ez a hét egy kis szusszanásra ad lehetősé­get, hiszen csak egy-két he­lyen láttak hozzá a búza aratásához. A szem még nem érett meg igazán a vágásra. A somogyi gazda­ságok zömében a hét vé­gén, a jövő hét elején kez­dődik meg a nagy munka. A búzát összesen 70 ezer hektáron kell betakarítani. Nagy Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom