Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

2 Somogyi Néplap 1985. július 25., csütörtök Választások a gyógyuló gazdaság tükrében Svédországban megkezdő­dött a választási kampány. A gazdaság gyógyulása és a jobboldali ellenzék megosz­tottsága azzal a reménnyel kecsegteti a szociáldemokra­tákat. hogy a szavazás nyo­mán ismét vezetőjük, Olof Palme kaphat hároméves kormányfői megbízatást. A közvéleménykutatási ada­tok ugyan egyelőre 49:49 százalékos „fej fej melletti” eredményt jeleznek a szo­ciáldemokraták és a jobbol­dali pártok között, csakhogy tavasz óta a szociáldemok­rata párt ütemesen halad előre a népszerűségi listá­kon és a jelek szerint nincs ok, hogy korábbi lemaradá­sát — és a mostani döntet­lent — ne válthassa előny­re szeptember 15-ig. a vá­lasztás napjáig. Tavasz óta a párt heves felvilágosító kampányt foly­tat, s főként arról igyekszik meggyőzni a szavazópolgá­rokat, hogy a jobboldal le­rombolná Svédország külön­leges, a nyugati világban úgyszólván egyedülálló jólé­ti-társadalombiztosítási rendszerét. Propaganda fü­zetei szerint a jobboldali brit—amerikai típusú rend­szerrel helyettesitené a mos­tanit, amelyben csak azok­nak jutna orvos, nyugdíj és segély, akik meg tudják fi­zetni, és amelyben a köi- nyezetvédelem vereséget szenvedne az üzleti érdek­kel szemben. Az egyik pro­pagandafilm egy képzelet­beli hulladékfeldolgozó üze­met jelenít meg, amely a „Csillagháborús Korlátlan Felelőtlenségű Társaság” tu­lajdonában van, s ahol a főszereplő munkáslány vál­lalattól kapott parókát hord, mert a szennyes munka mi­att a saját haja már kihul­lott. ugyanakkor védőfelsze­relés csak az igazgatóságnak jár. Az ellenzéki konzervatív párt tiltakozott az ilyen „kampánymódszerek” ellen. Megfigyelők szerint még- sincs imás, ami egyesítené a svéd ellenzéket — a kon­zervatívokat, a centristákat és a liberálisokat, az orszá­got 1976 és 1982 között töré­keny koalícióban kormány­zó jobboldali pártokat —, mint a leszámolás vágya Púiméval, és az az ígéret, hogy valóban megszüntet­nék a tavaly beindított, szakszervezeti ellenőrzés alatt lévő beruházási alapo­kat, a munkásrészvétel és a társadalmi kiegyenlítés e sajátosan svéd letéteménye­seit. A jobboldali pártok jelszavai, amelyek adócsök­kentést és több „szabadsá­got” ígérnek, persze némi visszhangra azért találnak. Rég elmúlt már ugyanis a hatvanas évek lelkesedése, amikor a jóléti állam szoci­áldemokrata elképzelése még mindent megoldó cso­daszernek látszott. A nem­zetközi gazdasági válság Svédországot sem kímélte, a jóléti szolgáltatásokat kísé­rő súlyos adóztatás és az elburjánzó bürokrácia pe­dig sokakat kiábrándított, s nem csupán a leggazdagab­bakat. Az állami óvodák felvéte­li listáin sokadmagukkal szorongó szülők, vagy a rendelőkben türelmetlenül sorbanülők figyelmét felkel­tik a jobboldali pártok ígé­retei, amelyekből az követ­kezik, hogy a magánóvoda használatát, vagy a gyor­sabb magánorvosi kezelést ismét „joggá” kell tenni. A jobboldali pártok az állami kiadások visszafogását és egyes állami vállalatok ki­árusítását szorgalmazzák. A konzervatív párt népszerű­sége nőtt is valamelyest az 1982-es választások óta, csakhogy elsősorban a cent­risták rovására. Úgyhogy a centristák azzal fenyege­tőznek, hogy ha a jobboldal együttesen győzne, akkor sem lépnének be a kor­mánykoalícióba, csak hogy borsot törjenek a konzerva­tívok orra alá. KÖZEL-KELET Irak—Irán: tűzpárbaj Az iraki katonai főpa­rancsnokság legfrissebb köz­leménye szerint az iraki lé­gierő helikopterei kedden több mint 40 berepülést hajtottak végre a front északi szakaszán és a Tig­ris folyótól keletre. Ezek, során három ellenséges na­szádot és más harci eszközö­ket -semmisítettek meg. Ugyanebben a térségben az iraki tüzérség lőtte az iráni állásokat, emberben és hadianyagban nagy veszte­ségeket okozva az ellenség­nek. A front középső részén iráni támadást vertek visz- sza. Ugyancsak kedden az iráni tüzérség messzehordó lövegekkel lőtte Darbandi- Han iraki határmenti tele­pülést — közölték Bagdad­ban. Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség jelentette, ked­den a front déli és középső szakaszain végrehajtott irá­ni hadműveletek következté­ben mintegy száz iraki ka­tona harcképtelenné vált, húsz megerősített iraki ál­lást megsemmisítettek. Az iraki tüzérség ágyúzta Aba- dán és Horramsahr iráni vá­rosokat — közölte az ÍRNA hírügynökség. Ezrek kísérték utolsó útjukra a dcl-afrikai fajüldözők ter­rorjának legújabb áldozatait (Telefotó — AP—MTI—KS) Közös amerikai—kínai atom Washingtonban kedden aláírták az Egyesült Álla­mok és Kína nukleáris együttműködési szerződé­sét. Az okmány, amely min­den bizonnyal elnyeri a kongresszusi jóváhagyást, lehetővé teszi — 10—12 mil­liárd dollár értékben — amerikai reaktorok és más műszaki berendezések Kíná­nak történő eladását, az ot­tani atomerőmű-program meggyorsítását. A nukleáris technológia katonai vonat­kozásairól nincs szó a szer­ződésben — állította az amerikai külügyminiszté­rium. Az Egyesült Államok ré­széről John Harrington energiaügyi miniszter, kínai részről Li Peng miniszter­elnök-helyettes írta alá a dokumentumot, nem sokkal Ronald Reagan amerikai el­nök és Li Hszien-nien kínai államfő fehérházi találko­zója után. Ugyancsak alá­írtak egy kétoldalú oktatási és kulturális egyezményt, valamint egy halászati meg­állapodást, amelynek értel­mében kínai halászok a jö­vőben amerikai terüle' i vi­zeken is halászhatnak Izrael szerdán további száz foglyot bocsátott szabadon az atliti börtönből. A foglyokat autóbusszal indították útnak Libanonba (Telefotó — AP—MTI—KS) Olaj a tűzre Szerda esti Immmentárunk Tüntetések, összecsapások, halottak. Ezek a leggyak­rabban előforduló szavak a hírügynökségi jelentések­ben, amelyeket az elmúlt évék során Dél-Afrikából kelteztek a tudósítók. A szükségál lapot múlt szombati bevezetése az ország terüle­tének nagy részén csak olaj 'volt a tűzre, azóta még sű­rűbben érkeznek a hírek a fekete lakosság megmizdu- lásairól. A tüntetőkre leadott sortü- zek nyomán magasra csap a felháborodás lángja a Dél- Afrikai Köztársaságon belül és kívül is. A csaknem öt­száz polgárjogi aktivista le­tartóztatása, a tíznél több ha­láleset, és az ismétlődő csa­tajelenetek a nagyvárosok utcáin azt tanúsítják, hogy a fajüldöző rezsim végveszély­ben érzi magát, a végső esz­közöket alkalmazza a lakos­ság ellen. Hogy is szól a for­radalmi helyzet klasszikus meghatározása? Amikor az uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormá­nyozni, és az elnyomottak nem akarnak a régi módon élni... Mindez nem jelenti azt, hogy utolsó szakaszához, a nyílt, fegyveres felkeléshez érkezett volna a fekete több­ség harca az apartheid el­len. Az ANC, az őslakosok legtekintélyesebb szerveze­te ugyan vállalta az egyen­lőtlen küzdelemnek ezt a formáját is, most még azon­ban nincsenek meg az igazi sikerekhez szükséges feltéte­lek. A rezsim rendőrsége, hadserege — nem utolsó sor­ban a maga oldalára csábí­tott feketék segítségéivel — még nagyon erős, kézben tartja a hatalmi pozíciókat. A folyamatos külső támoga­tás — az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette, hogy tartja magát eddigi „semleges” politikájához — lehetővé teszi a dél-afrikai gazdaság felszínen tartását, s egyben az erőforrások össz­pontosítását az elnyomó in­tézkedések érvényesítéséhez. A nemzetközi közvélemény azonban óriási nyomást gya­Szerda esti kommentárunk kőről a pretoriai kormány­ra éppúgy, mint az azt tá­mogató politikai és üzleti körökre. Elképzelhető, hogy a fehér uralom gazdasági oszlopait mentendő, Botha miniszterelnök előbb-utóbb néhány kérdésben mégis visszakozásra kényszerül. A mostani lázongások hozzá­járulhatnak e folyamat gyor­sításához. Bizonyos, hogy amíg a fajüldöző rendszer alapjai nem változnak, a feszültség is megmarad, hiszen a fehé­reknél lényegesen rosszabb körülmények között élő fe­keték, akiket tartós jogfosz- tottság sújt saját szülőföldjü­kön, nem tűrhetik szó nél­kül kiszolgáltatott helyzetük konzerválását. Akárhány ál­dozata lesz is a mostani rendőrterrornak, a változás elkerülhetetlen, s annál si­mábban méhet majd végbe, minél gyorsabban értik meg a fehér telepesek vezetői az idők szavát. H. G. Két malomkő között Daniel Ortega nicaraguai elnök a közelmúltban kétol­dalú tárgyalásokat javasolt a két ország között meglévő vitás kérdések békés rende­zésére. Nicaragua azt aján­lotta déli szomszédjának, hogy hozzanak létre fegy­vermentes övezetet a két or­szág határán. Costa Rica eddig elutasította ezt a ja­vaslatot, azzal, hogy az or­szágnak nincs hadserege, így nem fenyegetheti Nicaragu­át katonai támadással. Jósé Figueres, Costa Rica akkori elnöke 1949-ben va­lóban feloszlatta a hadsere­get, és helyette egy mind­össze ezer főből álló rend­őrséget hozott létre. A né­hány hónappal ezelőtt meg­tartott közvéleménykutatás adatai szerint a lakosság 83 százaléka ma sem kíván hadsereget az országnak. A befolyásos jobboldali Haza­fias Unió mégis azt követe­li, hogy „a háborúhoz ha­sonló helyzetre való tekin­tettel” állítsanak fel hadse­reget az ország védelmére. Figueres mai utóda. Luis Alberto Mangle elnök kiált­ványában változatlanul hi­tet tett „Costa Rica örök és fegyvemélküli semlegessé­ge mellett”. Monge éveken át elutasí­totta az USA-kormányzat ajánlatát, hogy az ország biztonsági erőit Honduras­bari képezzék ki; hogy ve­gyenek részt a Karib-tenge- ri hadgyakorlatokban; és küldjön megfigyelőt az úgy­nevezett Közép-Amerikai Védelmi Tanácsba. Ám az elnök játéktere egyre job­ban szűkül az Egyesült Ál­lamokkal szemben. Az ok az ország egyre növekvő el­adósodása; a kis, mindössze 2,5 millió lelket számláló Costa Rica több mint négy milliárd dolláros tartozásá­val Latin-Amerika harma­dik legjobban eladósodott országává vált, és mint ilyen, külső támogatásra szorul. Az Egyesült Államok a legutóbbi időkben kaszár­nyákat épített Costa Rica rendőrsége és csendőrsége részére a Nicaraguával ha­táros északon. Limon atlan­ti-kikötőben dzsippeket, géppisztolyokat, ágyúkat és helikoptereket raktak part­ra. A múlt hónapban 24 amerikai „zöldsapkás” állí­tott be a fővárosba, San Jóséba azzal a feladattal, hogy a Costa Rica-i csend­őrség négy egységét „gyors­bevetésre alkalmas zászló­aljjá” képezzék ki. A 12 ezer főt számláló, amerikaiak által kiképzett biztonsági erőkhöz a szélső­jobboldali Nemzeti Szükség Szervezet, (OPEN), további 10 ezer fős fegyverese já­rul. Ez utóbbiak — külön­böző szélsőséges pártok és szervezetek különítményei­vel együtt — a lakosság, fé- kentartását is szolgálják; így ők verték szét a Reagan- látogafás ellen tüntetőket, félemlítik meg a banánül­tetvények elégedetlen dolgo­zóit. Napirenden vannak a kínzások és gyilkosságok. A Costa Rica-i rendőri erők egy része tevékenyen részt vesz a „kontrák”, a nicaraguai ellenforradal­márok háborújában. Éppen a közelmúltban történt, hogy támadás érte Bluoíi- elds nicaraguai atlanti ki­kötőt. A sandinisták vissza­verték a támadókat és Cos­ta Rica-i területre űzték vissza azokat. Eközben tűz­harc tört ki, amelyben Cos­ta Rica-i rendőrök is talá­latot kaptak. A Costa Rica-i szocialis­ták „Costa Rica; semleges­ség és háború között” című Fehér könyvükben óva in­tik az országot a nicara­guai ellenforradalmárok tá­mogatásától, mert „ezek na­gyobb veszélyt jelentenek az ország demokratikus in­tézményei számára, mint a sandinista kormányzat meg­szilárdulása”. A CIA dollárjai — egy igazságügyi szakértő szavá­val — még a magas kor­mánykörökbe is behatol­tak, sok tisztségviselőt meg­vesztegettek. Monge elnök mindenesetre - nehéz __ hely­zetben van. Csak remélni lehet, hogy a józan ész és a latin-amerikai államok egy­re növekvő ellenállása az USA diktátumaival szem­ben megtalálja majd a bé­kés megoldást a két szom­szédos közép-amerikai kis­állam, Nicaragua és Costa Rica között. Gáti István NICARAGUA K i v Managua «•"A M 'Vr~ / N, f Penas l Biancas c Bluefields*' COSTA RICA V -\ túr,tyi\ San Jósé .Limon /’ í '/.III A. < PANAMA Costa Rica és a környező államok GYORSLISTA Az 1985. július 23-án megtartott TV-lottó jutalomsorsolás­ról, melyen a TV-lottószelvények és a július havi EL szel­vények vettek részt. Az alábbiakban a Pécs körzeti számo­kat közöljük. A (nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány 2000 Ft; B személygépkocsira szóló utal­vány 153 190 Ft értékben; C szerencse-ut^v. 30 000 Ft; D vásárlási utalv. 10 000 Ft; E vásárlási utalv. 9 000 Ft; F vásárlási utalv. 7 000 Ft; G vásárlási utalv. 5 000 Ft; H vásárlási utalv. 4 000 Ft; I vásárlási utalv. 3 000 Ft. A nyertes szelvényeket 1985. augusztus 15-ig kell a Totó- Lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság címére (1875 Budapest V., Miinnich Ferenc u. 15.) el­juttatni. 2 715 728 F 2 753 837 D 2 779 243 H 2 791 946 I 2 804 649 E 2 830 055 I 2 855 461 C 2 880 867 I 2 893 570 H 76 583 673 G 78 349 390 E 78 362 093 F 78 374 796 I 78 400 202 D 78 412 905 I 78 425 608 I 78 438 311 I 78 476 420 I 78 489 123 I 78 501 826 I 78 514 529 I 78 527 232 I 79 009 946 I 79 022 649 I 79 035 352 I 79 060 759 I 79 073 461 D 79 086 164 C 79 098 867 I 79 111 570 D 79 124 273 I 79 136 976 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom