Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Sokszor lehet hallani <a rádióban, hogy „egyet fizet, kettőt kap”. A Magyar fíírlap szombati száma ugyanis dupla példányban jelenik meg, 24 \oldalas melléklettel, rejtvénnyel. Idős nyugdíjas vagyok, főleg a hétvégeken nyílik alkalmam olvasásra. Sajnos többszöri nekifutással sem sikerült megállapítani, hogy Marcaliban hol lehet beszerezni ezt az agyonreklámozott szombati Magyar Hírlapot. Az egyik trafikban még a neve is ismeretlen. Egy hírlapárus-pavilonban hetente két darabot rendelnek belőle, előre megbeszélt olvasók számára. Tehát minden erőlködésem meddő maradt. Tudom, hogy a posta emberhiánnyal küzd, nehéz a hírlapok terjesztése. De \ha valamit reklámoznak, akkor vigyék oda az olvasóhoz. S ha nem, akkor minek a propaganda? Kérem, közöljék, hogy Marcaliban hol lehet szombati Magyar Hírlapot vásárolni.' Tisztelettel: Őrfalusi Imre Marcali, Széchenyi u. 33. Tisztelt Szerkesztőség! Lejnoza József ivései lakos július 8-án megjelent levelére az (alábbiakat közlöm. A vései kistermelők (május 24-én vitték a felvásárlóhelyre io {málnát. A 28 |forintos kilogrammonkénti egységár guruló málnára vonatkozott, szigorú minőségi követelmények mellett. A felvásárló — eleget téve a minőségi átvételre vonatkozó kötelességének — megállapította, (hogy a felkínált termék nem felel meg a guruló málna minőségi követelményének, ezért azt nem veheti át, mert lémálnát néni vásárolgat fel. A termelők ezután megkérték a felvásárló egységvezetőt, valamint a szövetkezet gépkocsivezetőjét, (hogy a málnát lémálnaként a nevükben próbálja valahol értékesíteni, ök a termelők, és nem a szövetkezet megbízásából jártak el, ezért nem állítottak ki átvételi jegyet sem. Tudomásunk szerint az érintett termelők tudomásul vették, fiogy ia megbízásukból eljáró személyek 18 forintos egységáron számoltak el nekik. A málna esetében szövetkezetünk viszonteladóként jár el, ami azt jelenti, hogy további megrendelőknek szállítjuk a gyümölcsöt. Az idén a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére sem isikerült olyan termékértékesítési szerződést kötni, amelynek alapján a kistermelőknek a kialakított felvásárlási árnál többet fizethetnénk. Hogy konkurens felvásárlók magasabb áron tudnak felvásárolni, több összetevője van. melyre itt helyszűke miatt nem térünk ki. Tisztelettel: Darusi István felvásárlási osztályvezető, Böhönye' és Vidéke Áfész Márta a nemzetközi forgatagban Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 172. szám 1985. július 24., szerda Nem fogy a burgonya, drága a dinnye | Hit, honnan, mennyiért? Kevés a kajszi, az őszibarack az idén, s még mindig nagyon drága a görögdinnye. A megyei Zöldért Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Vadalma Tibort arról kérdeztük, honnan, mennyiért tudják beszerezni az árut? — A tél károsította a kajszibarackosokat, élfagyott a gyümölcs — mondta —, ezért más megyékből kényszerültünk az áru beszerzésére, hogy pótolni tudjuk a hiányt. Így a középméretű kajszi ára elég borsos, 23 forint kilója. A lakossági értékesítés hasonló a tavalyihoz, 20—30 tonnát árusítunk ki. A megyei termelőszövetkezetek felszámolták az őszibaradkosokat, a Bogiári Mezőgazdasági Kombinát és a Siófoki Állami Gazdaság termel már csak számottevő mennyiséget, ezért barackot is kénytelenek vagyunk máshonnan is vásárolni. Eddig 75 tonnát értékesítettünk. A paprika, paradicsom nagy részét is megyén kívül tudjuk beszerezni, az ellátás ■megfelelő. A Zöldért áruja pár forinttal olcsóbb, mint az őstermelőké, s ha az áruhelyzet megkívánja, engedményeket is adunk. A pénteki nagypiacon például tíz forintért árusítottuk a paradicsomot, tizenkettőért a lecsópaprikát. Annál borsosabb még mindig a görögdinnye ára, igaz, a kezdeti ötvenforintos kilónkénti árról ma már huszonöt forintra „csökkent”, de ez még mindig túl drága. Huszonöt tonnát forgalmaztunk eddig, s ez bizony kevés. Emlékszem olyan időszakra, amikor július közepéig 250 tonna kelt el. (Nem fogy a nyári burgonya, annak ellenére, hogy húsz százalékkal olcsóbb, mint tavaly volt.. Felvásárlási akcióink sem túl sikeresek. Kevés volt a meggy, a cseresznye, és málnából sem tudtunk annyit beszerezni, amennyit terveztünk. Hiába számít kiváló málnás területnek Somogy, túl sok volt az eszkimó, s ehhez képest kevés a fóka: versenytárs az áfész. a hűtőipar. Az első félév számunkra nem volt szerencsés. A tárolt áruk értékesítése nagy veszteséggel járt. K. Á. Az első „postakocsi” Nyolcvan éve, hogy az első magyar gyártmányú gépkocsi, amelyet Csonka János gépészmérnök készített a Magyar Posta számára, elindult kétezer kilométeres pró- baútjára. A próbán átlagosan 26 kilométeres óránkénti sebességet ért el. A siófoki Sió áruház cipőosztályán ismerkedik a kereskedelemmel a 14 éves, ádándi Perutek Márta. Egy hónapig dolgozik a Sióban az idén nyáron. Büszkén viseli a piros köpenyt. Munkája abból áll, hogy az ön- kiszolgáló cipőosztályon segít, takarít, pározza a cipőket és belekóstolhat az eladás mesterségébe. Márta helytállt a nemzetközi forgatagban. Ha idegen nyelven szóltak hozzá, annak a régi dolgozónak a segítségét kérte, akinek a nyelvtudása kincset ér a cipőosztályon. — Az általános iskolát Ádándon végeztem. Az átlagom 3,7 volt. de lehetett volna jobb is. Otthon két bolt van, egy élelmiszer- és egy iparcikkbolt. Gyakran figyeltem ott a kereskedőket, de az, ami itt a Sióban van, minden képzeletet felülmúl! Nincs megállás egy pillanatra sem. Amikor a továbbtanulásról volt szó, az egészségügy felé is kacsingattam, de a szakiközépiskolába nem vettek föl. Megnyugtató volt, ahogy itt a cipőosztály dolgozói fogadtak, s megerősödött bennem a szándék: kereskedő leszek! Az elméleti tudást a siófoki kereskedelmi szakmunkásképző intézetben, a gyakorlati ismereteket a Sió áruházban sajátítom el. Azután szeretnék érettségizni és a német nyelvet legalább alapfokon megtanulni. ■ D. Z. A budai Várba látogató turisták kényelmesen, fiákeren tekinthetik meg a műemlékeket Rézfúvós tábor Barcson Játék a gyufával Hírül adtuk: Osztopánban leégett egy családi ház és a mellé épített pajta teteje. Hogy miért következhetett be mindez? Egy hatéves kisfiú gyufával játszott. A nagypapánál. Mert otthon már fölfedezték a szülők, hogy a kicsi fölöttébb kedveli a gyufát Es mit tettek a szülők? Vásároltak egy elektromos gázgyújtót. A gyermek pedig, akinek senki sem magyarázta meg, hogy a gyufa mire való, elment a nagypapához, mert ott szabadon állt a tűzcsi- holó szerszám. Látta ő, hogy a nagy ívben repülő rudacskától meggyulladt a padló, de félelmében nem mert szólni. Nem tudom, hogy az idén hányadik — gyermekjátékból keletkezett — tűz volt az osztopáni. De azt igen, hogy a lányom ötéves korára megtanulta: a gyufa nem az ő kezébe való. n. J. Dráva menti nyár Kilencedik alkalommal rendezik meg Barcson a Dráva menti nyár esemény- sorozatát. Hétfő délután Király György a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a negyedik országos rézfúvós kamarazenei tábort, az idei legrangosabb rendezvényt. Tegnap a középiskolai és főiskolai együttesek versenyét tartották, melyen részt vett a miskolci és a budapesti Bartók Béla zeneművészeti szakközépiskola, a fővárosi zenész tisztképző főiskola, a debreceni Kodály Zoltán szakközépiskola és a győri Harsona kvartett. Délután rendezték meg a döntőket, melynek zsűrijében a zene- művészeti főiskola tanárai ültek. A győztesek este dísz- hangversenyt adtak. Csütörtökön külföldi együttesek adnak díszhangversenyt, pénteken pedig az Anonimus együttes lép a barcsi közönség elé. Július 29-én Nagy Miklós, Varga Zoltán, Fojtó Enikő és Péter Marianna, a genfi nemzetközi kürtverseny négy magyar résztvevője koncertezik. Július 30-án zár a ■tábor a Móricz Zsigmond Művelődési Központban megtartott hangversennyel. Az idei Dráva menti nyár kiemelkedő eseménye lesz augusztus másodikén a la- fcócsai folklórműsor, ugyanis háromszáz évvel ezelőtt telepítették Magyarországra a délszlávokat. A nemzetiségi csoportok erre is emlékeznek majd. Másnap kerékpártúrára hívják a fiatalokat a Barcs, Lakócsa, Fel- sőszentmarton, Sellye, Drá- vaiványi, Drávasztára útvonalon. Az esti órákban autóbusz hozza vissza a vállalkozókat és a bicikliket. A túra közben Felsőszentmár- tonban népi játékokat mutatnak be és ügyességi versenyeket rendeznek. A gólyák is nyújtott műszakban... A búzatáblákon arató kombájnok nyomában gyűjtögetnek eleséget az ormánsági gólyák. A Dráva vízfolyásokban gazdag völgyében különösen nagy számban fészkelnek ezek a szép, kedves madarak, amelyek most nemcsak magukat táplálják, hanem a már felcseperedett, de repülni még nem tudó fiókáikat is. Főképpen mezei pockokra vadásznak az aratott földeken. A falánk rágcsálók mindeddig biztonságban érezhették magukat a gabonavetés takarásában, a kombájnok jóvoltából azonban most láthatókká váltak, s Ia hosszú lábú, hosz- szú csőrű madarak egykettőre nyakon is csípik őket. Ezért aztán némelyik gép körül egész gólyaudvar alakul ki. Ngji ritkán tízhúsz madár is összeverődik, és békésen lépeget a dübörgő masina nyomában. Megfigyelték, hogy a gólyák teljes mértékben alkalmazkodnak az aratóbrigád munkarendjéhez — ők is nyújtott műszakban „dolgoznak” a földeken. S nem is akármilyen teljesítménynyel szorgoskodnak. Egy- egy madár — becslés szerint — másfél-két kiló pockot is begyűjt naponta, takarító munkájukkal tehát jó szolgálatot tesznek a mezőgazdaságnak. A gólyák olyan bátorsággal és természetességgel forgolódnak a kombájnok körül, mintha maguk is a brigádhoz tartoznának: ösztönösen érzik, hogy az ember barát. S az aratók valóban vigyáznak rájuk, óvják őket. Akkora a bizalom, hogy még ebédidőben sem távolodnak el a madarak a kombájno- soktól, akik egy-egy finom falat erejéig az ebédjüket is megosztják kísérőikkel. Tarka sorok Gondolatok Minél több idős tiszt van a hadseregben, annál többen vannak a magas rangúak. Egy hadsereg, amely csupa tábornokból áll, a világ legbékésebb hadserege. (Friedrich Dürrenmatt) • • • Amíg az idegenlégiónál szdlgáltam, mindent végig kellett szenvednem. De ott talán többet tanultam, mint Ox- fordban. (Philip Rosental) • * • Tokióban nincsenek utcanévtáblák. — Ez — mondják — a külföldiek számára azért kellemes, mert úgysem tudnák elolvasni. (Jürgen von Manger) * * * Ha a bolondok nem járnának a piacra, a repedt fazekat sohasem lehetne eladni. (Orsón Welles) * * * Minden kezdődő szerelmi kapcsolat az aknamezőn tett első lépéshez hasonlít. (Carla Dane) * * * Az idealizmus az a képesség, hogy az embereket olyanoknak lássuk, ■amilyenek lehetnének, ha nem lennének olyanok, amilyenek. (Curt Goetz) Szavak A becenevekről tanulnak a gyerekek az isko- lában. A tanító néni megkérdezi őket, milyen beceneveket hallanak otthon. — Az én apukám azt szokta mondani anyukámnak, hogy kisboga- ram — jelentkezik Jancsika. — Az én apyueim meg azt szokta mondani apucinak, hogy békuli — számol be Ödönke. Pétiké jelentkezik. — Gyümölcsnév is lehet, tanító néni kérem? — Persze, hogy lehet. — Mert az én faterom azt szokta mondani a muteromnak, hogy te ringló! \ • Három már van Egy mama panaszkodik a barátnőjének: — Borzasztó, a lányomat elcsábították. — És mit csinálsz most? — Kutatom az apát. — És még nincs meg? — Három már megvan. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja' Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kereza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Fostacím: Kaposvár Ff. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-111, 11-512. Telez: 13-360. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadá Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Ff.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és o kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 12» Ft, félévre 250 Ft. ISSN 0133-0600 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
