Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
1985. június 28., péntek Somogyi Néplap 5 Értékes vállalkozás Könyvespolc' Egry József festményének lágy pasztellszínei ragadják meg elsőnek a tekintetet a vasikias kötet címoldalán. Öröm kézbe venni a határainkon túl is jól ismert fürdőhely, Fonyód történetét összefoglaló munkát. Az öröm elsősorban a me- cénásoiknaík szól: ritka dolog manapság; hogy rangos szellemi teljesítményekre jelentős összegeket áldozzanak. Fonyód tanácsa, • a pártbizottság és a többi pártfogó azonban értelmes célnak tartotta a — valószínűleg hét számjeggyel mérhető — pártfogói szerepet. Erre ösztönözték őket a helyi lokálpatrióták, a településük sorsáért elkötelezett fonyódiak. Nemcsak az üdülőtelep gyorsabb fejlődésének. szépülésének kívánnak részesei lenni, hanem az egészségles Fonyód-tudát nélkülözhetetlen részének tartják a múlt megismerését. A ma változásai csak akkor szervesíthetők igazán évszázadok örökségeivel, ha nyitott könyv előttünk azok históriája. A fonyódi monográfia ezért jóval nagyobb jelentőségű az anyagi ráfordításnál. Nem lehetett könnyű helyzetben a szerkesztő, Kanyar József. A kötetet elsősorban az minősíti: megfelelő arányérzékkel menynyire képes a munka tef- jességében átfoghi a témakört. S ezen kívül: talál-e egyenletes színvonalon dolgozó szerzőgárdát? A tudomány örök törekvése, hogy újat, a korábbi eredményeket meghaladót adjon. De lehetséges-e ezt a megbízó akarata szerinti időben produkálni? Aligha. Ez a paradoxon szükségszerűen jellemez minden hasonló vállalkozást. így ezt is. Lapjain olvashatunk már korábbról jól ismert, szépen, kimunkált, míves és magas tudományos mércével mérhető tanulmányokat, alkalom szülte, helyenként „borzas” munkát, rendkívül nagy erőfeszítést és gyűjtőmunkát igénylő, de kellőképpen még ki nem érlelt dolgozatot, s hézagpótló szintézist egyaránt. Az összkép mégis egységes, hiszen a rendező elv — a Fonyód fejlődésének rugóit kitapintó, a táj történeti, gazdaságföldrajzi, idegenforgalmi ütőereit föltérképező szándék — egységbe fonja a különböző indíttatású és színvonalú dolgozatokat. A tanulmánykötetet ■ a Somogy történetéről sokat és szívesen publikáló Magyar Kálmán hangulatos tudósportréja vezeti be. Régóta adós már a somogyi tudományos élet Bacsák Népművelők találkozója A művelődési otthonokban tevékenykedő népművelők országos találkozója kezdődött meg csütörtökön Zalaegerszegen. A háromnapos rendezvényen a Magyar Népművelők Egyesülete mű- velődésiotthon-szakmai szervezetének csaknem 90 tagja vesz részt. A megnyitó után a kábeltelevíziózás a helyi tájékoztatási rendszeriben címmel hangzott el előadás. E témát a városi tévék számának szaporodása mellet az is időszerűvé teszi, hogy a stúdiók jó része művelődési otthonokban kapott helyet, s az ott dolgozó népművelők hatékonyan közreműködnek a műsorok készítésében. így igen tanulságos volt a vendéglátó megyében működő kábeltelevíziók — a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a keszthelyi — eddigi adásaiból készített összeállítás bemutatása. A mai program a kutatások és eredmények a helyi társadalom hazai vizsgálatában című előadással kezdődik. Ezt a művelődési otthonok helyzetének, majd a Magyar Népművelők Egyesülete munkájának megvitatása követi. György, a kiváló polihisztor arcképének megrajzolásával. Magyar Kálmán korrektül, nagy anyagismerettel vázolja föl ezt a színes pályaképet, s azt, hogy miként tagozódik be munkássága az egyetemes és magyar tudományosságba, s mit köszönhetnek neki a Fonyód története iránt érdeklődők. Ugyancsak Magyar Kálmán foglalja össze — gazdag régészeti adatok, források alapján — a település történetét az őskortól a középkorig. - Komjáthy Miklós rövid, de tartalmas dolgozatában Fonyód középkorának évszázadait villantja föl. Leletek, történeti analógiák alapján cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy a honfoglalás előtt lakatlan lett volna a település. Fonyód históriájában meghatározó szerepük van a török hódításnak, a végvári harcoknak. Ekkor pusztult el a település, a várhegyi erősséget 1575-ben elfoglalta a török, falait széthányta, épületeit fölgyújtotta. Addig azonban sikerrel állta az oszmán hadak rohamát, sőt híres kapitánya, Magyar Bálint igen gyakran tört borsot a „kontyos” orra alá. Hóvári János ezt a korszakot foglalja össze, leginkább a rettegett várkapitány levelezése alapján. Ez a munka eddig a legteljesebb földolgozása a fonyódi vár történetének, noha nem mentes kisebb pontatlanságoktól. (A várkapitány birtokainak mai azonosítását is megkísérli a szerző, nem mindig sikerrel. Például: Polcza — vagy Pócza sosem tartozott Szóládhoz, s Csi- csal sem Karádhoz. Ma So- mogymeggyes része.) Fonyód a déli vasút kiépítésének, a település vasúti gócponttá válásának és a balatoni fürdőkultúra, az idegenforgalom fejlődésének köszönheti fölemelkedését. Szükségszerűen több tanulmány is érinti ezt a kérdést. Kanyar József már másutt, más alkalommal is foglalkozott a balatoni fürdőélet kérdéseivel: biztos kézzel rendezte csokorba a fonyódi jellegzetességeket. Erdősi Ferenc a vasútépítésnek a település életére ható dinamizáló hatását mutatta be. Gertig Béla adatokban, grafikonokban gazdagon — talán túlságosan is részletezőn — tárja elénk Fonyód és a Dél-Balaton idegenforgalmának kapcsolatát. Oldal Imre a balatoni vízminőségvédelem kérdéseiről szólt vázlatosan — fonyódi mérések alapján. örömmel olvastam a kötet lapjain TakátS Gyula néprajzi gyűjtéseinek eredményeit. A szerző nagy szorgalommal, tudós alapossággal faggatta a már többnyire csak régi leírásokból ismert nádi világ, a Nagyfa érek pásztorait, csikaszait — az itt élő ember életmódját. A harmincas években megkezdett és az ötvenes évek végéig tartó kutatásai a néprajzban fehér foltokat tártak föl. közleményeire azóta is gyakran hivatkoznak a kutatók. Az elsősorban a fonyó diáknak fontos községi Iskolatörténet- összefoglalója Csutorás F. László nyugdíjas iskolaigazgató volt. Andrássy Antal hatalmas anyaggyűjtő munkáját dicséri két összefoglaló jellegű tanulmánya, amelyben lényegében Fonyód 1848 és 1982 közötti történetét írta meg. Ez terjedelmében a kötetnek mintegy ötödé. Lacz- kó András írók, művészek fonyódi kötődésének motívumait kutatta tanulmányában. Egészében értékes és hasznos vállalkozás a több mint hatodfélszáz oldalon megjelent kötet. Fontos tartóoszlopa lehet a helyi önér- téktudatnak, a szőkébb lakóhelyért tenni képes és tenni akaró fonyódi ember egészséges lokálpatriotizmusának. S éppen a kötet értékei előtti tisztelgő főhajtásunk miatt nem hallgathatunk a munka apróbb gyengéiről sem. Mindenekelőtt szívesen láttunk volna nagyobb tematikai gazdagságot. A monográfia ugyan elsősorban történeti jellegű, éppen ezért szervesen kiegészítette volna mondanivalóját egy izgalmas- szociológiai vizsgálat arról: van-e a településen igazi fonyódi- ság? Vajon mit jelent az itt élőknek, hogy e település lakói? Mennyiben módosítja értékeiket, világ- szemléletüket, erkölcsi képüket, hogy nyaranta az idegenforgalommal élnek együtt? Milyen hatással van ez életvitel ükre? A tanulmányokat olvasva néha rosszkedvűen ragadtam ceruzát aláhúzandó a sok párhuzamos megállapítást, a fun-kciótlan, mérföld hosszú idézeteket, a szükségtelen bőbeszédűséget és — olykor — a rossz stílust. (Az egyik dolgozatban költőversenyről esik szó, ahol „Péczeli József, Somssich László és az esemény lejegyzője mérte össze tollát egy hajó fedélzetén”. Az olvasóból kibukik a nevetés: ugyan -már, melyiké volt hosszabb?) Ügy gondolom, egyetlen irodalmi mű vagy tudományos munka értékét sem a rőf minősíti, sőt éppen fordítva. A feszes szerkezet, a fárasztó ballasztok kiiktatása után lesz igazán friss, csillogó a gondolat. Ez így van a magya-r történet- írásban is, ahol sok nagyszerű előd és mai kortárs mutatott példát a szép stílus és a mély gondolat természetes egységéről. A tanulmánykötetet gazdag bibliográfia egészíti ki — Nagy Károly és Sipos Csaba munkájla. Képi illusztrációi — Makai Károly fényképezte — tematikai gazdagságukkal fokozzák a kötet mondanivalóját. Csupor Tibor HÉTVÉGI jtájoló 1 A Bal-aton-part, illetve az ahhoz közeli területek ajánlják e hét végén is a legszínesebb kulturális programot. Ma kerül sor a Szántód- pusztán található XVIII— XIX. századi agrártörténeti műemlék és műemlék jellegű épületegyüttes ünnepélyes átadására. A kirándulóknak a Fotóművész Galéria, a dél-dunántúli népművészeti és kézműves-kiállítás, a XIX. századból származó kovácsműhely, az akvárium, valamint a különböző helytörténeti kiállítások ígérnek színvonalas kikapcsolódási lehetőséget. Szombaton és vasárnap a Siotour nemzetközi meghívásos- díjugrató lovasversenyét, a népművészeti és népi -iparművészeti kirakodó- vásárt tekinthetik meg az érdeklődők. Balatonföldvár szabadtéri színpadán vasárnap este kilenc órakor — ha az időjárás megengedi — a Ludas Matyi című musicalt mutatja be a Magyar Színkör. A fiatalabb korosztálynak nyújt kellemes perceket Balatonszárszón a Csili-Gsala csodái című bábelőadás. A kicsit idősebbek bizonyára örömmel vesznek részt a Balatonlellén holnap este kilenc órakor kezdődő P. Box koncerten. A boglárlel- lei Tóparti Galériában vasárnapig várja látogatóit Horváth János festőművész kiállítása, szombaton pedig a dél-balatoni képzőművészek tárlata nyílik ugyanitt. Balatonbogláron vasárnap nyitják meg Péreli Zsuzsa és Szilágyi Júlia textiltervezők kiállítását. Fonyódon szintén vasárnap nyílik a magyar üvegművészbe kollektív tárlata. Pénteken este kilenc órakor a Pesti éjszakák című operettmusdcalnek tapsolhat a marcali közönség. A nagyatádi művelődési központ kiállítást rendez szombaton a gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábor alkotásaiból. A hagyományosan megrendezett ifjúsági terasz keretében a Fele sem igaz című — a televízióból jól ismert — játéíkra kerül sor. A programot táncos rendezvény zárja. A kisgyermekeknek ígér mulattató szórakozást a Mackó Misi a világűrben című mesefiim, melyet a marcali helyőrségi művelődési otthonban vasárnap délelőtt tiz órakor vetítenek. A hétvégi közművelődési program egyik színfoltja lesz a Kis-Balatan Táncegyüttes műsora a balatonszentgyörgyi művelődési házfaan. Berzencei várdombi nyár ’85 címmel az ifjúsági park -nyitó gálaműsora ma este héttől éjfélig' lesz. A műsorban a berzencei népi együttes, valamint a jugoszláv kaproncai kórus és népi együttes is fellép. * v v. -V; - -v>'/ v . ■. -: -Egy kis óvatos „sétalovaglás” Szántódpusztán Habán kerámiák Bemutató A kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet július 3-a és 20-a között árusítással egybekötött kiállításon mutatja be legszebb habán kerámia termékeit a fővárosban a Fimcoop Apáczai Csere János utcai kiállító- termében. A tárlatot szerdán két órakor Katona Imre művészeti író nyitja meg. A kaposvári ■ szövetkezet 1952-ben alakult, és főbb termékei a habán népművéKertész leszek... Az idén 189 középiskolás kezdte meg nyári gyakorlatát a Boglárlellei Kertészeti Szakközépiskola és Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet szervezésében. A négy hétiig tartó növénynevelést, gyümölcsszedést, gépkezelést és szállítást napi hétórai munkában, különböző üzemeknél gyakorolják a diákok. Körte János és Herold István igazgatóhelyettesektől megtudtuk, hogy a diákok az idényjellegű és a‘ tájegység mezőgazdaságára jellemző munkákkal ismerkednek. Összekapcsolják ezt egy szélesebb körű elméleti ismeretszerzéssel is. A hagyma- termesztést és a zöldségbetakarítást például csak dia- filmekről és a háztáji művelés során sajátíthatták el. A felnőttnorma 70 százalékának teljesítésére kötelezett diákok szerencsés helyzetben vannak, mert a legfejlettebb technológiával dolgozhatnak. Tanáraik gondot fordítanak arra, hogy a leendő szakmunkásokat megismertessék a géppark ápolásával, óvásával, ezek energiatakarékos és gazdaságos kihasználásával. Nyáron Boglárlelle, Ka- posmérő és Somogybabod üzemeiben vállalták a diákok felkészítését, oktatását. Gondot okoz, hogy a szakképzés igazgatását a megyei tanács, szakmai felügyeletét pedig a MÉM látja el. A munka nincs kellően összehangolva. Emiatt az iskola vezetőinek jórészt személyes kapcsolatokra építetve kell megkeresniük azokat az Nyári gyakorlaton a szakközepesek üzemeket, amelyek vállalják a gyakorló diákok szakmai felkészítését. Az iskola vezetői és a szaktanárok igyekeznek jó szakembereket nevelni a mezőgazdaság számára. Már az első éviben figyelmet fordítanak a tehetséges diákok gondozására, képességük fejlesztésére. Ennek eredményeként évente a végzős diákok 15—20 százaléka tanul tovább az agrár-, illetve gépészmérnöki karon. A mezőgazdasági gépész szakon, most végzett Horváth Gyula siófoka tanuló pedig országos negyedik helyezést ért el a szakmai tanulmányi versenyen. V. Á. szeti kerámiák és a népi kályhacsempék. Az európai — ezen belül a magyar — kerámiatörténet egyik kiemelkedő fejezete a habán kerámia korszaka. Ez 1580— 1590-től a XVIII. század második feléig tartott, de még ezt követően is találkozhatunk hasonló hatású alkotásokkal. Ezt a stílust azok a nyugatról Közép- Európába emigrált mesterek teremtették meg, akiket anabaptista hitük miatt üldöztek Európa-szerte. A habán kerámia technikailag annak a fajansz kultúrának a szerves folytatása, amely Mátyás király uralkodása alatt, a XV. szazad végén Magyarországon meghonosodott, művészileg azonban attól alapvetően eltér. Magyarországom egyedül a kaposvári szövetkezet állít elő ilyenfajta habán kerámiát. Valamennyi darabjuk a Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett termék. A szövetkezet másfél évtizede több alkalommal sikeresen szerepelt külföldön, többek között 1978-ban a zágrábi nemzetközi vásáron. Az itt dolgozó alkotók célja megőrizni az ősi habán hagyományokat, ápolni és a közönséggel is megszerettetni ezt a szép mesterséget. Hódmezővásárhelyen a Dante-biennálé fődíja A VII. -avennai Dante- biennálé fődíjét Lantos Györgyi Hódmezővásámhe- iyen élő szobrászművész nyerte el. A zsűri döntéséről a napokban levélben értesítette az alkotót, és a kiállítás szervező bizottsága meghívta a díj átvételére. Lantos Györgyi a nemzetközi elismerést egy 60x90 centiméteres, bronzból készült bejárati kaputervvel érdemelte ki. A kaput hat bronzdomborítás díszíti, amelyekben Dante Isteni színjátékénak egy-egy jelenetét örökítette meg a művész. A kapu felső frízén angyalaz alsó frízen pedig ördögök láthatók a mennyország, illetve a pokol szimbólumaként. Az idei ravennai bienná- lén egyébként 400 művész vett részt alkotásaival a világ minden tájáról. A fődf- jat a kiállítás történetében most második alkalommal kapta magyar művész. Ugyanis az két évvel ezelőtt is Hódmezővásárhelyre került, akkor Máté • István szobrászművész nyerte el.
