Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

1985. június 11., kedd Somogyi Néplap 3 Fordított élőt Üres a város, bársonyos- meleg az éjjelt A lakótele­pek magasházai sötéten őr­zik titkaikat. Éjíál vaui Elkésett járó­kelőt sem Hátai, az egyik út­kereszteződésben rendőrautó suhan'. A húskombinát kör­nyékén a csonMszít kelle­metlen szaga terjed a le­vegőben. Az itt dolgozók már észre sem veszik. A készáruraktár fényességé­ben huszonnyolc ember egy- behangollt mozdulatokkal dolgozik, okiét látva fel sem merül: éjszaka van. Állandó éjjeli műszak uitán akkor térnek haiza, mikor más álmosan ébred, és kezd a reggeli tenniva­lókhoz. Szamosi János készárurak- tár-vezető valamikor szintén 'állandó éjszakás volt. Jól tudja, milyen nehéz meg­szokni ezt a munkát. Hat­napos a munkahét, amely a kiskereskedelmi forgalom­hoz igazodik, szezonban pe­dig sem szabadnap, sem szabadság. Három éve ad­zépiskollás, több idő jut így rá, jobban tud foglalkozni vele. — Az elején rossz volt, négy-ölt óránál többet sosem tudtam aludni — mondja. — A nappali alvás nem pihentet úgy, de már meg­szoktam. Szeretek éjszaka dolgozni, gyorsabb, összefo- gőttabb a munka. Nincs annyi főnök, nem kell apró- cseprő, sokszor a munkához alig kapcsolódó dolgokkal ibíbelődnd. Hús® túra indul ma éjjel a húskombinátból, három­százhat mázsa áruval. Ez amolyan közepes nap, a ked­di-szerdai áruszállítás erő­sebb. — Most kellemes a mun­ka, jó az idő. Téléin sokkal nehezebb a helytállás. Nem­sokára megkezdődik a sze­zon, akikor nem lesz élég a nyolcórás munkaidő. Mi a nappali műszakiban gyártott árukat továbbítjuk a bol­tokba. Kimérjük, ládákba csomagoljuk, s a gépkocsik­Katoinaideje letöltése után jött Vissza a vállalathoz, még csők másfél hete dol­gozik, nehéz belejönni ^sok összeadásba1, olykor hibá­zik. A kontroll-mérlegiesnél kiderül! a számítási baki. visszakerül ismét hozzá a számla. — Katonaság előtt is éj­szakák voltam. Több így a — Hat és félezret kere­sek, ez nem sok, de nem is keviés. Tavaly rendezték a bérünket, a vállalati átlag kétszeresét kaptuk. Magyar- atádon lakunk. Ha hazaérek, az állatokkal foglalkozom, viagy kimegyek kapálni a kukoricásba. Nyáron há­rom-négy óránál több nem jut alvásra, a tél nyugod- tabban teiiiic. Itt is örökké 'hajtás van, nem érünk rÁ beszélgetni, barátkozni. Va- csonaidő alatt marad idő egy-két szóra, akkor meg minek? A magyar ember evés közben intem beszél. .. A rámpa mellett Kapos­vári Húskombinát feliratos Ifa-k sorakoznak, telhetet­len gyomrukba fogadva a megrakott ládákat. Megcsap a nyári, meleg légáramlat, kellemes az éjszakai levegő. A hold titokzatos hegyei vö­rösen izzanak, csöndes-csil- 5ó díszként az égen. Váradi Ferenc haja ko­romfekete, piros inge fris­sen vasalt. Buszsofőr volt, onnan jött ide dolgozni te­lephelyi mozgatónak. — A gépkocsikat hozom a raktárhoz a parkolóból, le- móretem előbb üresen, majd ha megrakják az emberek, újra méretek. A túrára kész teherautókat ismét a parko­lóba viszem, amikor a so­főrök megérkeznek, már in­dulhatnak is. Este nyolc­kor kezdék, tíz órát dolgo­zom naponta. Jószágot ne­vellek otthon, sok idő nem jut alvásra. Fiatal vagyok még, van, erőm, energiám a gyarapodásra. Az Ifia ajtaját becsukják, háromszáz láda sorakozik benne. Szigetvár—Pécs az útirány, tizenhét boltba szállítják az árut. Hajnal­iban, almikor a gépkocsive­zető megérkezik, már indu­lásra készen várakozik a kocsi a parkolóban. A mű­szak végén az öltözőben csendesebbek az emberek. Érződik a fáradtság, szeret­nének mielőbb hazaérni. El­csigázott mozdulattal inte­nek jó reiggeit-et az új mű- si^akra érkezőknek, s men­nek haza, J Aludni. Klie Ágnes ták át a modem készáru- oraktárat, azóta is nehéz ide embert szerezni. — Szeretnének átállni a rendelések számítógépes fel­dolgozására, de ehhez föi- készülltebb munkatársaikra lenne szükség. Egyelőre nem lehet . válogatni: nem so­kan vállalják az éjszakai műszakot. Az itt dolgozók közül például akad olyan is, aki ími-olvasmi sem tud. Böjté hajós műszakveze­tő három éve éjszakás. El­sősorban á több fizetésért VáUalíta él, hüszonkilenc- ötven az órabére, s nem mindegy, mennyit visz ha­za a borítékban. A fia kö­Víkend-vonatok Kirándulóvonatokat indí­tanak a nyári hétvégeken Pécsről. Az utasok Dél-Du- nántúl legkedveltebb fürdő- és üdülőhelyeire látogathat­nak el, mégpedig kedvezmé­nyes árú menetjeggyel. Reg­gel indulnak a mecsekaljai városból s délután ugyanaz­zal a vonattal térnek vissza, esetenként — főleg a gyere­kek kedvéért — régi gőz­mozdony vontatja majd a szerelvényt. A program a MÁV Pécsi Igazgatóságának és a Dunántúli Napló szer­kesztőségének közös vállal­kozása, a szervezést a vasút új utazási irodája, a MÁV- TOURS végzi. Június 29. és augusztus 20. között nyolc szerelvényt in­dítanak szombatonként a pécsi főpályaudvarról. A cél­állomások: Dombóvár (Gu­narasfürdő), Fonyód, Mo­hács, Keszthely (Hévíz), Szi­getvár, Balatonfenyves, Har­kány és Tamási. Különböző vállalatok, intézmények .és szervezetek fogtak össze, hogy érdekes, változatos programban legyen részük a turistáknak: strandolnak, idegenforgalmi nevezetessé­gekkel ismerkednek, zenés sétahajózáson vesznek részt, lovasbemutatót láthatnak. na rakjuk. Négy mérleges dolgozik a műszakban, a többi ánumoaglaitó. Nem könnyű velük bánni, sokan csak átjáróháznak tekintik ezt a munkahelyet, az ilye­nek sokait 'ártanak. A fele­lősségünk naigy: háromszáz- ezer forint értékű árut moz­gatunk m®. Böjté Da jós negyvenéves, Ricsiit már fáradt, lehet, nem sokáig váDláilja az éjszakai műszakot. A raktárban kellemes a 13 Celsius fok. A fehér mű­anyag . ládákban, halmozód­nak a párizsi rudak, a hur­kafélék, a kolbászok. Hatal­mas zajjal dörren a ventil­látor, alig érteni a szót, a kis irodába szorulunk be­szélgetni. Két íróasztal, te­lefon, számllah egyek. Hatal­mas tejeskannában tea, a csempén felirat: „A teás­kanna nem ülőke! Iszunk belőle!” — Kovács Tamás mérleges. pénz, családom még nincs, megengedhetem magamnak, hogy — bár nehezebb kö­rülmények között — de töb­bet keressek. Édesanyám ugyan mindig mondta: fiam niem rendes ddüog ez, te akkor jössz haza, amikor más munkába megy! Végül beletörődött. Nem tudom, meddig bírom, egyelőre tét- szák- Éjfél után egy óra körül van a .„hóit időm”, majd leragad a szemem, de fiái óra múlva már minden rendben van megint. Na­gyon. kell figyelnünk, mini­málisra csökkentve a téve­dés lehetőségét. Síikkel Ferenc katíkiásan félrecsapja fehér sapkáját, bemutatkozáskor a csukló­ját nyújtja félém, a keze zsíros. Tizennégy éve éj­szakázik, nagy a család, . kellett a pénz. Két fia most vőlegény, még‘mindig nem lehet lazítaná. A GYENGÉBB ÉVJÁRAT ELLENÉRE Jó borászati munka, sokszínű fajtasor 186 minta „vizsgázott” A Balatonföldváron rende­zett megyei borverseny ta­núságai szerint — ez a nagyüzemi és a kistermelői minták összehasonlításakor kitűnt és a díjak odaítélése­kor is kifejezésre jutott — a kisüzemek a versenyre küldött borok tisztaságával, kezelésével felzárkóztak a szőlő- és bortermelő nagy- gazdaságokhoz. öt bizottság bírálta el a beküldött 186 bormintát, s az érmek; okle­velek egyúttal szigorú minő­sítést is jeleznek, — A megyei bírálatot jól szolgálták a területi verse­nyek, mert ott már olyan borokat választottak ki és díjaztak, juttattak tovább a megyei versenyre, amelynek révén a „mezőny” kiegyen­lítetté vált — mondta Por­osa István megyei főkertész. — A .bírálatok tapasztalatai­ból sok mindenre következ­tethetünk, ami a somogyi szőlő- és bortermelés to­vábbfejlesztése végett meg- szívlelésre érdemes. A verseny végeredménye azt mutatja, hogy a tavalyi viszonylag gyengébb évjára­tot jó borászati munkával sikerült ellensúlyozni és a bemutatott sokszínű fajtasor hűen kifejezi a dél-balatoni borvidék értékeit. Az olasz- rizlingek jól szerepeltek, no­ha illatanyagfoan szegényeb­bek voltak, s érződött raj­tuk, hogy nyersek. A verse­nyen rizlingszilvánit, shar- donnayt, királyleánykát, san- vignont is „indítottak” a ter­melők, s a borok egyöntetű­sége, jó minősége gazdagab­bá tette a -választékot. A zöldvertelinik viszont „nem hozzák magukat”, az óborok­nál pedig zavaró volt a ma­gas illósavtartalcm. — Sok elismerést kaptak a vörös borok, ezekről azon­ban az volt az általános vé­lemény, hogy a borászok té­kozlóan bántak a színható­anyagokkal, következéskép­pen a .borok túl sötétre sike­redtek. Frissek voltak és faj­tajelleget tükröztek viszont a merlott, a zweigelt 'borok. A tapasztalatok arra figyel­meztetnék, hogy a kékszőlők telepítésével mértéktartóan kell haladni, ügyelni kell az arányokra, ugyanis az ezek­ből nyert gyengébb minősé­gű borokra nehéz lesz ve­vőt találni... A megyei borverseny bírá­lataiból az következik, hogy javítani kell az eredménye­ket, s a hibákat meg kell szüntetni, mert csak így juthatnak a termelők neme­sebb nedűhöz. Vonatkozik ez a versenyen szereplő pezs­gőkre és fűszerezett borokra is: az előbbieknél ,a szén­sav mennyisége például elég­séges ugyan, a buborékok tartóssága azonban nem min­dig megfelelő, az utóbbiak­nál az általános jó minősí­tést rontja, hogy némelyik mintáiban túlságosan erős volt a'vaníiiaíz. Említettük, hogy a kister­melők egyre inkább kitesz- nek magukért — ezt mutat­ja az is, hogy a 186 mintá­ból 100 tőlük érkezett a megyei bírálatra. Az összes mintából egyébként 140 volt a fehér, 46 pedig a vörös bor. Aranyérmet 45, ezüstöt 73, bronzot 54, oklevelet 6 borminta kapott, s mindösz- sze nyolc mintát zártak ki a versenyből. A szőlészettel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek közül a bala- tonszárszói Vörös Csillag Tsz és a Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombinát 'borai­nak ítélték a legtöbb érmet: a szárszóiak 14 aranyat, 9 ezüstöt és 4 bronzot, a bog­iáriak 13 aranyat, 5 ezüstöt, 2 bronzot és egy oklevelet vittek haza Földvárról. A kistermelők „.feltörését” mutatja, hogy száz 'bormin­tájuk közül 90 kapott érmet, illetve oklevelet: a legtöbb aranyérmet — hatot — kő­röshegyi gazdáknak ítélte a zsűri. Főként a dél-balatoni borvidéken szőlészkedő kis­termelők „arattak”, de So­mogy más részébe is jutott a méltó elismerésből — a kaposvári Szeiler Imre pél­dául 4 ezüst-, 2 .bronzérmet és egy oklevelet kapott a földvári versenyen. H, F. Lakóházfeíújítósok Az idén a tanácsi 'bérla­kások karbantartására, fel­újítására és korszerűsítésére fordítható pénzeszközök — az ingatlankezelő vállalatok saját bevételeiből és az ál­lami erőforrásokból eredő — összege 12,4 százalékkal na­gyobb a tavalyinál, s meg­haladja a 11 milliárd forin­tot. De a kivitelezési és üze­meltetési költségek is növe­kedtek, ezért az ingatlanke­Takarékszövetkezetet szerveznek Kaposváron 1957 óta működnek a 'lakosság pénzügyeivel foigMkozó szövetkezeti pénzintézetek, bankok, a takarékszövetkezetek. So­mogybám, Kaposvár és Sió­fok kivételével valiameny- myi településen kifejtik te­vékenységüket. A megyé­ben 14 szövetkezet 54 ki- rendeltséggel és 31 betét­gyűjtő pénztárral foglal­kozik a lakosság pénz- és kölcsönügiyeiveT. Működé­si területükön a lakosság 33 százaléka — több mint 87 ezer — tagja e szövet­kezeteknek. A szolgáltatások jelen­tős része tagsági viszony nélkül is igénybe vehető, kölcsönt azonban csak ta­karékszövetkezeti tagok kaphatnak. E szervezetek feladata, hogy a szövetkezeti moz­galom és a pénzügyi rend­szer föltétellei között a pénzbeli megtakarításokat összegyűjitsék, s meghatá­rozott pénzforgalmi és hi­telműveleteket végezze­nek. Működjenek közre a lakosság takarékos élet­módra való nevelésében, nyújtsanak kölcsönöket tagjaiknak, az alaptevé­kenységein kívül más pénzügyi feladatokat is ellássanak, s egyéb kiegé­szítő szolgáltatásokat nyújtsanak. A megye ,takarékszövet­kezetei több mint 1,6 mil­liárd forint betétállományt kezelnek, részesedésük a megyei ötsszáilományból (OTP, posta együtt) meg­haladja a 24 százalékot. Tagjaik évenként — kü­lönféle célokra — több mint 300 millió forint köl­csönt kapnak. Korábbam csak falun alakulhattak, illetve mű­ködhettek takarékszövet­kezetek. A közelmúltban — az eddigi korlátozó rendelkezés részbeni fel­oldásával — megnyílt a lehetőség arra, hogy a városokban is működjék takarékszövetkezet. Ezt a lehetőséget megragadva Kaposváron is megindult a takarékszövetkezet szer­vezése. Az induláshoz — várhatóan az év második felében — 1 200 belépő tagra van szükség. A takarékszövetkezetbe tagként olyan nagykorú» személyek léphetnek be, akik Kaposváron laknak vagy ott van állandó mun­kahelyük. A belépés föl­tétele legalább, egy 100 forintos részjegy. Egy-egy tag több részjegyet is je­gyezhet. A takarékszö• vetkezet a befizetett rész­jegyek után 9 százalék osztalékot fizet. A váras több üzeménél, intézményénél tevékeny­kednek megbízottak. Ná­luk lehet tagsági felvétel­re jelentkezni. Egyéb ér­deklődők a Mészöv taka­rékszövetkezeti titkársá­gán kérhetik felvételüket. zelőktől erőfeszítést igényel; hogy teljesítsék idei tervü­ket; 17—18 ezer tanácsi bér­lakás felújítását, s további 14 ezer otthon korszerűsíté­sét. Ahol a műszaki-gazda­sági lehetőségek megengedik, a felújítással együtt gondos­kodnak a falak és egyéb szerkezetek utólagos hőszi­geteléséről és az elavult köz-, ponti fűtőberendezések cse­réjéről is. A javítási és karbantartási munkák meggyorsítását az idén az állam 145 millió forint értékű fejlesztési jut­tatással támogatja. Az ál­lami és a szövetkezeti építő­ipar az utóbbi években je­lentősen növelte felújítási- munkáinak arányát, 'bővült az e feladatokat vállaló ki­vitelezők száma és teljesít­ménye is. így a kivitelezők építési kínálata összességé­ben az idén is elegendő az előirányzott fenntartási és korszerűsítési feladatok tel­jesítéséhez. Az építőipar la­kossági szolgáltatásai ebben az évben várhatóan 12—15 százalékkal emelkednék. Ez elegendő arra, hogy az öröklakásokban és az egyéb személyi tulajdonú ottho­nokban is elvégezzék a szükséges felújítási, korsze­rűsítési munkákat. Az elő­zetes számítások szerint az idén több mint 22 ezer ál­lami és személyi tulajdonú lakás felújítását és mintegy 15 ezer otthon korszerűsíté­sét fejezik he az építők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom