Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 151. szám Ára: 2,20 Ft 1985. június 29., szombat Az új országgyűlés alakuló ülése KÉPVISELŐK KÖSZÖNTÉSE — BESZÁMOLÓ A VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉRŐL — LETETTE AZ ESKÜT AZ ŰJ KORMÁNY Az Országházban tegnap — pont tíz órakor — megkezdődött az új ország- gyűlés alakuló ülése. A Parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kísérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit; a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudósítóin kívül az alakuló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgatócsoportok. Az ülést Losonczi Pál nyitotta meg. Hangsúlyozta: az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve pótválasztáson népünk egyértelműen hitet tett polisünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfelelően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívására. Nem tudnánk eleget tenni a ránk háruló nagy feladatoknak. Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki: választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat, a népképviselet jobb, alaposabb, pontosabb kifejezésének. A választások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotóképessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végre, hajtanunk. „Az ország házában” — ebben az egykori képviselőházi teremben is — gyakran hivatkoztak az ezeréves magyar alkotmányra, s ezen olyan törvények, illetve jogszabályok összességét értették, amely a nép tényleges érdekeivel ellenkező politikai-állami szándékokat tükrözött. A Magyar Népköztársaság alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most megalakuló országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő, új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyer. (Folytatás a 2. oldalon) KONGRESSZUS A BÉKÉÉRT A nukleáris háború meg- elő zéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának 5. kongresszusa pénteken megkezdte munkáját a Budapest kongresszusi központban. A találkozót — amelynek jelszava „Együttműködés és nem szembenállás!” — első alkalommal rendezik meg szocialista országban. A konferenciára több mint 800 szakember érkezett a viliág különböző országaiból, hogy tanácskozzon az atomháború és a nukleáris fegyverkezési verseny tehetséges következményeiről. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, ott voltak állami és társadalmi életünk kiemelkedő képviselői, a mozgalom vezető tisztségviselői. A konferenciát Szentágothai János akadémikus, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Hollón Zsuzsa akadémikus, az IPPNW al- elnöke, a kongresszus elnöke mondott bevezető beszédet. Hangsúlyozta1: a világ orvosai, szavaik meggyőző erejével most olyan új veszélyre figyelmeztetnek, amely az egész emberiséget fenyegeti. Ezt követően Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja üdvözölte a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozglalo.nl V. kongresszusának minden résztvevőjét, s. külön is Jev- genyij Csazov szovjet professzort éis Bemard Lown amerikai professzort, a mozgalom két társelnökét. — Önök előtt jól ismert — mondotta —, hogy az emberiség válaszút elé érkezett. A tudomány és a technika jelentős vívmányai mára oly magas szintet értek el, hogy az emberiség eddig nem látott fejlődését, jólétét teremthetik meg, de pusztulását is okozhatják. Olyan. világban élünk, amelyben a hagyományos és a nukleáris fegyvereknek máris túlságosan hatalmas tömege halmozódott fel. A fegyverkezési versenyben érdekelt önző, csak saját anyagi hasznukat leső körök semmibe veszik a népek el'emi érdekeit, s hatalmi céljaikat 'katonai erőfölényük megszerzésével kívánják elérni. — Mindez arra int minden felelősen gondolkodó embert, hogy emelje fel szavát a fegyverkezési hajsza ellen, a világbéke megvédésének érdekében — hangsúlyozta Kádáír János többek között. — Az önök mozgalma fontos szerepet tölt be az emberiséget fenyegető veszélyek feltárásában, a népek békeakaratánák ébrentartásában, a nemzetközi közvélemény mozgósításában. Kádár—Kreisky találkozó A nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért elnevezésű mozgalom V. konferenciájának meghívására pénteken délben Budapestre érkezett Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság volt kancellárja. Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken délután baráti beszélgetést folytatott Bruno Kreiskyvel a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Parlamenti tudósítónk fgisggff Kilenc somogyi az országgyűlés bizottságaiban tikánk mellett, amelyet á Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. — Erről a helyről és ezúton is köszönöm választó- polgáraink felelősségteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánult, személyünknek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverénitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Losonczi Pál a továbbiakban kiemelte: választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. Az az eseménysor, amely pártunk munkakongresszusával kezdődött és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el; a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölőd és a választási gyűléseken egyaránt. — Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a választások demokratizmusának és népfrontjellegének erősítése társadalmunk valós igénye, fejlődéKétszáznegyvennégy képviselő számára különlegesen ünnepi alkalom volt a parlament tegnapi alakuló ülése. A tizenkét somogyi képviselő közül nyolc most először tölti be ezt a tisztséget. Pál Lászlóné, a megye 3. számú választókerületének új képviselője életében először járt az Országházban. — Felemelő érzés volt, amikor beléptem a kapun. Nemcsak a hely ünnepélyessége okozta ezt, hanem a tudat is, hogy harmincezer ember bizalmából jöhettem ide. — Milyen elképzelései vannak a képviselői munkastílusáról és a választókkal való kapcsolattartás módjairól? — Már a választások előkészítő időszakában is megpróbáltam egyéni módszerekkel élni. Megkerestem a választókörzetemben lévő valamennyi település vezetőjét, és tájékoztatást kértem gondjaikról, terveikről. Egy képviselőtől, de egy képviselőjelölttől is joggal várják el, hogy a különféle alkalmakon érdemben tudjon véleményt mondani az adott település életével kapcsolatban. Ezt a tájékozottságot meg kell szerezni, amiként a közéleti szereplést is tanulni kell. Megválasztásom után azt kértem, hogy értesítsenek a területen történő minden olyan eseményről —- legyen az akár egy társadalmi névadó —, ahol tapasztalatokat gyűjthetek és megtudhatom, milyen helyi gondok foglalkoztatják az embereket. Dr. Horváth Ferenc, a 10. számú somogyi választókerület képviselője ugyancsak először járt a Parlamentben. — Mi, újak, érthetően megilletödöttek vagyunk. Ezen azonban mielőbb túl kell esni, hogy teljes figyelmünket a tartalmi munkának szentelhessük. Meglepett, amikor reggel a mellettem álló Apró Antal a viszontlátás örömében úgy megdöngette egy barátjának a hátát, ahogy azt mi is tesszük otthon a régi barátokkal. A közvetlenségnek máris több olyan megnyilvánulását láttam, ami jobban oldja a gátlásaimat, mint, valami erős nyugtató. Végül is a képviselő számára a Parlament munkahely, ahol nincs ok a rosz- szul értelmezett és túlzott tekintélytiszteletre. Sugár Imre képviselő dolga egyszerre könnyebb és nehezebb is, mint társaié. Megyei tanácselnökként jól ismeri Somogy gondjait, ugyanakkor pontosan tudja a lehetőségek realitásait, a megoldhatóság korlátáit is. — Abban bízom, hogy a képviselő segíti majd a tanácselnök munkáját. Vannak olyan gondjaink, amelyeknek orvoslása meghaladja a megyei tanács lehetőségeit. Léteznek korlátok, amelyeket a tanácselnök nem léphet át, a képviselő azonban ezeken túl is sokat tehet. Akadnak olyan ügyek, melyek a tanácselnök számára többszörösen ismertek, vagy más ' dologhoz képest kevésbé látszanak fontosaknak. Most ugyanezeket a tennivalókat választóim nézőpontjából is látnom kell, összhangot találva a két tisztség kötelezettségei között. Az elmúlt választások során csökkent a fiatalok aránya a képviselők között. Ezzel kapcsolatban kértünk véleményt Hámori Csabától, a KISZ KB első titkárától. — Ha pusztán a számokat nézzük, elkedvetlenítő ez a visszaesés, ha azonban figyelembe vesz- szük a korábbinál nagyobb számban képviselővé választott 30 és 40 év közöttieket, kevésbé rossz a kép. Az okokkal kapcsolatban nehéz röviden válaszolni, tény azonban, hogy most a választók a tapasztaltságot részesítették előnyben, s az idősebb jelöltekben láttak több garanciát a jelen gondjainak orvoslására. Ha a KISZ még aktívabb politikai tényezővé, munkája tartalmasabbá, érdekképviseleti szerepe erőteljesebbé válik — s meggyőződésem, hogy így lesz —, valószínű, hogy a következő választásokon ez a korosztály súlyának megfelelő arányban kap majd bizalmat. Addig is a fiataloknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy képesek megfelelni ennek a bizalomnak. A képviselői munka meghatározó része zajlik az országgyűlés _ állandó bizottságaiban. Ezért előzte meg nagy várakozás 0 bizottságok tagjainak megválasztását. Somogyi szempontból nagyszerű eredmény, hogy képviselőink közül kilencen kerültek a parlamenti bizottságokba. Továbbra is a honvédelmi bizottság tagjaként tevékenykedik majd Simon Ernőné. Dr. Vida Kocsárdot a kereskedelmi, dr. Horváth Ferencet a mezőgazdasági bizottságba választották. Az újonnan létrehozott településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagja lett Sugár Imre és Pásztóhy András. Ugyancsak ketten — Pál Lászlóné és dr. Horn Péter — kerültek a kulturális bizottságba. Kosztolánczi Jánosné a szociális és egészségügyi, Mészáros Győző a terv- és költség- vetési bizottságban dolgozik majd. Bíró Ferenc
