Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Az Április 4. fcöz 3-as épületének lakói a köz minden lakója nevében kérik .az önök segítségét, mert pana­szunkkal eddig hiába fordultunk az IKV régi és új igaz­gatójához, a városi tanács elnökhelyetteséhez, az Ablak című műsorhoz Pécsett. Ígéreten kívül egyéb nem tör­tént. Az Április 4. közben korábban négy lakóbizottsági tag volt. Sajnos két tag már korábban, <a harmadik kora­tavasszal lemondott. Ügy látták, nincs értelme tevékeny­ségüknek. Így minden intézni való rám hárul. Számta­lanszor kértem az IKV-t, helyezzenek ide házfelügyelőt, erre csak ígéretet kaptam. Közben hamarosan megkez­dődnek az építkezések. Mint megtudtuk, a felvonulási épületet a 3-as és a 2-es számú köz között akarják el­helyezni, a munkálatok már folynak. Áz itt lakóknak elég lesz elszenvedni az évekig tartó építkezés minden kellemetlenségét — a lármát, a port stb. —, de még a ház udvari részén az általunk létrehozott kis kerteket is meg akarják semmisíteni. Ha az ember élete vége felé jár, a legelemibb dolog, amit kívánhat magának: a békesség, a csend és a jó le­vegő. Mi ezt sajnos éppen most veszítenénk el! Mind­ettől meg lennénk kímélve, ha íz környéken lebontott épületek helyén állítanák fel a felvonulási épületet, s mielőbb kapnánk egy házfelügyelőt, aki az építkezés ide­je alatt is felügyelne a lakásokra. Ebben kérjük az illetékesek megértését és konkrét vá­laszát. Tisztelettel: Szabó Istvánná Kaposvár, Április 4. köz 3. és 22 aláírás Villáminterjú Szarvason tanácskoztak a városszépítők Szarvason rendezték meg a városszépítő és -védő egyesül érték IV. országos ta­nácskozását a múlt hét vé­gén. Kaposvárt háromtagú küldöttség képviselte. Dr. Györky Zoltánnal, a kapos­vári városszépítő egyesület titkárával a szarvasi ta­pasztalatokról beszélget­tünk. Az esős nyár kedvezett a kisgólyáknak, volt bőven táplálékuk. Megnőttek, ki­alakult tollazatuk. Néhány nap múlva már repülni ta­nulnak. — Hány egyesület kül­döttei tanácskoztak? És miről? — Negyvennyolc város és nagyközség egyesülete kép­viseltette magát a IV. or­szágos tanácskozáson. Min­denki úgy fogalmazott Szar­vason, hogy a kaposvári ta­nácskozás óta szaporodtak meg így az egyesületek. Szintén a mi megyeszékhe­lyünkön kezdték először szorgalmazni, hogy legyen valamilyen szervezete, a városvédőknek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa felkarolta ezt a kezdemé­nyezésit, megalakult ez a bizottság. Az országos ta­nácskozáson megválasztot­ták az előlkészítő bizottsá­got. — Van-e ebben kapos­vári? — Igen, engem választot­tak be. — Milyen tapasztalato­kat szereztek a kaposvári­ak a tanácskozáson? — Érdekes volt a szarva­si arborétum, amelyet ala­posan tanulmányoztunk. Tetszett, ahogy a városfej­lesztési és -rendezési tervek társadalmi vitáit szervezik. Jó példa volt, hogyan áll­tak ki egy a mi Dorottya- házunkhoz hasonlítható épü­let fennmaradása és fölújí­tása mellett. Volt, a'hol a városvédők tanácstagjelöl­teket is állítottak, s most van képviseletük a testüle­tekben. Az V. országos ta­nácskozásnak jövőre Hód­mezővásárhely ad otthont — mondta befejezésül dr, Györky Zoltán. g, g. Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 166. szám 1985. július 17., szerda Átadás előtt az új üzem Miniszteri rendelet módo­sította a korszerű energiata­karékossági követelmé­nyeknek megfelelően az épületek nyílászáróira vo­natkozó szabványokat. Esze­rint január 1. óta már nem adnak ki építési engedélyt az új szabványnak meg nem felelő építkezésekre. A Sáév idejében váltott építkezésein. 1982. óta már csak új, a rendeletnek meg­felélő ajtókat, ablakokat használnak. Ezeket eddig — nem minden nehézség és többletköltség nélkül — egye­bek közt Győrből és Buda­pestről szerezték be. Ezért született meg egy, az egész Dél-Dunántúlt ellátó üzem gondolata. A novemberi el­határozást gyors cselekvés követte; ma már az új gyár­tósorok üzembehelyezés előtti alkalmassági felülvizs­gálatára kerülhet sor. A gyorsaság nyitja, hogy a mintegy 18 millió forint értékű osztrák és nyugatné­met gépet egy már meglévő, csak megfelelő átalakítást kívánó épületbe telepítették. Az új üzem tökéletesen hő- és hangszigetelt mű­anyag ablakkereteket és Hőszigetelt műanyag ablak speciálisan kezelt ablak- üvegtáblákat gyárt majd, a kereskedelemből beszer­zettnél kedvezőbb önkölt­séggel. A tervek szerint évi 40 ezer négyzetméter kapa­citású üzem termelésével zavartalanná válik Baranya, Zala és Somogv megye ellá­tása. Hűtőláda a tarlón Aratók, téglások kánikulában Beköszöntött a kánikula, tegnap helyenként már har­minc fok fölé szökött a hő­mérő higanyszála. Öröm ez a nyaralóknak,, gond viszont azoknak, akik ezúttal is munkával töltötték a napot. Hogyan segítőik a különösen nagy melegben dolgozókat a megyében? — erre kértünk választ. A Tanép-nél a legnehe­zebb helyzetben a tetőszige­telők vannak, hiszen a bi­tumen amúgy is ártalmas az egészségre. így tejet adnak nékik. A dolgozók, megve­szik a tejét, s a vállalat számla ellenében fizet. A többi szerelőnek szódát hor­danák. A tégla- és cserép-, ipari vállalat kemencéinél máskor is nehezen viselhe­tő el a hőség. Most, hogy kint is melegebb van, még nehezebb helyzetben vannak a téglaógetők. Nékik hűtött, sós ásványvizet, limonádét kínálnak, de van, ahol — kérésre — teát visznek a dolgozóiknak. A nagyatádi cémagyár üzemcsarnokai­ban is rekordról beszélnek. A cérnázóban „csak” 35 fok van, de a pára taritalom 70- 80 százalékos. Hűtött szódát minden mennyiségben ad­nak, s az éjszakai műszako­soknak kávét és traubiit is kínálnak. Mondják, a hő­ség ellenére mindenki be­csülettel helytáll, a gyártás nem csökkent. Néhéz dolguk van az ara­tóknak is. hiszen kánikulá­ban kell betakarítani a ke­nyérnek valót. Valamennyi gazdaságban igyekeznek se­gíteni rajtuk. A topomári termelőszövetkezetben pél­dául langyos teát hordanak a földekre. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaság tarlóira a reg­geli szállításakor hűtőlá­dákban viszik ki az üdítőt és a szódavizet. Délben cse­rélik tartalmukat, így min- dím alkad hideg szomjoltó. Bármilyen csekélységről is van szó, a törődés jelét lát­ják benne mindenütt. li **, ' 1 f «I / • Huszonöt ev krónikája FÉNY NÉLKÜL IlNI Négy évvel ezelőtt emlé­keztünk meg a vakok és gyengénlátók szervezete fennállásának negyedszáza­dos évfordulójáról. Akkor vándorkiállítást indítottak útnak Barcsról, hogy hu­szonötezer magyar sorstár­sunk életét bemutathassák. Csík Lajos, a megyei szer­vezet elnöke ekkor határoz­ta el, hogy a ma már közel kétezer tagot számláló sző­kébb közösségük történetét is föl kell dolgozni. Négy év munkáját tartalmazza an­nak a kiállításnak az anya­ga. amelyet tegnap délután Kaposváron, a Latinca Sán­dor Művelődési Központ­ban dr. Orbán István, a Vö­röskereszt megyei szerveze­tének elnökhelyetese nyi­tott meg. Csaknem kétezer olyan ember él Somogybán, aki sohasem láthatta meg a fényt, vagy valamilyen bal­esetnél elvesztette szemevi- lágát, csökkent a látása. Sa­játos sors az övék. Évtize­dekig láthatatlan fal válasz­totta el őket társaiktól. Hiá­ba kerestek munkalehető­séget, értetlenségbe ütköz­tek. Mára háromszázötven sorstársukat sikerült mun­kába állítani. Maguk szer­veztek 'telefonkezelői tan- folyamot, sí így újabb ti­zenkilenc tagjuknak talál­tak foglalatosságot. Az egyik tabló a rokkan­tak nemzetközi évére emlé­keztet. A plakáton a felirat: Ne sajnáld, segítsd őket! A mondat most módosult, s talán a tártait mottója is le­hetne: Ne sajnáljatok bsn- münket, hanem segítsetek! Nem könyöradományofcra számítanak, hanem emb.eri megértésre. Tenniakarásuk bizonyítéka, hogy minden lehetőséget megragadnak, hogy úgy élhessenek, mint akiknek megadatott a fény. Ez fogalmazódik meg a vak költő, Juhász Imre Óda a fényhez című versében is. A huszonöt év krónikáját fölelevenítő kiállítás a hó­nap végéig látható Kaposvá­ron. Ezt követően megnéz­hetik a barcsiak, a nagyatá­diak, a marcaliak és a sió­fokiak is. Tarka sorok--------------------------------­F ölvétel — Amikor a férjed ha­zajött, fel sem vette hogy Péterrel fekszel az ágyban ? — De igen, videomag­nóra, VHS-rendszenrel. Könyv — Mivel szolgálhatok? — kérdezi a könyvkeres­kedő a vevőtől. — Ne legyen krimi, se regény. Ne legyen élet­rajz, se emlékirat. Nem érdekel a földrajz és a történelem sem. ‘ — Igenis. Talán az ál­lamvasutak új téli me­netrendje megfelelne? Tartozik — Ez igen! Rolls-Royce kocsija van! — Igen, ezzel tartozom a pozíciómnak. — De ez bizonyárasok pénzbe kerül? — Igen azzal a ban­komnak tartozom. Nem — Ez ezért van, Ág­nes, mert sohasem tudsz nemet mondani. Most jön a gyerek. — De mama, én nemet mondtam. — Ezt el is higgyem? — Igen. András azt kérdezte, van-e kifogá­som, ellene... Titok — Papa, ha adsz 10 márkát, elárulom, mit mond a postás mindig a imamának. — Itt a pénz, és ki ve­le! — Azt mond ja: Jó reg­gelt, Blümleinné, itt a postája. Külföldi Külföldi vendég érke­zik egy tengerparti szál­lodába : — Tudni szeretném a reggeli, déli és az esti étkezés idejét! — A reggeli 7-től 11- ig. iaz ebéd 12—14-ig, a vacsora pedig 19-től 21- ig tart. — De hát akkor mi­kor fogok sétálni, meg fürödni? — méltatlan­kodik a vendég. Tűzoltó A nő kérdezi: — Szeretsz engem, Milan? — Természetesen, ha­tártalanul szeretlek. — És követnél tűzön- vizein át? — No hallod — mér­gelődik a férfi — in­kább találj magadnak tűzoltó szeretőt! Somogyi Néplap Ax MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapje Főszerkesztő; JÁVORI BÉLA Fősxerkesztő-h.: dr. Kereza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár PL 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-111, 11-512. Telex: 13-340. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadá Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0408 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. ISI. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgatód

Next

/
Oldalképek
Tartalom