Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 133. szám Ára: 2,20 Ft 1985. június 8., szombat Ma választ Magyarország Szépen fejlődnek a kalászosok CSENDES ESŐRE VÁR A HATÁR Forradalomban, demokráciában, néptiszteletben, ál- lamjogban igencsak jártas, azokról véleményt formálni vitathatatlanul jogosult elődünké a gondolat: „A teória oly épület, melynek alapja a praxis.” Kossuth Lajos szavait a mai nap eseményére értve, úgy gondoljuk, „a praxis”, azaz a gyakorlat igazolni fogja a teória” épületének, az 1983. évi III, törvénynek a célszerűségét, hasznosságát, társadalmi alkotóerőket mozgósító jellegét. E törvény az, amelynek alapján ma három szavazólapot kap kézbe a választásra jogosult állampolgár az ünnepien feldíszített szavazókörzeti helyiségben. Másfélmillió állampolgár vett részt a szavazás napját * előkészítő jelölőgyűléseken, tíz- és tízezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit összekapcsoló választási gyűléseken; az érdeklődés, az aktivitás meghaladta a várakozást. Felszabadulásunk napjai óta most tizenegyedszer választ a_ felnőtt lakosság országgyűlési képviselőket és kilencedik alkalommal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, izgalmassá .az 1985. évi választásokat nemcsak friss szemmel nézve, hanem majd később, történelmi távlatból szemlélve is. A közéletiség mindannyiunk által járt iskolájának magasabb osztálya lett ez az időszak, nem csupán azért, mert százötvenezren kértek szót, mondtak véleményt, fogalmaztak meg javaslatokat a jelölőgyűléseken, nem pusztán annak okán, mert több, mint nyolcvannyolcezer személy kapott bizalmat a jelöltségre, hanem azért is, mert igényességgel ötvözött megfontoltságról tett tanúságot az állampolgárok sok százezres tábora. A realitások tisztelete, a megtehető lépések mérlegelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kiválasztását, a nagy és a kis — azaz az országos és a helyi — politika eredményeinek, céljainak összevetését. Mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szükséges és lehetséges programjukról is folyt az eszmecsere, olykor vita, azaz nem a szocialista társadalomról és gazdaságról általában, hanem ezeket a konkrét tapasztalatok királyvizébe merítve ütköztek nézetek, vélemények, javaslatok, elképzelések. Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni sem csekélység. Sőt, rang! Mert a megbecsülésnek, a közéleti szerepvitelnek egy formája, a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak könnyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi által előterjesztettek mellett négyezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú lakossági összejöveteleken, s a négyezer közül több, mint háromezer- hatszázan megkapták a kellő voksokat, jelöltek lettek. Az országgyűlési választókerületekben ötvennégy helyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem alkalmasok és alkalmatlanok szembesítése ez az állampolgár részéről, hanem az alkalmasok közül a leginkább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy állampolgárok egyre bővülő tábora ismeri föl a többre van szükség korparancsát, értve e többet magára éppúgy, mint képviseletére, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemeinek tökéletesítésére. A választás napja, a mai nap nem végpontja, sokkal inkább kezdete valaminek. Kezdete kell legyen — hűen az MSZMP XIII. kongresz- szusán megfogalmazott célokhoz — a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának, a haladás intenzív jellemzői előtérbe kerülésének, a langyos középszer háttérbe szorulásának. Szó sincs arról, hogy ma, amikor Magyarország választ, bárki is azt gondolná, ellentmondásoktól, feszültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek épp a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szocialista építőmunka alapvető vívmányainak igenlése mellett — a maga terepén és a maga eszközeivel, lehetőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze,-Jiogy enyhülhessenek a feszültségek, könnyebbedhessenek a gondok a közösség sokféle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok elérésére összpontosítva. Arra, hogy szándék és tett egysége mire képes, egyetlen példát: amíg a hetvenes évek második felében az országban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négyszáz forintot tett ki, tavaly 1194-et, teljes összegében 12,7 milliárd forintot. Apró részeleme ez annak, milyen hatalmas erők rejlenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjében, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli — amiben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak — az érdekek egészséges ütköztetését, a nyílt vitákat, a kényesnek vélt kérdések száműzését, a határozatok végrehajthatóságát és végrehajtását. Mély, máig érvényes igazság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második össz- oroszországi kongresszusán elhangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” Ennél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasztanak választottjaik tevékenysége, helytállása, a parlamenti vagy tanácsi munkában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részességet vár, követel s kér majd számon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnapjáról van szó — lesz szó — a rövidesen már alakuló ülésre gyülekező testületekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a választót és a választottat, ami annak jogos reményét adja, hogy ma választ és holnap már célratörőbben cselekszik, épp a voksok adta szilárd hitben megmerítkezve, Magyarország, az először, másodszor, sokadszor szavazó állampolgár. Mészáros Ottó Katonai küldöttség utazik Moszkvába A szovjet kormány meghívására Oláh István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, az MSZMP Központi Bizottságának tagja katonai küldöttség élén június első felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Kulturális kapcsolatok Tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Pjotr Gyemicsev kulturális miniszternek, az SZKP KB PB póttagjának meghívására delegáció élén munkalátogatást tett a baráti országban. Csehák Judit, a magyar- szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke és vendéglátója, a szovjet tagozat elnöke jegyzőkönyvet írt alá a korábban Budapesten megtartott 20. bizottsági ülésszak munkájáról, és áttekintették a kétoldalú kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A miniszterelnök-helyettes találkozott a Szovjetunió kulturális életének több vezető személyiségével. ' Fogadta Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének .első helyettese. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén a kultúra és a szociálpolitika időszerű kérdéseiről, az együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen megvitatta az árellenőrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Árihivatal tájékoztatója szerint a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kisszervezetekben, például szakcsoportokban, szerződéses üzletekben. 1984-ben összesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a termelői és fogyasztói árakat, ezeket az ellenőrzéseket több mint húszezer esetben követte felelősségrevonás vagy figyelmeztetés. Hasonló tapasztalatokat szereztek a szakszervezeti társadalmi ellenőrök is, akik a kereskedelemiben, különféle termelő- és szolgáltató helyeken mintegy 40 ezer alkalommal ellenőriztek. Jelzéseik alapján a szabálytalanságok 6400 felelőse ellen folytattak szabálysértési vagy fegyelmi eljárást, alkalmaztak prómiumimegvonást, róttak ki pénzbírságot, számos esetben pedig bűnvádi eljárást indítottak. Különösen nagy figyelmet érdemel a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol változatlanul kevéssé érvényesül a szocialista szektor piaeszabáAz utóbbi napok kedvező időjárása nyomán országszerte friss, üde képet mutat a határ. -A növények szépen fejlődnek. k Június első hetében a mezőgazdászok azt vizsgálják, mikor indíthatják a kombájnokat a szűkülő ősziárpa- táblákfoan. A tavalyinál — az országoshoz hasonlóan — Somogy megyében is valamivel többet vetettek ebből a növényből. A közelmúlt viharai ugyan néhány helyen megdöntötték a gabonát, Elsősorban az őszi árpát, de ez még nem okoz különösebb nehézséget a betakarításban. lyozó, ármérséklő, ánkiegyen- lítő szerepe, s ezért túlzottan magasak az árak. A piacfelügyelet hatása sem érződik kellőképpen, bár a tanácsok és a Meszöv-ök tettek lépéseket az árak koordinálására. Az élelmiszerkereskede- lemiben a próbavásárlások során az esetek 25 százalékában tapasztaltak eltérést a vevő kárára. Az építőanyag- és tüzelőkereskedelemiben gyakran adnak el gyengébb árut első osztályú termékként. Az autójavítók, a fuvarozók, az építőipari szervezetek is sok esetben kérnek túlzottan magas árat. Ezért az ellenőrzéseket tovább fokozzák. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az ellenőrzések önmagukban nem oldhatják meg az árak növekedésében, az áruellátás hiányosságaiban, az etikai lazaságokban megnyilvánuló gazdasági, társadalmi feszültségeket. Ezek mérséklése és megszüntetése komplex gazdaságirányítási és esetenként államirányítási feladat — mutatott rá a SZOT elnöksége. Az elnökség szükségesnek tartja azt is, hogy a SZOT központi iskoláján továbbképző tanfolyamot szervezzenek az árellenőrzést irányító szakszervezeti tisztségviselők számára, s fokozni kell a társaA szakemberek arra számítanak, hogy június utolsó hetében már vághatják. Hasonlóképpen ■ ■ kedvezett a kukorica növekedésének is a kánikulai hőség. A melegre nagy szükségük van a növényeknek, de fejlődésükhöz elkelne egy kis csendes eső. Ugyanígy a cukorrépa és a napraforgó is szemmel láthatóan „meghálálta” a gondos előkészítő munkát. A búza szinte mindenütt kalászt hozott, és a virágzás is megkezdődött. A szálas takarmányok betakarítása már folyik. Az dalmi ellenőrök erkölcsi elismerését. Az elnökség egyetértett azokkal a javaslatokkal, hogy szakszervezeti kitüntetésben részesítsék a legeredményesebben dolgozó társadalmi ellenőröket. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a szakszervezeti szervekhez tett bejelentésekről és panaszokról szóló jelentést. A jelentés szerint 1984-ben a szakszervezetekhez csaknem 27 ezer bejelentés, panasz érkezett, ezeknek körülbelül 90 százaléka egyéni problémákat érint. Többnyire a bérezéssel, a munkaidővel, a szabadságidővel, a dolgozó anyagi felelősségével kapcsolatos vitákban kérnek a szakszervezetektől tájékoztatást vagy segítséget. Gyakran fordulnak a szakszervezetekhez amiatt is, hogy késedelmesen intézik a gyes-, a táppénz- és a nyugdíjügyeket. Visszatérőek azok a panaszok, hogy sokan nem jutnak üdülőbeutalóhoz, miközben ismernek olyanokat, akik minden éviben SZOT- üdülőben nyaralnak. A közérdekű bejelentések nagyrészt a beruházási-pénzügyi fegyelem megsértése, a társadalmi tulajdon herdálására hívják fel a figyelmet. A panaszosoknak jelentős része pedig nyugdíjas, aki nehéz első kaszálású lucerna többsége már kazlakban van, s nagy igyekezettel hordják be a réti szénát is a megye gazdaságaiban. A gyümölcsösökben ebben az időszakban a növényvédelmi munkáké az elsőbbség, a szőlős’kertek- ben kötözést és egyéb ápolási munkát végeznek. Az igazi pezsdülés, a betakarítás már nem sokáig várat magára. A gépiek startra készen állnak a gépműhelyekben. A kombájnok és szemszállító gépek kijavítva, felkészítve a nagy csúcsmunkákra várják a mezőgazdasági hajrá kezdetét. körülményeinek javításához kéri a szakszervezetek segítségét. Az elnökség megállapította, hogy a szakszervezeti szervek felelősségteljesen foglalkoznak a bejelentésekkel, panaszokkal. Az elintézésre, válaszra előírt határidőket betartják, a levélírók levélben kapnak választ, a vizsgálatot igénylő, bonyolultabb ügyekben pedig közbenső értesítést kapnak. Az elnökség felhívta a szak- szervezeti vezető testületeket, hogy rendszeres időközönként összegezzék és tekintsék át a bejelentések és panaszok intézését, s a tapasztalatok alapján tegyenek javaslatot a hiányosságok megszüntetésére. Mivel gyakori, hogy olyan panaszokkal, kívánságokkal is felsőbb szervekhez fordulnak, amit alsóbb szinten gyorsabban el lehet intézni, a szakszervezeti alapszervezeteknek és jogsegélyszolgálatoknak alaposabban meg kell ismerniük a dolgozók problémáit, hogy ott helyben segíthessenek. A továbbiakban az elnökség megvitatta az 1986. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveit, majd elfogadta az elnökség és a titkárság idei második félévi munka tervét. A SZOT elnökségének ülése
