Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

1985. július 20., szombat Somogyi Néplap 3 Biztató hírek az építőanyag-piacról m ■■■ Varga József A VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyára — élve az új vállalatirányítási formák­ra való átállás fejlesztési le­hetőségeivel — önállóságra törekszik.. Varga József, aki 1982 óta igazgatja a gyárat, szintén fiatal — negyvenhárom éves. Miskolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem gépészmér­nöki karán végzett, és an­nak idején árról álmodozott, milyen szép lenne friss dip­lomával a zsebében, létre­hozni és főmérnöki beosz­tásban irányítani egy gyárat. Ezek olyasfajta álmok, ame­lyek nemigen szoktak betel­jesülni. Varga József kivé­telnek számít. Harmincéve­sen az FMV kaposvári gyá­rának főmérnöke, majd igaz­gatója lett. Tízéves vezetői gyakorlattal került a villa­mossági gyárba, ahol — mint mondja — idegennek számí­tott. — Kicsit keserű a megál­lapítás, de igaz: mi itt a gyárban nem a bérrel tart­juk meg az embereket. Több mint ezer munkatársunk van, akik közül legalább kilenc- százan képviselik azt a meg­bízható magot, amelyre min­dig lebet számítani. Az üzem profilja miatt kialakult az a gyakorlat, hogy a válla­lat vezetéséért felelős embe­rek kivétel nélkül saját ne­velésű szakemberek. Somogy­bán az ipartelepítés hősi kor­szak volt, s a mi generáci­ónk szerencsésnek mond­hatja magát, hogy részt vé­lhetett benne. Kevés itt ma is a műszaki szakember, s ezért több a lehetőség. A műszaki pálya presztízse, nem titök, sokat csöveként. Ismert az is, hogy anyagi megbecsüléssel sem tudjuk érdekeltté tenni a fiatalokat, hogy válasszák ezt a hiva­tást. Nálunk 92 egyetemet, főiskolát végzett ember dol­gozik, nem egy közülük két­Herner Gábor diplomás. Akik lépést akar­nak tartani a fejlődéssel, ide­jében felismerik a tovább­képzés fontosságát. Varga József túl hirtelen kapta meg a lehetőséget. Úgy volt vele — mondja — mint amikor a kordé elkerüli a szamarat; menet közben sze­rezte meg a gazdasági mér­nöki diplomát, s azóta sincs megállás. Herner Gábor gyártmány- fejlesztési osztályvezető. 34 éves, Gépésztechnikusként az Izzóban kezdett, majd ■munka mellett elvégezte a műszaki egyetemet. Műveze­tőből főművezető lett. Átél­te, amikor a gyár irányításá­ért felelős emberek úgy vél­ték: egy új vezetői garni­túra képes lesz hatékonyabb termelést biztosítani. — Az elképzelés jó volt, de a „csapat” nem volt ütő­képes. Ma is úgy hiszem, nem a mi hibánkból. Pályázat útján kerültem a villamos- sági gyárba, abol hamar be­fogadtak. A kívülről érke­zett vezető mindig furcsa helyzetben van. Ha elég erő­szakos, ideig-óráig rákény­szerítheti stílusát a többiek­re, de ha emögött nincs szakmai tudás, hamar kiis­merik, átnéznek rajta. Nem szégyen az idősebb szakem­berektől tanulni, s ha az embernek nem száll a fe­jébe a gőz, eredményesen tud dolgozni. Sem szakmai, sem emberi szempontból nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyben élünk. — A családalapítás, a la­kásvásárlás, a gyerekek föl­nevelése mind pénzbe kerül — mondja Földesi József főtechnológus. — Engem a gyár nevelt. Huszonöt éve dolgozom itt, végigjárva min­den lépcsőfokot. Elvégeztem a műszaki egyetemet, gazda­sági mérnöki diplomám van, s ragaszkodom a munkahe­lyemhez. Egyszer azonban Földesi József — még osztályvezető korom­ban — fölmondtám: több pénzt, kedvezőbb föltételeket ígérték. Végül maradtam, de azóta is többször eszembe ■jutott: talán mást is ki kel­lett volna próbálni. Ezek a ■gondolatok általában szemé­lyi ellentétek, rossz munka­helyi közérzet miatt fordul­nak meg az ember fejében. Ha megszűnik a kiváltó ok, eltűnnek a változtatás igé­nyére vágyó elképzelések ;s. Milyen a jó vezető? Ma ■már pályázni lehet erre a posztra, mi még csak úgy „kialakultunk”. A gyár átgondolt tervek és ■megfontolt döntések után el­jutott oda, hogy minden ter­melési területen képes önál­lóan dolgozni. Ez pedig, jó kollektíva nélkül nem sike­rült volna. A vidéki gyárak fölé vé­dőn kiterjesztett hatalmas ernyők alól — melyeket a vállalati központok tartottak — nemcsak a kaposvári gyár igyekszik kikerülni. Sok terrpelő vállalat képes ma arra, hogy az elültetett fa gyümölcsét necsak leszüre­telje, hanem -el is adja. Ezért az árával is maga akar gaz­dálkodni. — Az Ipari Minisztérium a napokban úgy határozott, ■hogy támogatja a VBKM gyárainak -önállósulási szán­dékát. Nemsokára tehát „élesben” mutatkozik meg, milyen összeszokottsággal, átgondolt felelősséggel ké­pes irányítani a fiatal veze­tő gárda a gyárat. A veze­tőnek bátornak és vállalko­zónak kell lennie — vallja Varga József igazgató. — A villamossági gyár megérett arra, hgoy saját kezébe ve­gye sorsát. Űjább hősi kor­szak következik, olyan mun­katársakkal, irányítási szak­emberekkel, ,akik képesek együttműködni. Klie Ágnes Csak igaz legyen Az építési piac változásai nem történhetnek észrevét­lenül, hiszen mindnyájunk szeme előtt zajlik az épít­kezés. Az a jelenség is, amelyik most a legponto­sabb jellemzője: a struktú­raváltás. Növekszik a mla- gánépítkezések aránya, az állami vállalóitokat pedig a karbantartásban, a korsze­rűsítésiben várják a korábbi­nál jelentősebb feladatok. Nem pusztán elhatározásról van szó, hanem olyan ko­moly és hosszú távú dön­tésről, amelyik közvetett úton, a gazdasági szabályo­zók révén alakítja és for­málja az építők mozgáste­rét. Ám ahhoz, hogy a kívánt szerkezetmódosulás megtör­ténjen. sok feltétel szüksé­ges. Az egyik legfontosabb, évről évre visszatérő téma: az építőanyagok széles vá­lasztéka megkönnyíti az építők dolgát, hiánya pedig hátráltatja nemzeti gyara­podásunkat. A hatodik ötéves terv idő­szakában több mint 6 mil­liárd forintot fordítanak az építőanyag-ipari kapacitá­sok fejlesztésére, hiszen mindenütt igaz a mondás: korszerű termék csak kor­szerű berendezésekkel gyárt­ható. A téglaipariban 15 fon­tosabb és 32 kisebb jelen­tőségű rekonstrukció fejező­dik be, növelve a fokozott hőszigetelésű falazóanyagok arányát. Kazincbarcikán bő­vítették az energiatakaré­kos falazóanyagot készí­tő gázbetongyárat, és ha­marosan megkezdi működé­sét az 563 ezer köbméter kapacitású Mátria Gázbeton- gyár is. Ebben az évben már 1,3 millió négyzetméter hőszigetelő üveggél ellátott nyílászáró készül az ország­ban. Az anyagi ráfordítások meghozták gyümölcsüket, és hosszú idő után az idén megtörténni látszik a csoda: lesz elegendő építőanyag a legfontosabbakból. Az el­múlt években tumultuózus jelenetek alakultaik ki a tü- zép-telepeken, felvásárlási láz kerítette hatalmába az építkezőket. A hiánytól fé- lők jó rátartással vásárol­tak cementet, téglát, meszet, így növelve mesterségesen a hiányt. Ezért nem volt cso­da. hogy az év elején prog­nosztizált igények mindig rekordokkal dőltek meg, nem volt annyi tégla, hogy mindenki elégedett legyen. Az idén belépő új terme­lői kapacitások eredménye­ként ma már a legtöbb anyagból kínálat alakult ki. Ahol kevésnek mutatkozott a hazai gyantás, importból pótolták. Pedig az év eleji szokatlanul hideg időjárás kettős csapást jelentett az építőknek: sok cement-, tégla-, üveggyárban idősza­kosan szünetelt a termelés,- máshol akadozott az ener­giaellátás, és márciusig je­lentős volt az elmaradás a tervtől. Késve indult a hi­deg miatt az építési szezon is. az építkezők rohama csak áprilisban kezdődött. Ekkor jól feltöltött raktárak vár­ták a vásárlókat, mert az építőanyag-ipar tavalyi ter­melési tervét 2,1 százalékkal túlteljesítette, és készleted felhalmozódtak. Minden erőfeszítés elle­nére az idén még szükség lesz importra is falazó- és kemény tetőfedő anyagok­ból. valamint húzott sík­üvegből. Viszont az előre gyártott vasbeton termé­kekből mindenki talál igé­nyének megfelelőt.- Feszített födémgerenda, vasbeton fö­démpanel és béléstest is van elegendő. Ajtóból, ablakból már válogatni is lehet — igaz, a korszerű, hőtaikairé- kos nyílászáró szerkezetek többe kerülnek a hagyomá­nyosaknál. A faáruk hiánya viszont az idén sem szűnik meg. A kép országosan tehát kedvező, ám helységenként eltérő árnyalatokat mutat. Mert előfordul, hogy Buda­pesten roskadoznak az épí­tőanyag-telepek raktárai a cementtől, ám az Alföldön kevés, jut belőle annak, aki­nek éppen most van szüksé-' ge rá. Hogy mindig, min­denhol kapható legyen a teljes választék, az nemcsak a gyártóktól függ, hanem a kereskedelmi hálózattól és a szállítóktól is. y Az építőipari tárca erre az esztendőre kiegyensú­lyozott ellátást ígért, s hogy teljesíti a népgazdasá­gi tervben rájutó kötelezett­ségeit. Talán érzékeltethető a feladat súlya, ha hozzá­tesszük: 1985-ben 63—64 ezer lakás épül magánerő­ből. ebből 34—35 ezer a ha­gyományos családi házaik száma. Ám nemcsak a házi­lagos kivitelezőket kell el­látniuk . építőanyagokkal, hanem az állami vállala­tokat is, amelyeknél egyre nagyobb a felújítás aránya — ez a tevékenység, szintén anyagigényes. De a fo­gyasztáson belül a lakossá­gi érdek most is elsőbbsé­gét élvez. És ez sem csak elhatáro­zás : komoly gazdaságossági vanzata van annak, hogy hazánk elavult téglagyárai közül is üzemei még jó né­hány. így ráfizetést is ter­melve csökkenti a falazó­anyag-hiányt. A jelek szerint most már nem az alapvető építőanya­gokkal, hanem a kiegészí­tőkkel van baj, különösen nehéz jó minőségű szerel­vényekhez, fürdőszoba-be­rendezésekhez és egyéb kel­lékekhez jutni. Lehet, hogy értékük eltörpül a cserép és az üveg mellett, ám jelentő­ségük nem tagadható. Ugyanolyan bosszúságot okoznak, mint a régein ha­gyományos hiánycikkek. S mert ma is sok szaladgálás után lehet csak hozzákezde­ni az építkezéshez, ez a „sport” igazán a bátraké. Sz. K. Kétezer cikk nagy forgalom Az idegenforgalmi szezon, a Balaton-parti csúcs a sió­foki áfész hely vas—műsza­ki szaküzletében is jól érzé­kelhető. Több százan for­dulnak meg naponta a bolt­ban, és ritka, aki üres kéz­zel távozik. Gond a Sándor több mint négy évtizedes szövetkezeti mozgalmi tapasztalattal, nagy hozzáértéssel vezeti az üzletet, irányítja az itt dol­gozókat. Az emberek közötti összhang, udvariasság csak egyik magyarázata a nagy forgalomnak. A megyében az elsők között, 1984. január 1-től jövedelemérdekeltségi formában üzemelnek. Ennek kedvező hatását jól bizo­nyítja, hogy tavaly a terve­zett 675 ezer forint nyere­ség helyett 1,1 millió forin­tot teljesítettek, ezért heten összesen 120 ezer forint ju­talmat kapak. Jól sikerült az első félév is, 18,5 millió forint értékű árut adtak el, 2 millió fo­rinttal többet a tervezettnél. A szaküzletben körülbelül 2000 féle cikk van raktá­ron. A Latinca brigád életében jelentős esemény volt a szo­cialista brigádok I. székes- fehérvári találkozója, ahol a brigádot Gomda Sándor boltvezető képviselte. Az idén azon fáradoznak, hogy ötödször is elnyerjék a Tisz­ta üzlet, színvonalas kiszol­gálás plakettet, s akkor ez az elismerés végérvényesen az övék lesz. Milyen a jó műszaki vezető? Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Végre itt az igazi káni­kula! Így kiálthattak föl a nyaralók, s mivel a déli Ba- laton-part megyénkhez tar­tozik, bizonyára igen sokan kiáltottak vagy legalábbis elégedetten sóhajtottak egyet egyet napfürdőzés közben. Meleg, csaknem forró volt a múlt hét és ez kedvezett az aratóknak is, akik ugyan alaposan eltikkadnak a hő­ségben, ám mégis az ilyen időjárás a legkedvezőbb a munkájukhoz. Könnyen jár­hatók a táblák, nem, vagy csak nagyon keveset kell szárítani a szemeket. Jól haladt az aratás az utóbbi napok­ban, amint erről csütörtö­kön megjelent összeállítá­sunkban is beszámoltunk. Nemcsak a búza, hanem a repce, a borsó és más ter­mények betakarítása is rendkívül nagy feladat, a szép termés azt ígéri, a jö­vőben sem lesznek kenyér­gondjaink. Ezzel együtt az is igaz, hogy az első tapasz­talatok nem \ éppen kedve­zőek. A reméltnél kisebb a búza hektolitersúlya, s a hő­ségben szinte egyszerre vá­gásra érett valamennyi faj­ta. Sajnos a nyár velejárója a sok vízbe fúlás. Ezért üd­vözölhetjük a hírt, misze­rint az Állami Biztosító ösz- szefogva más szervekkel, így többek között a SZOT Ba­latoni Üdülési Főigazgató­ságával ingyenes úszásokta­tást szervez gyermekek ré­szére. Itt Somogybán Bog- lárlellén, Fonyódon, Márián és Siófokon szerveznek a gyermeküdülőkben úszótan­folyamokat. A bölcs kezde­ményezés a megelőzést szol­gálja. Az ipar és az építőipar dolgozói azon kívül, hogy sok helyütt az első félévi lemaradást igyekeznek ket­tőzött erővel pótolni, az új szervezési formák megte­remtésének idejét élik. Szin­te minden napra jut egy- egy vállalati tanácsalakítás, igazgatóválasztás. A héten a megye legnagyobb építőipari szervezete, a SÁÉV élére ke­rült választott igazgató. A kereskedelem hete kétarcú volt. A váro­sokban alig maradt em­ber, mindenki igyekezett szabadságra menni. Oly­annyira nincs kereslet, hogy például a Zselic áruházban, Kaposváron a még szezon­cikknek számító fürdőruhá­kat is leértékelve adták. Ugyanezt a Balatonnál csak ■a balga kereskedő tenné, ott ugyanis — ha lehetséges vol­na — akár felárral is kí­nálhatnák a miniatűr biki­niket és, mint az új orszá­gos rendelkezés engedi, akár a monokiniket is. Maradjunk a {járton — kánikulai krónikánkban jo­gos a magyar tenger „túl-' tengése” — és említsük meg, hogy Boglárlellén leégtek a túl sokat napozó embereken kívül a magyar teniszezők is. A sport egyik nagy nyári eseménye az első Európa- szerte jegyzett pénzdíjas ha­zai teniszverseny, amelynek második fordulóját rendez­ték a déli parton. És ismét nem tudott a legjobb 16 kö­zé kerülni egy hazai ver­senyző sem. Térjünk vissza a mező­gazdásághoz: az ágazatnak hasznos, ám az egészségvé­dők szerint rendkívül ha­szontalan dohónjfszezonja is megkezdődött szép csend­ben az aratás árnyékában. Ugyanis e héten indult a zöld dohány felvásárlása, és a gabonához hasonlóan a dohánylevelekből is szép termés ígérkezik. Luthár Péter Kisegítő iskola építését tornaterem, konyha, vala- is, hogy megépítse az új kezdte meg a kaposvári mint 80 személyes kollé- oktatási intézményt szol­Kecelhegyen a SÁÉV. A gium is tartozik majd. A gáló hőközpontot. 16 tantermes iskolához vállalat feladata lesz az

Next

/
Oldalképek
Tartalom