Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XLI. évfolyam, 129. szám Ára: 1,80 Ft 1985. június 4., kedd Székházavató Tegnap szerény, ünnepi külsőségek között felavatták Kaposváron az OTP megyei igazgatóságának új székházát a Május 1. utcában. Kovács Béla megyei igazgató üdvözölte dr. Gyenesei Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Sarudi Csabát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Tolnai Sándort, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját, a társadalmi szervek, a tervezők, az építők képviselőit, az OTP vezető doigozéii. Takarékpénztárból bank ÚJ KÖRÜLMÉNYEK — A LAKOSSÁGÉRT Dr. Sarudi Csaba avatóbeszédében hangsúlyozta: — Az új megyei székház nemcsak a takarékpénztár dolgozói számára teremt korszerű munkafeltételeket, hanem elsősorban ahhoz ad lehetőséget, hogy színvonalas körülmények között gondoskodhassanak Somogy lakóinak pénzügyi kiszolgálásáról. Az előadó elmondta ezután, hogy az OTP az utóbbi években kivívta a lakosság és a tanácsok megbecsülését. Ezt bizonyítja, hogy a lakossági betétállomány 6,3 milliárd forintra növekedett, s a hitelállomány is elérte az 5,9 milliárd forintot. Mindez azt is kifejezi, hogy Somogyiban fokozódott a párt politikája iránti bizalom. A hitelezés jól kapcsolódik a megye gazdasági és társadalmi céljaihoz. A legnagyobb arányt természetesen a lakásépítéssel kapcsolatos tevékenység képviseli. A VI. ötéves tervben 11500—12 000 lakást terveztünk, s az OTP csaknem valamennyi lakáshoz pénzügyileg hozzájárult. Eredményesnek ítélte az előadó az OTP és a tanácsok együttműködését, s azt is, hogy tetemes részt vállalt a takarékpénztár a családi házas telkek kialakításában. Dr. Sarudi Csaba a jól bevált pénzügyi módszerek és konstrukciók továbbfejlesztésére ösztönzött, s utalt a helyi tanácsokkal való kapcsolat fokozására. Elmondta azt is, hogy a takarékpénztár egyre nagyobb szerepet vállal a központi szociálpolitika megyei közvetítésében, s ezért is elismerés illeti. Dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója ezután hármas örömének adott hangot. Alapvető feladatként méltatta, hogy e házban megféle- lő szolgáltatást lehet biztosítani a lakosság számára, maijd örömét fejezte ki, hogy az apparátus sokkal jobb körülmények között dolgozhat, mint eddig. Végül öröme személyes jellegű, hiszen szűkebb hazánk fiának nem mindegy, hogy mi mindennel gyarapodik Somogy és székhelye. Köszönte a megyei és a városi pártbizottság és tanács ösztönző segítségét, a tervezők, az építők színvonalas munkáját, majd tartalmas és előremutató szakmai előadásba kezdett, s kifejtette, milyen hallatlan minőségi fejlődést előtt áll a takarékpénztár. Monopolhelyzete megszűnt, számottevő versenytársai lesznek. Föl kell tehát készülnie az új helyzetre, fokoznia kell a vállalkozó kedvet és biztosítani, hogy korrekt versenytársak legyenek. Mint mondta: a névtábla nem változik, de a takarékpénztárnak a szó nemes érteflmében bankká kell válnia. E gondolatokkal adta át az épületet helyi birtokosainak: újabb munkasikereket kívánt, majd nyolc kiemelkedő építőnek, bankosnak vezérigazgatói dicséretet és jutalmat adott át. Az avató beszédre, az átadásra Kovács Béla megyei igazgató válaszolt, majd a résztvevők megtekintették a kívüliről sem csúnya, de bedül valóban vonzó és célszerű, tágas és világos, új bútorokkal berendezett, 1951 négyzetméter alapterületű székiházat. Az épületben 13Ö ember dolgozik majd korszerű körülmények között; a beruházás 49 millió forintba került, s ahogy az igazgató elmondta: június 14-én kezdik a beköltözést, s 17-én már az új székházban kívánják fogadni ügyfeleikét. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS Lázár György beszéde Miskolcon Véilasetálsii nagygyűlést rendeztek tegnap Miskolcon a városi sportcsarnokban. A mintegy négyezer résztvevő között ott vóltak Borsod miegye és Miskolc politikai és társadalmi életének vezetői, az üzemek imitézmé- nyek küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselőjelöltjei és számosán a tanácstag jelöltek közül. A Himnusz elhangzása után Ződi Imre, a megyei népfromtbizottség titkára köszöntötte a jelenlévőket és nyitotta meg a nagygyűlést. Ezt követően Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke mondott beszédet. — A néhálny nap múlva sorra kerülő országgyűlési ős tanácsi választások szervesen illeszkednek abba a nagy fontosságú belpolitikai eseménysorozatba, amély a Magyar Szocialista Munkáspárt ez lév márciusában megtartott XIII. kongresszusával vette kezdetét, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója megünneplésével, a május 1-i tömegdemonstrációkkal és a Hazafias Népfront választási felhívását követő jelölőgyűlésekkel folytatódott — hangsúlyozta elöljáróban, majd így folytatta: a jelölőgyűlések mindig figyelmet keltő, fontos aktusai a választási előkészületeknek, most mégin- kább azok. A jelölőgyűlések, amelyeken több mint másfélmillióan vettek részt és közel 150 ezren hallatták szavukat, valódi közéleti fórumokká váltak, A résztvevők a Hazafias Népfront platformjával való egyetértés kinyilvánítása és az eredmények elismerése mellett jobbító szándéktól áthatott szenvedéllyel és kendőzetlen nyíltsággal szóltak az ország és'a szőkébb közösség problémáiról, a megoldásra váró gondokról is. S ami legalább ennyire fontos, gondöLatgaizdagsá- gunkkal — közel 90 ezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el — hozzájárultak a XIII. kongresszus határozatában kijelölt, a Hazafias Népfront által nemzeti programmá nyilvánított társadalmi feladatok teljesebb megfogalmazásához. — Újból bebizonyosodott, hogy hazánkban a politika formálása nem a kevesek kiváltsága, annak alakításában az egész nép, a társadalom minden rétege, a szocialista célokat magáénak valló minden törvénytisztelő állampolgár — világnézetre, nemzetiségre való tekintet nélkül — aktív részt vállalhat, s mint arról ismét meggyőződhettünk, részt is vállal. — A kormány munkájáról szólva elmondhatom —folytatta —. mi is arra törekedtünk, azt tartottuk a legfőbb kötelességünknek, hogy a nehéz, olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb feltételek között is érvényt szerezzünk a XII. kohgresz- szus iránymutatásainak, eleget tegyünk legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünk. a;z országgyűlés által támasztott követelményeknek. Arról adhatok számot, hogy az elmúl években továbbléptünk az államélet demokratizmusának növelése terén, intézkedéseink nyomóin fejlődött a központi és a helyi igazgatás, némileg gyorsult és egyszerűbbé vált az ügyintézés. Bár a gazdasági föladatok sok energiát vettek igénybe, növekvő figyelmet fordítottunk a tudomány, a kultúra, a közoktatás, a közművelődés fejlődésének előmozdítására. Tudatában vagyunk, hogy munkánkban még sok a javítani való. Ezért továbbra is elsőrendű kötelességünknek tartjuk az állami irányítás, a kormányzati munka, a helyi igazgatás, a gazdaságirányítás korszerűsítésének folytatását az oly sok bosszúságot Okozó bürokrácia visszaszorítását, a szocialista normáinktól idegen, az emberek igazságérzetét sértő jelenségekkel szemben való határozottabb fellépést, a végrehajtás ellenőrzésének fokozását. Az elmúlt évek kiemelkedően fontos eredménye, hogy Sikerült megáUítani a külföldi adósság növekedését. A külkereskedelmi mérleg 1982 óta évről évre elért kiviteli adósság növekedését. A külkereskedelmi mérleg 1982 óta évről évre elért kiviteli többlettel zárult, megkezdtük az adósság csökkentését. Ez nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy ezekben az években tovább romlott a nemzetközi politikai légkör, számunkra előnytelenül alakultak a világpiaci árak, erősödött a gazdasági pro- tekűionizmus, s a világ félszáz országa került olyan helyzetbe, hogy kénytelen (Folytatás a 2. oldalon) VÉGET ÉRT A MŰSZAKI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÓNAP Szakmai ismeretgyűjtés — szervezetten Rangos, az egész rendezvénysorozat szakmai színvonalához méltó programmal zárult tegnap Kaposváron a Technika Házában a XV. somogyi műszaki és közgazdasági hónap. A Magyar Közgazdasági Társaság, illetve a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei elnöksége közösen szervezett tanácskozást arról, milyen hazáinkban az ipari szervezés helyzete. A két megyei szervezetet a két titkár, Prjevara Pál és dr. Orosz László képviselte az elnökségben, és számos vállalati, intézményi vezető hallgatta meg dr. Susánszky Jánosnak, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi 'tanárának a fenti témáról tartott előadását. Az előadó azoknak a vizsgálódásoknak a tapasztalataira építette mondandóját, amelyeket a tanszék munkatársai az ipari szervezőtevékenységről szerezték számos hazai vállalatnál. A helyzetértékelésből egyértelműen kitűnik — egyebek mellett —, hogy ott, ahol a technikai-technológiai színvonal magasabb, mint a szervezettségé, természetszerűleg elmaradnak a várt gazdálkodási eredmények. Az is bebizonyosodott, hogy a szellemi tőke csak akkor kamatozik bőségesen, ha ehhez minden körülmény adva van. Az előadó számba vette azokat a tényezőket, amelyek a korszerű szervezést gátolják, s elsőként a hazai ipari gyakorlatban helyenként hézagos elméleti megalapozottságot említette. Utalt arra is, hogy a vállalatok ma még nincsenek kellően ösztönözve a szervezésben, rejlő tartalékok feltárására. A szervezés tükrében vizsgálta a kutatás és a gyakorlat kapcsolatát, s elmondta, hogy egyes vállalatoknál antiiracdonális magatartás tapasztalható: a változtatás lehetetlenségét bizonygatva, összehordott érvekre hivatkozva elzárkóznak az új, előrevivő szervezési módszerek alkalmazása elől. Számottevő aktivizálható erők szunnyadnak, jócskán találni kihasználatlan szellemi kapacitást, amit ha latba vetnének, költségmegtakarítást, termelékenységnövekedést érhetnének el. Az előadást az egyetem adjunktusainak — dr. Fekete Istvánnak, dr. Koc- ziszky Györgynek és. dr. Szakáig Dezsőnek — a kor- referátumai egészítették ki. Ezzel a rendezvénnyel zárult és vált teljessé az a programsorozat, amelynek előadásai, vitád egy hónapig a VII. ötéves terv gazdaság- fejlesztési feladatai köré csoportosultak. A műszaki és közgazdasági hónap keretében az MTESZ és az MKT megyei szervezetei, a tagegyesületek és helyi csoportok szervezésében csaknem félszáz rendezvény zajlott le a megyében, mintegy 2600 szakember részvételével. Akadtak két vagy több egyesület által közösen szervezett, többnapos tanácskozások is, és programon kívül otthont adott a Technika Háza olyan fontos, országos szakmai rendezvénynek, mint amilyen a cukoripari minőségügyi konferencia volt — ezen több mint százötvenen vettek részt.
