Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
1985. június 4., kedd Somogyi Néplap 3 Ügyintézés munkaidőben f BEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET Hogy 'milyen a „jó” munkahely, sokak számára attól függ, mi fér bele a munkaidőbe — fizetésért kötelezően elvégzendő teendőkön kívül. Másók viszont — reméljük, ők vannak többen — bosszankodnak, ha ügyesbajos dolgaik elszólítják ókét a munkából. A népgazdaságnak természetesen az az érdeke, hogy ilyesmi ne forduljon elő; ez azonban önmagában csak jámbor óhaj, ha nincsenek meg a feltételei. A cél tehát az lenne, hogy a dolgozó — úgy is mint állampolgár, lakástulajdonos, háziasszony, szülő, külföldre készülő turista, nemkülönben gépkocsi, tévé és egyéb javak birtokosa — mindennemű magánügyét munkaidőn kívül intézze. Könnyen elengedik Tudom, van erre is példa bőven. A 'martinkemence mellől, a hengersoroktól nem lehet műszak közben elmenni. A traktoros sem tud „bejönni” a határból, az orvos sem mozdulhat a műtőasztal mellől, a pedagógus nem hagyhatja faképnél a gyere- kéket. A nap közben ügyfelekkel zsúfolt hivatalok, intézmények, üzletek, áruházak, OTP- és Állami Biztosító-kirendeltségek mégis azt bizonyítják: sokan vannak, akik kénytelenségből vagy szabadidejük „kímélése” érdekében munkaidőben foglalkoznak magánügyeikkel. Hasonló tapasztalatok tükröződnek az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által készített jelentésiből — tárgyasa munkaidőt terhelő elfoglaltságok hélyzete —, amelyet a közelmúltban vitatott meg a Gazdasági Bizottság. Bár az utóbbi években számos intézkedés történt a munkaidő védelme érdekében, lényeges előrehaladásról nem beszélhetünk. Az illetékes szervek nehézkesen szánják rá magukat a változtatásra, a ” munkahelyekről viszont aránylag köny- nyen elengedik a dolgozókat ügyeik intézésére. Mindennapos tevékenységünk például a bevásárlás. Reméljük, hogy az üzletek nyitvatartását szabályozó új jogszabály a vásárlók érdekeit jóbfoan szolgáló változtatásokat eredményez. Volna mit változtatni 'Nagy forgalmat bonyolít le az Országos Takarékpénztár — nyitvatartási ideje jórészt a nappali fő munkaidőre esik. A múlt évben már történt változás a lakosság igényeinek tekintetbevételére, de további intézkedéseket terveznek. Fejér megyében például a tanács javasolta, hogy a hét egyik napján az OTP tartson nyitva 18—20 óráig, szombaton pedig 14 óráig álljon ügyfeleinek rendelkezésére. Szabolcs megyében is volna mit változtatni: a megyeszékhely kivételével a szabolcsi OTP-kirendeltségeken a pénztári órák nem teszik lehetővé, hogy a fő munkaidőn kívül bonyolítsák le a be- és kifizetéseket. Hasonló a helyzet az Állami Biztosító kirendeltségein. „Ütba esik jövet, menet — a takarékszövetkezet...” S főleg az a jó, ha munkából jövet lelnek nyitott ajtókra a takarékoskodni kívánók. Szó van arról, hogy a városókban, nagyobb községekben két műszákban várják az ügyfeleket. Fejér megyében a takarékszövetkezetek 60 százaléka korszerűsítette a közelmúltban nyitvatartási idejét. Győr megyében több takarékszövetkezet hétfőn hosszabbított ügyfélfogadási időt rendszeresít. Sokan keresik föl az illeték- hivatalokat is; Pest megyében például csak munkaidőben tehetik... Sokat emlegetett téma a szolgáltatások, amiről többeknek az a tapasztalata, hogy a lakosság ki van szolgáltatva a javítást végző szakembereknek, szövetkezeteknek. A lakosság érdekeit, és a munkaidő védelmét szolgáló előírások megszegése sem anyagi, sem erkölcsi hátrányt nem jelent a szolgáltató szervezet, 'illetve szakembere számára, a Szabolcs megyei tanács például megállapította, hogy a lakásokon történő javítások miatti otthonmaradás idejét jóbb szervezéssel a felére lehetne csökkenteni. A saját káruk A tanácsi ügyfélfogadás időrendjét Is felül kellett vizsgálni, ám a megyei tanácsok általános tapasztalata, hogy a hosszabbított ügyfél- fogadási lehetőséget a lakosság nem veszi igénybe kellő mértékben. Kaposvárott a városi tanács például megszüntette a „hosszú napot” — az érdektelenség miatt. Ez a jelenség arra figyelmeztet: a dolgozók, gazdasági vezetőik engedékenysége folytán magánügyeiket munkaidőben ás intézhetik, hiszen bérükből nem vonják le a távollétükkel arányos összeget. A munlkiafegyelem javítása érdekében központilag hozott adminisztratív intézkedések nem célravezetőek. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése a vállalatok fokozottabb önállóságára épít. Itt kell tehát felismerniük a vezetőknek, hogy a munka- időveszteségek csökkentése a vállalat anyagi érdeke. Megértetni, hogy ez a vállalati érdek egybeesik a dolgozók érdekéivel és a népgazdaság érdekeivel is. S ha ily módon sikerül megváltoztatni a társadalmi közgondolkodást, akkor a jó munkahely 'ismérvéi közül törölhetjük azt, hogy mindenre jut a munkaidőből — a munkán kívül. Imre Erzsébet Verseny a jobb termésért Június 30-ig lehet jelentkezni A májusi záporok ugyan jelentős mennyiségű csapadékot hoztak — olyannyira, hogy belvizek is keletkeztek — ám a továbbiakban, a nyári szezonban a vízigé- nyes növények, a másod- és tarlóvetések, valamint a nyárvégi lucerna és gyepte- lepítésék nem nélkülözhetik az öntözővizet. A MÉM, a TOT, az Állami Gazdaságók Országos Egyesülete és a MÉM—NAK az öntözőkapacitás kihasználására versenyt hirdetett a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A gazdaságok az öntözhető terület nagysága szerint három kategóriában versenyezhetnék. Részvételi szándékukat június 30-ig kell bejelenteniük a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson. Az országban hozzávetőleg 300 ezer hektárt lehet öntözni. Mindenekelőtt a kertészetek élnek a mesterséges csapadék lehetőségével, ám egyre gyakrabban kapnák önítöző vizet a ' takarmánytermő területek is. Az idén javít a szakmai lehetőségeken a húszezer hektáron — részben új beruházással, illetve rekonstrukcióval — „berendezett” öntözhető terület. Ezen nagyteljesítményű külföldi gépeket alkalmaznák a korszerű hazai gyártmányú szerkezetek, szivattyúk és átemelők mellett. A 11-es választókerület jelöltjei SIMON ERNŐMÉ Neve ismerősen cseng azok számára, akik rendszeresen figyelemmel kísérték az országgyűlés ülésszakait. A cérnagyári munkásnő 1975 óta képviselő. A választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz ő is szót kért, s a kettős jelölés mellett foglalt állást. Meggyőződése: a képviselő akkor tudja a legjobban képviselni választóit, ha a többség bizalmát élvezi. Simon Ernőné 1936-ban született Kaposváron. Édesapját korán elvesztette, emiatt fiatalon munkába kellett állnia. Éppen húsz évvel ezelőtt került a nagyatádi cérnagyárba. Itt lett szakmunkás is, méghozzá abban az iskolában, amelynek létrejöttéért mint országgyűlési képviselő is küzdött. Tíz év alatt négyszer kért szót a parlamenti vitában, s két interpellációja is elhangzott. Többek között a zártkerti építkezés ügyében interpellált. Javaslata is hozzájárult ahhoz, hogy módosították az építési szabályzatot. 1980-ban a kaposvári kórház rekonstrukcióját sürgette. Megkérdezték tőle, miért egy nagyatádi szól a megyeszékhely mellett. Akkori válasza mai állásfoglalása is: a képviselőnek nemcsak választókerületének, hanem megyéjének gondjait is szem előtt kell tartania. Manapság olyan nagyatádi gondok foglalkoztatják, mint a strand, a sportpálya és egy új áruház építése. Simon Ernőné négyszeres kiváló dolgozó, a Tegyünk Többet Somogyért! kitüntetés, a Nagyatádért emlék- plakett tulajdonosa. HARCZ JÓZSEFNÉ Somogy legfiatalabb képviselőjelöltje. 1960. január 23-án született Kaposváron, de ízig-vérig nagyatádi. Itt élnek szülei, itt nevelkedett. Édesanyja a harmadik évtizedét éli a cérnagyárban; húga és nővére, két sógora és anyósa is itt dolgozik. Az érettségit követően ő is gyári munkás lett. Hivatalos beosztása: gyakoriságfelvételező, s ez nem jelent mást, mint hogy a termelékenységet vizsgálja. Jól ismerik a cérnagyáriak, hiszen az elmúlt hat évben nemcsak munkájával, hanem közéleti tevékenységével is bizonyított, ő az egyik alapítója negyedik KISZ-alapszervezetüknek, amely Braun Éva nevét viseli. Kiváló hallgatóként végezte el a hathetes KISZ- iskolát. 1981-ben tagja lett a városi KISZ-bizottságnak. Akkor vették föl a párttagok sorába. Legutóbb városi pártbizottsági tag lett. Életkora miatt is leginkább a fiatalok élete érdekli. Ismeri a lakásgondokat, ez ügyben is a fiatalok szószólója akar lenni. Szerinte a tizennégy-tizennyolc éveseknek meglehetősen kevés lehetőségük van a szórakozásra. Hisz abban, hogy jobb szervezéssel értelmes programot lehet nyújtani. Gyárukból indult el a felhívás: építsenek sportpályát, strandot. társadalmi összefogással. Jó munkájáért többször részesült különböző kitüntetésekben. Megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét, az aranykoszorús KISZ-jel- vényt, s nemrég kiváló dolgozó lett. CSAPATMUNKA A Káposgép lengyeltóti gyáregységében figyelemre méltó események történtek az elmúlt években. Elég csak a brigádmozgalomról szólni. — Voltak jó időszakok is a gyáregység életében, amikor a dolgozók többsége szocialista brigádokban dolgozott. A 80-as évek eiején aztán hanyatlásnak indult a mozgalom és 1983-ban a 11 helyett már csak 4 szocialista brigád volt, összesen 35 taggal, vagyis harmadára csökkent a résztvevők száma. L ipusz András, a gyű egység igazgatója mondja mindezt, aki ezekről az évekről csak elbeszélésekből, jélentésekből szerzett információkat. — Antikor átvettem a gyáregység vezetései, nemcsak gazdasági gondokkal küszködtünk, baj volt a munkamorállal is. A nyereségesség elérése mellett az is feladat volt, hogy a hitetlenekkel elhitessük: igenis van megújulási lehetőség a szocialista brigádmozga- lomban, és ki is kell használni aiz ebben rejlő tar látóitokat. A múlt évben sorra alakultak a szocialista brigádok. Az év végén 12 brigádban 96 tag dolgozott már. Egyikük a Kossuth Lajos szocialista hrigád, melynek vezetője, Horváth László 1957 óta dolgozik a gyárban. Akkoriban nem gondolt arra, hogy mára a gépműhely jelentős exportterméket előállító gyáregységgé fejlődik. Az első szocialista brigádot 1968-ban aia- kította meg. Csaknem két évtizeddel később, 1985-ben kiemelkedő munkájukért átvehették a tröszt kiváló brigádja kitüntetést. E cím elnyerésének előzményeiről ezt mondta a brigádvezető: — Tavaly óta sokat javult az emberek közérzete. Megszűnt az elvándorlás, azok, akik maradtak, szeretnék megmutatni, tudnak és akarnak is dolgozni. Azt hiszem ez a kiváló cím nagyon jókor érkezett. Meggyőződésem, hogy az idén sókkal nagyobb lendülettel dolgoznak majd a szocialista brigádok. Néhány éve csaik két-három brigádveze- tő vett részt a vállalati értékelésen, s -bizony szégyenkeztünk, mikor az eredménytelenségünket tárgyalták. Két éve úgy jöttem haza a szocialista brigédveze- tők tanácskozásáról, hogy almit a leg jobbakról elmondtak, azt mi is meg tudjuk csinálni. Az akarat tehát megvolt, és ezt csak segítette a vezetőváltás és esz új érdekeltségi rendszer bevezetése. Dolgoztunk, mert maradni és többet keresni akartunk. Nem néztük az órát sem akkor, amikor a gyárnak volt szüksége túlórákra, sem pedig akkor, amikor társadalmi munkát végeztünk iskolában, óvodában. — A brigád összeforró tt- sága valóban nemcsak a munkahelyi feladatok megoldásában érződik — erősíti meg a brigádvezető szavait Árok József szerke- zetlakatos, aki egyik legrégebbi tagja a brigádnak. — Voltak évek, amelyekre nem szívesen emlékszem sem én, sem mások a régiek közül, de erről most már nem érdemes beszélni. Most felfelé ívelnek a gazdasági mutatók és a szocialista brigádmozgálom eredméKépeinken (balról jobbra): Horváth László, Buzánszky- né Csapó Adrienn és Árok József nyei is. Régóta dolgozom már itt, ez a tizenhatodik év, amelyet kezdtem, ebből is 'látszik, nem szeretek vándorolná. Akkor is maradtam, amikor nem sok kedvvel jöttek be az emberek dolgozni. Most azt hiszem, a vezetőség megtalálta a hangot a munkásokkal, és előbbre is jutottunk. Buzánszkyné Csapó Adrienn technológus alig néhány hónapja tagja a brigádnak, de a gyárban is csak két éve dolgozik. — Február óta vagyok brűgádtag, én vezetem a naplót, de fontos szerepet bíztak rám az óvoda és az általános iskola patronálá- sával is. Rajtam kívül még két nő van a brigádban, összesen 17-en vagyunk. Tudom, hogy ez egy jó brigád, amelynek tagijai nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is segítik egymást. Voltunk már vetélkedni, készítettünk dekorációt ünnepségekre és a május elsejei felvonulásra, szóval van mit tenmá mindig. A múlt év gazdaságilag jól sikerült a gyáregységnek, ezt a szocialista brigádok is elősegítették. Reméljük, hogy ez az év is jó lesz, és ebben már én is mint brigádtag munkálkodom. Nagy Zsóka
