Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23., kedd Somogyi Néplap 3 Az élelmiszeripar első féléves mérlege Á példákkal erősített hírek Bocska Gyula a somogy- sárdi községi pártvezetőség titkára. — Niaigy a mozgás a gazdasága életben, a párttagok — a pártonkívülíekkel együtt — foglalkoznak ezzel, hiszen a saját zsebükön is megérzik. Persze nem mindig tudják nyomon követni a változásokat. Megesik, hogy értetlenül állnak egy-egy intézkedés hallatán. Így aiztán nem múlik el egyetlen pártcsoportgyű- lés, taggyűlés sem anélkül, hogy ne esne szó e témákról. Az embereket Somogy- sárdon, Űjvárfalván, Me- zőcsokonyóm elsősorban a változás itteni hatása érdekli. Ez szinte mindig napirenden vani. Amikor megállók az emberekkel, mindig szóba kerül a gazdaságpolitika. Ez természetes, hiszen a .termelőszövetkezet dolgain, a községfej lesatósen kívül téma a háztáji is, azzal ugyanis mindenki foglalkozik. — Ezek szerint itt mindenkinek agitálnia kell. — Természetesen. A párt- titkárok, a .gazdasági vezetők , egyik feladatai, hogy megmagyarázzák: miit miért tesznek, s minek .az érdekéiben. A legfontosabbak az egyéni beszélgetések és ezek alapján az emberek meggyőzése. Sokszor előfordul velem, hogy öt percre elugrok a tsz gépműhelyébe s az egésiz délelőttöm elmegy. Minden kérdésre pontosan kfell válaszolnom. Ügiy kezdik: ezt meg ez.t hallottam, akkor nálunk miért nincs úgy? — Például mi? — A felvásárlást lépten- nyomon szóba hozzák, ők megtermelik a mezőgazdasági termékéket, aztán leadják a felvásárlónál, rnaljd a kaposvári piacon többszörös áron látják viszont. Nem örülnek, hogy a városiak ennyiért kénytelenek 'megvenni azt, amit ők jóval olcsóbban termelnék meg. Ilvenkor hiába magyarázzuk a fogyasztási szövetkezet rezsijét meg egyebeket, ők azt válaszolják: nekik harminc forintot adtak az eperért, ^a piacon meg csaknem száz forint volt. Így aztán nem csoda, hogy többen a maszekhoz pártoltak át. ő ugyanis kiment a házhoz, s tizenöt forinttal többet adott az áruért. Akkor meg az áfész reklamált: miért nem teljesítik az emberek a szerződésben foglaltakat. . Szerintem az érdekek ilyen ütközése ezután még gyakoribb lesz... s a magyarázat sem maradhat el. — Mit tesz a pártvezetőség azért, hogy a • négy pártalap,szervezet tagsága még alaposabban megismerje a gazdaságpolitikai feladatokat? — Amikor az oktatási formákat terveztük, mindig figyelembe vettük, hogy növeljük ezeket az ismereteket. Olyan hangok is hallatszották: ugyan hagyjuk már a gazdaságii témákat. Mi azonban — figyelembe véve a tavaly elindult folyamatokat — úgy döntöttünk: mindenképpen foglalkozzanak az alapszerveze- tekben az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel, s legyenek továbbra is ilyejn témájú tanfolyamok. .Ezek sikeresen zárultak. Nem csalódtunk, mert niagyonaktív volt minden foglalkozás. Az ősztől a párt XIII. kongresszusának anyagán felül megtárgyaljuk a legújabb gazdaságpolitikai témákat is. Előnyös, hogy nálunk a felkészült propagandistákon kívül a szakemberek is vállllailikozniaik egy- egy előadásra. — Milyen az oktatás, a meggyőzés hatása a gazdasági eredményeikre? — Az emberek tájékozottabbak, jobban „hadra foghatók”. A tsz tíz szocialista brigádja sokat tesz az eredményes gazdálkodás érdekében.^ A lakosságot jobban lehet társadalmi munkára mozgósítani. Különösen a két társiközségben, Űjvárfalván és Mezőcsokonyán érzik: többet kéül tenni annak érdekében, hogy életképes maradjon a településünk. L. G. A lakosság élelmiszer-ellátása az elmúlt hat hónapban kiegyensúlyozott, zavartalan volt, az ipar összességében elegét tett a kereskedelem megrendeléseinek, s tovább bővült a bolti választék is — ez derül ki a MÉM elemzéséből. Ebből kitűnik azonban az is — ami az ellátáson különben nem érződött —, hogy az ipar termelése 2 százalékkal elmaradt a tervezettől. Ez elsősorban a külpiaci értékesítés gondjaira vezethető vissza, emiatt az első félévben a kivitel, a szállítás gyakran akadozott. Az üze; mek egy része a termelés visszafogására kényszerült. A tavalyról áthozott szerényebb nyersanyagkészletek miatt esetenként kevesebb nyersanyag is állt a feldolgozó ipar rendelkezésére, ami a gyártási eredményekben is megmutatkozott. Az exportban fontos szerepet betöltő húsipar alapanyag-ellátására kihatott, hogy az értékesítés nehézségei miatt átmenetileg akadozott az állatok átvétele. A termelők ennek nyomán elbizonytalanodtak; mérséklődött az állattartási kedv. Ennek ellensúlyozására a húsipar máris intézkedéseiket dolgozott ki; ezek a gyakorlatban éreztetik is kedvező hatásukat. Az idén eddig több mint 22 ezer jó minőségű, magasabb jövedelmet biztosító süldőt helyeztek ki a vállalatok a háztáji gazdaságokba, s az állományfeljavítás keretében további negyvenezer süldőt adnak át előnyös feltétetek mellett a gazdáknak. A korszerű fajták jobb minőségű húst adnak, így ezek külpiaci értékesítésének feltételei is javulnak. A tejtermelés gazdaságosabbá tételéhez a szarvas- marhatartás közgazdasági feltételeinek javítását tervezi a MÉM. Az év második felére az ágazat fokozhatja a termelést, annál is inkább, mert a növények nagyobb része ebben az időszakban érik be. Olajtartályok NDK exportra Két évvel ezelőtt bővítette ipari tevékenységét a kiaposfői Kossuth Tsz. A nőket foglalkoztató varroda mellett esztergályos- és lakatos- részleget hozott lérte. Hosszabb távú megállapodás alapján a két műszakban üzemelő fémipari részleg az NDK részére hidraulika olajtartályokat, a kőolaj vállalatnak fúróberendezéséket készít. Az ipari tevékenység évi anyagmentes árbevétele 10 millió forint. Ötvenévi semmittevés Mérettartó műanyag padlók 43 millió forint társadalmi munka Lesz-e nekünk Sóderi- cánk? — kérdeztük néhány évvel ezelőtt a gyékényes! kavicsbánya kapcsán. Példáiként hoztak a Dráva túlsó öldialiáit, ahol ugyancsak kavicsbányát nyitottak _ a szomszédaink. Ám előre gondoltak a keletkező vízfelület hasznosítására is. Egyetlen építkezési engedélyt sem adtak ki magánosoknak, így kellemes környezetben lévő üdülőövezetet alakíthatták ki. Nálunk nem beszélhetünk ilyenről. Gyékényesen 1927- ben kezdték meg a bányaművelésit, de több mint ötven évig halódott a ma csaknem kétszáz hektáros tó környezetének rendezése. Épített itt mindenki, aki csak akart. Vízbe nyúló bungalóik és stégek sora magasodik mindenfelé. Nyugdíjasok és horgászok verték itt tanyát engedély nélkül. A rosisz nyelvek szerint csupán egyetlen embernek volt építési engedélye, neki is csak azért, mert hivataliból ezzel foglalkozott. Az viszont tény, hogy a Magyar Államvasutak ugyancsak engedély nélkül építette föl nyaralóját, vállalva a büntetés 'kockázatát. De van itt . nyaralója a csurgói áfésznek meg néhány helybeli vezetőnek is. Az épületek egyike-más'ika enyhén szólva sem illeszkedik a környezetbe. A gazba rakott miíkrobusz-karosszéria már mindenkit megdöbbentett. Az 1982-ben elkészült részletes1 rendezési terv szerint csaknem valamennyi épület életveszélyes. Búvárokkal vizsgáltatták a part- olldált, innen a megállapítás. Le kellene bontani őket, de sokról azt sem tudják, Gyékényes nem Délegyháza hogy ki a tulajdonos, hiszen az önkényes földfoglalók nem tesznek cédulát az ablakba. A „feketepiacon” azonban vannak kézzelfogható tulajdonosok, hiszen például Nagyatádon lépten- nyomon találkozni olyan fára szögezett hirdetésekkel, melyek gyékényesi horgásztanyát hirdetnek eladásra, meglehetősen borsos áron. Minderről szó volt tegnap délelőtt Záikánytelepen is, ahol a községi közös tanács szervezett tájékoztatót az érintetteknek a kavicsbánya partjának jövőjéről. Mint elhangzott, eddig vitatott vol(> a tulajdonosi jog. Mostanira a termelőszövetkezet és a tanács egyezségre jutott, különböző földcserékkel a tanács lett a tópart jiaiYJa részének kezelője, csupán egy kis darab maradt a kavicsbánya tulajdonába, de erről is tárgyalnak már. A rendezési terv azzal számol, hogy a part mentén egy 'tizenhárom méteres sáv alakul ki, amelyet mindenki használhat, s ezzel megőrizhetnék] a vízminőséget is. A tanácskozás egyik résztvevője elmondta, hogy neki Délegyházán van nyaralója. Hasonlóiképp a kavicsbánya partján. Ott mások a viszonyok. Ahhoz, hogy nálunk is javuljanak a körülmény eiki, kérlelhetetlenül végre kell hajítani a tervet. N. J. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat pvc-pad- lókat gyártó üzemében korszerűsítik a termékszerkezetet: csökkentették a hagyományos kemény pvc-szőnye- gek előállítását, s fokozták az újszerű, habszerkezetes műanyag padlók termelését. Az idén készülő mintegy 8 millió négyzetméternyi műanyag padlónak a fele már habosított termék lesz. A döntést széles körű közvélemény-kutatás előzte meg. A vállalat szakembereinek kérdéseire sok ezer válasz érkezett. Ezek többsége szerint a vásárlók lakásuk felújításához vagy újonnan épült otthonuk csinosításához a hagyományos műanyag padlókkal szemben előnyben részesítik a drágább, ám sokkal jobb minőségű, hő- és hangszigetelő habosított padlókat. Különösen népszerűnek bizonyult a vállalat egyik újdonsága, az üvegszállal erősített mérettartó padló, amelynek a habosított termékek kedvező tulajdonságain túl további előnye, hogy a használat során semmit sem veszít eredeti formájából, az illesztések évek múlva is úgy simulnak egymáshoz, ahogy a padlót leragasztották. A Hungáriában éppen 30 esztendeje kezdték meg a pvc-padlák gyártását. Ez időalatt csaknem 100 millió négyzetméter műanyag padlót készítettek, s, 1964-től már csak hazai alapanyagokkal dolgoznak. A habosított termékek fejlesztése a hetvenes évek óta tart, a Hungifelx nevű alaktartó padtök gyártását pedig a múlt év közepén kezdték meg egy új, Japánból vásárolt gépsoron. Az új technológia bevezetésével lehetőségük nyílt az anyag- és energiatakarékos gyártás megvalósítására; a villamos- energliáról áttértek az olcsóbb földgázra. Az új gyártási eljárás lehetővé tette, hogy a minőség javítása mellett a korábbinál 25 százalékkal kevesebb anyagból készítsenek ugyanannyi négyzetméter terméket. A Hungária újdonságaival most ismerkednek a tőkés partnerek, a vállalat több nyugat-európai országba ikülidte el mintáit. Az üvegszál erősítésű padlókból NSZK-beli és osztrák cégek már próbaszáUítmányt is kértek. Megnyílt a debreceni nyári egyetem A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában rendezett ünnepséggel tegr nap megnyílt az idei debreceni nyári egyeltem. Az ország legrégebbi és legnagyobb nyári egyetemét ebben az évben már 55. .alkalommal rendezték meg: résztvevői a világ harminc országából érkezett, a magyar nyelv és a magtér kultúra iránt érdeklődő fiatalok. Segítik a gázprogramot Kaposváron a városi tanács terv- és munkaügyi osztálya szervezi és hangolja össbe a város és a városkörnyék társadalmi feladatait. Minden év elején meghatározzák azokat a helyszíneket, áhol igényt tartanák ilyen jellegű munkára. Az üzemek, vállalatok közösségei 'kiválasztják valamelyik gyermekintézményt, megbeszélik az ottani vezetőkkel: mikor és mit szeretnének elvégeztetni. Sók — évek óta tartó — kapcsolat alakult ki így, a Balaton Fásáért egyik brigádja például szinte „hazajár” a Petőfi utcai óvodába, a Mezőgép kollektívája pedig a karbantartási munkákat végzi. el. Kiemelkedő teljesítményt ért el az első félévben az 503-as szakmunkásképző intézet. A tanárok vezetésével a diákok eddig 240 ezer forint értékű szakipari szerelést végeztek _ el különböző gyenmekintézményékben, a XIII. pártkongresszus és a felszábadulás 40. évfordulójának a tiszteletére pedig 156 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A városrendezés, a városszépítés közügy. Érzik ezt a kaposváriak, a kertes házak utcáinak nagy résziét a lakosság tartja rendben. Rendhagyó és kitűnő kezdeményezés volt az idén a városgazdálkodási vállalat in- gyenpalánta-akciója, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a város valóban ismét virágos Kaposvár lehessen. A Hazafias Népfront megbízottai a hozzájuk tartozó területen mozgósítják a lakosságot. A * gázprogram során bőven akad tennivaló. A területrendezés, a füvesítés általában a lakosságra vár. Bíró Ferencné kapostfüredi tanácstag jó szervezését dicséri, hogy a mintalakótelep Rezeda utcájában 35 lakás- tulajdonos vállalta: társadalmi munkáiban kiássák a gázvezeték árkát, s a szere-' lés után visszatöltik a földet. Ugyancsak Kaposfüre- den 60 lakáshoz kell a gerincvezetékről leágazó csatlakozó árkokat kiásni. Ezt szintén a lakók végzik el, a munka értéke 123 ezer forint. A tervosztály összesíti a város érdekében végzett társadalmi munkát. Az első félévben Kaposváron ez 24 millió 200 ezer forint értékű A város környékéhez tartozó 18 község lakói pedig 19 millió 200 ezer forint értékű munkát végeztek.
