Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

2 Somogyi Néplap 1985. július 31., szerda A béke küldöttei . Helsinkiben A szovjet külügyminiszter beszéde (Folytatás az 1 oldalról) Eduard Sevardnadze a két­oldalú kapcsolatok határain messze túlmutató esemény­ként jellemezte Mihail Gor­bacsov szovjet pártfőtitkár- nalk Mitterrand francia ál­lamfővel és Reagan ameri­kai elnökkel tervezett talál­kozóit. A szovjet vezetés ab­ból indult ki — mondotta —, hogy a találkozó ered­ményeként csökkennie kell a jelenlegi veszélyes feszült­ségnek, s kedvező fordulat­nak kell bekövetkeznie az európai és a világhelyzet­ben. A Szovjetunió — hangoz­tatta a külügyminiszter — a becsületes, egyenjogú megállapodások híve, ám csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy az erő po­zíciójából tárgyalhatnak vele. Minden olyan kísérlet, amely a jelenlegi katonai egyensúly megbontását vagy egyoldaílú előnyök szerzését célozza, hatékony ellenállás­ba fog ütközni a Szovjet­unió részéről. Másfelől a szovjet politika célja nein a konfrontáció, s az európais fejlődésnek sem szabad a konfrontáció irányában ha­ladnia. Ebben a szellemben kell felkészülni már most a helsinkit követő bécsi kon- ferenéiára, amely a szovjet: külügyminiszter szerint ak­kor lehet eredményes, ha a résztvevőknek sikerül felül­emelkedniük nézeteltérései­ken, ha mindannyian part­nereknek tekintik egymást a széles körű nemzetközi együttműködés kialakítását célzó erőfeszítésekben. Néhezményezte a szovjet külügyminiszter, hogy távol­ról sem teljes erővel folyik a kontinensen a kereskedel­mi, gazdasági, az ipari és a tudományos-műszaki- együtt­működés, noha a szocialis­ta országok, mlint a KGST és az EGK kapcsolatainak felvételére vonatkozó javas­latok tanúsítják, készek új csatornákat megnyitni ezen a téren. Ehhez persze többék között, arra is szükség van, hogy véget vessenek olyan, az államközi kapcsolatokban megengedhetetlen módsze­reknek, mint a szankciók és az embargóik allkálmaizáisai, a diszkriminációs intézkedé­sek, a megkötött üzletek és megállapodások önkényes lemondása. Egyszóval itt az idő, hogy az európai orszá­gok komolyan megvizsgálják a „második kosár” egész té­makörét, azokat a fontos kérdéseket, amelyek eddig érdemtelenül háttérbe szo­rultak, s amelyek megoldása friss szemléletet, politikus megközelítést igényel. Sevardnadze foglalkozott a „harmad ik kosár” problé­máival is, megállapítva, hogy á Szovjetunió meggyőződé- ses híve a humanitárius problémák megoldásának, érdekelt a kulturális és ok­tatási kapcsolatok kiszélesí­tésében. Az államok közötti huma­nitárius' együttműködés csak szuverenitásuk és jogszabá­lyaik teljes és maradéktalan tiszteiéiben tartása, a bel- ügyeikibe Való be nem avat­kozás alapján képzelhető el. Az e területeken való együttműködéshez ugyan­olyan szükség van az eny­hülésre. mint a levegőre, Szükség van a bizalom ma­gas fokára, amely tartós biz­tonságra épül — állapította meg Sevardnadze. Beszédének befejezése­ként a szovjet külügyimi­niszter arról szólt, hogy a Szovjétun'iónák nagyszabású tervei megvalósításához tar­tós békére van szüksége Eu­rópában és az egész vilá­gon. Ugyanezt igénylik más országok népei is saját kor- mányalilktól, éPP ezért mond­ható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a to- válbbhlailadást azon az úton, amelyen az irányt helsinki jelölte meg. Nép­szavazással — ENSZ felszólalás A lengyel kormány gya­korlatikig társadalmi kon­zultációt hirdetett arra vo­natkozólag, hogy mi szere­peljen Jaruzelski kormány­fő szeptemberi beszédében az ENSZ-közgyűllés jubileu­mi ülésszakán. ■Keddi sajtóértekezletén Jerzy Urbain, a kormány szóvivője megismételte, hogy a közgyűlésire utazó kül­döttséget Wojciech Jaruzels­ki vezeti. A lengyel kor­mányfő másodikként szólal majd föl a tanácskozáson, a szocialista országok vezetői közül pedig ő lesz az első fölszólaló. — Jaruzelski tá­bornok beszédében ismertet­ni fogja a lengyel álláspon­tot a világ legfontosabb problémáiról, a nemzetközi helyzetről, továbbá Lengyel- ország külpolitikájáról, az ország biztonságáról és gaz­dasági helyzetéről. A szóvivő ezt követően ismertette a címet, ahová a levdléköt lehet küldeni, illet - ve a napokat, amikor’ tele­fonálná lehet. Kérdésiek: következtek és a The New York Times, il­letve a Financial. Times tu­dósítója párhuzamot vont a dél-afrikai és az 1981-ben Lengyelországban bevezetett szükségállapot között — azt feszegetve, hogyan véleke­dik a lengyel kormány a pretoráa elleni szankciókról. Urbain visszautasította az összehasonlításit, hangsúlyoz­va, hogy igen sérelmes Len­gyelországra nézve bármi­lyen párhuzam Dél-Afriká- vaii és az ottani fajüldöző rendszerrel.--------------------------------------­G enf: Gorbacsov­nyilatkozat — A gienfi leszerelési kon­ferencia keddi plenáris ülé­sén Viktor Iszraeljarr, a szov­jet delegáció vezetője feflol- viaisita Mihail Gorbacsóvnak, az SZKP KB főititkárának a nyilatkozatát, amely szerint a Szovjetunió augusztus 6- tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérle­tet. A nyáilíatkazait szövegéit a konferencia hivatalos ok­mányaként osztják szét a küldötteiknek. Iszraeljan meggyőződését fejezte ki: a szovjet kor- mánynlak ez az újabb intéz­kedése elősegíti, hogy való­di előrehaladás történjék az atomfegyver-kísértétek betil­tásai terén. Egységcsúcs a túlélésért Menekülttábor Szudánban Az asszonyok és gyerekek élelemre várnak Sóik tekintetben rendha­gyónak mondható az Afri­kai Egységszervezet (AESZ) legutóbbi, sorrendben 21. csúcstalálkozója. Korábban általában heves viták előz­ték meg a politikusok esz­mecseréjét, s gyakran már az ügyrendiről sem jatt lét­re megállapodás, vagy ha igen, az is csak a plenáris ülések szózuhataga közepet­te. Sajnos, a fekete föld­rész megannyi súlyos gond­jának hatékony megoldása helyett az országok bizo­nyos csoportjai közti elles­tétek jegyében keltek föl a tárgyalóasztaltól a részt­vevők. Ám ezúttal példásan vizs­gáztak Afrika államai. Fe­lelősségteljesen vitáztak és felelős döntéseket hoztak, Igaz, olyan témát tűztek Addisz Abeba-i tárgyalásaik napirendjére, amely nem­csak a kontinensen, hanem világszerte beszédtéma:- a túlélés esélyét. A megfo­galmazás nélkülözi a túl- dramatizálást, így szólt ró­la a csúcstalálkozó több szó­noka, de ezt a kifejezést használta a világsajtó is. Okkal. Afrikában ugyanis az 51 ország közül 19-ben száimoittevő az éhezés, öt országiban a szakértők sú­lyosnak minősítették a helyzetet, hétben pedig, drá­mainak. Világstatisztikák arról is árulkodnak, hogy a földkerekség harminc leg­szegényebb állama közül húsz áz afrikai kontinensen található: / S végül érdemes megjegyezni: a feikete föld­rész országainak adósságál­lománya ma már eléri a 170 milliárd dollárt. Ilyen körülmények kö­zött rendkívüli jelentősége van annak, hogy a 21. csúcstalálkozót az AESZ teljes mértékben a „túl­élés és fejlesztés, kihívásá­ra” adandó válaszoknak szentélte. A legfontosabb eredmény, hogiy a résztve­vő állam- és kormányfők el­határozták: együttműköd­nek az országaikat fenyege­tő teljes pénzügyi csőd meg­akadályozása érdekében. Azt is fontos sikerként le­het elkönyvelni, hogy a csúcstalálkozón ötéves prog­ramot fogadtak el Aftika gazdasági válságának vLz- szaszorításána. Persze, azzal mindenki — az etióp fővárosban tár­gyaló politikusok is — tisz­tában van, hogy a földrész gazdasági egyensúlyának helyreállítása rendkívüli összefogást igényel, s nem évek, hanem tán évtize­dek szükségeltetnék hozzá. A tervek azonban ambició­zusak. Közéjük sor ől'ható annak a nemzetközi konfe­renciának az összehívása, amely az afrikai országok adósságaival hivatott majd foglalkozni. Ezt a többi kö­zött Mengisztu Hailé Mari­am etióp államfő, az AESZ most leköszönt soros elnö­ke szorgalmazta, mondván, közös stratégiára, egységes föllépésre van szükség az adósságok részleges eltörlé­se ügyében. örvendetes, hogy a csúcs­találkozón szinte kivétel nélkül valamennyi felszóla­ló a mezőgazdaság szer­kezeti átalakítását sürget­te. Valóban, alighanem ez Afrika boldogulásának kiin­dulópontja, Az Addlisz Abe- ba-i döntés értelmében az AESZ tagállamai 1990-ig 20—25 százalékkal növelik mezőgazdasági beruházá­saikat. Az éhezést, az évről évre többeket — milliókat — fenyegető éhhalált ugyanis segélyekkel, élel­miszer adományokkal tartó­san nem lehet kiküszöböl­ni. Felületi kezelés helyett az okok gyökeres megszün­tetése jelenti a kiutat. Edou­ard Szauma. a FAO vezér- igazgatója úgy vélte: az or­szágok költségvetéseiknek legalább a negyedét fordít­sák erre a célra. Érthető, hogy az ezúttal csakugyan az egység jegyé­ben ülésező AESZ-csúcsta- lálkozót a résztvevőik „tör­ténelmi” jelentőségűnek minősítették. Peter Onu, az AESZ most leköszönt főtit­kára drámaian fogalmazott: „Államfőinket élítéli a tör­ténelem, ha nem képesek megtenni a szükséges közös lépéseket!” Julius Nyerere, Tanzánia elnöke pedig „Af­rika második felszabadításá­ról” beszélt, méltatva a nagyszabású terveket. Mert ahhoz nem fér két­fős : a nagyszabású elképze­lések megvalósításához a kontinens politikai légköré­nek változására is szükség mutatkozik. Az AESZ 21. csúcstalálkozója minden­esetre ebbe az irányba hat. Gy. D. Zsákokba teszik a gabonát Etiópiában, hogy a szárazság sújtotta területekre küldjék Kedd esti kommentárunk Világszerte nagy figyel­met keltett hétfőn Moszkvá­ban nyilvánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jövő keddtől be­szüntet mindenfajta atom­fegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklé­se, az atomfegyver-kísérle­tek általános és teljes betil­tásának elősegítése — derül ki Mihail Gorbacsov nyilat­kozatából. Az SZKP KB fő­titkára egytben hasonló dön­tésre szólította fel a világ többi nukleáris hatalmát is, rámutatva, hogy az összes atomfegyver-kísérlet be­szüntetése messzemenően hozzájárulhatna a Világbéke megszilárdításához, a kato­nai erőegyensúly fenntartá­sához. ELŐREMUTATÓ GESZTUS « Az időpont kiválasztása nem véletlen: augusztus 6- án a Hiroshima elleni ame­rikai atomtámadás évfordu­lója. A tragikus mementó- hoz kötött politikai kezde­ményezés tehát a legutóbbi világégésre is visszautal. Gor­bacsov nyilatkozata túlmegy azokon a szerződéseken, amelyeket eddig e tárgykör­ben megkötöttek az atom­csend egyezmény, vagy a föld alatti kísérletek korlátozása és kitűnő lehetőséget kí­nál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némi csökkentésére. A hangsúly !tt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplo­maták előtt is világos, hogy a moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szem­pontból jelentős. Sokkal fon­tosabb lenne a lépés elfoga­dásának és viszonzásának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutat, hogy — a kölcsönös jó szándék érvé­nyesülése esetén — erőre kaphat a nagyhatalmak oly sokáig feszült viszonyában egyelőre ellentmondásosan, nyomokban érzékelhetően megkezdődött javulás. Ugyanezt, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok normalizá­lódását remélik az optimis­tább megfigyelők a nagy érdeklődéssel várt novembe­ri, genfi Gorbacsov—Reagan találkozótól is. Kérdéses persze, mennyi­re indokolt a derűlátás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis rendkívül gyorsan követte a kiábrándító eluta­sítás. Shultz amerikai kül­ügyiminiszter —. aki 'kollé­gáival együtt a helsinki zá­róokmány aláírásának év­fordulós ünnepségem a finn fővárosban tartózkodik-, si­etett bejelenteni: országa nem fogadja el a szovjet moratórium-javaslatot. Idő­közben különböző fenntar­tások hangzottak el Wa­shingtonból is, jelezve, hogy az amerikai adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik haj­landónak a pozitív reagálás­ra. Pedig a helsinki talál­kozó, az enyhülés tíz évvel ezelőtti fénykorára való visz- szaemlékezés ritka jó alkal­mat kínálna a kedvezőbb nemzetközi légkör kialakí­tásához. A szovjet javaslat január elsőjéig szól. Csak remélni lehet, hogy a gyors elutasí­tás nem jelenti az utolsó szót Washington részéről!, s a szovjet gesztus más, érde­kelt országokban is köve­tőkre talál. Szegő Gábor A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT bányamunkára fölvesz termelő csapatokhoz: vájárókat, segédvájárokat, laka­tosókat, csilléseket, nehézgép­kezelőket; föld alatti szállításhoz: szállítócsiMéseket, mozdony­vezetőket; egyéb területen: bányafúrómestert, szakiiparosokat, se­gédmunkásokat. Havi kereset a teljesítménytől függően: vájár 7 550—17 000 Ft csapatcsillés 6 000—12 000 Ft szállítócsillés 5 000— 6 000 Ft karbantartó lakatos 5 000— 6.000 Ft Kényelmes munkásszállás, kedvezményes lakásjuttatás, hűségjutalom, 5—8 hét fizetett szabadság (alapszabad­ság, munkahelyi és munkaviszonyon alapuló pótsza­badság), 40 mázsa szénnek megfelelő tüzelőj árandóság. Feltétel: alkalmassági vizsgálat. Levélben érdeklődőknek részletes tájékoztatást kül­dünk. Cím: Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs, 39- es Dandár út 19. 7614. Pf. 121. Telefon 15-856. (268714)

Next

/
Oldalképek
Tartalom