Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

1985. július 29., Hétfő

Somogyi Néplap

3

Demokratizmus a gyakorlatban

Ha felborul a „papírforma"

Balástyai hangulat

Somogyi diákok az AI főidőn

Az igazgatók sok mindenért irigyelték a tsz-elnököket : a nagyobb önállóságért, a széles és mozgékony tevékenységi körökért, a közösség tulajdonosi felelősségérzetéért, a hatásos ösztönzési módszerekért. De egy vadamiért aligha: az ötéviemként! választásokért. Az idei évtől azonban az igazgatókat is választják. Az első félévben a Mezőigazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 205 vállalata térit át' az új vezetési formára, s az igazgatók túlnyomó többsége fellélegezhetett, társa- dailmi súllyá, tekintélye gyarapodott, miután elnyerte a dolgozók bizalmát.

A választások nem szolgáltak . meglepetéssel. Néhány nyugdíjazástól eltekintve a voijt igazgatókat ismét jelölték, túlnyomó többségük megkapta a szükséges szavazatokat- Csupán öt volt igazgatót nem választottak újra április végéig. Ám valamennyien, akiknek állásáról, sorsáról döntöttek, az eseményhez illően felfokozott feszültségben élték át a választást. Valljuk be: van valami bizonytalanság, kiszámíthatatlanság a titkos szavazásban. Nem tudni, hogy kiben mi lakik — szoktuk mondatni váratlan emberi megnyilatkozások, fordulatok láttán. És mondhattuk óbban a néhány esetben is amikor a szavazások végeredménye meglepő volt, nem a „papírforma” szerint aláikulit.

Miért nem kapott bizalmait öt igazgató? Ezek az elszigetelt esetek kiélezett jellegüknél fogva jól érzékelnénk, hogy a vezetőket nem azonos módon értékelik. Néhány esetben a legutóbbi képviselő- lés ta-náiesitagvá- llasztások tapasztalatai szintén jelzik a különböző szinték nézet-, illetve hangsúlykülönbségeit. Ezek jelentőségét persze nem szabad eltúlozni. Végül is a választók döntenek. Körültekintő, sokoldalú előkészítés után is felszínire kerülhetnek új ösz- szefüggések, sajátos igények, ha a demokratikus fórumok szerepét nem tekintjük formálisnak. A -szükséges tanulságok levonása azonban nem maradhat el.

Az alapvető tartalmak azonos megítélése, mindenekelőtt a jelűit képességeinek, teljesítményének elismerése önmagáiban kevés. A nézetkülönbségek — ha vannak ilyenek — rendszerint abból adódnák, hogy az eredmény eltohez vezető út, a m-ód- szen a, stílus, a magatartás közvetlen közeiről nem csupán forma, eszköz, hanem vonzó vagy éppen taszító személyiségjegyek megnyilvánulása.

A gazdasági sikert a dolgozó kollektíváik csak akkor méltányolják igazán, ha azt jó szellemű vezetéssel, kedvező munkahelyi légkörben érik él. Erre utal az állami .gazdaságok újra nem választott igazgatóinak példája. Egy részük ugyanis olyan egyszemélyi vezetésit valósított meg, amelyet minden eredményessége, önmagát sem kímélő igényessége elleniére a kollektíva ellenszenvesnek talál és elutasít.

Mindenféle döntés hatásfoka az igényeik és lehetőségek számbavételiétől, az ismeretek szintjétől függ. De vajon ismerték-e minden esetben a választók a tanácstag- és képviselőjelöltet, személyét, nézeteit, terveit? A tapasztalatok szerint nem. A meggyőző ismereteken túl olykor még a benyomások is hiányoztak. A közélet nyilvánossága, fórumrendszere ma még nem olyan, hogy miinldenüitt azonos helyzetbe hozza a jelölteket. Az egyenlő esélyűk elvének megfelelően a sajtó, a rádió, a televízió többnyire betartotta a játékszabályokat, és nem favorizált jelöltet a másik rovására. A választási kampány * publicitása azonban mennyiségben és műfajila-g hiába volt kiegyenlített, az

indulási előnyökön és hátrányokon nem változtathatott. Utólag az eredményhirdetésnél tudomásul kellett venni, hogy miniden előadómű- v,é|siz (színész, énekes), a vidéki tv-stúdió riportere képviselő lett, messze lekörözve jogászt, építészt, szakszervezeti főtitkárt, tsz-elnököt. Kis túlzással azt mondhatnátok, hogy a tudományit népszerűsítő rádiós szerkesztő, aki szintén, képviselő lett, megelőzte interjúalanyát, a tudóst.

E kitérő után az olvasó közbeszólhat: magára vessen a.z az igazgató, aki saját cégénél nem vagy rosszul ismernék. Van ebben igazság. De azért arról nem szabad 'megfeledkezni, hoigy a demokratizmusnak a magyar közéletben sincsenek mélyen gyökerező hagyományai. A gazdasági élet színpadán pedig szinte minden előzmény nélkül nyílt szét a függöny. Az igazgató korábban főleg a fenti, a kinti követelményékhez igazodott. A dolgozóik körében kialakult róla bizonyos kép, de aiz nem volt mindig reális, és személyes tapasztalatokon nyugvó,. A vezetői irányultság átalakításéihoz, a hiteles kép felrajzolásához olykor kevés fél vagy egy év. Az új vállalatvezetési formára való áttérés után többfellé volt tapasztalható tájékozatlanság vagy a kellő ráhangoltság hiánya. A centralizált vállalati modellel, az egyszemélyi vezetési stílus kizárólagosságával nehéz egy csapásra szakítani. És menynyi előítélet, beidegződés, rutin nehezíti az átállást.

Mindenesetre sokféllé körülmény, indíték, követelmény létéire, érvényesülésére utál, hoigy a választások során a közösség nem a leggyengébben gazdálkodó vál- liaflaitók igazgatói ellen szavazott. A következtetések eltérőék lehetnék, felerősödhet például a bizonytalanság érzése, a választások kétesélyes jellege. De lehet olyan következtetésre is jutni, hogy sokoldalúbban kell hasznosítani a felkészülési időt informálódással, meggyőző- és felvilágosító munkáival. A legtöbb ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalat még az új vezetési forma bevezetése előtt áll, s így okulhat mások hibájából. Az áttérési folyamat, mint ismeretes, 1086-ban fejeződik be.

A felkészülés, a választás, a kezdet kedvező indulási feltételieket teremthet. A beosztottak, valamint a különböző szintű vezetők, köztük az igazgatók, a napi munka során közösen alakítják, tanulják a.z önkormányzat eredményes gyákonlásáit, a kollektiv döntés, valamint a,z egyszemélyi vezetés összekapcsolásának hatékony módjait. Lényegi változásokra van szükség és lehetőség, ami nem szorítkozhat csupán az igazgató és a kollektíva kapcsolataira. Megengedhetetlen például a választott és a kinevezett vezetők között a munkamódszerbeli ellentmondás, valamiféle szakosodás, a népszerű, illetve a szigorú intézkedésekre, lépésiekre. A változások így vagy úgy minden szinten valamennyi vezetői döntésre, magatartásra, gesztusra ki kéül, hogy hassanak. Az igazgató fizetését, jutalmát, .külföldi útjait például a munkáltatói jogokat gyakorló vállalati tanács, illetve annak elnöke engedélyezi. A kollektíva joggal tart igényt teljes körű elszámolásra és meggyőző indokolásra akkor is, amikor hasonló ügyekben az igazgató vagy más vezetőtársa döntött. A nyilvánosság és az észrevételek, javaslatok iránti .nyitottság — a demokratizmus mindennapi gyakorlata — megóv a hibáiktól, s választások, a titkos szavazások esetén megszünteti vagy erőteljesen csökkenti a meglepetések, a „papírformától” eltérő döntések szálmát.

Kovács József

A táborozni vágyóik nyaranta sok ismert építőtáborból választhatnak, de van, akinek az ismeretlen jut. Balástyán, ebben a Csongrád megyei községben, az Alkotmány Tsz-ben az idén először fogadtak diákokat barackot szedni. A homokos talajon hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, csakhogy a tagság elöregedett, kevés már az erő a szedéshez.

Július közepén két hétig a fonyódi 521-es szakmunkásképző intézet 51 diákja dolgozott a téesz 53 hektáros barackosában. Azóta már hazaértek a gyerekek, otthon is elmondhatják kedvező tapasztalataikat.

Rostás Rozália másodikos, élelmiszereladó lesz, így leendő munkájától sem idegen ,az őszibarack.

— Aki szereti a (barackot, annak főnyeremény itt dolgozni, még az utolsó napra sem untam meg. Az ágak roskadoztak a terméstől, jól haladtunk a szedéssel. Egy

nap száznál több kis ládát teleszedfem. Kettőötvené- vel számolva nem rossz kereset. Jövőre is szeretnék ide visszajönni.

Horváth Csaba rövidre fogta; mondandóját:

— Szeretek dolgozni, s szeretem a barackot is.

Kővágó Zsuzsanna azon gondolkodott, milyen jól él lehetne adni . ezt az egészséges), szép termést odahaza a Balaton partjián.

— Jó volt a tábor, de a homok-tenger közepén sokszor eszembe jutott, hogy jó lenne már megmártózni a Balatonban. A vízről jut eszembe, még „esőt is fakasztottunk”. Egyszer beborult az ég, s mii elkezdtünk vadul ugrándozni, esőtámcot jártunk. Csodák csodája, eleredt1! A téeszben annak örültek, hogy végre meg;- ázott ,a talaj, mi rnegi a váratlan pihenőt ünnepeltük.

Horváth Gyula táborvezető nem győzte ihúzgálni ikis füzetébe a teljesítményt jelző strigulákat.

— Nálunk nem kötelező az építőtábor, a szakmunkástanulók a szabad idejüket töltik ,itt. A túljelentkezések miatt ez jutalom azoik számára, akik jöhetnek. Ebben a gazdaságban tisztességgel fizetnek, s a levont ötve,n forintért bőséges étkezést és .megfelelő szállást biztosítanak.

— A szabad idővel mit kezdenek falun?

— Kötött programunk nincs. A gyerekek ,a falubeliekkel együtt szórakoztak. Minden este diszkó, hetente többször mozi. Focizni, pingpongozni is lehetett.

— A kimenő meddig szólt?

— Aki nem teljesítette a normát, az itthon, maradt az .általános iskolai kollégiumban. Aki jól dolgozott, annak este tízre keltett hazaérkeznie. Reggeli héttől fél kettőig dolgoztunk', ebéd, fürdés és pihenés után még bőven maradt időnk.

Bent a hűvösön, az eperfák alatt a sorolók a leszedett barackot osztályozták. Naponta töibb teherkocsi indult innen az ország minden tájára értékes rakományával. Egyiknek-mlásiknak épp a Balaton partja volt a végcél, ahol a KISZ KB húsz elárusító gombájában szintén építőtáborosok mérték a messziről jött gyümölcsöt.

A diákokkal legtöbbet Savanya László kertészeti ágazatvezető foglalkozott, néha szabad idejében is. Vacsorakor gitározott nekik, napköziben a szakember szigorával ügyelt a munkájukra.

— Elégedett vagyok a somogyi fiatalok munkafegyelmével. Jövőre már három turnust szeretnénk szervezni, ugyanebből az iskolából. Reméljük, barackunk is terem annyi, mint az idén.

Tóth Szeles István

Takács János vetőtraktoros milliókat érő Fiat gépet kapott a böhönyei Szabadság Tsz-ben. A szövetkezet az IKR termelési rendszer jóvoltából jutott az értékes erőgéphez. Takács János veti el a téeszben tavaszonként a rendszer keretében termesztett kukoricát, napraforgót, és nyáron a tetakarított gabonatáblákon a silókukorica magját. Illés László elnök szerint: a vetőtraktorosnak meghatározó szerepe van abban, milyen hozammal fizetnék ezek a növények. Nagy a felelőssége a munka minőségéért, a drága gépért.

— Nem véletlenül bíztuk rá mindig a szövetkezet legértékesebb traktorait — így az elnök. — Eddig a John Deere vezetőfülkéjében ült, egy hónapja az új Fiattal ismerkedik. Tavaly is, az idén is elsők voltunk az IKR 6000-es körzetében a kukoricavetési versenyben, s ez az ő érdeme.

Takács János huszonnyolc évvel ezelőtt, a taipsonyi gépállomáson ült először traktorra — egy K—25-ös Zetorra. Miután a téeszek megvették az állomás traktorait, a Zetorral együtt ő is a bölhönyei téeszhez került.

— Végigtovagoltaim az egész Dutra-sort, úgy, hogy köziben tizennyolc évig minden aratási idényben a

Vihar

a mini VIT-en

Váratlanul a vihar lett a főszereplője a mini VIT déil- balla|ton-i rendezvényeinek. A kéretlen vendég szombat este érkezett. Üvöltő,, orkán sebességű széllel, zuhogó esővel. A vihar nem kímélte a rendezvények központját, a balatoniföldvári F-esztivál- sízállllót sem.

litt már szombattól hamisítatlan ünnepi hangulat alakult ki. NépttáncoiSQkkal zsúfolt autóbuszok jöttek-men- tek, a földszinti presszóban alkalmi giitáiregyüttesek próbálgatták tudásukat, tévések sürögték-forogtak. A sportpályáikon szinte egész nap tartottak a versenyek, s NDK-lbeli fiatalok gyakorolták fáradhatatlanul a német népi táncokat, A kép — a szálló nevéhez méltóan — vallóban fesztivállá volt.

E gondtalan- világ közepébe robbant a hatalmas erejű vihar. Ber-gendy-kanicer|t- re készültek a Fesztivál-szálló szabadtéri színpadán ekkor. Már álltak a nagy teljesítményű erősítők, hangfalak, néhány száz széket is kihordtak a hallgatóságnak, amikor lecsapott az orkán erejű szék Egykét percen belüli kusza halmokat rakott a szókékből, szétzilálta a,z elektromos vezetékieket, felfordította a mázsás hangfalaikat. Megbénult a szálló hanigosbemondó rendszere is. A hotel déli — elméletileg szélvédőt t — oldalán meggörbültek a karcsú zászlótartó rudak. Rohant mindenki biztos fedél alá, c-iak a rendezők hordták vissza kétségbeesetten a zuhogó eső ben az ülőalkalmatosságokat.

Ballatonföldvár olyan képet mutatott másnap, mint egy igazi csatatér. Az utcákon vasárnap reggel is állt a víz, az állomás mellett, a sorompón- túli szabad strand óriás plátán-j-ad közül egyet kicsavart a szél. A kemping területén délelőtt a motoros fűrészeiké lett a főszerep: darabolták a kitépett, földre döntött fákat. A napfény, a nyár, a Balaton azonban hamar feledtette a szombaton ejtett sebeket, s a fesztivál- hangulat újra tetőzött. A délelőttre hirdetett kiállítás megnyitása ugya-n technikai ökokból elmaradt, de a háromszáz VIT-vendég már az újabb, vasárnap délutáni zenei programokra készülődött.

Este csehszlovák kulturális műsolnrail megkezdődött a nemzeti csoportok bemutatkozása.

Csupor Tibor

kombájnra is felültem — emlékezik a most negyvennyolc éves traktoros. — Ezzel a Fiattal most együtt húzzuk ki addig, amíg nyugdíjba megyek. A John Deere is jó partnernek bizonyult, tíz évet dolgoztam vele, a napi tizenhat órát.

Tavaly 9,2 tonnával fizetett a kukorica a böhönyei téeszben, az idén is jónak ígérkezik a termés, s ebben vitathatatlan érdeme van Takács Jánosnak. És abban is, hogy a másodv-etésként földbe került magból ilyen szép silókukorica nőtt. Miután július első napjaiban végeztek a 259 hektár őszi árpa aratásával, a teljes tarlóterületet elvetették: 220

hektárra került silókukorica, a többire pedig egynyári szálas, szudáni fűvel kevert zöldborsó, amelyet majd zölden etetnek a jószággal.

— Ha azt akarjuk, hogy a másodvetéseink, a tarlóba vetett magvak gazdagon fizessenek, fontos a gyorsaság az aratást követő munkákban — vallja az elnök.

A silókukorica szépen megnőtt, most már a f-ejtrá- gyázását végzik, s ha bőséges termést nyernek erről a 220 hektárról, a tavasszal eredetileg silókukoricának vetett növényt meghagyják, hogy beérjen és a szemtermését hasznosítják.

H. F.

Á vetőtraktoros